Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-12 / 293. szám
1971. december 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Történelem emberközelben A martfűi cipőipari Tanárnőnek jelentem. Osztálylétszám huszonegy, nem hiányzik senki! Így kezdődik, a szokásos jelentéssel Fónai Imréné történelemórája. Még az ezt követő percek is az órakezdés szokásos jeleit mutatják. Kérdések sorjáznak, villámkérdések. Milyen tormáit ismertétek meg az osztály harcnak? Kezek a magasban. Melyek voltak az 1514-es paraszt- háború célkitűzései? Frappáns, tömör válaszok. Mi okozta bukását? Míg a tanár kérdéseire válaszolnak a tanulók, a táblánál már egy fiú arra készül, hogy a parasztháború eseményeit, jelentősebb mozzanatait kövesse végig a térképen. Eddig valójában semmi rendkívüli. Minden a hagyományos módszerekkel történik. Feltűnő csupán az lehet, hogy rr.ár a munká kezdetén milyen tökéletes összhang uralkodik tanár és diák között. De amikor arra kerül sor, hogy a parasztháború bukását követő nemesi bosz- szút részletezzék, belép az új elem: a technika. A tanárnő egyetlen mozdulatára, a modern diavetítő vásznán drámai képek jelennek meg: Dózsa barbár kivégzésének képei. A tanulók pedig önállóan saját szavaikkal értelmezik a látottakat. Kommentárjaikban egyéni íz, szavaikban szenvedély feszül. Az egyik leány korabeli forrás alapján részletes leírást ad a véres megtorlásról. (Erre a feladatra rr.ár odahaza készült, Szerémi György munkájának tanulmányozásával.) A tanár szinte eltűnik, s a fő szólam teljes mértékben a tanulóké. És természetesen a törté- . nelemé, amely ilyen formán teljesen emberközelbe kerül. A tágas osztályterem pedig érzelemmel telik meg. Dózsa iránti rokonszenvvfl és a bosszúálló nemességgel szembeni gyűlölet érzéseivel. A történelemmé vált kor oly kézzelfoghatóvá válik, hogy — némi túlzással — szinte hallani a tüzes trónus ropogását és érezni az égő hús borzasztó szagát. Aztán az érzelem hullámhosszáról az értelein sávjára váltanak. A tanulók asztalán ott hevernek a • Hármaskönyv, Wer- bőczi hirhedett Tripartitumának sokszorosított cikkelyei. (A tanári szorgalom bizonyítékai.) A tanulók alkalrrtj jogászokká válva együtt mérlegelik a jobbágyokat- évszázadokra helyhez kötő törvények embertelenségét. Majd mintegy a kérdéskör lezárásaképpen a tanulók füzetei is előkerülnek. A füzetek, amelyekben • olyan művek Címeit gyűjtötték és írták, amelyek Dózsa emlékét őrzik, a parasztháború eseményeit örökítik meg művészi módon az ut "'-.or számára. Van füzet, amelyben harmincnál több adat szerepel, köztük a legfrissebb Dózsa feldolgozások adatai, például Kosa Ferenc Dózsa filmje. Az óra keretei szinte kitágulnak. Üjabb lépés és a mohácsi vész következik. A Dózsa parasztháború bukásának legsúlyosabb hadikövetkezménye. Ismét szót „kér” a technika. Az írásvetítő pillanatok alatt a tábla jobb oldalára nagyítja az akkori pápai titkár jelentésének megdöbbentő sorait az ország siralmas helyzetéről. „Ha három forint áron meg lehetne ezt az országot menteni, nem akadna három ember, aki ezt az áldozatot szakközépiskolában meghozná”. Ilyen ország — a következtetés rr. agától értetődő — nem állhatott ellent a törökök támadásának. Az óra mozgalmassága tovább fokozódik. A táblán máris megjelenik a gyászos mohácsi csata színhelyének'rajzolata. Ez is az írásvetítő „műve”. Jobbra a Duna kanyargó vonala, rá merőlegesen a nevezetes Csele patak. De ez még csupán a lehetőség, öncélú játéknak is tűnhetne. Az osztály „hadtörténésze” azonban már a vázlat előtt áll és rajzolja is a helyszínre a csapatok sárga jeleit. A török csapatokét éppúgy, mint a magyarokét. Még a szultán sátra is oda kerül. Teljes, tökéletes kép az 1526-os tragikus mohácsi eseményről. Nem részletezem tovább. Alig lehetne egy ilyen írás keretében a rendkívül gazdag történelemóra valamennyi fontos mozzanatát, értékes pedagógiai részletét, metodikai finomságait visszaadni. Az elmondottak azonban talán elégségesek, hogy meggyőzzenek: a történelem soha nem unalmas, csak a tárgyalás módja teheti unalmassá. A történelem tanítása — sokan úgy vélekednek — száraz elvont Studium. Nos, a martfűi cipőipari iskolában látott óra a legkézzelfoghatóbb bizonyíték, hogy a tudomány fogalmi rendszerét és világát vonzóvá lehet tenni az emberi képzelet számára is, tanítási óra keretében is, korszerű és újszerű megközelítéssel. És ebben a technikától sem kell idegenkedni. Lám, Fónai Imréné óráján a szakiskolában az alkalmazott technika egyáltalán nem személytelenítette el, gépesítette el sem a történelmet, sem a tanórát. Senki nem vitatja, hogy a tanulók világszemléletének alakításában milyen fontos szerepe van a történelem helyes megismerésének és egyben megítélésének. Természetesen, ha kiaknázzák a benne rejlő érzelmi nevelés lehetőségeit. A másik, amiért ez az óra figyelmet érdemel, hogy Hogyan lehet a tanulókat gondolkodásra “nevelni az együtt gondolkodás különböző formáiban. A szakközépiskolákban kevesebb órában tanítják a történelmet, mint a gimnáziumokban. Csak heti két óra jut e fontos tárgy oktatására. Éppen ezért fokozottan kell törekedni, hogy a lehető legintenzívebb munka révén a tanórabeli korlátok ellenére is a történelem tanításán lehetőleg csorba ne essék, úgy mint Martfűn. A martfűi cipőipari szakközépiskolában a cipőipar jövendő szakemberei készülnek pályájukra. A folyosó falain cipők rajza, amelyeket az emberiség viselt életének különböző korszakaiban. Látható ott az ókori szandáltól a mai legdivatosabb női csizmáig mindenféle lábbeli rajza. Ezek a tanulók tantárgyként tanulják a cipő történetét. A lábbeli históriáját. Tudják, hogy a cipő története sem ismerhető meg igazán a cipőt, lábbelit viselő ember történetének alapos ismerete nélküL Egyáltalán nem mindegy tudják-e; egy adott korban ki járt selyemcipőben és ki hordott fapapucsot, vagy háncscipőt. t Valkő Mihály A szolnoki szimfonikusok hangversenye Tiszteletreméltó teljesítmény Villáminterjú Gál Károlynéval és Krasznai Tamással Pénteken este 3 SEolno- ki Halászcsárdában három népizenekar — a szolnoki, a fehérgyarmati és a balassagyarmati ÁFÉSZ zenekarai — s velük együtt két régi ismerősünk a képernyőről, ketten a röpülj páva győztesei közül Gál Károlyné és Krasznai Tamás lépett közönség. elé, nagy-nagy sikerrel. Krasznai Tamás most; is katonaruhában. — Mi érdekes történt az emlékezetes televíziós siker óta... — Rengeteg minden. De nézzen csak a vállapomra. ■örvezetőből szakaozvezető lettem. És határőr létemre országjáró énekes. Felsorolni se tudnám az ország hány városában és falujában jártam. Sőt még külföldre is eljutottam. Csehszlovákiába és az NDK- ba. És hogy el ne felejtsem, beiratkoztam a Bartók Béla zenei szakiskolába. Már másodéves vagyok. Gál Károlyné huncutul mosolyog. Ahosv a képernyőn megszoktuk. — 1969-ben, amikor a Művelődési''mii Minisztérium különdüH k^nta, akkor az újpesti gyapiúszö- vőgyár tápiószervni üzemében dolgozott. Most? — Most) is ugyanott, ugyanazon a munkahelyen. Nem „emeltek ki”. Szövőnő maradtam és énekes. — Férje, nem féltékeny népszerűségére? — Egyáltalán nem._ Különben is a. régi népszerűség már erősen halványodik. Civilben például már meg sem ismernek. Csaik ha „beöltözöm”, eredeti népviseletembe. Egyébként együtt dolgozom a férjeimmel. Ő is zenész. Így azután jól megértjük egymást. Ö szaksrzofonozik, én énekelek, a család legkisebb tagja pedig — sír. Jó kis házi együttes úgy-e? Legközelebbi fellépésük Szolnok után: — Kedd este a Vígszínházban, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Kongresszusának tiszteletére rendezett gálaesten. Szép sikerű hangversenyt adott december 6-án a Szolnoki Szimfonikus Zenekar. Mendelssohn Hebridák nyi" tánya, Mozart A-dúr hegedűversenye és Beethoven VII. szimfóniája hangzott el műsorán, s az összképet tekintve joggal vívta ki a hallgatóság tetszését. Szakember számára, aki most hallotta először a zenekart, külön *meglepetés a fúvósok kitűnő játéka. Egyénileg és együttesen, a legkényesebb helyeken is mindig pontosan, kidolgozott hangszín- és dinamikai árnyalatokkal7 szólaltak meg. Kevésbé kiegyensúlyozott a vonóskar, s ezenbelül is a hegedűszólamok játéka hagyott leginkább kívánnivalót. A hangversenyt nyitó Heb- riclák — nyitány üde hangvételével, romatikus lendületével biztosította a jó kezdetét. Nagypri szépen bontakozott ki Gyarmati Vera hegedűművésznő szólista egyénisége a hegedűverseny I—II. tételében. Ihletett dallamformálásával, tömör hegedűhangjával légkört teremtett, s játékának meghatározó szerepe biztosan érvényesült a zenei történés folyamátában. — Különösen emlékezetes a zenekari bevezető utáni első megszólalása, ahol a szólóhangszer személyes megnyilatkozása legexponáltabb. Ádós maradt viszont a III. tétel tö- rökös elemeinek igazán tüzes vérmérsékletű megszólaltatásával, — s nem volt érezhető játékán az a technikai többletfölény, ami ennek megvalósítását hitelessé teszi. A zenekar a kíséretet becsülettel látta el, de nem tudott egyenrangú partnere lenni a szólistáknak. Egy-egy lényegesebb zenei gondolat aláhúzásánál nagyon odakívánkozott volna az egyöntetű, tömör zenekari hangzás. A technikai fogyatékosságok a VII. szimfónia előadáséban is kiütköztek. Ritmikai problémák (különösen a 6/8- os ütemek ritmusainak megvalósításában) összjátékbeli csiszolatlanság, hangfelfogás bizonytalansága. A felületi egyenetlenségekért kárpótolt a lényegretörő formálás. A karmester, Báli József biztos kézzel vezette a zenekart, tempóvételeivel, zenei értelmezéseivel egyetérthetünk. Mindent mérlegre téve, a zenekar tiszteletreméltó teljesítményt nyújtott, k nagyon megbecsülendő az a feladat, amit a megyében a zenekultúra terjesztése érdekében vállal. Sokat lendítene munkáján, ha mód nyílnék a vonóskar mennyiségi és minőségi megerősítésére. Addig is, amíg ez bekövetkezik, helyes lenne a fúvóskar adottságait megfelelő művek megválasztásával jobban kihasználni. Keuler Jenő a debreceni Kodály Zoltán Zeneművézsetj Szakiskola tanára Szövetkezeti magvetők IV. Jászfényszarun is a földmunkás szakszervezet alakította meg az első szövetkezetek Ez is szakszervezeti szövetkezet volt. Kunhegyesen, a jelenlegi művelődési otthon helyén működött a „Kunhegyesi Dolgozók Szak- szervezeteinek Beszerző Elosztó és Értékesítő Szövetkezete egy bolttal”. Tisza- szentimrén „1945 tavaszán községünkben megalakult a Földmunkás Termelő és Értékesítő Szövetkezet, amely a Budapestről kapott felvilágosítás szerint a jövő szövetkezete lesz”. Előkerült a „Kisújszállási Munkások Beszerző és Értékesítő Szövetkezete Alapszabályai”. Megsárgult, szakadozott, géppel írt példány. Kik voltak a szövetkezés tagjai? Köztük Bakó Kálmán az ismert kommunista vezető, a földműveszövetkezet alapító tagja. „Jelen alapszabály az 1945. március hó 18-án’ Kisújszálláson tartott alakuló közgyűlésén megállapítottak és jóváhagyattak.” Demokratikus szellemére vall „Minden egyén, vagy jogi személy legfeljebb 10 üzletrészt jegyezhet, s az összesen kibocsátandó ületrészek száma nem lehet több 1000 (azaz Egyezer) darabnál.” De legtöbbet ez mond: „A szövetkezet tagja bérért, (fizetésért) dolgozó kisipari, vagy szellemi munkás, kisiparos, vagy kiskereskedő, törpe, vagy kisbirtokos lehet.” Karcagon megannyi népi, szakszervezet; szövetkezet alakult és dolgozott. A, leg- haladóbb^alighanem a Karcagi Bőrmunkások Vásárló és Értékesítő Szövetkezete. Ez 1945. május 20-án alakult negyvennégy taggal. Szolnokon Ragó Antal a megyei földigénylő bizottság vezeítője szervezett szakszervezeti szövetkezetek A különféle szövetkezetek működése azonban korántsem volt egyértelmű. Űjszászon az Űjszászi önálló Gazdasági Gépszövetkezet, Jászberényben a Jászberényi Lófogatú Szekérfuvarozó Szövetkezet, Mezőtúron a Csugari Gazdaszövetkezet alakult a felszabadulás után kapitalista típusú szövetkezeti elveken. Ä felszabadulás, 1945 első napjaiban egyre alakultak Kaptár szövetkezetek. Ezek sugallója a Parasztszövetség volt. A Parasztszövetség kezdetben haladó, később azonban reakciós felfogású szervezkedés volt- Azt hirdették, a szövetségben helye van a nagygazdának, és a birtokosnak is. S, hogy a parasztokat is megilleti a sztrájkjog. A mozgalom patronálója a kisgazdapárt volt. A Parasztszövetség szervezete, felfogása, működése tükröződött a Kaptárakon is. Igaz, hogy újgazdák is tagjai voltak, de a Kaptár irányítását a ku- lákság, a kereskedő burzsoázia tartotta kézben. Jájsz- szentandráson teljesen középparasztokból. nagyeazdák- ból állt a Kaptár. Jászapá- tin az igazgatóság tizenhárom tagja középbirtokosokból állt. Három és félezer tagot számlált, a kisgazda- párti tábor, s annak korifeusai vezették a Kaptárt is. Jászkiséren a volt Hangya szövetkezet nagy- és kisebb gazdákból alakult at Kaptárrá. Kunhegyesen a gazdák szövetkezete működött. A Kaptár a Jászságban gyökerezett meg legjobban. Valójában milyen szövetkeret is volt a Kaptár, arról Nagy- pál Bélában, a jászapáti földmívesszövetkezet alapító tagjában meggyőző történet éL Amikor a földmívesszövetkezet megalakult: „mi hároman, a szövetke- zet vezetői, egyetlen üzlet- helyiségünk sarkában ültünk és kezdtük a munkát. Közvetlenül a szomszédságunkban volt a Kaptár. Annak főjegyző és tanár igazgatója kiálltak az ajtóba és ott nevettek rajtunk, hogy mi lesz belőlünk”. A soknevű, egyre szaporodó szövetkezetek nemcsak nevükben tértek el egymástól. Felfogásukban, összetételükben, politikájukban különböztek igazán A leghaladóbbak a földmívesszö- vetkezeteken kívül a többnyire munkásokat tömörítő szakszervezeti szövetkezetek. De még léteztek a kapitalista út legjobb letéteményesei a Hangya, á tej, és a hitelszövetkezetek. Ezek túlélték a felszabadulást, aránylag gyorsan magukra találtak, s meg is próbáltak az új élet útjába állni. A századforduló idején, 1892-ben alakul+ meg Jász- alsószentgyörgyön a megye első hitelszövetkezete. EzelS megyei működéséről keveset tudunk. Azt azonban ismerjük, a hitelszövetkezetek megalakításának kezdeményezője a múlt század végén Károlyi Sándor, az ország legnagyobb földbirtokosa volt. A nagybirtokosok érdeke volt elsősorban, ha verseny- képesek akartak maradni, hogy fejlesszék a termelést, korszerűsítsék gazdaságukat. Ehhez pénz kellett, s nem is kevés, összefogva a középbirtokosokkal, a kisbirtokos parasztsággal akartak maguknak hitellehetőségeket teremteni a bankok megke- rüléséveL Szolnok megyében, ahogy az utólagos adatokból kitűnik, elsők között válaszoltak a birtokosok a gondolatra. Hiszen a jászalsószentgyör- gyi hitelszövetkezet megalakulását hamarosan követi még 1892-ben a jászfénysza- rui, 1895-ben a tószegi, 1897- ben a kőtelki, 1898-ban a tiszapüsoöki, majd a többi. Nem is kevés. hiszen harmincegy létesült a megyében. Mai ismereteink szerint Szolnok megye első Hangya fogyasztási szövetkezete Nagykörűben alakult meg 1898- ban. Egyébként a Hangya fogyasztási szövetkezet szellemi atyja is Károlyi Sándor gróf. A Hangya is kapitalista vállalkozásnak indult, s az is maradt. A cél? a magánkereskedelem nagy hasznán a szövetkezők osztozzanak. A Hangya ugyan tagjainak és vásárlóinak térített, olcsóbban árusított, s ez jó és haladó szervezet volt a faluban.-A közös beszerzés lehetővé tett engedményeket- A Hangyának bárki tagja lehetett, valójában pedig csak az, aki a nem is alacsony részvényeket meg tudta váltani. S annyi részvényt válthatott, amennyit akart. így főként a birtokosok vásárolták fel a részvényeket, j A Hangya Jánoshidán is, máshol is — áruszámlát nyitott megbízható vásárlóinak. Hónap végén összeadták, mit vásárolt például abban a hónapban a jegyző, s küldték a számlát. Ezt az áruköl- csön+ is csak a birtokos réteg, az úri osztály vehette igénybe, hiszen a nincstelen se naponként, se havonként nem tudott fizetni, hitelt nem is kapott. Ezeket az áruszámlákat egyébként sokszor fizetés nélkül jóváírták befolyásos falusi uraknak. Az is igaz ellenben, hogy a Hangya boltok jól ellátott üzletek voltak. S ennyiben az egész falu érdekeit szolgálták, a hasznot azonban a vagyonos réteg vágta zsebre. (Folytatjuk) Borzák Lajos