Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-23 / 19. szám

1972. január 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szolnoki séták, 1971 Szolnok egyike azon ke­vésszámú alföldi városaink­nak, ahol a kedvező helyze­ti energiák révén (mint fo­lyómenti fekvés, ebből eredő gazdasági, igazgatási, közle­kedési, szállítási stb. csomó­ponti szerepkör és egyéb) már jóval a felszabadulás előtt számottevő ipar alakult ki. s a városfejlődés hatóté­nyezői között az ipar szerepe és jelentősége mind nagyobb lett. A felszabulást követő években, a háborús károk helyreállítása után, az or­szág szocialista iparosítását bevezető első ötéves terv döntő szerepet játszik a vá­ros mai ipari bázisának ki­alakításában, fejlesztésében. Ezekben az években kezdő­dött meg a vegyiművek épí­tése, a papírgyár bővítése és egyéb más ipari te­lephelyek létrehozása. A város ipari fejlődésének kö­zelmúltbeli szakasza a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezéséhez kapcsolódik: a mezőgazdaságból felszabadu­ló, Szolnokra a város közel-tá- volabbi környékéről beván­dorló népesség számára új munkaalkalmak tömeges meg­teremtéséről kellett gondos­kodni. Akkor és rpég ma is erre elsősorban az iparban kerülhetett sor. sem.' játszott olyan meghatá­rozó szerepet, mint más al­földi városokban. Szolnokon az elmúlt évtizedben ki­bontakozó gyors ipari fejlő­dés — érthető módon — együttjárt a mezőgazdaság szerepének és jelentőségének további csökkenésével. 1969- ben a város összes területé­nek 70,3 százaléka volt me­zőgazdasági termelés: ez az arány valamivel alacso­nyabb, mint az ország vá­rosainak átlaga. A mező- gazdasági termőterület na­gyobb hányadán (61 6 száza­lékán), három termelőszö­vetkezet gazdálkodott. A termelőszövetkezetek tag­jainak száma 976 volt: a tagság egyharmada nyugdí­jas és járadékos. A város mezőgazdasági művelés alatt álló földterü­letének kisebbik hányadán több állami gazdaság gaz­dálkodik: közülük a Palotá- si Állami Gazdaság műkö­dése és eredményei kiemel- kedőek, alföldi és országos vonatkozásban egyaránt. Szolnokon például az egy tsz-tagra jutó évi jövedelem értéke 1969- ben 45 659 Ft volt: ez a megyei átlag 161,9 százalé­kának felel meg. Az orszá­gos városi átlag ennek mint­egy a fele volt: 27 428 rt. äü ország legd namiku ab­ban fejlődő városa Ha az egy tsz-tagra jutó közösből származó évi jöve­delmet havi bontásban vizs­gáljuk, az 3805 Ft-ot je­lent. A város iparában az egy foglalkoztatottra jutó havi átlagkereset ugyanak­kor 1860 Ft (az ország váro­sai átlagának 100,6 százalé­ka). A számok összevetésé­ből az a következtetés von­ható le, hogy a város ipará­ban az egy foglalkoztatottra jutó havi átlagkereset egy tsz-tag közösből származó havi jövedelmének 47,8 szá­zaléka. Ez a mezőgazdasági üzemek fejlett gazdálkodási viszonyait, a rendelkezésre álló adottságok hatásos és hatékony hasznosítását mu­tatja. * A városban folyó anyagi termglés két fő ágának — az iparnak és a mezőgazda­ságnak — a fejlődését jel­lemző számok igen imponá­lóak és országos méretekben is kiemelkedő jelentőségűek. Szolnok e fejlődés eredmé­nyeképpen és hatására ma az ország legdinamikusabban fejlődő városainak csoport­jába került. A mára kiala­kult ipari bázis jövőbeni fejlődésének adottságai és lehetőségei igen kedvezőek: elsőrendű forgalmi fekvés (vasúti, közúti és vízi köz­lekedés) hazai és nemzetközi szempontból; a várost köz­vetlenül érintő gázvezeték nyújtotta energiaellátás le­hetősége; a dinamikusan fej­lődő város infrastruktúrája, mint az anyagi javak, s el­sősorban az ipar fejlesztésé­nek egyik meghatározó hát­tere; számos más tényező az ipar további erősödésé­nek irányába hat (Folytatjuk) Dr. Kőszegfalvi György KiemeUtedő jelentőségű ipari centrum Mindez összességében azt eredményezte, hogy napja­inkra a város országos vo­natkozásban is kiemelkedő jelentőségű ipari centrum lett. Ennek szemléltetésére csupán néhány számot sze­retnénk megemlíteni: a vá­ros ipara építőipar nélkül 18 ezer, az építőipar pedig több, mint négyezer ember­nek ad Szolnokon munka- alkalmat. Az iparban dolgo­zók majd kétharmada férfi, egyharmada pedig női mun­kavállaló. A városban lévő ipari üze­mek munkaerő vonzása messze túlterjed Szolnok ha­tárain: az ipari dolgozóknak több mint a negyede ingá­Mit adnak az országnak? Milyen ez az ipar, mit termel. mit ad nemcsak a városnak, hanem szélesebb értelemben az or­szág egészének? A város iparának jelenle­gi fejlettségi színvonalát, az ország iparában és gazdasá­gi életében betöltött súlyát és szerepét a következő szá­mok jellemzik: 1969-ben péL datüttíTlermelíékáz'' országi bán előállított kénsav. (techni­kai) 72,9 százalékát, a szuper­foszfát (porított) 50,4 száza­lékát, a csomagolópapír 71,6 százalékát. Szolnok ipara széles profi­lú és sokrétű. A városban egyaránt megtalálhatók a nehéz, a gép, az élelmiszer, a könnyű és az építőanyag- ipar üzemei, létesítményei. Ez a város gazdasági és ipa­ri fejlődése szempontjából igen kedvező adottság. A város ipari fejlődésének a vegyipar a motorja. Az 1969-ben végzett vizsgálatok alapján érdekes összefüg­géseket figyelhetünk meg a vegyiparnak a város életé­ben és ipari fejlődésében betöltött helyéről és szere­péről. A város iparában fog­lalkoztatott dolgozók majd 12 százalékának ez az ipar­ág nyújt munkaalkalmat: ugyanakkor a város ipara Szolnok életében a mező- gazdaság a törfénelmi fejlő­dés korábbi szakaszaiban Csökken a mezőgazdaság szerepe zó. A város ipari szervezetei évente négy, négy és fél milliárd forint termelési ér­téket állítanak elő. Az ipar állóeszközállományának brut­tó értéke majdnem eléri a négymilliárd forintot. Az építőipar 86 %-ban férfiakat foglalkoztat: az általa vég­zett építési-szerelési és kar­bantartási munkák termelé­si értéke jóval meghaladja az évi egymiliiárd forintot. E számok már önmagukban is sokat mondanak, plaszti­kusan vázolják elénk a vá­ros dinamikus gazdasági és társadalmi fejlődésének egyik meghatározó tényezőjét, az ipart. által előállított termelési ér­ték csaknem egynegyede a vegyiparból származik. Az ipari állóeszközállomány bruttó értékének alig több, mint egynegyedével szintén a vegyipar rendelkezik. E számok önmagukban is a vegyiparnak a város ipará­ban betöltött kulcsfontossá­ggá szerepére utalnak: az 'egységnyi termelési érték előállításához felhasznált alacsony élőmunka ráfordí­tás az iparág progresszív jellegét mutatja, mely a vegyiparnak, valamint az ipar más ágainak a műszaki technológiai fejlődésében, a termelés és a munkaszerve­zésben meghatározó szerepet játszik. Szolnok ipari fejlődésének másik markáns szereplője — az élelmiszeripar. Az ipar­ban foglalkoztatottak csak­nem egyötöde itt dolgozik: majd másfél milliárd forint az a termelési érték, amit a város élelmiszeripari üze­mei évente előállítanak. Az élelmiszeripar szerepe kü­lönösen azért hangsúlyozan­dó, mert itt hatékonyan hasznosíthatók a város táji adottságai, hagyományai: széles lehetőséget biztosítva a kevésbé szakképzett vagy szakképzetlen munkaerő fog­lalkoztatására. Szombati szemle a piacon Év elején hírül adtuk, hogy „nagytakarítás” címén megcsappant a megyeszék­hely piacán lévő tsz-áru- dák raktárkészlete, s nem érkezett utánpótlás sem az első napokban. Most már többnyire megfelelő árukí­nálatot biztosítanak, s né­hány cikküket olcsóbban is adják, mint a magánosok. Ezt csak üdvözölhetjük. Szombaton kellemes meg­lepetésül a tiszakécskei Üj Élet Termelőszövetkezet ezer fej salátát hozott piac­ra. s 1,50-ért adta darab­ját. Ugyancsak meglepően szép körtét — mindössze húsz kilót — hozott egy magáneladó, aki viszont megkérte az árát is: 15 fo­rintnál nem adta alább. A .235 kg élőcsirke 33, míg a 444 kg élőt vük 28 forint átlagáron kelt. A szo­kott áron : 28—30 Ft-ért adták a tejfölt, s 18—20- ért a tehéntúró literét, bár az előbbiből csaknem száz, túróból pedig majdnem 150 liter volt a felhozatal. Tízezernél mintegy 150-nel több tojást kínáltak, eleinte 1,40—1,50, de később már — a nem túl nagy kereslet miatt — 1,30 forintért is da­rabját. Négy mázsányi burgonyá­jukat a magáneladók 4 fo­rintra tartó' ták, de a szö­vetkezetek 3,60-ért is adtak egy kilót. Több mint négy és fél mázsa volt a felho­zatal sárcrarénából, melvnek az egységára 5—6 forint közt váltakozott, de több ts7-boltban 4 forintért is ad­ták kilóiát Drágábban, 8— 10 forintért kelt a petrezse­lyem, noha felhozatala nem volt kevés: 474 kg összesen a magánosoknál. Ennek a tsz-ára szintén alacsonyabb: 8 Ft volt kilónként. Az egyéni árusok a 134 kg vöröshagymájukat 6, míg a tsz-ek 5,40 forint egy­ségáron kínálták. Több mint hat mázsa fejeskáposzta ér­kezett, s 4 forintért adták kilóját. A 327 kg kelkáposz­ta egységára 4—5 forint kö­zött, s ennél valamivel több karalábéé 5 Ft körül alakult. Savanvúkáposztá- ból 3.5 mázsánál nagyobb maeánfelhozatal volt, mégis 7 forintba került egy kiló. A tsz-eknél eev forinttal ol­csóbban is kaohatott a vevő. A gvümölcsDiacon a már említett, kevés, szép körte mellet az alma volt t'-’mlv- ban: 18 és fél mázsa felho­zatallal. Faita és minősóa szerint egvaránt lehetett vá­logatni. s ettől függően 4 és 12 forint közö't árusították kilogrammonként. Őseink csontjait „vallatják" A Természettudományi Múzeum Embertani Tárában 11 ezer ember csontvázának maradványait őrzik. Elindult egyszer egy tanácstag A vállalati trió Fennállásának 900. évfor­dulóját ünnepli Szolnok 1975-ben. A jubileum előtt három évve; már javában tart a készülődés a város­ban. Felajánlások, vállalko­zások, kezdeményezések szü­letnek az évforduló jegyé­ben. Ha tettekké válnak, milliós összegeket pótolhat­nak. És, hogy nem pusztába kiáltott, szó, szalmaláng fel­buzdulás a nagyszabású ké­szülődés, arra ime egy példa, egy vállalkozás megvalósu­lásának időszakában. Szabályos szerződés van a kezemben: három vállalat napokban megkötött együtt­működési megállapodása. A végén pecsét és. hat aláírás: Kozma Tiboré, a. Beton- és Vasbetonipari Művek szol­noki gyárának igazgatójáé, Bogáth Lajosé, a Volán 21-es számú Vállalat vezérigazga­tójáé, Bódi Istváné, a városi tanács vb útfenntartó üze­mének képviselőjéé, Csorna Kálmán tanácselnöké, Zakár Zoltán elnökhelyettesé és még egy név — amit első­nek kellett volna említenem — Bodnár Lajosé a szűcs­telepi 35-ös körzet tanács­tagjáé. Ö volt a kezdeményezője, szervezője a nagy horderejű társadalmi összefogásnak. Be­bizonyította, hogyan lehet a város javára fordítani egy véletlenszülte lehetőséget. Akik ott élnek, vagy jár­művel jártak már a Szűcs­telepen, legelőször a rossz utat említik, a kátyút, a sa­rat, az árkot. Hiába volt minden munka a földút sá­ros, gidres-gödrös maradt. Burkolni kellene, de miből? Még a következő tíz év ter­veiben sem szerepel a kikö­vezése. „Marad minden a régiben”, — törődtek bele a megváltoztathatatlannak hitt ténybe a környékbeliek. Ki­véve Bodnár Lajost. Tavaly decemberben a Be­ton- és Vasbetonipari Mű­vek gyártelepén járt egy ját­szótéri ping-pongasztal ügyé­ben, mikor felfedezte az ud­varon felhalmozott óriás mennyiségű betontörmeléket. Törmelék: -érték is, nem is.. A gyár olykor eladja, más­kor raktározná, ha lenne hol, most pedig... Bodnár Lajos­nak jutott eszébe először mi­lyen jól jönne a rossz föld- útra a törmelék. Fél órán belül megállapodtak. Meg­kapják, ha elszállítják. Vin­nék is ők, de mivel? Üzem­anyag, munkabér... miből fizessék? A fáradhatatlan ember nem adta fel. Irány a Volán 21-es Vállalat szolnoki üzem­egységének vezetője, Taskó elvtárs, aki segítőkészségét már bebizonyította a Csoko­nai úti játszótér építésénél. Nem változott azóta sem. Elhangzott a kérés és ő máris tervezgetni kezdte a Sanyi bácsi elment A születési anyakönyvben, meg a hivatalos bejegy­zésekben volt ‘csak Bártfai Sándor. A magyar szövet­kezeti mozgalom Sanyi bácsinak tisztelte. Hiszen már jócskán Bácsi korban, 56 évesen választották meg a kar­cagi Lenin Tsz elnökévé. Az emberek nagy része nyug­díjba készülődik ilyenkor. Ennek a karcagpusztai, sziki parasztembernek meg tulajdonképpen ekkor kezdődött az élete. Visszatért fiatalsága országos példa lett. Derűs, bölcs egyénisége, makulátlan igazságszeretete előbb csak szövetkezetében szerzett nagy tekintélyt. Ügy kezdte tsz-elnöki pályafutását: kiváló fiatal szakemberekkel vette körül magát. Fiatal munkatársai lendülete és Sanyi bácsi élettapasztalata tette együtt naggyá a Lenin Tsz-t. Legendák fűződtek munkájához és ezek mind igaz történetek voltak. Akkoriban — 1951- ben lett tsz-elnök — még gépállomási rendszer volt, a tsz-ek nem tarthattak traktort. Sanyi bácsiék mégis meg­szervezték az ország első szövetkezeti gépműhelyét. Al­katrészekét vásároltak és otthon összeszerelték traktorrá. Ezek voltak a híres karcagi, ponyvában hordott gépek. Az a fájta vezető volt, aki családi hangulatot te­remtett munkahelyén. Ügy beszélték, ha nem is ismert névszerint minden tsz-tagot, azt mindenkiről tudta, hogy ki, milyen munkás. Hogy kire kell ráparancsolni, kit meg csak szives szóval kérni. Olyan erőshitű ember volt, akit semmi nem tört meg. Akkor sem, mikor 1919 után a Tisza nádasaiban bujdosott a Tanácsköztársaság fiatal nyomozója. Akkor sem. mikor 1956-ban azzal fenyeget­ték, rágyújtják a házát, ha nem engedi feloszlatni a tsz-t. Hogy engedte volna? Életművét, kiteljesedett em­berségét látta benne. Hatvaküenc éves fejjel ment nyugdíjba a Kossuth- díjgs elnök. Mikor már nyugodtan átadhatta a Lenin Tsz vezetését, azoknak a munkatársaknak, akiket ő nevelt. Most örökre elment, a maavar szövetkezeti mozgalom Sanyi bácsija. Hazánkban eddig sem jelent meg munka a szövetkezetek történetéről, hogy Sanyi bácsi példáit ne emlegették volna. A szocializmus már sok példával be­bizonyította: társadalmunkban nincs életkorhoz kötve az ember kitel<?se'rése. Ha az egyéni szorgalom, becsület, bátorság is adott Ah gy Sanyi bácsiban volt. Mit ígér a televízió a jövő hétre Kedden, február í-én harma­dik részéhez érkezik a „Talál­kozás Indiával” című magyar riportfilm-sorozat, amelyben a néző többe«: között megismer­kedhet Kerala állam kommunista miniszterével. Szerdán 50-ik adásához érke­zik a „Radar” című ifjúsági ér­dekvédelmi műsor. Este Donizetti vigoperáját a Szerelmi báj italt sugározzak felvételről. Csütörtökön a késő délutáni órákban vetítik a „Találkozás Indiával” sorozat befejező, ne­gyedik részét. Este Csehov társadalmi szatí­rája, ..A lakodalom” című egy- felvonásos kerül a nézők elé és megkezdik a saoDorői téli olim­piai játékok közvetítés-soroza­tát is. Pénteken este igényes hu­morral megalkotott lengyel té­véfilm ismerteti me? a nézőket olyan „hősökkel” akik több-ke­vesebb sikerrel haiszol iák a pénzt, a jólétet, a boldogságod Az ..Integrál” című műsor ez­úttal az automobilizmus prob­lémáit tűzi naoirendre. Szombat délután mutatiák b<= a ..Szombat 14» óra 10 perc” cí­mű dokump^dumfümet. amelv Margit-híd 28 esztendővel eze­lőtti felrobbantását idézi fel. megoldást. Egy kis darab papír és ceruza, s kiderült, hatáskörén túl nő a feladat. Telefon Budapestre, a vo­nal túlsó oldalán a telep igazgatója. De most még az ő hatásköre sem elég. Most már levél megy, — vezér- igazgatóhoz. Pár nap múlva már Szolnokon tárgyalnak Bogáth Lajos vezérigazgató munkatársai. Rövid tanács­kozás. Eredmény: megkapta az engedélyt a szolnoki ki- rendeltség. A két „idegen vállalat” után a trió harmadik tagja­ként a tanács útfenntartó üzeme kapcsolódott a példá­nak illő vállalkozáshoz. Mire felenged a megfa­gyott földréteg, a törmelék már a helyszínen lesz in­gyen és bérmentve. A szo­cialista brigádok és kiszesek vállalták a rakodást, a szál­lítást. A többi már az út­fenntartó üzem, na és az érintett Berzsenyi, Vas Ge­reben, Száva, Rozgonyi és Ifjúsági utcák lakóira vár. Elindult egyszer egy ta­nácstag... telefonált, levelet írt, tárgyalt és lám az ered­mény: milliós értékű társa­dalmi munkára kötött meg­állapodás. Hisszük, hogy az ő és a segítőkész három vál­lalat példája követésre talál, mert ami ma terv, az közös haszonná csak így, csak ez­zel együtt lehet. K. K. Több szintetikus kévét ésű szövet Az ötéves tervben rendel­kezésére álló 365 millió fo­rintból az idén 162 millió forint felhasználását tervezi a hazai pamutszövőgyár. Kezdetét veszi a kikészí­tő rekonstrukciója és befe­jeződik az új fehérítő üzem építése. Az ország egyik legna­gyobb tarkán-szövő gyá­ra már az idén fokozot­tabb mértékben tudja ki­elégíteni a belföldi fogyasz­tók igényeit, több lesz a ba- tiszt, az insszövet, az ágy­nemű-. a felső- és munka­ruha anyag, s várhatóan nö­velik a szintetikus keverésű szövetek részarányát is. Vers és prőzumondás a „Röpülj váva vetélkedőn Színvonalasnak ígérkező, vonzó programok sorakoz­nak a matryaror=~"g} nem­zetiségek kulturális ese- mém-naDtárátan. A „Röcfltj páva” művészeti vetélkedőt nemcsak a n^ndal, h-nem a vers- és prózamondás, az ének- és színjátszás terüle­teire is ki*eriesztet*ék. A hazai délszlávok, szlovákok és németek körében most zajlanak a népszerű versenv területi elődöntői. A hazai románok februárban kezde­nek lebonyolításához.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom