Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-20 / 16. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. január 20. Közegészségügyi szakemberek az „antikánikuláróF SZIBÉRIA FAJAIN Automatizált energia A Szibériai Tervbizottság székháza \z irkutszki Kirov téren. III. Keiet-Szibéria gazdasági jelentőségével, fejlesztési tervével a terület Irkutszk- ban székelő tervhivatalában ismerkedtem meg. Eszerint Keiet-Szibéria szolgáltatja a Szovjetunió széntermelé­sének 48. a vízi-energia 53, és a tűlevelű fakitermelés 50 százalékát. Jelentős mennyiségben található ott kobald, réz, nikkel, platina, máriaüveg, ólom és cink. A termelés rendkívül gaz­daságos. Egy tonna szén ki­termelésének átlagos önkölt­sége a Szovjetunióban 14 rubel, ott egy és fél rubel. Az elektromos energia kilo­wattóránként 0,7 kopejka. Irkutszkban jelenleg 0,2 ko­pejka. de a most épülő új erőművek Uszty-Ilimnél és Susankóban 0,06 kopejkáért termelnek majd. A fakiter­melés önköltsége is mint­egy fele az országos átlag­nak. A legújabb kutatások be­bizonyították, hogy ásványi kincsekben legalább két-há- romszor akkora készlettel rendelkeznek, mint ameny- nyire korábban becsülték. Az ércek rendkívül magas témtartalmúak. A rézérc például négyszer annyi ér­cet tartalmaz, mint a világ­átlag. Ez is elősegíti a gaz­daságos termelést. A terület lakossága 7 és fél millió, tehát mintegy 3 százaléka a Szovjetunió la­kosságának, mégis a termé­szeti kincsek gazdagsága folytán anyagi értékekben a lakosság számának többszö­rösét szolgáltatja Keiet-Szi­béria. Az energia termelést a jelenlegi 70 milliárdról 1975-re 156 milliárdra akar­ják növelni. Ez a terület adja az ország aluminium termelésének felét, a cellu­lózé termelésének egynegye­dét. A szaporodó vízierő­művek az ipar sok ágának, fgy az aluminium, celluló­zé gyártásnak, de a vegy­ipar egyes ágainak is hihe­tetlen nagyméretű fejleszté­sét teszik lehetővé. Mindez szükségessé teszi a lakosság igényeinek foko­zott méretű kielégítését. Ezt szolgálja a többi között a szociális és lakásépítési program is. amely az elkö­vetkezendő esztendőkben félmillió lakás építését irá- nyozza elő. A lakosság életszínvonala mintegy 20 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Ezt 1975-ig további 30—33 százalékkal kívánják növelni. A munka érdekessége, változatossága és eredményessége, nem kü­lönben a növekvő jólét vonzza az embereket ezekre a területekre. A mosoha ég­hajlati viszonyokat a leg­korszerűbb egészségügyi, sport és kulturális beren­dezésekkel igyekeznek el­lensúlyozni. Példaként jóval az Északi Sarkkörön belül, a 70. szé­lességi fok közelében fekvő Norilszk városát említik, ahol például minden lajtos ■ renszeresen kvarcol a hi­ányzó napsütés pótlására. Valámennyi városban mo­dern sport-létesítmények, melegvizű úszómedencék, pálmaházak igyekeznek enyhíteni a tél zordságát. A lakások építésénél min­denütt figyelembe veszik a korszerű igényeket (közpon­ti fűtés, melegvíz, fürdőszo­ba. stb.) Az új városok la­kói általában a fiatalok korosztályához tartozik, akik könnyebben akiima ti - zálódnak. Erről győződhet­tem meg Bratszk-ban és Uszty-Ilim-ben, ahová ké­sőbb ellátogattam. A fiatal városokban természetesen nagy gondot fordítanak a gyermekjóléti intézmények­re, bölcsődékre, óvodákra, napközi otthonokra. De térjünk vissza a ter­melékenységre. Meglátogat­tam az Irkutszki és Bratsz- ki Erőműveket, amelyek sok milliárd kilowattal járulnak hozzá az ..ország energiaellá­tásához. Kétségtelen, hogy az erőművek építése óriási befektetést igényel, de az is igaz. hogy ez a sok millió rubel befektetés néhány év alatt megtérül. Hiszen a gigantikus erőforrások irá­nyítása teljesen automati­zált és egy-egy műszakban mindössze néhány ember látja el a műszerek kezelé­sét. Gáti István (Folytatása következik) A hirtelen hidegre fordult Időjárással kapcsolatban köz­egészségügyi szakemberektől érdeklődött az MTI munka­társa: mit kell tennünk, hogy szervezetünk hűlés vagy más megbetegedés nélkül vészelje át a hideg ostromát? — Nagyon fontos, hogy a hideg időjárás ne jelentsen elzárkózást a friss, szabad levegőtől — hangzott a vá­lasz. — Még nagy hidegben is töltsünk megfelelő időt szabad levegőn, de jól öltöz­zünk fel hozzá, és főleg so­kat mozogjunk. A mozgás nemcsak hőt termel, hanem a vérkeringést is gyorsítja, és ezzej elejét veszi a kezek- lábak elfagyásának. Ennek a veszélynek különösen ki van­nak téve a keringési beteg­ségekben szenvedők. Nekik azt ajánljuk, hogy bélelt ci­pőben, kesztyűben indulja­nak a hideg időben is el­engedhetetlen napi sétájukra. — A kis gyerekektől se ve­gyük el a lehetőségeket, hogy szabadban, friss levegőn hancúrozzanak, mozogjanak, de jól, rétegesen öltöztessük fel őket, és arra is legyen gondounk, hogy ne kiizzad­va, felhevülten menjenek ki a hidegbe. Nagyon vigyáz­zunk arra, hogy a gyerek­kocsikban a kis utasok me­legben fekhessenek; és nem árt, ha az apróságokat a közvetlen hidegtől szájuk, orruk elé kötött kendővel védjük. — Fontos egészségügyi té­nyező a lakások klímája. Itt két fő szabály érvényesíten­dő: az egyik, hogy ne fűtsük túl melegre a szobákat; a másik, hogy gyakori szellőz­tetéssel gondoskodjunk az elhasznált szobalevegő kicse­réléséről. A legegészségesebb a 20 fok körüli hőmérséklet. Szellőztessünk gyakran, de rövid ideig. — Szervezetünk kalória­igénye egészen más téli idő­ben, mint nyáron — hideg­ben sokkal nagyobb a hő­veszteség. Ezért télen kaló- riadúsabb, zsírosabb táplál­kozás szükséges. A vitamin­kérdés sokkal inkább elő­térbe kerül, mint más év­szakokban, amikor elegendő friss zöldség, gyümölcs áll rendelkezésre. A citromon, narancson kívül azonban té­len is hozzáférhető, jó vita­minforrás a savanyúkáposz­ta, az ecetespaprika, ami amúgyis megszokott kiegé­szítője a zsírosabb étrend­nek, az alma. Bélyeggy űj tőknek Szerződ és kötések építőanyagok importjáról Mint ismeretes, az idén mérsékelt ütemben, 3—4 szá­zalékkal nő az építőipar ter­melése, az építőanyagok gyártása pedig ennél na­gyobb mértékben, 6—6,5, sőt a legfontosabb építőanyagok­ból 8—10 százalékkal foko­zódik. Ennek ellenére , 1972- ben is jelentős mennyiségű építőanyagot kell importál­nunk. Mint a Ferunion Külkeres­kedelmi Vállalatnál elmond­ták, számukra a legnagyobb feladat á hiányzó cement be­szerzése. Az első jelentős szerződéseket már aláírták: szovjet, román, csehszlovák, NDK-beli és török vállala­toknál eddig körülbelül 600 ezer tonna cementet kötöt­tek le, s a további szerző­dések előkészítésére is fo­lyamatban vannak a tárgya­lások. Téglából a több mint két­milliárd darabos hazai gyár­táshoz viszonyítva kis meny- nyiséget — néhány tízmilliót — kell külföldről beszerez­ni. Ezekre a szerződésköté­sek már lényegében létre is jöttek. Azbeszt építőanya­gokból — sima tetőfedő-pa­lából, hullámlemezből, az­besztcement-nyomócsőből — nagyjából ugyancsak lekötöt­ték már a vállalatok által megrendelt mennyiségeket Sarkkutatók Február 16-án négy angol bélyeg azoknak a hősöknek állít emléket, akik a sziget- országból indultak zord sarki területek megismerésére. Az első címlet James Clark Ross arcképét mutatja be korabeli festmény alapján. Ross 1893—1943 közötti ku- tatpútján fedezte fel a róla elnevezett tengert, amely, később Scott kapitány Déli­sark expedíciójának kiinduló­pontja lett. A tenger körüli terület 1923 óta Üj-Zéland birtoka, 1957-ben Ross-föld felirattal, négy értékből álló sorozat jelent meg, majd azóta további bélyegek ki­adására is sor került. Az 5 penny névértékű bé­lyeg Martin Frobishert állít­ja elénk, aki az északnyu­gati átjárót keresve 1576­ban átlépte az északi sark­kört. Ezután Henry Hudson tekint ránk, áld ugyanazon célra törve 1610-ben felfe­dezte a róla elnevezett öb­löt. A bélyegen ábrázolt arc­vonásai a londoni Tate-galé- riában őrzött festményről származnak, míg az előzőleg említett arckép eredetije az oxfprdi könyvtár falán lát­ható. A sorozat befejező értéke a Föld megismeréséért éle­tét áldozó kutató előtt rója le kegyeletünket. Robert Falcon Scott (1868—1912) sok viszontagság után érte el a Déli-sarkot, ahol csalódottan tapasztalta, hogy Amundsen' néhány héttel megelőzte Hazatérőben az expedíció minden résztvevője életét vesztette az élelmiszerhiány és a hideg következtében. A bélyegek hátterében egykorú térképek részletei az expe­díciók során bejárt területe­ket ábrázolják. A sarkkutatás hősei más nemzetek bélyegén már sze­repeltek, így Amundsen, Nansen a norvég posta ki­adványain; Cseljuszkin és Papanin útja, légiexpedíció­juk 'értékes szovjet soroza­tokon került a gyűjtők al­bumába. A rendőrség körözi Willy Schmidt, idős órás Köln belvárosában lévő la­kását az egyik decemberi es­tén kifosztották. A betörők ékszereket, képeket vittek magukkal. Schmidt értékes bélyegeket tartalmazó gyűj­teményét nem méltatták fi­gyelemre, a sarokba hajítot­ták. Az órás annyira meg­riadt, hogy a legjobban szí­véhez nőtt bélyegritkaságo­kat táskájába tette és állan­dóan magánál hordta. Az egyik este, hazatérése után megdöbbenve vette észre, hogy a bélyegekkel teli tás­kát elhagyta, valószínűleg egy taxiban felejtette. A sors iróniája, hogy a rendőrség a betörőket rövidesen elfogta ís az elhurcolt értékek szin­te hiánytalanul megkerültek. Az albumokkal teli aktatás­kának nyoma veszett, így a rendőrségi híradóban már nem az ékszereket, hanem a bélyegkülönlegességeket keresik, a miás ms*S A kanadai burgonya-dömping ellen A brit burgonyafeldolgozó cégek sürgős segítséget kér­nek az aláárazott, Kanadá­ból származó burgonya-im- portszállítások ellen. A ke­reskedelmi és iparügyi mi­nisztérium bejelentette; an- ti-dömping adó engedélyért folyamodik a fenyegető ka­nadai import megfékezésére. A brit burgonyafeldolgo­zók amiatt panaszkodnak, hogy a kanadai burgonya­termékek tonnánkénti ára mindössze 150 font szemben a hazai 250 fontos tonnán­kénti árral. Kanadában tetemes bur­gonyafeleslegek halmozódtak fel, ami többek között a csökkentett árakban jut kifejezésre. A szigetországi burgonya-helyzetet még az is komplikálja, hogy az USA nemrégiben anti-döm- ping intézkedéseket vezetett be a nagyméretű kanadai burgonyapor behozatala el­len. A brit feldolgozó cégek közül nem egy bejelentette: amennyiben nem születik hatékony intézkedés, kényte­lenek lesznek bezárni üze­meiket. Ezzel pedig jelentős érvágás érné a brit élelmi szeripar egyik t legíiatalabb ágazatát. 1970-ben Nagy-Britanniá- ban 1,3 millió tonna volt a hazai termesztésű burgonya­felesleg, ami a kormánynak 18 millió fontos kiadást je­lentett. 1971-ben további 0.5 millió tonna felesleg képző­dött és ismét szükség lesz a kormány szubvenciós felvá­sárlására. A legfrissebb adatok sze­rint, 1971 első kilenc hó­napjában a szigetország bur- gonyadara-importja 2 773 tonna volt (egy tonna bur- gonyadara hét tonna friss burgonyának felel meg), amelyből 2 567 tonna Ka­nadából. 206 tonna pedig az USA-bói származott. Amuri erőmű és zöldségeskert Az Amur egyik mellékfo­lyóján, a Zeján, vízierőmű épül. Első agregátjait a ki­lencedik ötéves terv idősza­ka alatt (1971—1975) szerelik . fel. Az erőmű gátja az úgy­nevezett zejai kaounál zár­ja le n folvót. ott, ahol két hegy, a Tukuringa és a Szaktahán találkozik. A ví- zierőműéoítkezések történe­tében először emelnek ma­gas záró falat olyan éghaj­lat alatt, ahol a hőmérsék­let a plusz 38 és a mínusz Istállók, pajták Az elmúlt években Mon­góliában különösen nagy fi­gyelmet fordítottak az állati férőhelyek növelésére. új állattenyésztési épületek, központok létesítésére. Az ország legfontosabb ágaza­tának számító állattenyész­tés ■ továbbfejlesztésének ugyanis egvik döntő ténye­zője az állattenyésztési énü- letek, istállók és modern pajták biztosítása. Ez a fel­53 C° között ingadozik. Az erőmű géptermében hat agregát kap helvet, össze­sen 1 470 ezer kilowatt tel­jesítménnyel. A turbinákat úgy tervezik meg. hogy erős vízszint-ingadozás mellett is energiát termelienek. A gátra fontos szerep há­rul az árvízvédelemben is. A folyó partvidéke hatal­mas zöldségeskertté változik, amelv az egész szovjet Tá­vol-Kelet számára termel majd zöldségféléket. adat közüggyé vált Mongó­liában. Az' 1969—70 éyekben 13 ezer állattenyésztési épületet helveztek üzembe, amelyek­ben több mint 6 millió lá­basjószágot helyeztek eL 1971-ben további 4100 ilveit rendeltetésű objektum léte­sült. Az új ötéves tervben 20 000 állattenyésztési épüle­tet hoznak létre. A svájci parasztgazdaságok jövedelmezősége A svájci parasztszövetség legutóbb kiadott jelentésé­ben elemezte a családi gaz­daságok költségráfordításait, jövedelmezőségét, valamint az 1969 és 1970 évi adatok alapján az 1971 évi eredmé­nyeket. A mezőgazdaság termelő- eszközeinek árindexe 1970- hez viszonyítva 6,2 százalék­kal emelkedett 1971 első félévében. A mezőgazdaság termékei közül ' elsősorban a hűsmarh, és a tejárak emelkedtek, a tej átlagos termelői ára 1971-ben 60,2 centimes/kg (1970 = 55 c/kg). A kenyérgabona ára q-ként 2—4 frankkal emel­kedett. javult a cukorrépa, repce és a burgonya ára is. A gazdaságok kiadásai 1971-ben nagyobbak voltak, mint az előző évben, külö­nösen a tényleges ráfordítá­si költségek és a viszonylag magas kamatláb miatt. A gazdaságban dolgozó család­tagok részesedési arányá­nak méltányos biztosítása a jövedelemből az egy napra jutó munkadíj jelentős eme­lésével járt. A gazdaságok bruttó bevétele a kedvező áralakulás, a jó terméshfW zamok és a fokozott sertés^ hús termelés következtéhez] emelkedett, Támadás a sivatag ellen Szíria hajdan termékeny országnak számított. Az ide­gen hódítók meg-megújuló támadásai következtében azonban tönkrement az or­szág öntözéses kultúrája és csőként a megművelt terü­let. A valaha virágzó földe­ket lassanként befújta a homok, és sivatagok jöttek létre. 1946-ban, amikor az or­szág népe véget vetett a gyarmatosítók uralmának, Szíriában alig 300 000 hek­tár volt az öntözött terület nagvsága. ami a megművel­hető összterületnek mind­össze 5 százaléka volt. Az öntözőrendszerek többségét nrimitív létesítmények al­kották. Napjainkban nagyarányú munkálatok folynak Szíriá­ban a talaj és bányavizek feltárására és hasznosításá­ra, az öntözött területek je­lentős növelése érdekében. Több tucat kisebb méretű, valamint három nagytelje­sítményű öntözőberendezés létesül a Nahr-al-Aszi a Habur és a Jármuk folyó térségében. Ennek eredmé­nyeképpen az öntözött mező- gazdasági terűiét 600 000 hektárra emelkedett. A szíriaiak nagy remény­nyel tekintenek a szov­jet közreműködéssel épülő eufráteszi hidrokomplexum- ra. Üzembehelyezése jóté­kony befolyással lesz az ország egész gazdasági éle­tére. Az új létesítmény le­hetővé teszi majd, hogy megkétszerezzék az ország öntözött földterületét és gyö­keresen megváltoztatja a fel- lahok életét. Környékén, — a tervek szerint —, gépesí­tett állami és szövetkezeti gazdaságokat hoznak létre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom