Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-30 / 25. szám
1972. január 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 MEGGYES LASZLÖ:VAKS Ah IL YEN EZ A KRÓNIKA Hadd szóljak néhány szót az ősidők óta legbonyolultabb témáról: .a szerelemről. Ezúttal egy görög íiatalem- beiről, egy angol lányról és Ámor tréfás nyiláról szól a história. Aíhosz Kitreotosz, az angol Sainsbury cég athéni ki- rendeltségének tisztviselője a londoni bíróság elé került. Az ok: BELESZEKETETT A CÉG TULAJDONOSÁNAK LEÁNYÁBA Joan Sainsbury a neve a csinos vöröshajú angol miss- nek. A feltüzesedett görög ifjú a lánynak minden nap virágcsokrot és hozzá egy verset küldött. Nem tudom., arrafelé is ilyen drága-e mostanság a virág, mint nálunk. Ha igen, bizony drága kis szerelem virágzott ki. A vers értékét nem jegyezték a londoni tőzsdén. A hevesvérű Athoszt, maga a lány jelentette fel. Valószínűleg nem volt Ínyére az udvarló, esetlég, a küldött virágok nem illatoztak eléggé, végső esetben — szerintem —, jobban szerette a klasszikus költőket Kitre- otisz úr versbe faragott ára- dozásainál. íme, az ítélet: a bíró megtiltotta Athosznak, hogy virágot küldjön szerelmének, mert ha még egyszer egyetlenegy szálat is küld neki, hosszabb időre rácsok mögött találhatja magát. A bírói ítéletben nincs szó a szerelmes versekről. Lehet, hogy irodalombarát volt a bíró? ... Ha már az előbbiekben a bíróságot említettem. egy különleges motellel folytatnám. A svéd fővárosban ugyanis A BÖRTÜNBEN MOTEL NYÍLT a rabok számára. A börtönigazgató nyilatkozata szerint a példás magaviseletükkel kitűnt rabok háromba- vönként két boldog napot tölthetnek majd itt feleségükkel. jobbik esetben pedig, barátnőjükkel. A leggyönyörűbb az egész motel-mozgalorr ban az, hogy az összes felmerülő költségeket a svéd igazságügyminisztérium fedezi... Sokat hallunk százéves .emberekről és az is megrögzött szokássá vált, hogv kíváncsiak megkérdik ' őket magas koruk titkairól. Mary Place most töltötte be 102. életévét és születésnapján arról nyilatkozott, hogy MIT KELL TENNIE EGY NŐNEK, ha nem akar idő előtt sírba szállni. A nyilatkozat eléggé tömör és parabolikus volt. Így hangzott: — Az a feleség', aki meg akai’ja élni a századik születésnapját, ne keljen föl. ha a gyerek bömböl. Mert ezt a kérdést a férj is szakszerűen rr.egoldhatia. Mary Piacénak hét gyermeke volt. Férje hatvannégy éves korában hunyt el,.. Baj van ' az alkofrolío- ‘ gyasztással. Pontosabban fogalmazva: az alkoholt vedelő s ettől vakmerővé szédült autósokkal. Az Egyesült Államokban két hónapra felfüggesztették John Throw vezetői igazolványát, mert ittas állapotban száguldozott városának főutcáján, önmagát és a járókelőket veszélyeztetve. Hogy ebben mi a különös? Semmi tulajdonképpen — ha csak az nem, hogy Mr. Throw a New Hampshire-i antialkoholisták egyesületének az elnöke. Erről jut eszembe az érdekes párbeszéd az ANTIALKOHOLISTÁK NEMZETKÖZI KONGRESSZUSÁRÓL Egy párizsi jogász volt éppen az előadó, s kissé tüzesebben magyarázta a jelenlévőknek : — Remélem, nincs már messze az a nap, amikor minden szeszt az óceánba öntünk! — Ezt én is remélem — szóit ekkor közbe valaki a hátulsó sorokból. A francia jogász szellemesen replikázott: — Igazán örvendek. Kihez van szerencsém? — Ó, a nevem nem fontos — így a másik. — De búvár vagyok... Szeretjük, ápoljuk kedvenc állatainkat, s értük sok mindent megteszünk. Talán néha többet is, mint amikor rólunk, emberekről van szó. Mindezt azért említem, mert MASZEK LÓKLINIKÁT ÉPÍTTETETT és rendezett be a Bem melletti Ins nevű faluban dr. Hans Georg Stihl svájci állatorvos. Klinikája az első ilyen műfajú intézmény Európában. Az állatorvos, aki maga finanszírozta az építést, ortopédiára. íngyulladásokra és csigolyasérülésekre, továbbá a íópácien- sek légzési zavaraira specializálta magát. Intézményének különleges nevezetessége a betegeskedő lovak számára készült szabadtéri, rr elégíthető vizű úszómedence. Dr. Stihl klinikájára főként versenylovakat küldenek Európa minden részéről. Az intézmény olcsónak nem mondható. Egy löbeteg háromheti kezeléséért. a betegségtől füg-, gően, 1,000—0000 svájci frankot —t azaz kb. hétezer— 42- 000 forintot — kell fizetni ... Kezdjük megszokni az igazi erőtől duzzadó versenyeket. mérkőzéseket. bár meg kell őszintén mondanunk, a labdarúgásban még mindig nincs minden a maga helyén nálunk. Persze, külhonban másképpen alakulnak: a dolgok. Itt van a glasgowi Gordon Brown esete, aki még csak a száját sem nyitotta ki. mégis FOGAT HÚZTAK KI NEKI A COMBJÁBÓL Brown hivatásos rugby- játékos és núnclen szombaton mérkőzése van. Nemrégiben keményen összecsapott az ellenfél védelmével, s meccs után kénytelen volt orvoshoz fordulni. Semmiféle kenőcs nem segített, így aztán végül is orvosai elküldték őt röntgenre. Ott fel is fedezték a fogat véletlenül. A röntgene- zésnél Brown találkozott a mérkőzés másik csapatának csatárával, aki csak rápillantott a röntgenfelvételre, s máris felkiáltott: — Ez az enyém, öregem!... A tolvajok világkrónikája sok mindennel dicsekedhet. Hisz ügyes kezű bajnokaik már sok mindent elemeitek. Egyet azonban még nem. És most erről az egyről essék szó. A dél-londoni Camberwell kerületben a minap ELLOPTAK EGY ÖTSZOBAS CSALÁDI HÁZAT tetőstül, padlóstul, pincéstül. A Jardin Street 10-ből már előzőleg a lakók kiköltöztek, mivel á tulajdonos el akarta adni a nemrég felépült, előregyártóit elemekből összerakott csinos házat. Az egyik nap azonban a ház eltűnt. Reggel hatalm as teherautóval négy komolyarcú férfi érkezett, szakszerűen nekiláttak a bontásnak, mindent felraktak és egy órán belül odébbálltak. A szomszédasszony később így nyilatkozott a rendőröknek: Még sohasem láttam ilyen csodálatos munkatempót. Kicsit furcsállottam is. hogy még egy teaszünetet sem tartottak. A londoni Scotland Yard úgy véli, hogy a Jardin Street 10-es ötszobás családi ház valahol a tengérparton már fel is épült. Most egyelőre még mindig keresik... Persze, nem mindenütt eredménytelen a renőrség munkája. A washingtoni rendőrség lefülelt egy tolvajt, aki mindig fényes nappal tört be a pénztárakba. A kihallgatáson azzal mentegetőzött, hogy: — Éjjel féltem volna any- nyl pénzzel végigmenni a washingtoni utcákon. Tudják, itt még nincs meg az éjszakai biztonság... A tudomány állandóan fejlődik és újabb világszenzációkkal szolgál. A kaliforniai Santa Clara egyetem Sarah nevezetű hétéves csimpánzára büszkék lehetnek oktatói. Ha hinni lehet a hírnek, ez A MAJOM MÄR 120 SZÓT ISMER. továbbá ír és olvas, most pedig éppen számolni tanul. Már látom a távoli jövőt: mikor ezzel is meglesz, diplomát kap, és rátérhet írás- tudatlan csimpánzfelebarátai nevelésére. Ezt aztán igazán érdemes kivárni... (Révész Tibor) Kultúra — közös erővel A ma mezőgazdasága nem azonos a tíz évvel ezelőtti mezőgazdasággal. És még inkább nem azonos a húsz vagy harminc év előtti kisárutermelő, naturgaz- dálkodó mezőgazdasággal. A ma mező- gazdasága ezerholdakban számol. Nőtt a falun élő, de az iparban dolgozók száma, akiknek életmódja, viselkedése, igénye városias jellegű és ezt a városias jelleget igyekeznek átplántálni lakóhelyükre is. Mindennek következtében a falusi életforma gyorsan változik. Serkentően hat erre a folyamatra, hogy napjainkban sokkal több értelmiségi — orvos, pedagógus, agrármérnök, közgazdász, népművelő — dolgozik falun, mint két-három évtizeddel ezelőtt. Egy-egy üzem kihelyezett részlege vagy egy jól működő Ktsz két-háromszáz embernek is helyben biztosít állandó megélhetési lehetőséget. Ugyanakkor a mező- gazdaságon belül is olyan szakmák alakulnak ki — nem is beszélve a tsz kiegészítő üzemágak tevékenységéről —, amelyek ismeretlenek voltak a hagyományos ' mezőgazdaságban. Változik a falu arculata, az ott élő emberek életmódja. Mindez az eddiginél sokkal hatékonyabb népművelő munkát követel. Régen túljutottunk már azon az igényen, amikor a könyvtár és a különböző öntevékeny mozgalom — dalárda, színjátszókor — jelentette a falusi népművelés alfáját és ómegáját. A népművelés a nagyüzemi mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen szakembernevelés érdekében már eddig is sokat tett. Egyrészt: a fejlettebb mezőgazdasági kultúrában fontos, természettudományos alapismeretet széles körben terjesztette; másrészt: direkt módon is hozzájárult a szakemberképzéshez a termelési eljárások ismertetésével, bemutatásával, szakkönyvek és szakfolyóiratok terjesztésével, szak- munkás-előképző tanfolyamok rendezésével, a termelőszövetkezetek által tartott tanfolyamok segítségével, kiegészítő programok szervezésével. Olyan új népművelési formák terjedtek el, mint a mezőgazdasági könyvhónap, amely minden évben megismétlődik. Szakíró-olvasó találkozók, szaklap ankétok, műszaki hetek, tsz-akadémiák. Mindezek nagy szerepet játszanak abban, hogy parasztságunk a nagyüzemi gazdálkodással kapcsolatos új ismereteket elsajátította, illetve elsajátítja. Népszerűek a mezőgazdasági szakemberek klubjai, a falusi gazdaságivezetök fórumai, a különböző vitaestek, ahol a Vezetők tájékoztatják a tagságot a közérdekű politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális kérdésekről. Az egyre sokoldalúbb falus; népművelő munka eredményeként mérhető az előrehaladás — mind a közösségi, mind a családi életben — a szocialista életforma kialakításában is. Az új népművelési formák és munkamódszerek egyre inkább pozitív hatást érnek el — például az öltözködésben, korszerűbb lakberendezésben —; a higiénia vonatkozásában éppúgy, mint a családtervezés, az emberi kapcsolatok, etikai tényezők elfogadásában, a szabadidő kultúrált felhasználásában s nem utolsósorban az érdeklődés felkeltésében és irányításában. A fejlődés ütemének további gyorsítása most már nemcsak művelési, hanem kommunális és művelődési kérdés. Az utak és járdák megépítése, a vezetékes ivóvíz ellátás, a korszerű kulturális intézmény biztosítása alapvető feltétele és eszköze az előrehaladásnak. Ehhez pedig csupán a tanács anyagi ereje nem elégséges. Szükség van a falu minden gazdasági egységének, intézményinek az ösz- szefogására, anyagi erejének az egyesítésére is. S mivel a falvak lakóinak a többsége a faluban keres; meg a mindennapi kenyeret, a termelőszövetkezetnek, a gyáregységnek, a Ktsz-nek kötelessége, hogy dolgozóik — a falu lakossága — művelődéséhez, kultúrált szórakozásához is erejükhöz mérten hozzájáruljanak. Példák sora bizonyítja már. ahol a termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ, a Ktsz részt kért és vállalt például a művelődési ház fenntartásából, a klub létrehozásából, a különböző szakkörök anyagi támogatásából, ott fellendülőben a kulturális élet, az emberek odahaza is megtalálják a művelődés és szórakozás ismeretbővítő és felüdítő lehetőségeit — tartalmasabbá, gazdagabbá vált az életük. Ezt a falvak fejlődését gyorsító — mozgalmat kellene mielőbb országos rangra emelni, olyan sikert bizonyító rangra, mint volt például, a Televíziót minden iskolának mozgalom! Hasznát — mint az említett példa esetében az iskolák, elsősorban a tan3rai iskolák — ezúttal a falvak népa látná. De az 6 tartalmasabb életükkel együtt gazdagodna az egész ország is. Almaink otthon maradtak To Huu versei Vietnam, mondd, ó, Dél- Vietnam: / talpra állván, fegyvert ragadván / mért hulltunk? Magunkért? Hazánkért? / Vagy mind a há- rommilliárdért? — kérdezi a költő, és a kérdésben a felelet is benne van. A magyarázat arra a csodálatos hősiességre, amelyet a vietnami nép tanúsít oly hosz- szú idő óta. Csak az a nép képes ilyen páratlan hősiességre,., . amelynek szívében saját érdeke, hazájának ügye és a világ népeinek boldogulásáért való őszinte aggódás így egybeforrt. Másutt, Az utolsó szó című versében még világosabban kimondja e csoda titkát: Meghalok, bár a célt nem érem el soha, / de nem számít, élnek tovább a társaim, / szabadon szállnak szélnek szárnyain, J harcolnak tovább, nincs egy perc szünet, / a győzelem, győzelmünk közeleg, / s megszerezzük, miénk lesz a jövő. Ennek a bámulatra méltóan hős népnek a leikébe engednek betekinteni To Huu sorai. Nincs más értelme az életnek, mint a harc. Nincs szebb életcél, értelmesebb cselekedet. mint felolvadni a forradalom füzében: A harc útién mea- hálrálni nem lehet, / a forradalomért, ha zokszó nélkül élve / harcolni tudtunk, tudjunk halni értei To Huu költészetének forradalmi romantikája nem valami sablonszerű, „lelkesítő líra”. Olyan költő vall népének szabadságharcáról, aki nagyon szereti az életek Akinek verseiben A hold a sövényen átbú mosolyogva. Aki arany levélről, ezüstös vízről, gyönyörű lányról is sző dalokat. Biztosan szíve- sebben énekelne a békéről, a ’ munka szépségeiről, amit néhány sora is elárul: As- sunk csak míg az éj leszáll / Egy ütemre vállhoz a váll / Csákány koppan / Göröngy robban / Ássa az ifjú / Ássa a lány. — Ilyen szépen szólni a munkáról csak az tud. aki szereti az életet. És ez az életszeretet teszi To Huu-t, mint egész népét le- győzhetetlenné. To Huu most ötven éves. 1945. augusztusában a független Vietnam kikiáltásának évében megválasztották Hűé város felkelő bizottságának elnökévé, majd 1951- ben a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának tagja lett. A hosszú ideje tartó ellenállási háború élményei íratták vele legszebb verseit. Költészetének legszembeötlőbb vonása az életszerű, népi stílus, formában és tartalomban egyaránt. A harc hosszú esztendei alatt a hadifogoly évek idején közvetlen kapcsolatban volt, együtt élt a munkásokkal, parasztokkal, az egyszerű katonákkal: megismerhette a nép lelkét, megtanulhatta, ho- gvan érez. gondolkodik a nép. Ez nemcsak verseinek tartalmában érezhető, hanem a folklór műfajainak gondos átültetésében, lírái tovább virágoztatásában is. Éppen ezért verseiben a mélyen átélt ás virtuóz technikával kezelt klasszikus formák harmonikusan váltakoznak az európai szabad verssel, mitöbb: a legmoder* nebb nxus'ä-ti éraffitóofc ■ in? tellektuális megközelítési módszereivel. Ugyanakkor tudatosan alkalmazza a népköltészeti formákat is. Kimutatható versein Ara- gotí és Majakovszkij hatása — a szó legnemesebb értelmében. A kötetben szereplő Három szó című verse pedig egyenesen József Attila lírájára asszociál. Hallgassuk csak ezeket a sorokat: Dinamó szól: ..Ne remélj, l kínod, könnyed olaja / veled együtt tér haza, / az életed elcsigáz, / csak arra biztat, csináld, ! sose tehetsz semmi mást.” / Bizonyos, hogy nem ismerte József Attila költészetét, de mégsem véletlen, hogy még képalkotáséban is rímel nagy európai kortársával. Hisz ő az első vietnami lírikus, aki a munkásság szerepét verseiben oly döbbenetes erővel és mély realitással tudta ábrázolni, mint a mi nagy proletár költőnk. To Huü versei Vietnamban és a határokon túl is rendkívül népszerűek. Minden külföldön kiadott vietnami költészeti antológiában megtaláljuk őket. Odahaza pedig — mint az a történelemben csak egészen nagy költőknek adatott — nem egy alkotása visszatért oda. ahonnan merítfcetett: a nép- költészetbe. Sok versét szavalják, idézik, énekelik a vietnami nép egyszerű fiai, katonák, munkások parasztok. Magyar nyelven az Európa Kiadó gondozásában jelent meg válogatás versei* bői Álmaink otthon maradtak címmel, J«
