Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

1972. január 30. SZOLNOK MEG? El NÉPLAP 9 Latin-Amerika: Forrongó földrész potenciál szempontjából is nagy jelentősége van. A szocialista országok je­lentős megtakarítást érnek sl a közös építkezések és a népgazdasági objektumok együttes kihasználása ré­vén. A Barátság kőolajveze- ték például negyedére csök­kentette a Leng.yelországba, MDK-ba, Csehszlovákiába és Magyarországra továbbított kőolaj szállítási költségét. Je­lentős eszközmegtakarítást biztosít a testvéri országok számára a közös „Béke ener­giarendszer”. Az integrációs fo­ly Siratok elmélyítésének egyik legjelentősebb feltéte­le az ipar és a mezőgazda­ság valamennyi ágazatában a védelmi szempontból nagy jelentőségű nemzetközi szál­lítás fejlesztése. Ezt a szük­ségletet a nemzetközi áru­forgalom intenzív növekedé­se diktálja. A számítások szerint 1980-ra a Szovjet­unióból az európai szocia­lista országokba irányuló te­herforgalom az 1960. évihez képest ötszörösére nő. Ilyen nagymennyiségű teheráru szállításával lehetetlen lesz megbirkózni a közlekedési útvonalak közös fejlesztése nélkül. A Komplex Program 1971­re előirányozza a vasúti te­herkocsik szabványosítási programjának kidolgozását és végrehajtását; 1972-re az egységes konténerrendszer bevezetéséről szóló egyez­mény megkötését; 1973—74 folyamán a nemzetközi gyorsvonatok speciális háló­zatának létrehozását. A szocialista országok nem­zetközi szakosításának és kooperációjának bővítése a hajóépítés terén meghatá­rozza a nemzeti flották gyors fejlődését. A szocialista kö­zösség tagországai jelentős hajóépítő kapacitással ren­delkeznek. A Varsói Szer­ződés országainak hajóépí­tési kapacitása méreteit te­kintve világviszonylatban egyedülálló. A testvéri or­szágok együttműködése az adott területen lehetővé tet­te. hogy alapvető minőségi változások jöjjenek létre a tengeri teherszállító flották összetételében. A Varsói Szerződés tagál­lamai hajóinak átlagos élet­kora tíz év alatt van. míg világviszonylatban az egész kereskedelmi flotta életkora körülbelül 14 évvel egyenlő. A flottát folyamatosan 16— 18 csomó sebességgel haladó gyorshajókkal bővítik. A flotta termelékenységének fokozását segíti elő az új korszerű tengeri kikötők épí­tése és a régiek rekonstruk­ciója. .4 katonai potenciál gazdasági biztosításának egyik legösszetettebb problé­mája a műszaki-tudományos fölény létrehozása az ellen­féllel szemben. A napjaink­ban végbemenő rr.űszaki-tu- dományocs forradalom szá­mos olyan feladatot tűzött napirendre, amelyeket egyes kis országok önállóan nem képesek megoldani. Ezek megoldására több nép erő­feszítéseinek egyesítésére van szükség. A szocialista tudósok igazi nemzetközi al­kotóműhelyévé lett a dub- nai Egyesült Atomkutató Intézet (Szovjetunió), és az erős mágneses mezők és ala­csony hőmérsékletek tanul­mányozásával foglalkozó wroclawi Nemzetközi Labo­ratórium (Lengyelország). A szocialista országok együttn. űködése a tudomány és a technika terén igen szerteágazó. Kölcsönösen ki­cserélik tapasztalataikat a műszaki és tudományos fel­fedezések, a termelés terén. Az elmúlt húsz év során a Szovjetunió több mint 41 000 komplett műszaki és egyéb dokumentációt bocsátott a KGST-tagországok rendelke­zésére, ugyanakkor tőlük több mint 21000 különböző komplett dokumentációt ka­pott. Évről évre bővül a kölcsönös műszaki-tudomá­nyos tapasztalatok felhasz­nálása, Az utóbbi években a testvéri országok több mint 54 000 szakembere fordult meg a Szovjetunióban a műszaki-termelési tapaszta­latokkal való megismerkedés céljából. Nő a közös kutatások vo­lumene. Fokozódik gazdasági hatékonyságuk. A Komplex Programban rögzített 18 fő műszaki-tudományos problé­ma megoldása rr.inden egyes testvéri ország és a közösség egésze számára sokmilliárd rubel megtakarítást fog eredményezni és ezen orszá­gokat a műszaki-tudományos haladás új magaslataira fog­ja ki saját erőforrásait és tározzák meg a KGST-tag- országok gazdasági és mű­szaki fejlesztésének ütemét ás irányát, nagy hatást gya­korolnak a védelem megszi­lárdítására. A gazdasági integrációs program által előirányzott intézkedések megvalósításá­ban való széles körű részvé­tel lehetővé teszi mindeevik testvéri ország számára, hogy a legproduktívabban és legracionálisabban használ­ja emelni. E problémák ha- a többi ország segítségére tá­maszkodva magabiztosan oldja meg nágyhorderejű gazdasági feladatait a népjó­lét emelése és a közös szo­cialista védelmi potenciál megszilárdítása érdekében. Castro 12 év után ismét La- tin-Amerikába érkezett. Chilében Allenda. elnökire] mindketten azt hangsúlyoz­ták: a módszer különbözik, de a cél közös: a szocializ­mus. Peruban az utóbbi években fontos strukturális reformokat indítottak el. Az uruguayi novemberi válasz­tásokon a hagyományos pár­tok mellett először jelentke­zett a baloldali erők Széles Frontja, s ha nem is ismét­lődött meg a chilei példa,"a koalíció hatásosan szervezi erőit a további küzdelemre. A földrész más országai­ról való közeledésre vall Castronak a perui és ecua­dori vezetőkkel történt esz­mecseréje. Juan Valesco Al­varado perui elnök arra hív­ta fel az AÁSZ-t, vessen vé­get a Kuba elleni gazdasági blokádnak és tegye lehetővé a tagországoknak, hogy ön­álló politikát folytassanak Kubával. Castro tárgyalásait nem­csak a latin-amerikai töme­gek, a baloldali pártok és szervezetek számos vezetői 5s üdvözölték. Mexico és Pa­nama elnöke a találkozó­jukról kiadott közös közle­ményben állapította meg, hogy Castro chilei látogatá­sa nagy és pozitív jelentősé­gű. Az erőegyensúly nemcsak nemzetközi viszonylatban változott az imperializmus rovására, hanem Latin- Amerikóban is. Argentína, Bolívia. Brazília. Chile. Pa­raguay. Peru és Uruguay kommunista pártjainak kö­zös nyilatkozata, amelyet ok­tóber közepén tettek közzé, megállapította: a földrészen új korszak kezdődött az amerikai imperializmus, a reakció és a nemzetellenes oligarchiák elleni küzde­lemben. Ezt a korszakot a harc erősödése és a töme­gek balra tolódása jellemzi. Az imperializmus felforga­tó tevékenységgel és legre- akciósabb kormányzatok se­gítségével megpróbálja út- . ját állni a népi mazgalom- nak és visszájára fordítani a fejlődést. Ezt jelzi Bolíviá­ban a haladó Torres-kor- mány elleni államcsíny. Banzer ezredes hatalomra segítését és a 30 millió dol­láros amerikai ..beruházási segélyt’ azzal igyekszik meg­hálálni, hogy az Andi-pak- tum (az Andok országainak gazdasági társulása) ellen intéz támadásokat, amelyek­nek tagjai korlátozták az amerikai tőke tevékenységét. A támadás fő célpontja ezekben a hetekben Chile népi kormánya. > Francois Mitterrand, a Francia Szo­cialista Párt első titkára chilei útja után kijelentette „Hivatalos forrásból tudom, hogy több mint 1500 CIA ügynököt tartanák számon az országban. Allende a tör­vényességet testesíti meg: minden áron ki kell tehát mutatni, hogy elárulja a törvényességet... A jobbol­dal máris a ha,tatommal va­ló visszaélésről beszél Amikor a kormány a Frei kereszténydemokrata elnök idején hozott földreformtör­vényt hajtja végre, amikor a régi súlyos örökséget szá­molja fel, s indul el új uta­kon. a nagybirtokosok sza­botázzsal, a parlamentben többségben lévő ellenzék pe­dig politikai támadással, igyekszik útját állni ezek megvalósításának. A kor­mány remélhetőleg határo­zott intézkedésekkel kivédi a támadásokat. A küzdelem új szakaszá­ban. a haladásért való harc­ban valamennyi hazafi egy­ségére van szükség, hogy a földrész a politikai függet­lenség után visszahódítsa gazdasági függetlenségét is. Abu Dhabi második gazdaság* fejlesztési ötéves terve Az olajbevétejefc növekedése Abu Dbabit világviszonylatban is az elsők közé emelte az egy tőre jutó nemzeti jövedelem te­kintetében (körülbelül évi 4000 dollár) és megteremtette az elő­feltételeket az első ötéves terv (1968—1972) által előirányzott számos gazdaságfejlesztési prog­ram megvalósításához. — Abu Dhabi kőolajból származó bevé­telei az 1962. évi 2 millió dol­lárról 1970-ben 230 millióra nőt­tek. Az emirátus új kormánya határozatot hozott arra vonat­kozóan, hogy a kőolajbevétel egy részét széles körű gazdasági bázis megteremtésére használják fel. — Kidolgozták az 1971/72— 1976/77 éves időszakra vonatkozó második gazdaságfejlesztési öt­éves tervet. A terv végrehajtásá­ra fordított teljes összeget 621 millió dollárban határozták meg. Ezen összeg 41 százaléka, vagy­is 255 millió dollár az infra­struktúra, a lakásépítkezés, az oktatás és az egészségügy fej­lesztésére irányul. Az olajtól való függőség csök­kentése céljából a kormány je­lentős eszközöket irányzott elő az emirátus természeti erőforrá­sainak felkutatására és azok — ipari és mezőgazdasági hasznosítására. A mezőgazdaság fejlesztést programja számos ob­jektum, köztük egy műtrágya- gyártó üzem létesítését irányoz­za elő. Ipari téren tervbe vették pet- rokémiai vállalatok és egy évi 200 000 tonna kapacitású alumí- iiiumüzcm építését. Ezek termé­keit exportálni fogják. Tervezik továbbá vízsótlanító berendezé­sek, kén- és cementgyárak, va­lamint rovarirtó szereket előál­lító üzemek létesítését is. Jelen­tősen növelni kívánják az or­szág villamosenergia-termelését. A második ötéves terv egyik legjelentősebb objektuma a napi 17 000 barrel kőolaj feldolgozá­sára szolgáló kőolajfeldolgozó üzem lesz. Építési költsége 40 millió dollár. Az építkezés fi­nanszírozásában és a tervezés­ben részt vesz a japán Mitsu­bishi társaság. Tanulmányozzák egy földgáz-cseppfolyósító üzem építésének lehetőségét, amely egy nagyméretű kőolaj vegyipa­ri komplexum része lenne. A rizstermelők téli munkája A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság termelő- szövetkezeteiben befejezés­hez közeledik az elmúlt esztendő eredményeinek felmérése: a munkaverseny- oen a győzelmet a Mundok- .járásbeli Tonszan gazdaság kollektívája szerezte meg. Ebben a gazdaságban 7 hek­tár földről hektáronként 142 métermázsa rizst gyűjtöttek be (Az országban a rizs terméshozama ma átlagosan 60-70 métermázsa hektáron­ként.) Az 1971. évi tél szokatla­nul enyhe időjárással kö­szöntött be. A kedvező idő­járást a szövetkezeti tagok alaposan ki is használták és kellőképpen felkészültek a tavaszi munkára. Az óriásként ia völgye Devnyenszki Alföld -r- igy nevezik a völgyet, amely Bulgária észak-keleti részén húzódik nem messze a hí­res várnai üdülőhelytől. A természet bőkezű volt e vi­dékhez: bő vízforrások, gaz­dag mészkő, és káliumsó-te­lepek rejtőznek a föld mé­lyében. Az ötvenes évek elején itt kezdődött el az ország első szódagyárának építése. Szovjet szakemberek segítségével és szovjet gyártmányú berendezések­kel három év alatt építették fel az üzemei Új üzemek Az új üzem induló kapa­citása kicsiny volt; 60— 70 000 tonna kalciumos szó­da évente. De rövidesen hoz­záláttak az új üzem máso­dik, sokkal nagyobb kapa­citású részlegének felépíté­séhez. Ma ez a hatalmas kombinát — amely Marx Károly nevét viseli — éven­te 400 000 tonna értékes ve­gyi alapanyagot ad a bolgár népgazdaságnak. Az elmúlt évek alatt a Devnyenszki völgyben fel­épült égy cement- és egy cukorgyár is. Ezek a gyárak igen sok energiát igényei­nek, ezért létrehozták a 160 megawattos hőerőművet is. Ma már mindezek az üze­mek, gyárak eltörpülnek az óriásüzemek mellett, ame­lyek napjainkban épülnek a devnyinszki vidékén. Dev- nya városától nem messze kilométereken át húzódnak az építkezés útvonalai; ha- talmas műtrágyagyár épül itt, amelynek évi kapacitása 800 000 tonna lesz. Kissé tá­volabb új szódagyár falai meredeznek a magasba. Ez a szódagyár a legnagyobb lesz Európában, tervezett évi kapacitása 200 000 ton­na kiváló minőségű szóda. A szódakombinát szomszéd­ságában klór- és pvc-üzem épül. A környéket már ma is az „óriáskémia völgyé­nek” nevezik, Levél a Halálsxigelről A Saigonban megjelenő Cong Luan című újság nem­rég közölt egy levelet, amely a hírhedt Poulo Condor szi­geti büntetőintézetben ősz­szel lezajlott eseményekről tudósít. Poulo Condoron hosszú évek óta folyik az Amerika-ellenes dél-vietna­miak tervszerű kínzás,, és irtása. Nemcsak a partizá­nok, a felszabadító hare fegyveres résztvevői halnak ezen a gyilkolásra berende­zett szigeten vértanúhalált. Sók száz buddhista szerze­test, keresztény papot, egye­temi hallgatót, tanítót, ügy­védet, írót kínoztak halálra a rémületnek ezen a helyén az amerikai parancsnokság alatt tevékenykedő dél-viet- nam; hóhérok. íme, a levél néhány rész­lete : „A börtönök lakóinak többszöri kéresere a börtönigaz­gatóság ígéretet tett, hogy a jövőben kétszer hetenként fő­zelékfélét is ad az étkezéshez. Teljesíti a kívánságot, hogy a foglyok minden évben ruhát cserélhetnek. Kijelenti, hogy megszűnnek a verések, fizikai bántalmazások, megszűnnek az őrök túlkapásai, engedélyezik a rokoni látogatást és a csomagok küldését. A rabok azonban hiába várták az ígé­retek teljesítését. A főigazgató nem fogadta képviselőiket. Válaszképpen az 1—6-os és a 2-es számú táborok foglyai éhségsztrájkba léptek, amely a teljes legyengülés állapotáig folyt. Szeptember 11-én a 6-os és a 10-es táborban fogva tartott rabok egyidőben öncsonkítást követtek el. Az „átne- velési főigazgató”, Cao Minh Tiep alezredes, kellő fegyveres kísérettel a helyszínre sietett, és súlyosan bántalmazta a sérült embereket. Közülük harmincán életveszélyes állapotba kerültek; felépülésükhöz alig van remény. Egy Quang Ngai- ból származó rab, Phan Can az elszenvedett kínzások kö­vetkeztében még ezen a napon, szeptember 17-én meghalt.” Többször beszámoltunk már a Dél-Vietnamban levő fogolytáborokban és börtö­nökben uralkodó, minden képzeletet felülmúló ember­telen állapotokról. Bién Hoa, Phu Lói, Thu Dúc zárkáiban, kínzókamráiban is tucatjá­val pusztulnak el hétről hét­re a hazafiak. akiknek egyetlen „bűnük”, hogy az amerikaiak távozását kíván­ják Dél-Vietnamból és az Amerika-barát Nguyen Van Thieu-rezsim ellenzékéhez tartoznak. Az amerikai ve­zérkar „vietnamizálási” po­litikájának lényeges mozza­nata ez az ellenzék fizikai megsemmisítését szolgáló ak­Kuba elszigetelését az ame­rikai földrészen Washington éppen tíz évvel ezelőtt kezd­te el. A Punta del Esté-ben tartott értekezleten 14:1 ará­nyú szavazattal keresztülvit­te határozati javaslatát, zár­ják ki Kubát az An: erikái Államok Szervezetéből, washingtoni kormány ezzel az akciójával a kubai forra­dalom és a szocializmus esz­méitől akarta a maga szá­mára „megmenteni” a it”1- gati féltekét. Akik hajlandók voltak be­hódolni, azok számára a Kennedy kormányzat a „Szövetség a Haladásért” neokolonialista nrogramban a következő tíz évre 20 mil­liárd dolláros alapot helye­zett kilátásba. Latin-Arr. eri­kának ígéretet tettek: a tár­sadalmi termékek évi egy főre jutó legkevesebb két és fél százalékos növekedésére: harcot hirdettek a gyermek- halandóság és az írástudat­lanság ellen; a tulajdon megfelelőbb elosztására a lakosság között: a monokul­turális gazdaság felszámo­lására ;, az iparosítás meg­gyorsítására, a mezőgazdasá­gi termelés növelésére: a földreform tervek elindítá­sára: olcsó családi házak építésére; szilárd árak és igazságos bérek megvalósí­tására: közös piacok létre­hozásának szorgalmazására Ezek a reformtervek már kezdetben jogos kétséget éb­resztettek. A kiosztott pénz oroszlánrészét a katonai rendszerek és a korrupt dik­tátorok kapták. A haladás köddé foszlott. Joseph Par­ker Morray volt amerikai diplomata Paraguayban a program második, valódi céljára mutat rá, amikor ki­jelenti: „A Szövetség tény­leges jelentősége: az ameri­kai állami pénzek felhaszná­lása abban a harcban, amely­nek célja Latin-Amerika feltárása az amerikai beru­házók számára.” A Kuba elszigetelésére indult hadművelet sikerte­lennek bizonyult. Kuba a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország segítségével kivédte az imperializmus minden fenyegetését. A szo­cialista Kubát ma már alig lehet összehasonlítani a töb­bi latin-amerikai országgal, amelyekkel a forradalom időpontjában azonos szinten állt. S a kubai iparosítás, az egészségügy, a kulturális felemelkedés eredményei nem maradtak titokban La­tin-Amerika több népei előtt. Egy évvel ezelőtt Chilében a Népi Egység kormánya ke­rült hatalomra. Itt is forra­dalmi politikával, de más módszerrel: a baloldali pár­tok összefogása révén, vá­lasztásokon került hatalom­ra a népi kormány. Amikor Kínai statisztikai adatok Az Egyesült Nemzetek Ázsia; és Távol-keleti Gazdasági Bizottsága (ECAPE) által kiadott évkönyvben harmadik al­kalommal szerepelnek a Kínai Népköztársaságra vonatkozó 1969. évi adatok. (Zárójelben az 1968. évi adatok.) A lakos­ság létszáma 740 millió (730 millió); rizstermés 95 millió tonna (91 millió tonna); búzatermés 28,5 millió tonna (27 millió); cukortermés 2.7 millió tonna (2,5 millió); gyapot­termés 1,5 millió tonna (1,4 millió); kukoricatermés 27 millió tonna (26 millió). Az ipari termelésről csak 1968. évi adatok állnak ren­delkezésre. Ebben az évben a széntermelés mennyisége 299 millió tonna (1967-ben 227 millió tonna): a nyersolaj-terme­lés 15 millió tonna (1967-ben 11 millió tonna); a vasérc­termelés 20,9 millió tonna (1967-ben 15,4 millió tonna volt.) A kereskedelmi hajóflotta űrtartalma 792 000 tonna. Mongol szénbányászat A mongoj fűtőanyag és energetikai ipar vehető ága­zata, a szénbányászat gyors ütemben fejlődik: a nemzet- gazdaság önálló és nagyka­pacitású ágazata lett. (1921- ben az országban mindösz- sze egyetlen, a nalaikhi ak­na működött.) Ma a Sarin- gol szénbánya, amely szovjet segítséggel és berendezések­kel épült ki, egymaga annyi szenet ad. amennyit a népi hatalom első húsz esztende­jében az ország összes bá­nyájában bányásztak. 1970- ben az ország széntermelése az 1940. évi szint 12-szere- sét érte el. Az elmúlt öt esz­tendős időszakban a munka termelékenysége 40 száza­lékkal emelkedett: hét új szénbányát helyeztek üzem­be. I Az új ötéves népgazdaság- fejlesztési terv előirányzatai szerint 1975-re a szénterme­lés 30 százalékkal emelke­dik; a Nalaikh szénbányát korszerűsítik; a többi is fo­kozza termelését. A Saringol szénbánya, amely a központi iparvidéket látja el szénnel, az ötéves tervidőszak végé­re az ország termelésének felét adja majd. A Közép- Góbi vidékén, az Udvuk­Xhudak széntelépén megkez­dődik a nagyfrontfejtéses bányászat. Az ottani telepek több millió tonna kitűnő minőségű szenet tartalmaz­nak. KÜLPOLITIKAI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom