Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-30 / 25. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. január 30. Üdülők a dolgozóknak Ötezer szanatórium, üdülő, gyógyüdülő — összesen 800 ezer férőhellyel — fogadhatja egyidejűleg a beutaltakat a Szovjetunióban. A gyógyüdülők és szanatóriumok teljesen ingyenesek, az állam, a szakszervezetek ős a vállalatok szociális alapjaiból tartják fenn őket. Az üdültetés is igen kedvezményes, a tényleges költségek 30 százalékát viselik csak a dolgozók. A gyógyüdülőket az éghajlati viszonyok és természeti adottságok — gyógyforrások, iszapfürdők, — figyelembe vételével telepítették. A szanatóriumokat különféle — általános, reuma, tüdő, szív és ér, ideg és egyéb — betegségek gyógyítására szakosították. Különösen nagy figyelmet szentelnek a gyermekek szanatóriumi gyógyításának, ezeket főleg a Krim feketetengeri partvidékére, a Kaukázusba, a Baltikumba, az uráli hegyek közé és a Távol-Keletre telepítették. A gyermekeket ingyenesen kezelik. Az újabb üdülők építésére a szakszervezetek évente 200 millió rubelt áldoznak, a meglévők fenntartása pedig 800 millió rubelt igényel. Képünkön: A krími Jevpatória Szol- nyecsnij gyermeküdülője a tengerparton. A sertéshús világkereskedelem perspektívái KÜLPOLITIKAI Uj beruházási törvény Romániában Románia az elkövekező ötéves időszakban is megmarad az eddigi tervezési elvek mellett és folytatja az ipar fejlesztését, de igyekszik leküzdeni a „régi betegséget”, a tervezés hibáit. A román gazdasági életnek tehát a befektetések stabilizálása a fő célja. Ezt szabályozza az új beruházási törvény. Gazdasági körökben figyelmeztetnek a berendezések és a gépek felszerelésének kiegyensúlyozottságára. Noha a törvény negyvenöt napban szabja meg a hazai' és kilencven napban a külföldi berendezések leszállítását, megtörténik, hogy a gépek beszerelése hóna polcát késik. Az újságok szerint erre nincs elfogadható magyarázat. A Scinteia szerint a legnagyobb felelősség a gazdasági ügyeket intéző minisztériumokat terheli és megállapítja, hogy a jelenlegi pénzügyi és bankrendszer nem hatékony. Románia 1975-ig a nemzeti jövedelem 30 százalékát fordítja az jpar fejlesztésére. A beruházások összegének négyötödét új létesítmények építésére fordítják. A beruházások összege az újabb ötéves terv folyamán 540 milliárd lej lesz. A FAO kimutatása szerint 1975-ben Nyugat-Európa 198 000—205 000 tonna sertéshúsféleséggel fog rendelkezni, ezen belül az Európai Közös Piac országai 80—91 ezer tonnával. A felesleggel rendelkező európai országok közé elsősorban Dánia (637—675 ezer tonna, termeléssel), majd Hollandia (212 —217 ezer tonna termeléssel), Írország (77—79 tonna termeléssel), Jugoszlávia (49 —54 ezer tonna termeléssel), Svédország (35—36 ezer tonna termeléssel) és Belgium (34 ezer tonna termeléssel számíthatók. Kisebb feleslegekkel rendelkezik, majd: Görögország (15—18 ezer tonna termeléssel). Francia- ország (10—12 ezer tonna termeléssel) és Norvégia (3 ezer tonnával). A nyugat-európai országok közül a legfontosabb vásárló 1975-ben is Nagy- Britannia lesz (636—675 ezer tonnával), majd az NSZK (97—106 ezer tonnával), Olaszország (68—77 ezer tonnával), Spanyolország (17 —22 ezer tonnával), Svájc (7—8 ezer tonnával), Ausztria (6—8 ezer tonnával) és Finnország (3 ezer tonnával); Fontos vásárló lesz 1975-ben az USA is (70 ezer tonnával). Franciaország a világpiac egyik legnagyobb vásárlója lett, s már 1972-ben 550 000 tonnára emeli sertéshúsbehozatalát. Olaszország már eddig is évente több mint 120 000 tonna sertéshúst importált, de a FAO szerint 1975-ig ez a szám 80 000 tonnára csökken. Ez utóbbi két ország az elmúlt években egészen megváltoztatta a sertéshús világkereskedelmének profilját. Nagy-Bri- tannia 1975-ig továbbra is a (körülbelül 650 000 tonna) világpiac legnagyobb sertéshúsvásárlója lesz. (A kimutatás a szocialista országok adatait nem tartalmazza.) A háború által örökül hagyott problémák Bangla Deshben Kelet-Bengália lakossága ; visszatér a békés élethez. Fokozatosan eltűnnek , a nemrég lezajlott tragédia nyomai. A chittagongi tengeri kikötő megtisztításával foglalkozó aknászok különös alakú zsákokat emeltek ki a folyam mélyéről, amelynek torkolatában a város fekszik. Kiderült, hogy különböző értékű pakisztáni ércpénzzel vannak tele. A további kutatás során újabb felfedezést tettek: a kapituláció küszöbén és után a pakisztáni hadsereg által a folyóba dobott pénzeszsákok száma több száz is lehet. De még ez sem minden. Megállapították, hogy ebben a kikötőben — Kelet- Bengália fő tengeri kapujában — a háború legutolsó ; óráiban a pakisztáni parancsnokság utasítására 320 millió rúpia értékű bankjegyet égettek el. Ezt a pénzt Nyugat-Pakisztánba szándékoztak vinni, az események azonban megakadályozták a titkos terv végrehajtást, amelynek célja Ke- let-Bengália gazdasági életének bomlasztása lett volna. A háború idején Dacodban . és más városokban hatalmas összegű hamis papírpénzt bocsátottak forgalomba. Chittagongból az utolsó pakisztáni hadihajók Karachiba szállították az ország aranytartalékának jelentős részét, valamint ékszereket is. A pakisztáni szoldateszka bomlasztó cselekményei által okozott kárt, mindent ösz- szevéve, 4—5 milliárd amerikai dollárra becsülik. És az óriási nehézségek ellenére a gazdasági helyzet mégis megszilárdul. Erről a témáról Tadzsud- din Ahmed, az Avamj Liga (Nemzeti Liga) főtitkára ezt mondta: — Elsőrendű feladatunk az, hogy normalizáljuk a helyzetet. Nemcsak a törvényesség és a rend helyreállításáról van szó, hanem főként a gazdaságról. A március 25-én kezdődött események visszavetettek bennünket. Mint tudjuk, Kelet- Bengália több millió lakosa kénytelen volt Indiában menedékét keresni. Lehetőséget keli nyújtani számukra, hogy becsülettel! és méltósággal térhessenek vissza szülőföldjükre. A másik fontos terület — folytatta Tadzsuddin Ahmed —, amely haladéktalan fi- gvelmet követei: a közlekedésnek, a hírközlésnek .és az' összeköttetés más fa jtáinak helyreállítása. A városok és a hidak szétrombo- lása miatt egyelőre nem tudjuk biztosítani a normális forgalmat az egyes kerületek között. A nyugat-pakisztáni hadsereg visszavonulása során óriási kari okozott nekünk, mivel elpusztította a hidakat, a vasúti pályatesteket és a gördülőanyagot, az elektromos távvezetékeket, a hírközlési vonalakat. Mindennek helyreállítása nem könnyű feladat. Az új közigazgatás ellenőrzése alá vonta a valuta- és bankműveletet és az exportot. Ezáltal gátat vetettek a nemzetközi monopoltőke „legális” aknamunkájának. Az új közigazgatás vezetői a gazdaság megszilárdítását elsőrendű, halaszthatatlan feladatnak tekintik. Arra számítanak, hogy fokozatosan ismét megkezdi tevékenységét a hatvannyolc nagy jutagyár többsége. A közgazdászok kiszámították hogy már 1972 végére helyreállítják a jutatermelést. De még sok megoldatlan probléma marad, közöttük olyan is, mint a külső felvevőpiacok. Ebben az országban azonban, bár teljesen megértik a földjükön nemrég dúlt háború következményeinek' felszámolásával járó nehézségeket — mégis optimizmussal néznek az 1972-es év elébe. Bengália gazdasága A 142 700 kmz területű 75 millió lakost számláló Bengália Ázsia ötödik legnépesebb országa. A lakosság 95 százaléka bengáli nyelvet beszél, 80 százaléka mohamedán 18) ■ százaléka pedig hindu valiású. , — , A Bangla Desh kormánya gazdaságfejlesztési terveiben a szállításnak, a nemzetvédelemnek és a mezőgazdaságnak biztosít elsőbbséget. E cél elérése érdekében állami ellenőrzés alá vonta a juta- (a világtermelés 40 százalékát adja) a teatermelő és- feldolgozó vállalatokat, a pamutipart. Államosította a nyugat-pakisztáni bankok leányvállalatait és és azokat a gazdaságokat, amelyeknek tulajdonosai elhagyták az országot. A kormány a nemzetgazdasági szempontból fontos nyersjuta- és jutatermékexportot újra szabályozta. Az új kormány a textil-, műanyag- és petrolkémiai ipar fejlesztését szorgalmazza. Ösztönzi az agrártermékeket feldolgozó ágazatok bővítését is. A becslések szerint az ország által elszenvedett háborús károk helyreállítása és a minimális gazdaságfejlesztési program megvalósítása 1,5—3 milliárd l Juta & Fémfeldolgozás iiíf Dohány "ö Vegyipar 'ír Rizs H Maipír * Kőolaj ' H Bőripar Ö Földgáz E Élelmiszeripar dollárnak megfelelő összegbe kerül. Bengália ipari fejlesztésében — a jelek szerint francia, angol, japán és indiai tőkés csoportokon kí- tvül a szocialista országok is 'résztve$£k'ek‘. India és a Bangla. Desh gazdasága csak profitál az új barátságból. Lehetővé válik a nyersjuta feldolgozása a jelentősen iparosodott indiai Nyugat- Bengáliában. Nyugat-Bengá- lia visszanyeri természetes hátországát, megjavulnak a közlekedési lehetőségek India északi és északkeleti tagállamai között. A Szovjetunió javaslatot terjesztett elő az új független állam mezőgazdasági és ipari termelésének, jutaipa- ráúak fejlesztésére, texti'- üzemeinek gyapottal való ellátására. Lengyelország és Bulgária nyersjutát, bőrt, gyapotszálat és dohányt vásárolna, útépítő berendezések, traktorok, mezőgazdasági gépek, műtrágya és hajók ellenében. A szocialista országok gazdasági integrációja és védelmük megszilárdítása 3970 elején a KGST-tagországokban 341 millió err.ber élt, vagyis a világ lakosságának körülbelül 10 százaléka, és a testvéri országok részesedése a világ ipari termeléséből elérte a 33 százalékot. Ipari összpotenciáljuk közel kétszerese a közöspiaci országok potenciáljának, és felülmúlja az Egyesült Államok megfelelő mutatóit. A. testvéri országok közösségének megszilárdítása elé újabb távlatokát tár a KGST-tagországok nemrég elfogadott Kon plex Programja, amely az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, a szocialista gazdasági, integráció fejlesztésére irányul. Teljesen nyilvánvaló, hogy a szocialista gazdasági integráció további fejlődése közvetlen, befolyást gyakorol a testvéri országok katonai erejének megszilárdítására is. A Varsói Szerződésben egyesült szocialista államok ellenállnak, az agresszív imperialista tömböknek, megbízhatóan védik a szocializmus forradalmi Vívmányait. ' A szocialista gazdasági integrációt a korszerű termelőerők fejlettségi szintje, a n űszaki-tudományos haladás, a gazdasági élet inter- nacionalizálódásának objektív tendenciája határozza meg. Nem szabad azonban a kérdésnek csupán erre az oldalára szorítkoznunk. A testvéri szocialista országok gazdasági kapcsolatainak elmélyítését a nemzetközi 'osztályharc élesedése, a politikai helyzet követelményei is előírják. A* imperializmus részéről fenyegető katonai támadás veszélyének viszonyai között a szocialista gazdásági integráció lehetővé teszi a testvéri országok számára, hogy közös erővel. kisebb ráfordítással oldja; nak meg bonyolult gazdasági-katonai feladatokat, megszilárdítsák védelmi képességüket. Mint ismeretes, a fegyveres erők kiépítése és korszerű fegyverzettel történő ellátása hatalmas ráfordításokat igényel. Ma csak a legfejlettebb államok képesek u korszerű védelem követelményeinek' megfelelő műszaki-anyagi bázis kialakítására. A szocialista országok szoros gazdasági szövetsége az egyesült imperialista fronttal szemben lehetővé teszi mindegyik szocialista állam számára, hogy az egyesített gazdasági-katonai erőre támaszkodjék. A szocialista országok az együttműködés különböző formáin keresztül erőt és eszközöket takarítanak meg a_ gazdasági és katonai építésben, fokozottabban kielégítik a közös gazdasági fejlődés. szükségleteit és hadi- technikai fölényt alakítanak ki az ellenféllel szemben. A szocialista integráció elmélyítése. és tökéletesítése hozzájárul a testvéri államok katonai erejének alapját képező gazdasági potenciál gyors kifejlesztéséhez. A kölcsönös segítség, a népgazdasági tervek koordinálása révén a KGST-tagországok sikeresen tökéletesítik a termelés struktúráját. Ennek eredményeként az elmúlt húsz. év alatt sikerült közelebb hozni egymáshoz a szocialista országok színvonalát az ipari fejlődés terén. Míg az olyan iparilag fejlett KGST-tagországok, mint az NDK és Csehszlovákia, ebben az Időszakban több mint ötszörösére növelték ipari termelésüket, addig a korábban kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező Bulgária és Románia ugyanezen időszak alatt több mint 11- szeresére bővítették azt. Rohamos ütemben fejlődnek az olyan népgazdasági ágazatok, mint a gépgyártás, az elektroenergéti- ka. a vegyipar, amelyek az egész gazdaság műszaki fejlődését. valarr. int a szocialista országok katonai ereiét biztosítják. 1969-ben például — 1950-hez képest — a gépgyártás és a fémfeldolgozás bruttó termelési volumene Bulgáriában 32-szere- sére, Magyarországon 7,3- szorosára, az NDK-ban több mint Szorosára* Lengyelor;. szagban 25-szürösére, Mongóliában 12-szeresére. Romániában 26-szorosára. a Szovjetunióban 12-szeresére, Csehszlovákiában 9-szeresé- re nőtt. A szocialista vívmányok közös védelmét biztosítják a fejlett nyersanyagbázis. a testvéri . országok rendelkezésére álló hatalmas stratégiai anyagtartalékok, amelyek a haditechnika, a fegyverek, lőszerek termeléséhez szükségesek. A Varsói Szerződés egyesített ereiét fokozza. hogy a tagállamok szinte valamennyi nyersanyag, üzemanyag, anyag terén önellátóak és területük geológiai feltártsága fokozódott. A kitermelő ipar jelentős fejlődésé ellenére azonban több szocialista ország szenved nyersanyag- és üzem- anyaghiányban. aminek alapvető oka az, hogy területeiken a nyersanyag- és üzemanyagkészletek egyenlőtlenül oszlanak el. Az energiahordozók készleteiből például a Szovjetunióra 90 százalék. Lengyelországra 8.3. Csehszlovákiára 0.5, Romániára 0,25. Magyarországra 0,15 és Bulgáriára kevesebb, mint 0.1 százalék esik. Hasonló képet mutat a nyersanyagkészletek. - főként a jóminőségű vasérc meábssfeá,is.í. Internacionalista kötelességéhez híven a Szovjetunió nyersanyag- és üzemanyagtartalékait valamennyi szocialista ország szolgálatába állította. 1956—1968 között a Varsói Szerződés tagállamai a Szovjetuniótól 162 millió tonna kőolajat, 47 millió tonna kőolajterméket, 126 millió tonna kőszenet. 208 millió tonna vasércet, több mint 32 millió tonna kokszot kaptak. Az egyes szocialista országokban fennálló nyersanyag- és üzemanyaghiány leküzdése mélyreható integrációs intézkedéseket kíván. Nagv beruházásokra van szükség a nyersanyag- és tüzelőanyag-kitermelés fokozására. Ezért igen célszerű ezen a téren az anyagi, pénzügyi és munkaerő tartalékok egyesítése az együttműködés Komplex Programja aiapján. A vaskohászatban például előirányozták egy hatalmas fémkohászati kombinát közös építését a kursz- ki mágneses anomália bázisán. Bulgária, Magyarország, az NDK és Lengyelország tervbe vette egy jóminőségű transzformátor-lernezt gyártó vállalat közös létesítését. Az Intermetál tagja! műanyagborítású acéllemez; krómozott acél stb. szakosított gyártását irányozták elő. É tct’KiéJiekffiíJi.
