Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-16 / 39. szám

1972. február 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á szocialista közgondolkodásról... Az elmúlt hetekben jó néhány igen hasznos cikk jelent meg e témáróL Közös vonásuk, hogy elsősorban a munkásokról, azok élet- és rr unkakörülményeiről, poli­tikai. szakmai műveltségük­ről, politikai magatartásuk­ról, közéleti aktivitásukról, s mindezekkel kapcsolatban a vezető — irányító társa­dalmi. mozgalmi szervek és ezek vezetői fokozott köte­lességéről, tennivalóiról tudó­sítanak. Ebben a cikkben a me­gyénkbe települt, létesült új ipari üzemekben, gyáregysé­gekben dolgozó munkások politikai, kulturális helyzeté­ről lesz szó. Az elmúlt évek­ben a megyei párt és álla­mi vezetés céltudatos, terv­szerű iparfejlesztési prog­ramja következtében — a népgazdasági érdekekkel összhangban — huszonhá­rommal gyarapodott az ipari üzemek száma. Ennek vitat­hatatlan gazdasági, szociális jelentősége mellett igen fi­gyelemreméltó társadalompo­litikai és kultúrpolitikai sze­repe is van. Kedvező hatása részben máris érezhető a megye életében. Az új ipari bázisok létezésüknél fogva megtestesítői, hordozói, és terjesztői a modern techni­kának, a magasabb művelt­ségnek, kultúrának és a munkásosztály politikájának. Az igazsághoz hozzátarto­zik, hogy mindezek ma még jórészt csak feltételek, lehetőségek és sok tenniva­ló adódik annak érdekében, hogy társadalmi érdekeink­nek is megfelelő, a közös­ségi és egyéni munkásérde­keket egyetemesen szolgáló valóság legyen. Mert miről is van tulajdonképpen szó? Arról, hogy a szóbanforgó üzemekben létrejöttek, vagy kialakulóban vannak a kor­szerű nagyüzemi termelés technikai, tárgyi feltételei, 4e a szocialista követelmé­nyeknek megfelelő moz­galmi és kultúrpolitikai kö­rűim ények megteremtése most van folyamatban és létrehozásuk legalább olyan átgondolt, céltudatos szerve­zői tevékenységet igényel, mint a gyárak megépítése. Hosszú idő szükséges ahhoz, hogy az új munkáskollektí­vák szocialista közösséggé váljanak. Az igazsághoz tartozik, hogy ennek a mun­kának az új üzemekben szá­mos, az alábbiakban vázolt sajátos vonása van: — a párt és más mozgalmi szervek fiatalok, ennél az oknál fogva kevésbé tapasz­taltak ; — a vezető és beosztott káderek politikai és szakmai műveltsége jóval a megyei átlag alatt van; — hiányoznak az üzemi kulturális munka elemi fel­tételei ; — a munkások összetéte­lénél szembetűnő, hogy 50 százalékos a nők. 54 száza­lékos a fiatalok aránya és mintegy 50 százalékuknak ez az első munkahelye. A megyei párt-végre­hajtóbizottság — éppen a fentiek alapján — a közel­múltban külön határozatban jelölte meg az újonnan tele­pített ipari üzemek politikai és kulturális tennivalóit. A határozat készítését az a fel­ismerés sugallta, hogy a szó­banforgó üzemek továbbfej­lődésének — s ezen belül a termelési célkitűzések meg­valósításának is — kulcs­kérdése a munkás-kollektí­vák szocialista közösségekké formálása, és e célból a dol­gozók politikai ismereteinek gyarapítása, általános és szakmai műveltségük terv­szerű. céltudatos, de gyors­ütemű növelése. Mindezek megvalósítását halaszthatat­lan, azonnali gv- kor la ti tennivalókat igénylő, meg­tisztelő kötelességeink között tartjuk számon. A megyei pártvezetés ré­széről a mozgalr i és gazda­sági vezetők politika* képzé­sét és továbbképzését első­rendű feladatnak tartjuk. Ezért a pártiskolai és esti egyetemi beiskolázásoknál előnyben is részesítjük az új üzemek vt etőit Még ez év tavaszán egyhetes tanfo­lyamot tartunk az alapszer­vezeti párttitkárok részére. Ugyanerre kötelezte a me­gyei párt-végrehajtóbizottság a SZMT-t és - KISZ megyei bizottságát. Arra törekszünk, hogy ezeken a tanfolyamo­kon a mozgalmi munka szín­vonalasabb. hatékonyabb végzéséhez minél több hasz­nálható ismeretet nyújt­sunk. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a hatá­rozat sorsa — amit az érintett pártszervezetek meg­kaptak — az üzemekben dől el. az öntudatos, fegyelme­zett és művelt munkásközös­ségek kialakításának első­sorban munkahelyi konzek­venciái vannak. Határoza­tunk tartalmazza mindazo­kat a tartalmi és szervezeti tennivalókat, amelyek meg­valósítása meggyorsíthatja új üzemeink politikai és kulturális fejlődését. Eltekintve ezen tételek is­mertetésétől, úgy ítélem meg hogy célkitűzéseink érvényesítésének az alábbi fő feltételei vannak: — További szemléletbeli változásra van szükség fő­leg a gazdasági vezetőknél. Nem teljes még az a felis­merés — leírom, bár tudom, hogy közhelynek számít —, hogy szocialista rendszerünk­ben bármilyen szinten és területen tevékenykedjék is valaki irányító munkakör­ben, legyen az kommunista vagy pártonkívüli, elsősor­ban politikai vezető. Ez olyan kötelességgel is jár, hogy nap mint nap tenni kell a ránkbízott emberek nevelése, műveltségének nö­velése érdekében. Ez általá­nos érvényű követelmény, de hatványozottan jelentkezik olyan területen, ahol a munkások jelentős hányada most élt, dolgozik életében első ízben szervezett, üzemi közösségben. Szinte hallom a választ, — tapasztalatok alapján írom —, hogy a poli­tikai és kulturális nevelés a ír ozgalmi szervek fel­adata. Ebben sok igazság van. de ez az érv mégsem fogadható el. Nem, mert a párt és más mozgalmi szer­vek csak akkor tudják hiva­tásukat betölteni, ha gazdá­sági vezetőink nemcsak igénylik az üzemi feladatok megoldásához a segítséget — helyenként még ez is hiány­zik —■, hanem aktív része­sei az üzemen belüli politi­kái, kulturális nevelő — szervező munkának és a le­hetőségek határán belül tr egteremtik a mozgalmi szervek működéséhez szük­séges kedvező feltételeket. (Csali zárójelben jegyzem meg. van ahol a pártszerve­zetnek még egy íróasztala sincs.) — Az üzemeken belül je­lentkező kulturális feladatok sikeres végrehajtásához jól szei'vezett területi összefo­gás, együttműködés kívána­tos és „külső” segítség, min­denekelőtt a városi, községi tanácsok művelődésügyi szervei részéről. A munká­sok általános és középisko­lákba való szervezése, szak- tanfolyamok indítása, külön­böző ismeretterjesztésj for­mák (munkásakadémiák, szakkörök, stb.) meghonosí­tása üzemi kezdeményezésen alapuló községi, városi egy­séges feladat legyen. A terü­letileg illetékes pártszervek és szervezetek legyenek en­nek a munkának kezdemé­nyezői, bátorítói és magas­szintű koordinálói. — Meg kell teremteni az üzemi kulturális élet alap­vető dologi, tárgy) és anyagi (pénzügyi) feltételeit. Nem akarom a dolgokat eltúlozni, de most e tekintetben a helyzet szinte siralmas. Az új üzemeknek mindössze 8.7 százaléka rendelkezik vala­milyen kulturális létesít­ménnyel, 43,3 százaléka igen szegényes letéti könyvtárral. Kulturális alappal a törzs­vállalatok bírnak és egy-két üzem kivételével ebből az összegből a gyáregységek egyáltalán nem vagy rend­kívül minimális mértékben részesülnek. Nyilvánvaló, hogy ez a helyzet nem lehet tartós egyetlen egy üzem esetében sem. Tenni kell a létesítmény fejlesztése, ellá­tása érdekében, mégpedig a határozatunkban kimunkált, ^differenciált módon. Ezúton is kérjük a törzsvállalatok mozgalmi és gazdasági veze­tőit, hogy a lehetőségek ha­tárán belül e vonatkozásban is segítsék gyáregységeinket, hiszen ezt kívánja közös ügyünk; a munkásműveltség emelését célzó nemes Szán­dékunk. — Végül szólni kívánok arról, hogy az illetékes szer­vek s azok vezetőinek, ak­tivistáinak intézkedései, erő­feszítései csak úgy lesznek igazán gyümölcsözőek, ha találkozik a munkások ta­nulási vágyával és egyre nö­vekvő magasabb szintű kul­turális igényével. Tudom, hogy mindez nem megy ön­magától, ezt az igényt, kész­séget táplálni, fejleszteni kell, s ha szükséges, ne saj­náljuk ennek érdekében az okos, meggyőző érvelést sem. Ezért én is kérem üzemeink munkásait, vegyék fontoló­ra; politikai és általános mű­veltségük emelése, szakmai ismereteik gyarapítása egyé­ni és egyetemes társadalmi érdek, a nagyobb tudás alap­vető feltétele a jobb mun­kának, a gazdagabb, tartal­masabb, emberibb életnek, a szocialista típusú emberré válásnak. Ezét ne sajnálják szabad idejük egy részét ta­nulásra fordítani. Pártunk tagjaitól viszont nemcsak kérjük, hanem el is várjuk, hogy mind a termelőmunká­ban, mind a tanulásban le­gyenek élenjárók és példa­mutatók. A megyei párt-végre­hajtóbizottság már emlí­tett határozatának vég­rehajtása megkezdődött. Az egyes üzemekben számos hasznos elképzelés, kezde­ményezés és gyakorlati in­tézkedés történt. Igen hasz­nos lenne ezek közül' minél többet megírni a megyei lap­ban és ezáltal is közkinccsé tenni a jó tapasztalatokat. Egy ilyen nyilvános eszme­csere jó szolgálatot tehet az újonnan épült üzemei poli­tikai, gazdasági, kulturális előrehaladásának. írjanak róla minél többen. Zagyi János A győri tanácsházával szemben épült hatalmas alumínium homlokzatú épülettömb­bel Győr új arculatot kapott. Az üvegpalota alatt többszáz gépkocsi elhelyezésére szolgáló parkolót is létesítettek. (MTI Foto—Balassa Ferenc felv.—KS) Egy pár sornyi otíhonrál „Az otthoni levegőt” a Szolnok megyei Néplap húsz valahány példánya viszi naponta Felsőzsolcára, Hegyes­halomra, Celldömölkre, vagy Dombóvárra. A helységne­vek változnak, de az olvasók, akik a Néplapot kapják mindig ugyanazok. Előfizetők a MÁV Építő Gépjavító jászkiséri üzemé­nek dolgozói, akik „ma itt, holnap ott” kezelik és irá­nyítják a vasúti pályát felújító talpfaverő és ágyazatros­táló gépeket. Előfordul, hogy pár nap késéssel kapják meg a lapot, de akkor is örömmel veszik kezükbe és böngészik belőle, hogy mi újság van Szolnok megyében. Amikor pedig munkájuk végeztével pár száz kilo­méterrel „odébb állnak" új címükön várják a lapot, mert mint mondják, abból szívnak néhány sornyit az otthoni le­vegőből. Szakmunkástanulók érdekében A KISZ Somogy megyei Bizottságának kezdeménye­zésére kedden Kaposvárott megalakult a szakmunkás­tanulók érdekvédelmi bi­zottsága. A 13 tagú bizott­ság a KISZ megyebizottsá­ga mellett tevékenykedik, s az idevonatkozó törvény szellemében végzi munkáját. Az alakuló ülésen kidolgoz­ták a munkatervet. Esze­rint hármas csoportokban vizsgálatokat folytatnak az iskolákban, a vállalatoknál, üzemeknél és a ínagánkis- iparosoknál. Figyelmük ki­terjed többek között arra, hogy megfelelő munkafel­adatot kapnak-e a fiatalok, milyen a munka,védelem, megkapják-e az előírt jut­tatásokat, megfeielő-e a szakmai képzés. Többet — korszerűbben Megérkezett, s fedél alatt várja üzembe állítását az új, olasz szegezőgépsor a • Gön­gyölegellátó Vállalat szajoli üzemegységében. Amellett, hogy tovább könnyíti a ne­héz fizikai munkát, az eddi­ginek mintegy háromszoro­sára növeli a gépen gyártott ládaaljak számát. Nem kell tehát a jövőben kézi erővel elcsigáznia magát senkinek azért, hogy elég ládafenék legyen az exportgöngyöleg készítéséhez. Szajolban ugyanis csupa olyan gyümölcs-zöldségfélék csomagolására való faládá­kat gyártanak, amelyekben külföldi piacra szállítják az árut a mezőgazdaságból. Ta­valy a tervezett 18 helyett 22 millió forint értékű mun­kát végzett az üzemegység. Dolgozói nemcsak a terme­lést, hanem a jövedelmező­ségét is fokozták, miközben saját kereseteik szintén jól alakultak. Az egyéni szorgalom mel­lett a több éve tartó gépesí­tés ugyancsak hozzájárult a teljesítmények növeléséhez. Ezt a korszerűsítést az idén fejezik be a tervek szerint. Az anyagmozgatásnál meg­valósul a rakodás teljes gé­pesítése, miközben a láda­gyártás legfárasztóbb műve­letét: a kézi szegezést — kevés kivétellel — ugyan­csak gép váltja fel. S mivel ezt a munkát nők végezték, ők látják a legtöbb hasznát annak is. hogy a vállalat legkorszerűbb üzemegysége tesz a szajoli. Smíri István rönköt visz a fűrészüzembe, ahol a ládák alkateíuueit készítik belőle» Bedé Mihályne fejeiógépen munkálja meg a ládavéget. Elsőnek az országban Közvetlen képtovábbítás rövidhullámon Évek óta országos első­ként tartják számon az MHSZ szolnoki rádiósait. Kevés klub dicsekedhet any- nyi oklevéllel, kapcsolatot igazoló QSl lappal, mint ők. Rövidhullámú készülé­keiken szinte a világ va­lamennyi amatőr rádiósávai beszéltek már. Nyilvántartó, sukban szerepel többek kö­zött Husszein király címe, a Fokváros amatőrjeinek visszaigazolása, a Papirusz hajó kalandos útja közbeni beszé’getés annak parancs­nokával. A számtalan okle­vél között egyik legértéke­sebb a Lenin centenárium alkalmából rendezett nem­zetközi verseny második he­lyezettjét megillető elisme­rés. Az állandóan űiat kereső szolnoki amatőrök most úiabb sikert tudhatnak ma­gukénak. Elsőnek az ország­ban Kiss Andrásnak sike­rült a jel és a szóbeli be- S7é'aetZsek után kénét is továbbítania, il’etw vennie különleges készülékén. Dél- Amer'ka, Nagv "Britannia. Kuwait rádiósai által to­vábbított kópékét rögzített kpnmpgnótán A rádiós bravúrnak gyor­san híre ment az országban. Szakemberek. amatőrtársak keresik fel levé’hen és sze­mélyesen Kiss Andrást, a? MHSZ Szolnok megyei szék­házában. lakásán és kér­nek tanácsot, akarják látni a .csodát”. Bár éppen nap­jainkban lehettünk tanúi a tudomány és terhnika nagy­szerű vívmányának és Sap- poro-ból néhány óra. késés­sel a tévé képernyőin lát­hattuk a téli olimpia ver­senyeit. Amíg azonban a tévé közvetítéséhez .műboly­góra. közvetítő láncra volt szükség. a rövidhullámú képtovábbításhoz ezek nél­külözhetők. A távolságtól függetlenül azonnal továb­bi thatóak a képek. Igaz. egyelőre csak állóak, de a szakemberek szerint gya­korlati haszna nagy jelentő­ségű. Például tervrajzokat másodpercek alatt juttathat­nak el a tervező intézettől az üzemekbe. A több hetes, s éjszakák­ba nyúló kísérletezés sike­re után a szakemberek már is azon fáradoznak, hogy országos mozgalommá szé­lesítik az amatőrök között a rádiózásnak ezen új terii-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom