Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 7. szám

1972. január 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szocialista közgondolkodá sról S zocializmust építő munkánk során állan­dóan foglalkoztat ben­nünket a szocialista köz­szellem erősítése, fejlesztése. A X. pártkongresszuson el­fogadott határozat is erre ösztönöz. „Erősíteni kell azt a közszellemet, mely nem tűri a társadalomellenes ma­gatartást... viszont növeli a szocialista módon végzett munka, a szocializmus ügye iránti elkötelezettség becsü­letét és tekintélyét A szocialista közgondolko­dás alakítása állandó, tuda­tos folyamat. Az osztályharc egyik fő területe. Párttag­jaink és pártonkívüli bará­taink nagy munkát végez­tek és eredményeket értek el. hasznos tapasztalatokra tettek szert e fontos terüle­ten. Pártszervezeteink szinte állandóan napirenden tartják — különböző mozgalmak út­ján — közvetve is hatást gyakorolnak a szocialista tudat fejlődésére. Még felso­rolni is hosszú, hogy mi minden történt a párt- és tö­megszervezeti oktatásban. Az agitáció fejlesztése területén, a szocialista munkaverseny- mozgalomban. a kulturális munkában. Ügy igyekszünk dolgozni, hogy számoljunk minden kérdésnek politikai vonatkozásával. az emberi gondolkodásra kifejtett ha­tásával. Jelentős feladatunk a társadalom összetételének és mozgásának tanulmányo­zása. Nem mulaszthatjuk el, hogy fellépjünk az embere­ket felháborító visszásságok ellen. Az országban végbement változások Szolnok városra is hatással voltak. A felsza­badulás előtti kisváros ki­nőtte kereteit, mint kamasz a nadrágját. Most Szolnok ipari középváros, felsőfokú központ, mely e szerepkört is egyre inkább betölti. Az összlakosság száma közel kétszeresére, az összlakossá­gon belül a munkásság és értelmiség száma többszörö­sére emelkedett. A növeke­dés mintegy 25 százalékát a természetes szaporodás, 75 százalékát a beköltözők te­szik ki. De a környező köz­ségekből is nagy számban járnak ide emberek dolgoz­ni és tanulni. j Z ELMÚLT húsz év alatt a lakosok közel fele új lakásba költö­zött, ami egyúttal életfor­mában is változást okozott. A városban új üzemek épül­tek és a régi üzemek is je­lentősen átalakultak. Az üze­mi törzsgárda összetétele is más, mint régen volt. Az üzemi munkakörülmények is sokat változtak. Vagyis szinte a város egész társadalmát . valami­lyen módon érintették a vál­tozások, amelyek kihatással voltak az emberek gondol­kodására is. Nem egy té­nyező nehezítette a helyes közszellem kialakulását. Üzemeink dolgozói nagy felelősséggel, eredményesen dolgoznak. Erről a termelés eredményeit mutató adatok tanúskodnak. A párt, a KISZ és szakszervezetek eredmé­nyesen dolgoznak az üze­mekben a szocialista közszel­lem kialakításán. A szocia­lista munkaverseny, a szo­cialista brigádmozgalom köz­kedvelt a dolgozók körében. Az üzemi közhangulatra dön­tő befolyással van a törzs­gárda. A szocialista brigá­dokban a törzsgárda tagiai között ott vannak a vidék­ről bejáró elvtársaink és pártonkívüli barátaink is. Számot kell 'vetni azzal is, hogy az üzemi munkások mintegy fele nem egészen 10 éve dolgozik szakmájá­ban, üzemében. . Másrészt épp a bizonyosfokú munka­erőhiány miatt az üzemi dolgozók mintegy 20 száza­léka munkahelyet cserélt, egyrészük egy évben több­ször is. Így igyekeznek — olykor munka nélkül — magasabb keresetre szert tenni. A közvélemény ezt, elítéli — és joggal. Mégis ilyen eset több van. A mun­kaerőcsábítás, a ráígérés ká­ros, azt mindenkinek egy­formán el kell ítélni. Városunkban a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben tömörült szövetkezeti pa­rasztság nem nagy létszámú, mégis fontos szerepe van. A szövetkezetekben mintegy kétezer dolgozó parasztcsa­lád tömörült. Ragaszkodnak a közösséghez. Fegyelmezett munkájukkal a szövetkeze­tek egyenletesen fejlődnek. Jó átlagos színvonalat nyúj­tanak a gazdálkodásban is. Ezzel mintegy bizonyítják, hogy a dinamikusan fejlődő város határában sem tör­vényszerű, hogy a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek gyengék legyenek. jf\ RTHETÖ, hogy az f\ üzemben és a hivata­lokban egyaránt sok­szor beszédtéma a mezőgaz­daság, ehhez városunk lakói sok szállal kötődnek. Tisz­telettel beszélnek a mező- gazdaságról. A mezőgazda- sági nagyüzemekben végzett munka sok tekintetben kö­zeledett az üzemi munkához és a jövedelem színvonala is elérte .azt. Az egyik prob­léma éppen az, hogy a me­zőgazdasági üzemekben egye­sek csak a „magas” jövedel­met látják és ebből vonnak le általános következtetése­ket. A dolog másik oldala, hogy a munka színvonala közeledett ugyan az ipari munkához, de még most is a jóval mostohább munkakö­rülmények és természeti té­nyezők jellemzik, nincs a figyelem középpontjában. Az iparban és hivatalok- : ban gyakori beszédtéma még a magas zöldség, gyümölcs­ár is. A felvetések jogosak, annál is inkább, mert terü­letünkön még a korábban nem számottevő zöldség, gyümölcs termőterület is csökkent és többoldalúan tett erőfeszítések eddig nem hoztak kellő eredményt. Nyilvánvaló, hogy társadal­milag is fontos, hogy köz­vetlen környezetünkben lé­vő mezőgazdasági üzemekkel együtt — a kormány támo­gatását is élvezve — ezen a téren további eredményes lépéseket tegyünk. A közgondolkodásra nagy hatást gyakorol az emberi életviszonyokra közvetlen befolyással bíró szükségletek kielégítése. Már évek óta nagy igye­kezettel és eredménnyel fog­lalkozunk a közgazdasági ismeretek terjesztésével. Nagy szerepe van az üze­mekben megtartott termelési tanácskozásoknak, párt-, szakszervezeti és KlSZ-gyű- léseknek. Itt rendszeresen megbeszélik a termelés mű­szaki, az esetek egy részé­ben gazdasági problémáját, gondját, baját is. Hiba, hogy aránylag sok helyen nem mindenki számára eléggé közérthetően teszik ezt és nem mindig tárják fel a nehézségeket őszintén. K ÜLÖN kell szólni a párttaggyűlésekről. Az új szervezeti szabály­zatunk szerint a tagság ál­tal felvetett kérdésekre ott kell válaszolni, ahol a kér­dések felvetődnek. Itt két­ségkívül előrehaladás van. Élénkebbek ezek a rendez­vények. Meg keli azt is mondani, hogy a válaszadás még nem elég precíz, sőt előfordul, hogy a feltett kér­désekre nem térnek vissza. A közgondolkodás fejlesz-- tése, az érdeklődés ébren­tartása nem utolsósorban azon is múlik, hogy a párt- szervezeteink mindenütt a szervezeti szabályzatnak megfelelően működjenek. Biztosítsák, hogy tagjaink jogaikat és kötelességüket mindenütt gyakorolni tud­ják. A vezetéselmélet is és többek között a pártmunka gyakorlata is sokat foglal­kozik az információ adásá­val és összegyűjtésével, ha­tásának felmérésével. Leg­utóbb hat legfontosabb üze­münkben felmérést végez­tünk, hogy meg tudjuk mi­lyen a dolgozók tájékozta­tása, bevonása a vezetői munkába. Megállapítottuk, hogy ebben a vezetők mun­kája egyre igényesebb. Kétségkívül a termelési tanácskozásokon történt a legtöbb — pozitív változás. Így is csak olyan értékelést adhatunk azonban, hogy a kezdet kedetén tartunk. A dolgozók tájékoztatása, a munkába való bevonása még nem tartozéka a vezetői munkának. Így nem is si­került még mindenütt a vállalati kollektívákat al­kotó módon a fő feladatok elvégzésére együntetűen fel­sorakoztatni. Itt kétirányú feladat adódik: egyrészt a vezetők igényeljék a kollek­tíva részvételét a vezetői munkában, másrészt a párt, szakszervezet és a KISZ- vezetők a tömegek körében tartsák ezt állandóan fel­színen. Az üzemi és hiyatali köz­vélemény formálásában nagy szerepe van a szakszervezeti mozgalomnak, mely a meg­felelő határozatok végrehaj­tása közepette jól fejlődik. A szakszervezeti tagság és a bizottságok egyre jobban élnek jogaikkal. Többet kez­deményeznek és helyesen képviselik a dolgozók jogos érdekeit. A szakszervezeti munka továbbfejlődésének minden biztosítéka megvan. Városunkban közkedveltek és nagy visszhangot válta­nak ki a színvonalas kultu­rális események. Kiemelke­dő szerepe van a sorozato­san megrendezett „Kulturá­lis Hetek” rendezvényeinek. Fontos állandóan -vizsgálni, hogy milyen a kultúra iránti, érdeklődés. Ez több körül­ménytől függ. Ennek meg­felelően sokféle lehet az eredmény is. Itt még jócs­kán van adósságunk. Most új alkalom is kínálkozik, 1975-ben lesz városunk fenn­állásának 900. évfordulója. E történelmi dátum fel­veti, hogy többet és eredmé­nyesebben foglalkozzunk a város eddigi fejlődésével. E VEK óta sok szó esik a j város történetéről és lakói várják annak összefoglaló megírását. A gyakorlati tettek ennek ér­dekében eddig elég ered­ménytelenek voltak. Van aki ezt és más sikertelenséget a kulturális területen „szel­lemi tespedtségnek” nevezi. Summás jellemzés. Ha álta­lában nem is ieaz, de előfor­dulhat, hogy valakiket ez jellemez. Mindent összevetve váro­sunk dolgozóit egyre inkább a szocialista módon való gon­dolkodás jellemzi. Elítélik a kispolgári magatartásbeli megnyilvánulásokat, a hiva­talokban előforduló bürok­ratikus ügyintézést, egyes vezetők magatartását. Vá­rosunkban is vadnak, akik munka nélkül vagyont akarnak gyűjteni. Ilyen egye­di esetek azért fordulhatnak elő, mert az illetékes veze­tők az általuk ismert ilyen tényeket elnéző módon „értékelik”. Van olyan jelenség, hogy egyesek „ra­dikálisan”’ ítélik meg a szomszédban előforduló visszásságokat, de sajnos a saját területükön előforduló eseteket nem veszik észre, vagy nem megfelelően ér­tékelik. A visszásságok el­len, a társadalomellenes magatartás ellen, egyféle­képpen lehet küzdeni — a X. pártkongresszus határoza­ta szellemében. 4 SZOCIALISTA köz- gondolkodásnak sokféle összetevője van. A té­ma megérdemelné, hogy so­kak érdeklődésével többol­dalúan kifejtsük. Sípos Károly a szolnoki városi pártbizottság első titkár® Tanácselnökök és párítitkárok továbbképzése ' Az MSZMP Szolnok me­gyei Bizottságának és a megyei tanács végrehajtó bizottságának szervezésében továbbképző tanfolyamot tartanak január 10—15-e. között Mátraszentimrén. Az egyhetes tanfolyamon a jász­berényi járás nagyközségi és községi tanácsok elnökei és a pártbizottságok titká­rai vesznek részt. A tanfolyamon olyan köz- érdeklődésre számottartó előadások hangzanak majd el mint. új vonások a ta­nácsi rendszer továbbfej­lesztésében az ifjúsági tör­vényből adódó tanácsi fel­adatok. az egységes szövet­kezeti törvény alapelveí'. A soron következő felada­tok megvalósítását segítik majd azok az előadások is, amelyek beruházási politi­kánk időszerű kérdéseivel foglalkoznak. Az előadásokat a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetői tartják. A jászberényi járásból Szeke­res László, az MSZMP já­rási bizottságának első tit­kára ismerteti a tanácsok pártiránvításának időszerű feladatait. Az egyhetes tanfolyamot hetenként követik majd a kunszentmártoni, a szolno­ki, a tiszafüredi és a tö­rökszentmiklósi járások, községi vezetők részére ren­dezett hasonló továbbképző tanfolyamok. Olajipari rekonstrukció A Zalai Kőolajipari Válla­latnál befejeződött az olaj- finomító berendezések re­konstrukciója. Elkészült töb­bek között az a modern vá- kumberendezés, amely a rendelkezésre álló kőolajból az eddiginél több készárut képes előállítani.' ’ Ez a be­rendezés B’lash-technológia alapján működik. A re-? konstrukció eredményeként évi 100 000 ' tonnával több kőolajat tud feldolgozni a vállalat A FÉMFELDOLGOZO SZÖVETKEZET MEZŐTÚ­RI TELEPÉN LEGÚJABB GYÁRTMÁNY AZ 5 LITERES ELEKTROMOS M1NI-BOYLER. TAVALY 30 EZRET, AZ IDÉN 60 EZRET SZÁLLÍTANAK BELŐLE LENGYEL EXPORTRA. EZENKÍVÜL HÁZTARTÁSI- ÉS IPARI CSIRKESÜTÖKET, ÜGYVTTELTECHN1KAI BEREN­DEZÉSEKET ÉS eénycso-Armaturákat KÉSZÍTE­NEK. Köteles Imre, a beállított boylerek vízhőfokát ellenőrzi A háztartási grillsütő végső szerelésén dolgozik Kálmán Margit. — nzs — Több termelés — több akadály között Súlyosbodó gondok a baromfifeldolgozónál . Nincs és nem is volt semmi túlzás abban, hogy el­ismeréssel szóltunk — és szólunk ezúttal is — az egy éve vállalattá önállósult, törökszentmiklósi baromfifel­dolgozó kollektívájának növekvő munkasikereiről. Ezek való eredmények, és aligha túlbecsülhetők. Különösképp, ha sajnálatos tényként azt is hozzáfűzzük: mind nagyobb és szaporodó nehézségek dacára értek el évről évre több munkasikert. A terhek megoszlanak Volt esztendő a közelmúlt­ban, amikor egyharmaddal is nagyobb teljesítményt ho­zott a gyár az előző évinél. Akkor még valóban csak egy gyára volt a miklósi a Baromfifeldolgozó Országos Vállalatnak, s csupán esz­tendeje működik vállalati szervezetként. Olyan tröszti irányítással, amelynek „vál­lára” hárul mindaz, amit jogelődjétől, a BOV-tól örö­költ. A korábbi terhek — nagy rekonstrukciós hitelek visszafizetését illetően is — — e trqszti irányítással meg­oszlanak a vállalatok közt... A miklósiak tavaly — kis híján egyötödével növelték a felvásárolt baromfi, s csak­nem háromnegyedével a termelőktől vett tojás meny- nyiségét. A feldolgozott árunak a termelési értéke is najdnem egyötöddel több az előző évinél. Exportpiacon mintegy húsz mázsával több baromfit értékesítettek, s ez az előző évit 28 százalékkal múlja felük Tojásból csak­nem két és félszer annyit adtak el tavaly külföldön, mint 1970-ben. Mindezért a vállalatnál dolgozók jelentős hányada nagy áldozatokat hozott: sok szabad idejükről mondtak le egyes szakmabeliek azért, hogy eleget tegyenek a fo­kozott követelményeknek. A bérszínvonal 4 százaléknál valamelyest nagyobb eme­lésével honorálta — gyári átlagban — a vállalatvezetés a több munkát, amely 2,6 százalékkal volt termeléke­nyebb az előző évinél. Javarészt az exportpiacon növelt értékesítés a minősé­get is fémjelzi, azon túl, hogy a gyár termékeit több év óta mentesítették a MERT (minőségi) ellenőrzés alóL Az a — népgazdasági szem­pontból is —- rendkívül nagy fejlődés, amelyet a vállalat a termelőkkel szoros együtt­működésben a —- szintén exportra kerülő — libamáj- „termelés” minőségében és mennyiségében is elért négy esztendő alatt, külön mél­tatást érdemel egy más cikk keretében. Rosszabbodó adottságokkal A kívülálló föltételezhet­né: a törökmiklósiak adott­ságai olyan jók, hogy lehe­tővé teszik e nagymérvű fej­lődést a vállalati termelő- munka sok területén. Saj­nos, korántsem ilyen rózsás a helyzet. Az 50-es évek kö­zepén 300 vagon teljesítőké­pességre „szabott1 rekonq strukciót végeztek a gyár­ban. Ezt a teljesítményt 350—400 ember foglalkozta­tására alapozták. Ilyen létszámnak készült az' öltöző-fürdő, mint az egyik legfontosabb szociális létesítmény. A tavalyi átlag­létszám viszont kicsivel az ezret is felülmúlta, a ter­melés pedig hozzávetőleg öt­szörösére nőtt Ez utóbbihoz — lehetőség szerint — az előfeltételeket is iparkodtak megteremteni. A vágókapa­citás például ily módon több mint hatszorosára bővült. Mindezt jószerint „told- junk-foldjunk” alapon érték el. — Mikor minek a létesíté­sére nyílt mód, aszerint „tár gítottak” egy-egy úgyneve­zett szűk keresztmetszeten. Mast is több ilyen megol­dásra lenne múlhatatlan szüksége a gyárnak. A mun­kásai teljes joggal sürgetik például az öltöző-fürdő bő­vítését. Méltányolva ezt az igényt, a vállalat vezetés tervprog­ram készítését kérte a bő­vítéshez a megyei tervezőr- irodától. Jöttek a szakértők — azóta egy másik cég ter­vezői is —, s megállapítot­ták: életveszélyes az 50-es évek közepén emelt szociá­lis épület! Annak idején nem az előírt normák szerint, hanem bizonyos teher-„rá- adással" tervezték meg az ÉLTERV jogelődjének szak­emberei, most pedig ki­mondták az egész ■'épületről, hogv életveszélyes. Valami­képpen mielőbb tenni kell a baj megelőzésére, amit le-; hét, amit szükséges. RL %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom