Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

4

«701 NOK MEGYEI NÉPI AP

1972. január 1.

1972. január 3-tól megváltozik néhány iparcikk fogja íztói ára

Az Op*t/.ig«s Anya«; és Arhivalat és a Betkereskede mi Minisztérium köziemén ve

Az Országos Anyag- ág Ártmatal e-nöke, a belkereskedelmi miniszterrel, valamint az érdekelt árhatóságiak vezetőivei egyetértésben 1972. január 3-ával megváltoztatta néhány termék fogyasztói árát.

Az intézkedés révén emelkedik egyes építőanyagok ára. A legfontosabb árváltozások a következők:

— a kisméretű, I. osztályú tömör falazótégla fogyasztói maximált ára ezer darabonként, a termelő üzem telephelyén rakatba rakva 914.— Ft. Kereskedelem telephelyén rakatba rakva 989.— Ft %

— Az I. osztályú, kettős

méretű soklyukú falazótégla ára ezer darabonként a termelő üzem telepén 2.290 Ft a keresekedélem telepén 2.480 Ft Az I. osztályú magasított tégla ára, ha termelő üzem telepén

vásárolják meg. 1.240 Ft. illetve ha a vétel a kereskedelem telepén történik, maximálisan 1.340 Ft lehet;

—■ a kevéslyukú. I. osztályú B 30-as blokk-tégla ezer darabonkénti maximált ára a termelőnél 4.060 Ft. a kereskedelmi vállalat telepén 4.400 Ft;

— az 1. osztályú soklyukú B 25-ös blokktégla ára pedig 4.930.— Ft,' illetve 5.340 Ft;

A válaszfal-tégla ára ha az I. osztályú minőségű, ezer darabonként a termelőnél 3.200. a kereskedelmi vállalatnál 3.460 forintnál nem lehet magasabb.

— AB 29-es falazóblokktégla termelőnél ezer darabonként. I. oszt. minőségben 4.750 Ft-ért, kereskedelmi vállalatnál 5.140

forintért árusítható;

—■ a 100-as nyomószilárd- ságú, előregyártott tégla.

közén-bloktp m'-er'-énti éra termelőnél 900 Ft. a kereskedelem telepén 975 Ft — a hornyolt szpi-'<Tte- tőcserepet és a hódfarkú te- tőcserenet a termelőnél: ezer darabonként legfeljebb

1420,— Ft-ért. kereskedelem saját telepén pedig

1.540 Ft-ért értékesíthetik;

— a vasbeton áthidaló ge. rendák komi a? A-12 jelű 150 cm hosszú, szabványos minőségben gyártott gerenda darabonkénti maximált ára a gyártelepen, szállító- eszközre felrakva, a kereskedelem telepén szállító- eszközre való felrakás nélkül 67 Ft;

— a fecskefarkú. I. oszt.

minőségű tölgyparketta

maximált fogyasztói éra msenként 198 Ft, a normál csaphornyos tölgyparketta maximált ára 200 Ft. Ezek. az extra ..K” osztályba sorolt minőségben maximálisan 238. illetve 240 Ftért hozhatók forgalomba. Az egyéb faféleségekből (kőris, akác stb.) készített parketták maximált ára nem változik.

Az előzőekben ismertetett építőanyag árak a termelő üzem. illetve a kereskedelem telephelyén alkalmazod fuvar nélküli árak. A fuvardíjat külön számítják fel.

A színesfémek, az alumínium és a hőrelágvuló műanyagok valamint az öntvények termelői áremelése kihat a fogyasztói árakra is. A termelői árak emelése a legtöbb esetben végrehajtható volt a fargalmi adó csökkentésével, amikor a termelői áremelés következményét a költségvetés viseli. Egyes cikkek fogyasztói árát azonban rr ég igy is emelni kellett. de ezek a teljes lakossági fogyasztás értékén ?k csak kis hányadát képviselik.

, így a garzon gáztűzhely korábbi 977 Ft-os maximált fogyasztói ára 1972. január

3-tól 1030 Ft-ra, a zuhanytál (Z 90) eddigi 555 Ft-os ára 646 Ft-ra, a mosogato medence (Tip. 106) 326 Ft- os ára 381 Ft-ra, a 167 Ft- os falikúié 196 Ft-ra, a 93.50 Ft-os főzőlapé 106 Ft-ra. a 4 literes kuktáé 157 Ft-ról 193 Ft-ra, a 6 literesé 185 Ft-ról 226 Ft-ra, míg a 18 cm-es félmagas vágottszélű. csiszolt, lakkos füllel készült fazekaké 28,30 Ft-ról 30.70 Ft-ra változik. Ugyancsak emelkedik a mosógép, a centrifuga óra 30—60 Ft-tal. a gázboylereké 70—80 Ft-tal. a gáztűzhelyeké 20—50 Ft-tal. A kerékpárok fogyasztói ára a jelenleginél 120—140 Ft-tal lesz magasabb. Nem emelkedik viszont a motorkerékpárok ára, továbbá a kályha, tűzhely, a hűtőszekrény, a rádió, valamint a tv-készü- lékek csoportjába tartozó iparcikkek ára és általában a kisméretű alumínium edé- pyeké sem. Ezen termékeknél a termelői árak emelkednek, de a forgalmi adó csökkentésével a költségvetés átvállalja a terheket a fogyasztói árak változatlanságának biztosítása érdekében. Emelkedik néhány, nem alapvető műanyagcikk ára

is.

A személygépkocsi gumiabroncs és töm. lőféleségek fogyasztói ára mintegy 20 százalékkal emelkedik. Így például a Trabant gépkocsihoz használt gumiabroncs jelenlegi 340 Ft fogyasztói ára 408 Ft-ra emelkedik.

Az intézkedés eredményeként csökken a mosószerek (porok és paszták), tisztító- szerek, valamint a szaoDan- féleségek ára. E szerint a leggyakrabban használt termékek ára az alábbiak szerint módosul:

A 200 grammos Optima régi fogyasztói ára 6.20 Ft. új fogyasztói ára 4.60 Ft: a Tisztaság mosópor régi fogyasztói ára 6 Ft, új fogyasztói ára 4.40 Ft. A 250 grammos Tomi Super és a 350 grammos Tomi Automat mosóporok ára 1 Ft-tal lesz alacsonyabb. A Bio Automa- té 10 Ft-ról 7,40 Ft-ra. a Tip mosogatópor ára 8 Ft- ról 5,90 Ft-ra, az Ultra mosogatóporé pedig 5,80 Ft-ról 5,— Ft-ra csökken. A pillí- rozott mosószappan ára 20 Ft helyett 15,20 Ft: a márkázott 1/6-os pioereszapDa- nok kg-onkénti ára 35.4C Ft helyett 27 Ft, darabonként pedig 5,90 Ft helyett 4.50 Ft A babaszappan ára a ielen- legi 4,40 Ft-ról 3,40 Ft-ra csökken. A borotvakrémek óra is csökken.

Az eddigiekben ismertetett árak közül a maximált, illetve hatóságilag megállapított árak 1972. január 3-án lépnek életbe. A rugalmas árformába tartozó termékeknél azonban az ár:^e1ked4- seket a vállalatok nem egyszerre. hanem — a piaci helyzet alakulásának hatására — az áru utánpótlás időpontjától függően, fokosa tosan valósítják meg.

A

z 1972-es esztendő januárjában ünnepeljük Mikszáth születésének 125. évfordulóját. A kerek évforduló most fokozottabban tereli a közvélemény, az olvasók táborának figyelmét a nagy kritikai realista író életművére, munkásságára. A megemlékezésből, a Mik- száth-j^bileum ünnepségeiből. nyilvánvaló, hogy a televízió sem anar kimaradni. Éppen ezért tűzte műsorára a jubileum hónapjában Mikszáth egyik remekművének televíziós bemutatását. Az pedig, hogy az éjetmű egyik talán kevésbé népszerű darabiát választotta . televíziós olvasmányul”, hisz folytatásokban láthatjuk az „A fekete város”-t, jelzi, hogy nem csupán kötelességszerű, protokoláris feladatként fogta fel a nagy magyar klasz- szikus emlékének, hagyományainak ápolását. Január

1-től .azaz mától kezdve hét alkalommal m illiók „olvashatják” a képernyőről Mikszáth egyik legkeserűbb és legmélyebb mondanivalóié regényét. A fekete város ta- lá,. éppen ezért nem vetekszik általában a kedvelt Mikszáth-művekkel. népszerűségben, mert nem köny- nyen illeszthető be a felszínesen alkotott, anekdotá- zó-mulattató Mikszáth-kép- be. Míg egyes regényei, novellái. főképpen azok, amelyekből az „operett muzsikája hallatszik ki”, mint egyik kritikusa jegyezte meg róluk, például a Beszélő köntös, A szelistyei asszonyok, vagy az Akii Miklós bejárták a rádió, a film és a tévé stúdióit, némelyik többször is. A fekete város 1959- ben készült rádiófelvételén túl jelentősebb feldolgozását nem ismerjük. A folvtatásos tévéfilmmel most tehát adósságot is törleszt a televízió, és egyben egy igen jelentős televíziós hagyomány erősödését is szolgálja: a klasz- szikus irodalmi alkotásokból

Ma este a képernyőn

A fekete város

készült tévéfolytatások, filmsorozatok ügyét.

Eredetileg maga Mikszáth is folytatásokban írta és közölte regényét. Mielőtt az első rész 1908 októberében megjelent volna a Vasárnapi Újság hasábjain, a következőképpen harangozták be a mű jövetelét. „A fekete város. Ez a címe Mikszáth Kálmán regényének. Örömmel visszük a kitűnő író e legújabb alkotását a közönség elé, amely nemcsak pompás, élvezetes olvasmány, hanem nemes művészi élvezetet is nyer vele.

A fekete város történelmi regény. Mikszáth a kuruc- korbaa viszi el olvasóit. De nem a kardforgató, vitéz kurucok közé. nem a kuruc— labanc ellentétet ábrázolja, a nemzeti függetlenségért folyó harc csupán hátteréül szolgál a regénybeli cselekménynek. Közvetve, áttételesen kapcsolódik egy város és egy család. Lőcse és az alispán Görgey Pál előtérben folyó marakodásának. A viszály kiinduló pontjául szolgáló esemíényt forrásból merítette Mikszáth, nem a saját kútfejéből. A forrás pedig a Görgey-család egvik tagjának, Istvánnak az Árpád-korig visszanyúló nemzetség történetéről szóló tanulmánya. Mikszáth itt talált rá az alábbi részletre: „Az alispán és a polgármester egy napon, ki-ki a maga területén vadászván, Gör- geynek egyik kedvenc kapója hajtás közben átszaladt a mezsgyén, be a lőcsei határba. Erre a polgármester agyonlőtte a kopót, az alispán pedig a polgármestert. Ebért embert! Ekkor a még

hevenyében is mindig „okos” és körültekintő lőcsei vadásztársak hirtelen felkapván meglőtt polgármesterük holttestét, vele, betörtek a görbői határba, s abból annyi földet, amennyit ma is az említett négyszög befoglal. szaladvást megkerülvén ezzel az akkori szokásjog szerint megszerezték városuknak véren.”

Kutya egy história, rioffy mennyi igaz belőle? Levéltári adat, írásos bizonyít ”t nincs rá. Csak a családi emlékezet őrizte meg Az anekdotába illő esetet így aligha lehetett törtéi :lmi tényként kezelni. Nem is vette észpénznek Mikszáth sem. Legendának nevezte, és legfeljebb egy cseppnyi igaz magot tételezett fel benne. De ez elegendő volt számára, hogy ebből a magból képzelete segítségével és az egyéb hiteles források tanulmányozásával terebélyes regényt növesszen. Igazi történelmi regényt akart írni. Nem holmi idillt. Csak a Szepességgel foglalkozó könyvekből egyetlen alkalommal tizenöt kötetet kért a Magyar Tudományos Akadémia

könyvtárából. A tragikusan végződő viszálykodást,

amelynek végén Lőcse polgárai az elfogott alispánt bosszúból ki végzik, csak így tudta időben és térben, azaz korban pontosan elhelyezni. Így került az esemény

Rákóczi idejére és a Szepességbe

Lőcse városa a fekete város. De nem a fentiek miatti „szégyenében’ lett fekete,

hanem a megölt polgármester miatt öltözött „tetőtől

talpig” gyászba. A Vasárnapi Üjság hasábjain át nyújtott regényben nem kétséges Mikszáth a kortársak lelkiismeretét is célba vette. A századforduló uralkodó osztálya és a polgárság önző rétege megnézhette magát ebben a tükörben, amelyet Mikszáth tartott oda nekik. Igaz történelem, alapjaiban igaz történelmi valóság az amely.k megjelenik Mikszáth utolsó ránk hagyott művében, amely azor- ban nem nélkülözi a helyén való romantikát sem. A regény komor szövegét át meg átszövik a Görgev-fpmiliából való Otrokócsv Rozália és a lőcsei Fabrirziusz Antal tündérmesébe illő szereimének szálai. A báios. kedves Rozália ,éd°stestvére” Mikszáth előző regényei nőalakjainak. Horváth Piroskának és Tóth Marinak. A fekete város Ianiain mintha csak a Róm"ó Júlia-szerelem születne úijá.

Épnen ezért a regény cselekménye több szálon fut. Szerkezete is igen laza. Gyakori kitérők, epizódok, anek- dotikus események állítják meg a regény menetét, de egyben gazdagítják is a kor képét és a jellemek rajzát. A televízió tehát alighanem jól választott, amikor a regény esztétikai értékein túl A fekete város szerkezetbeli sajátosságaira is épít. Reméljük. sikerrel. Ugyanis az epizódokból összeálló, lazán komponált regény kitűnően alkalmas folytatásos tévéfilm számára.

Valkő Mihály

«xxoocxxx»oooooooo<xoooodooDoooo&.;

Húszéves, Sárrét-széli lenge nád. Rozáliának is hívhatnák, harmatos szerelemmel, biztosan Rozikának hívja majd valaki, — ahogyan Örökszép regénybeli nővérét.

Amikor megismertem, panaszkodott. Látja, látja, mondta, miért kell nekem j mindig ilyen nehezen léteznem, pedig | én annnyira megtisztelem az embere- j két. Még sincs benne semmi örömöm. Elmentem vele a falujába, pontosabban a bekötőút kőkeresztjéig. Nem

> láthatja azt meg senki, mondja, hogy í én autóval jövök haza, mert rögtön a i még rosszabbik szájára venne Vninden- | ki. hogy micsoda „ká” lettem azóta,...

Elszaladt, kerülgette a sarat, piros ! babos kendője, amit még biztosan eb- ; bői a faluból hozott, pipacs volt a ne> héz; fekete földek között.

ANYJA: Én már asszony voltam IS • éves koromban. Már másodmagamnál : voltam. Neki mér’ nem akart jó lenni, \úgy?! Cyüttek kérni, mit húzogatta a | száját! Ha hozzámegy ahhoz, akkor

> nem történt volna úgy, ahogy volt. Ki ! mert volna egy asszonyhoz hozzányúl- ; ni úgy, ahogy azok.

VOLT OSZTÁLYFŐNÖKE: Mindig | kitűnő tanuló volt. Régen tanítottam ; ilyen éleseszű gyereket. Meghatóan ra- \ jongott a kicsikért, az óvodistákért. Azt \ hiszem nagyszerű pedagógus lett volna ! belőle. Nagy kár érte. Mit csinál most i a városban? Elzüllött?

ROZIKA: Két épe jöttem el ott\ honról. Ügy gyüttem egy bugyiban, egy 1 inggel, ami rajtam volt. Szaladtam a ; szomszéd faluig, aminek vonata van. Azt mondtam, hogy inkább elpuszti- ! tóm magam, de engem m~st már ne l röhögjenek meg a hátam mögött. Mert | azt csinálták. Még a nagyanyám is azt j mondta, — akihez azért most kará- i csonykor hazamegyek, mert kell az I embernek valakihez tartozni — hogy ha egy lány nem olyan, akkor azt nem rántják be az árokba. Hit én nem ; voltam olyan, mert csak dolgoztam,

\ hogy legyen majd pénzem, valami kis kitartásom, akkorra, amikor tanulni ; tudok. De hát a pénzből se lett semmi, azzal is csak a földművesszövetkezet kocsm'ir'isa iárt iól. ah^iví elhordta az apám. te az :e ’•'!! elég mert amióta a gyerekek csúfá leitek m’g mz § radisom se volt. Az tette be azt ín én nekem a kaput, mi’-or odajött hozzám az egyik kocsis, hogy elmehetnék

én vele is, mert nekem már mindegy, — neki meg van egy kis dugott pénze. Akik miatt volt, azok meg az istállóajtóban sunyítottak. Hallgatták, hogy mit mondok.

■— Nem jelentette fel őket?

— Rokongyerek volt mind. Sógor, koma az egész falu. Az egyiknek az anyja éppen a keresztanyám. Eljöft hozzám, ígért fűt-fát, csókolgatott, hogy nehogy rosszul szóljak. Ríttam sokat, de amikor jött Kovács bácsi, a rendőr, akkor csak azt mondtam, hogy én is akartam velük. De megint elríttam magam. Kovács bácsi is nyeldesett, aztán csak kinyomozta, hogy volt, feljelentette őket. Lecsukták mind a hármat. Ez aztán sok volt! Rámjöttek, minden szomszéd, minden rokon, mm volt maradásom. Eljöttem.

— A város? Hogy tudott újat kezdeni?

— Nagy nehezen kiváltottam a munkakönyvét, elmentem segédmunkásnak. Kerestem 1500-at, 600 forint volt az albérlet. De a háziasszonyom, hetente háromszor-négyszér is azt mondta, hogy később jöjjek haza, mert vendégek jönnek. De ha aka-ok, én is be- szállhatok a buliba... Nem tudtam én többet abba az ágyba belefeküdni. Elköltöztem egy nénihez. Annak meg az öreg élettársa zaklatott. Fél év alatt nyolc helyen laktam. Közben elmentem egy másik munkába, a tejbeqyűUö állomásra, ahol több pénzt adtak. Akkor vettem az első könyveimet. — később meg ruhát. Száz forintot hagytim magamnak zsebpénzre minden fizetésből egy kis cukorra, meg nápolyiba, meg mozira. Szeretnék én majd színházba is iárni, nagyon szeretnek. Ha több ruhám lesz, járck is. Dehát most megint nem tudom, hogy lesz, hogy elfolyt a tej Azt mondták, négyezer liter folyt el. Nem tudom mennyi volt. derékig álltam benne. Küszködtem én az árral, nem tudom meddig küszködtem, de nem bírtam vele. Kiabáltam, de kiabálhattam. Volt benn ott két félrészeg ember, de azok ünneplőben voltak, mert ünnep hajnala volt. Nem qyött be a tejbe egyik se. Aztán rámkenték a dolgot. Nem tudom mi lesz, ha nc'-~'n kell megéretni. jól nézek ki. !”>’■; •''r; ?s c?ik ,'*0 forint

vn^vrj.-y T7,- ~ r*1“g

íz m'i V'v a *>fíe7 vízzel i:

rnötrinter rí'a viliim, még akkor élt nagyapám. Azt mondja az, hogy

menjek ki cseresznyét tzedni, egyek. í Én kint álltam a verandín, ők meg a konyhában beszélgettek. Hallottam ami- í kor nagyanyám mondta, togy csak la- < pos tányért ad, mert még drága a cse-i resznye. Csak abba szedjéc. Nem szá- [ míthatok én nagyanyámra ;e. A tanítta- < tásomra is csak azt mondta, hogy férjhez t kell menni, nem iskolába ßrni, amikor i az ember már ilyen nagy Pedig leg-j alább óvónő szeretnék lenn. Erről nem j mondtam le, de most mát nem tudom 1 hogy lesz?

Eltelt vagy két hónap, kerestem, nem találtam. Valaki úgy tudti, N. községbe ment, egy másik tejbgyűjtő állomásra. Ott találtam.

— Hogy telt a karácson ?

— Nem szeretnék én erői beszélni se. A második napján isszagyöttem. Anyám talán most már apámnál is jobban iszik. Nagyanyát meg azt mondta, amikor elém tété a kocsonyát, hogy nem sajnálja ölem ezt az egytál ételt, dehát már inköb ö várná a támogatást. Hogy esett e nekem, el tudja képzelni? Amikor udom, hogy bent van a bankban vagy 30 ezer forintja. Eljöttem. Csak az a jó, hogy behívott a régi osztályfőnköm, Nagy tanító úr, aztán kifaggatot Adott egy levelet, hogy hozzam el id, ahol most dolgozom. Itt szépen foqdtak, jó kis í szobát is kaptam. Még az autót is ide g adták, hogy húrcolkoijak vele. Nem i volt sokminden, csak a knyvek m?g 5 egy pár holmi, .ügy níz i, hogy itt | jó lesz. Van esti gimnizim is, azt’ mondta a főnököm, akihez'iagy tanító úr írt, hogyha rendesen doi~i;m, m^g ők mondják, hogy iratkozza be az ősiszel. Be is iratkozom, van dóm. Négy év az érettségiig, az igaz. k nem baj. Lesz időm e'felejteni azt sok rosz- szat, amin keresztül mentái.

— A fizetése?

— Négyszáz forinttal ’jbb, mint amott veit. Azt ín azt is reg ill :pít:t- ták, hogy nem én voltam aíibás, amikor elfolyt a tej. Majdnem2 ezer forintom lesz tisztán. A jövi hónapban már könyeveket is tudok tani. Mondja mennyi körül van egy iínházjegy? £ Még sosem voltam színhában. Most veszek egy olyan ruhát, miben elmehetek Van itt KISZ, — olyan rendeseknek látszanak a fiatalk is, akik itt dolgoznak, hogy velük elmegyek. Szilveszterkor meg bál lesz, da is hívnak. Oda is elmegyek. Csahha ezeket meg’:ja, minden revet másion ám el, meg a he’u-A-et is hogy te tudják most már meg az itteniek hogy mi mindenen mentem én keretül.

TISZA LAJOS

í