Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-19 / 42. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. február 19. Védőréteg a szobrokon Patkó Imre: # KÍNA G MA Kiifpoitika -, Kettős gyengítés” - Saját szövetségesek Gazdasági növekedés az EAK-ban A kínai külpolitika e hatalmas birodalom felszabadulása után több fejlődési szakaszon ment át. A KNK kezdetben szilárd szövetségre lépett a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, akiknek támogatása egyszerűen létfontosságú volt a fiatal népi állam számára. Az 1950-es évek végén egyre szaporodtak a nézeteltérések mind Kínán belül a szocialista építés módszerei, útjai tekintetében, mind a szocialista táborral. Itt elsősorban azért, mert Kína azt elvárta volna, hogy a testvérorszáA kínai külpolitika 1960- tól módszeresen előkészítette, majd véghezvitte a szakítást a szocialista táborral. Először ideológiai harcnak tüntette fel az ellentéteket. Megalkuvással vádolta a Szovjetuniót, szemére vetette, hogy kapcsolatot tart az Imperialistákkal, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal, s ezt „cinkosságnak” minősítette. Pekingben úgy ítélték meg a világhelyzetet, hogy az megérett a forradalomra, csak az „elkényelme- sedett” szocialista országok és a nyugati kommunista pártok nem hajlandók ezért harcot, kockázatot vállalni. Ekkor azt hirdették, hogy a „világfalu”, a fejlődő, szegény, gyarmati sorból felszabadult országok a legfőbb forradalmi erő, ezek vezetőjeként, s a tőkés országokban szervezkedő ultraforradalmi csoportokra támaszkodva akarták átvenni a vi- lágforradalom -irányítását: hogy bekerítsék „a világvárosokat”, a fejlett országokat. Ezzel a kínai külpolitika a gyakorlatban letért az osztály-alapról, eltért a marxista tudományosságtól. Ez a „forradalmárkodó” stratégia sikertelennek bizonyult a Harmadik Világ orEzzel egyidőben Kína folytatta az amerikai imperializmus elleni propagandát, támogatta Vietnamot és az indokínai népe^ ellenállását. De mindezt saját befolyása szempontjának megfelelően tette, s közben pl. még akadályozta is a szovjet támogatás eljuttatását a vietnami harcosokhoz. A legutóbbi években Kína ismét fordult egyet, s „diplomáciai nyitást” hajtott végre a legfejlettebb tőkés országok irányába; elsősorban az Egyesült Államokhoz közeledett. A pakisztáni terrorista rezsim, Jahja Khan segítségével jött létre Kissinger pekingi útja, amelynek eredményeképpen most Nixon elnök Pekingbe látogat Ugyanakkor a — határproKína, mint a Biztonsági Tanács tagja, s mint hatalmas területű és lélekszámú ország, egyszersmind olyan ország is, amelyben nagyszabású társadalmi-forradalmi kísérlet folyik (bármily útra tért légyen is a szocializmus építése Kínában; ami itt történik, annak történelmi távlatban, jó és rossz tanulságait tekintve egyaránt nagy jelentősége van, hiszen a világ nagyobbik részén hasonló, fejlődő országokban él az embirség kétharmada) — mindenképpen világpolitikai tényező. Saját nagyha- talmi-soviniszta ambícióinak megvalósítása érdekében azonban az látszott számára legmegfelelőbb taktikának, hogy mindkét világhatalom erejét, szövetségi rendszerét, erkölcsi hitelét igyekezzék rontani, s ezzel saját gok, akár saját fejlődésüket is megakasztva, minden segítséget megadjanak neki történelmi elmaradottsága varázslatosan rövid idő alatt végbemenő felszámolásához. Számot tartott arra is, hogy nukleáris fegyverekkel ellássák. Közben olyan jelenségek bukkantak fel e hatalmas országban, amelyek alapján gyanítható volt: Kína vezető szerepre tart igényt a nemzetközi forradalmi és a nemzeti felszabadító mozgalmakban, s nem ítéli meg reálisan a nemzetközi helyzetet. szágaiban, tömeges vérontással járó, tragikus kudarchoz vezetett 1965-ben Indonéziában. Ezt követte a „kulturális forradalom”, amelynek egyik funkciója kétségtelenül a csődöt mondott politika felszámolása volt. Ekkor Kína befelé fordult, visszahívta majdnem minden nagykövetét külföldről, s a belső, „permanens forradalom” jelszavát állította előtérbe. Ennek megfelelően a szocializmusért folytatott harcot állandó, tömeges ösz- szecsapások, az ellentétek kiélezése és harcban történő megoldása formájában kívánta folytatni, — szükség esetén részlegesen szétverve a saját, megmerevedett, bü- rokratizálódott állami- és párt-apparátusát, a hatalom gyakorlásának szerveit is. (Ennek a veszélyes akciónak biztosítására kellett a hadsereg, s kezdetben Lin Piao támogatása.) Ennek az időszaknak a Szovjetunióval való ellentétek ellenségeskedéssé való kiélezése felelt meg. Katonai provokációk, fegyveres összecsapások történtek a szovjet—kínai határon (Damanszkij-szigetnél) és Kína azt követelte, hogy a Szovjetunió elvben ismerje el saját, Kínával érintkező határainak érvénytelenségét!) vokációk után nagynehezen megindult szovjet—kínai tárgyalások eredménytelenül, vontatottan folynak. Mi az oka a kínai külpolitika fordulatának? Kínának be kellett látnia, hogy a világban most nincs közvetlen forradalmi válság, s nem lehet egyszeribe világforradalmat csinálni. Csalódott a felszabadult, volt gyarmati országokba vetett reményeiben és nem tudta megbontani a nemzetközi forradalmi mozgalom szervezett sorait sem. Így, saját korlátozott gazdasági-katonai erejével számolva, de változatlanul világpolitikai vezető szerepre törekedve, a „kettős gyengítés” taktikájához, egy kínai „külön vonal” neghirdetéséhez folyamodott. viszonylagos erejét, befolyását növelni. Mivel a Szovjetunió és szövetségesei részéről kinyilvánították a szocialista felek készségét a Kínával való jóviszony visszaállítására — legalábbis a béke és haladás közös érdekeit szolgáló anti- imperialista egység jegyében —, a kínai vezetés úgy gondolta, hogy ez irányban nem kell külön erőfeszítéseket tennie. Viszont a nyugati tőkés országok, s különösen Amerika felé bátorító gesztusokat tett, hogy jelezze: közeledni akar hozzájuk. Ezek bizonnyal készek alkura lépni vele, hiszen a szovjetenenességet pl. az Egyesült Államok jól felhasználhatja saját céljai érdekében. Egyébként is látható, hogy Nixon az elnökválasztás előtt, a vietnami—indokínai kudarcok közepette rászorult olyan látványos sikerre, amely újraválasztását elősegítheti, s Kínából ilyen látványos eredményt kínáltak neki. Ezen túlmenően: Kína hatalmas, potenciális piac a külkereskedelem számára, s még kitűnő ellensúly lehet nemcsak a világpolitikában a Szovjetunióval szemben, hanem Ázsiában, szükség esetén Japán és India vonatkozásában is: hiszen ki tudja, merre fejlődnek ezek az országok a következő évtizedekben? Mint láthatjuk, a kínai „kettős gyengítés taktikája”, amelynek jelszava: „minden kis- és közepes ország fogjon össze a szuperhatalmak ellen” — egyelőre éppenséggel előnyösnek látszik az egyik szidalmazott szuperhatalom, az Egyesült Államok vezetői számára. Tény, hogy Kína eltávolodott a szocialista országoktól és közeledett az imperialista hatalmakhoz. Érthető, hogy ennek az Egyesült Államok (feladva korábbi, hibás Kína-politikáját) elébe ment. Szavakban „forradal- miság“ tettekben óvatosság Mindamellett az amerikaiak sem lehetnek olyan, naivak, hogy azt higgyék, Kína most az ő megbízható szövetségesükké változott. Nixon elnöknek nagy problémát okoz, hbgyan vonuljon ki Vietnamból úgy, hogy ott fenntartsa saját bábrezsim- jét. Erről kétségtelenül tárgyalni akar a szomszédos Kínával. Taivan kérdésében is lesz egymáshoz néhány szavuk. Az elkövetkező évek közvetlen amerikai—kínai kilátásait is szemügyre akarják venni: a pekingi látogatás tehát fontos esemény. Azt azonban látni kell, hogy Kína a saját külön szempontjai szerint politizál, nem válik senki szövetségesévé, csak saját magának akar szövetségeseket toborozni. Bár Kína elsősorban „nagypolitikát” csinál és a fejlett tőkés országokkal fűzi szorosabbra kapcsolatait, nem mondott le a Harmadik Világ országainak „védelmezője” szerepéről sem. Mintegy 800 millió dolláros évj segélyprogramja kevésszámú országba irányul (a Tanzánia-Zambia vasút egymagában 400 millió dollárt igényel, s Szudán kb. 40 milliót kapott Kínától) — de néhány „barátsági támaszpont” kiépítésére alkalmas, mert rendkívül kedvező feltételek mellett adja, s nagy propagandát fejtenek ki szakértőik is. A fejlődő országok azonban, nemzeti függetlenségük védelmében csak az antiimperialista egységfrontra támaszkodhatnak eredményesen. Kína jelenleg megbontja ezt az egységfrontot. Ez olyan perspektívát is elképzelhetővé tesz, hogy Kína egy idő múltán rákényszerül, legalább egyes kérdésekben, az együttműködésre a szocialista országokkal, az imperializmus tényleges, konkrét fenyegetése ellen. Hosszú távra az amerikai érdekek sértik Kína érdekeit a Csendes-óceán térségében és Délkelet-Ázsiában is. Türelem kell annak kivárásához, hogy milyen irányba fordítják a kínai külpolitikát a szükségszerűségek. Egyelőre tény, hogy szovjetellenes- sége, az antiimperialista egységfront megbontása kárt okoz a haladás és a béke híveinek, s veszedelmeket rejt magában. Ám Kína bármily „forradalmi” is szavaiban, tetteiben óvatos. Nemcsa^ a kását, a rizst sem eszik olyan forrón, mint ahogyan főzték. Párizsban egy UNESCO konferencia nemrégiben a szabadban álló és a pusztulásnak fokozottan kitett műemlékek helyzetével foglalkozott. Nagyon sokféle veszély fenyegeti ezeket. Az épületeket, szobrokat — földrajzi helyzetüktől függően — a szennyezett atmoszféra, az eső, a fagy, a szél az algák, a moszatok, baktériumok stb. károsítják. A tudomány és a technika számára elsősorban a szabadban álló műemlékek megmentése jelenti a nagyobb gondot. A műemlék- védelem területén mérnökök, vegyészek fognak össze és igyekeznek orvosságot találni a szabadban álló épületek és szobrok megmentésére. Idővel a kövek is meghalnak. Nemcsak Velence példa erre, de szerte a világon Pusztulásnak indult Buddha- szobor Vientianeban. pusztuló székesegyházak, mecsetek, nagyértékű Buddha szobrok... Francia és kambodzsai szakemberek két évtizede dolgoznak Angkor romváros megmentésén. Jelenleg nehéz korszakban van ez a munka, mert Angkor időnként hadszíntérré változik. Templomait, szobrait, épületmaradványait helyenként feketeszínű oxidációs réteg vonja be. Évszázadok alatt számos épület, szobor és relief elporladt. Megmentésük ma igen nehéz feladatot jelent, mivel igen nagy felületek restaurálásáról van szó. Mit lehet tenni annak érdekében hogy a szabadban Levő műemlékeket megvédjék az eső, a baktériumok, a szennyezőanyagok pusztításától? A hatvanas évtizedben számos országban végeztek kísérleteket olyan vegyianyag előállítása érdekében, amely — mint egy filmréteg — bevonná a szabadban álló műemlékeket és védené a különféle korróziós hatásoktól. A legutóbbi hírek szerint cseh mérnököknek sikerült olyan szilikon-bevonatot kikísérletezni, amelynek segítségével be lehet vonni a szobrokat, épületeket. A szilikon régóta ismert víztaszító hatásáról de jól ellenáll a különféle vegyi hatásokkal szemben is. A prágai Lőportornyot például ezzel a módszerrel védik. A szilikon bevonatot 4000 m3 felületre kell rávinni, amely kb. másfél évtizedre nyújt tartós védelmet a műemlék számára. Tartósabb és hatásosabb módszer tehát ez, mint az épületek mosdatá- sa, amelyet Párizsban végeznek és amely csak átmeneti megoldás a műemlék- védelemben. Más országokban is folytatják azokat a kísérleteket, amelyek a szabadban áiló műemlékek megmentésének technikájával kapcsolatosak. y Az 1970/71-es évben a mezőgazdasági szektorban javulást értek el a búza, a kukorica és a rizs termelésében, de némi hanyatlás volt a gyapottermésben. Az ipari szektorban a termelés értéke 123,5 millió egyiptomi fontról 165,5 millióra emelkedett, ami az előző évhez képest 8,2 százalékos növekedést jelent. A kőolajtermelés volumene 14,2 millió köbméterről 18,9 millió köbméterre nőtt (1967A zambiai kormány két fontos döntést hozott azzal a politikai elvvel összhangban. amelyet az alábbi jelszóval fejeznek ki Lusaká- ban: „Zambia a zambiaiaké”. Áz új törvények szerint külföldieknek nem lehet üzlete Zambiában s az üzleteknek zambiai tulajdonba kell jutniuk. A másik törvény kimondja, hogy azoknak a külföldieknek, akiknek nincs zambiai munkaengedélyük, el kell hagyniuk az ország területét. A csomogalás ma már a termelés szerves része. A lengyel kormány elhatározta, ogv az 1971—1975 évek közötti időszakban a csomagolóanyag-ipart a modern áruforgalom szükségleteinek megfelelően fejleszti. Ezért Az Indonézia támogatására szervezett kormányközi csoportban (IGGI) tömörült tíz hitelező ország eddig mindig készen állt arra, hogy az Indonézia által igényelt sokmilliós összegeket rendelkezésre bocsássa. A múlt évben Indonézia 640 millió dollárt kapott az IGGI-tői. Ez a legmagasabb összeg, amelyet a hitelező országok eddig rendelkezésre bocsátottak. 1967-ben még csak 200 millió dollár volt, a segélyösszegek azonban rohamosan 325 millió (1968), majd 500 millió 0969 1970), és 600 millió (1970/1971), dollár fölé emelkedtek, míg legutoljára elérték a 640 millió dollárt (1971/1972). Holland kormánykörökben feltételezik, hogy a valutaválság befolyása ezúttal az IGGI segítőkészségére is hatással lesz. Indonéziának a közeljövőben valószínűleg kevesebb élelmiszerre lesz szüksége a tervsegély keretében, mivel a gazdaság eddig egészen iól fejlődött. 1971 első felében a kivitel már 7,4 százalékkal 622,5 millió dollárra nőtt. 1971 első tizenegy hóA Krím-félsziget fiatal biológusai tevékenyen részt vettek a környéken található vadon növő hasznos növények gyűjtésében és leírásában. A fiatal biológusok leírta anyagok egy részét a Krím-félsziget növényvilágát ismertető 11 kötetes munkában publikálták. Ezt a sorozatot a nvi- kitoi botanikuskert adta ki. Tíz évvel ezelőtt műkedvelő biológusok kezdemé- nvezésére hozták létre Jaltában a fiatal birt^g’isok klubját, ahol 15—17 éves fiatalok tudósok irányításával foglalkoznak biológiával, megtanulják az önálló kutatás, a nyári vakáció ben alig 6,3 millió köbméter volt.) Az export értéke az előző évi 324 millió fontról 331 millió egyiptomi fontra emelkedett. 'Az import 277 millió fontról 342 millió fontra nőtt. Az árak többé- kevésbé szilárdak maradtak. A foglalkoztatottak száma 8,2 millióra emelkedett. A munkabérek összege elérte a 130,5 millió fontos rekordszintet. A döntések nyugtalanságot keltettek a Zambiában élő külföldiek között. Sok bolt már gazdát cserélt, még többet bezártak, mert a hazaiaknak nincs elegendő pénzük a vásárláshoz, a bank pedig nem tud hitelt nyújtani. z A fenti döntések elsősorban a szomszédos afrikai országokból származó kereskedőket sújtják. Zambiában az európaiak és az indiaiak mellett számos tanzániai és más nemzetiségű polgár él 1975-ig erre a célra 5,3 milliárd zlotyt fordít. A szakemberek véleménye szerint Lengyelországban jelenleg negyedannyi csomagolóanyagot használnak mint;., amennyj szükséges lenne. napjában a kivitel előzetes adatok szerint, 33 millió dollárral 692 millió dollárra emelkedett. A behozatalt illetően pontos adatok még nem állnak rendelkezésre. A fogyasztási javak hányada azonban mindenesetre az összbevitel 23,5 százalékára csökkent (az előző évi 29 százalékkal szemben). míg a nyersanyagok hányada 42,2 százalékra (37,1 százalék) nőtt. Az árak e7 év júniusáig eléggé szilárdak maradtak és azóta még 5,3 ponttal csökkentek is. Augusztusban azután az indonéz rúpia, a világpiaci fejlődéshez alkalmazkodva, egy sor európai valuta lebegtetése után, szintén le- begővé vált, s ezáltal az árak ismét valamivel emelkedtek. A rizstermelés kedvezően fejlődött. Az 1971-es össztermés felül múlja a tavalv előttit, mégpedig 12.5 (11.9) millió tonnával. Bár 1971- ben még rizst kellett importálni, az indonéz kormány arra számít, hogy 1972- re a saját termés már fedezni tudja a -szükségletet. idején pedig a legtehetségesebb fiatal biolígusok expedíciókba tömörülve indulnak kutatóútra. A Krím- félsziget iskolás korú fiatal biológusai már létrehozták saját botanikus múzeumukat is. A fiatal biológusok klubja a „Kutató” elnevezésű középiskolai akadémiához tartozik, amelynek a klub mellett régészeti, fizikai, kémiai; csillagászati, ma+“ma- t:,-ai. geológiai és történelmi szek^ói is vannak. Azokat a fiat'Oo'sat. akik sikeresen befejezték tanulmányaikat ezen az akadémián, főiskolai továbbtanulásra javasolják. A szakítás módszeres előkészítése „Diplomáciai nyitás“ a tőkés országok felé Kína Nixonnak látványos sikert kínált Külföldieknek nem lehet üzlete Zambiában Leltározás elektronikus számtógéppel A számítógép-technika a leltározásban is segít. Az eladó egy kisméretű készülékbe üti be a polcon talált áruk számát, amelynek értékét a készülék a memóriaegységre viszi át Az ösz- szeírás végeztével a számítógép pillanatok alatt elkészíti a leltárt, természetesen csak az értéket tüntetve fet A lengyel csomagolóanyag-ipar tervei Indonéziának 650 millió dollárra van szüksége Fiatal biológusok