Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-05 / 287. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. december 5. Az cncmyplakett várományosai A BMG törökszentmiklósi gyárában a Kun Béla hat­szoros szocialista brigád az Orkán járvazúzók szerelésén dolgozik. Idei jó munkájuk elismeréseként az aranypla­kett várományosai. Tragédiával végződött a vidéki kiruccanás Pesten futottak össze. Egé­szen véletlenül. Jónás Géza, a vállalat gépkocsijával fu­rikázott a városban, unoka­öccse pedig épp az állomás­ra indult, mert eltávozást kapott a katonaságtól. Szó­val összetalálkoztak... Jónás Géza hazafuvarozta az uno- kaöccsöt Jászapátiba. Késő éjszaka volt már, mikor le­tette a házuk elé. Másnap reggel Jónás sor­ra látogatta a falubeli roko­nait S ahogy az ilyenkor Hatan szorongták a szá­guldó Polski Fiatban. Élvez­nék a rohanást. A kanyarok­nál nevetve egymásba ka­paszkodtak, nem törődtek az útpadkára sodródó kocsival. Jónás bátran hajtott, ö volt most a pesti vagány vidéki rokonai szemében. Az iri­gyelt ember, aki szép autó­val furikázhat, igaz, hogy vállalatival, de ez nem szá­mit. A sebességmutató már 90, 100 között vibrált, mikor újabb kanyarhoz értek. Ha Jónásnak jók a reflexei, ha tud még koncentrálni és ide­jében leveszi a gázt, talán ezen a kanyaron is túljutnak Krúdy még ma is a ma­gyar irodalom egyik legna­gyobb rejtélye. Ö maga ke­vés okot adott erre a rej­télyességre. Élete meglehe­tős egyszerűséggel és nyílt­sággal zajlott le Pest-Buda szerkesztőségeiben és fő­ként kiskocsmáiban. Több, mint hatvan regényt, há­romezer elbeszélést és meg­számlálhatatlan újságcik­ket írt, művei életében is, holta után is gyakran és nagy példányszámban jet- lentek meg, rajongói szá­ma sem kevés, de úgy tű­nik, mégis megfoghatatlan. Életműve meghatározatla­nul lebeg asz irodalomtör­ténetben, összefoglaló érté­kelésére még senki sem mert vállalkozni, inkább csak tagadásokkal próbál­ják definiálni, hogy se ide, se oda nem tartozott, szem­léletét, stílusát tekintve is magányos jelenség. Egy olyan korban, ami­kor agyra erőteljesebben törtek felszínre a szociális kérdéseik, világháború dúlt, forradalmak robbantak, társadalmi formációk, or. szághatárok változtak, Krú­dy az ellenkező irányba in­dult el, és egyre mélyebb­re hatolt asz emberi sze­mélyiség barlangiárataiban. Mégsem érheti vád, hogy elszakadt az élet*®, állító­lagos álomviláeáhan pom­pázik az érzéki valóság, a lélek legfinomabb rezzdülé- seit soha nem festették méer nála érzékenyebben. Köl+ő volt és felfedem, az ember önmaga előtt ’s ho­mályos belső szerkezetét, a fantázia és a szenvedély forrásvidélkét kutatta, l Tulajdonképpen egyálta* már lenni szokott, össze-ösz- szekoccantak a pálinkáspo­harak a viszontlátás örömé­re. Meleg volt, fullasztó nyá­ri nap. Pálinka helyett már sörre szomjazott a társaság. Apátiban hiába kerestek. Autóval pedig meddig tart átruccanni Jászjákóhalmára? A rokonok ismertek ott egy jó kocsmát... A pár korsó hideg friss sör után a vidám társaság visszaült a kocsiba és irány Jászapáti. úgy mint a többin. A Polski Fiat azonban ezzel a sebes­séggel már nem vétte az élesen balra hajló kanyart. Hátsó ajtaja a jobboldali betonkorlátnak csapódott. Az ajtó mellett ülő férfi, Farkas Lajos az ütéstől eszméletét vesztette. Az autó és a ben­ne ülőv kálváriája ezzel még nem ért véget. Jónás ide­gesen balra rántotta a kor­mányt és a kocsi az úttest bal oldalára csellent. Még egy rántás a kormányon, de a kocsin már nem lehetett úrrá lenni. Felbillent. Oldal­ra fordult, aztán „fejreállt”. Keresztülgurult az úttesten Ián nem meglepő, hogy Krúdyt megtalálta a film­művészet. Írásainak cizel­lált részletábrázolása, fes­Fitmjegyxet Szindbád tőd atmoszférája, szeszé­lyes gondolatszövése sok­mindenben rokon a mo­dern filmnyelv egyes irány­zataival, gondoljunk pél­dául Resnais vagy Fellini asszociációs, belső látomá­sokat kivetítő szerkesztés- módjára. Huszárik Zoltánnak már rendkívül kifinomult képi kultúráról tanúskodó kis- filmjei (Elégia, Capriccio, Amerigo Tot) sejtették, hogy avatott tolmácsolója lesz Krúdynak. Nem adap­tációt készített. Noha a film központi alakja Szind­bád, Krúdy egyik alterego figurája, Huszárik nem marad meg a Szindbád-tör- téneteknél, más novellák­ból is merít, s az anyagot olyan törésmentesen ötvözi egvbe, hogy sokszor még Krúdy alapos ismerője se tudja pontosan, melyik írás­ból ered a film egyik-má­sik leien ete. Szindbád az elfelejtett emlékek bolveatója, hiá­bavaló és elfojtott szerel­mek lovagja, aki a hervadó vidéki orvosfelesésekből vézna virágárús-lányokból, bordélvházi démonokból is áss alvó királynőt ébreszti és belezuhant az útmenti vi­zesárokba. A mű'ét után meghalt A motor leállt. Valameny- nyian kikászmálódtak, egye­dül Farkas Lajos maradt mozdulatlan. Mikor kivon­szolták a vízből, még léleg­zett. a jászberényi kórház­ba szállították, de a gyors orvosi beavatkozás sem se­gített, a műtét után pár órá­val meghalt. Tüdővizenyő és légzési elégtelenség, állapí­tották meg a boncolás után. Jónás Géza, akit április­ban a budapesti Központi Kerületi Bíróság 4 hónapi javító-nevelő munkára ítélt ittas vezetés miatt, június­ban még nyugodtan szágul­dozhatott a vállalati gépko­csival! A büntetéséből egyet­len napot sem töltött még le, mikor a szolnoki járásbíró­ságon megszületett ellene az újabb ítélet. Halált okozó gondatlan veszélyeztetésért 3 évi szabadságvesztést ka­pott. Fellebbezett. Pedig egy emberéletért talán túl enyhe is ez az ítélet. K. K. föl Csipkerózsika-álmából. De csak az ébresztésig jut, körülményeik ráfonódott indáitól már nem tudja megszabadítani őket, s nem is akarja, a varázs elmú­lásától való félelem tovább­hajszolja, már érkezéskor eltűnőben van. Tulajdon­képpen az időt akarja meg­állítani, hogy állandósítsa a rátalálás, a csoda pilla­natát. de mert ez lehetet­len, egyik nőtől a másikig dobódik, s emlékei szipor­kázó üstökös csóvaként kí­sérik. Huszárik filmes nályafu- tása előtt képzőművészeti főiskolát végzett, s ez nagy­mértékben meghatározza lá­tásmódját. Szinte másodper­cenként káprázatos ex- presszivitású festmények tűnnek át egymásba a vásznon, sorrend’sótóket nem aíz elbeszélés fonala, hanem a folytonosan em­lékeivel vívódó zaklatott fanfáiziájának vil’óózósa szabja meg. Ez pazar le­hetőségeket teremt Sára Sándor kameráiánalk. Talán még soha nem láttuk ma­gvar filmen a színes tech­nika ilyen virtuóz alkal­mazását. Latinovits Zoltán film­színész! pálvafi't.ácgnak egyik csúcsához érkezett el a Szindháddal. Gáláns világfi. megáradt vándor és rezignált b"leseiő iáté­ka olyannyira hen-Ä,-"l fa­kad, hogv szintó tó** p*- Tóm \ V^ríjlvevnl s7ét> irifőnópn í 4nőV ere­séből a fűmen már régen látott Davka Margit alakí­tása a legemlékezet—»bb. &Z.3, A vizesárokba borultak Mit mond a tudós: mi okozott előzm .‘ny néiküii c*»r<f s mő- halait ? Oláh Béla, aiz MTI tudo­mányos munkatársa jelenti: Hosszú ideig értetlenül állt az orvostudomány egy sor, minden különösebb előzmény nélkül bekövetke­zett csecsemőkori hirtelen halálozás rejtélye előtt: nem tudták megállapítani, hogy ezeket a tragédiákat tulajdonképpen mi okozhatta. Az elpusztult apróságok elő­zőleg nem betegeskedtek, és még az elhalálozás évek- utáni vizsgálatok során sem sikerült kimutatni fertőzést és olyan kóros elváltozást, ami a bekövetkezett esemé­nyekre magyarázatot adha­tott volna. Felelős a Nitrit Ezért tarthat számot nem­csak hazánkban, hanem az országhatárokon túl is ér­deklődésre az a tudományos eredmény, amely dr. Fre- nyó . Vilmos egyetemi tanár, az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem növényéletta­ni tanszékének tanszékveze­tő tanára nevéhez fűződik. A professzor több mint tízesz­tendős vizsgálatai a növény- élettan oldaláról derítettek fényt a titokzatos halálese­tekre: megállapította, hogy ezekért az egyes növények­ben felhalmozódott nitrit a felelős. Mint a professzor elmon­dotta, vizsgálatai egyértel­műen arra mutatnak, hogy például az úgynevezett pa­rajféle növények — eddigi ismereteinkkel ellentétben — nemcsak élő, hanem tárolt és elhalóban lévő álla­potban is képezhetnek és felhalmozhatnak nitrátot. Ez a növényi szervezet táplál­kozása s zem p on t j ábó 1 nagy fontosságú vegyület felhal­mozódva nitritté alakul, ami viszont már mérgező hatá­sú. Ebben az alakjában ugyanis a vér színes anya­gához kötődik és az így ke­letkező úgynevezett methe- moglobin a vérben nem tud­ja lebonyolítani a szüksé­ges gázcserét; nem tud kellő mennyiségű oxigént szállítani a tüdőből a szerve­zet más részeibe. Ennek végső esetben fulladás lehet a következménye. A prevenció szempontjából Frenyó professzor a to­vábbiakban elmondotta, hogy ez a felismerés a jövőt il­letően elsősorban a preven­ció szempontjától haszno­sítható: a mind nagyobb arányokban fejlődő konzerv­iparnak az ebből levonható következtetéseket feltétlenül meg kell szívelnie. Neveze­tesen a különféle, feldolgo­zásra váró növényfélék tá­rolási idejét a lehetőség sze­rint meg kell rövidíteni és a forgalomba hozandó áruk minőségét is fokozottabban kell ellenőrizni. Ugyanakkor az ilyen növényféléket ter­melő nagyüzemi gazdaságo­kat arra figyelmezteti, hogy a jövőben az eddiginél is gondosabban mérlegeljék a műtrágyázásnál fe1 használ an” dó nitrogénmennyiség ará­nyát. — Szeretném megnyugtat­ni az érdekelteket — fűzte hozzá a professzor —, hogy a hazánkban jelenleg forga­lomba hozott, ilyen növény­anyagoktól készített gyer- mektár>s7erek minősége nem kifogásolható. Hazai vi- s7onvlóiban a vizsgálódások er“dménveit elsősorban a fánszer- és knnzorvkószítmé- r»vek termelésének illeszté­sekor kell szemoiott történi: azaz a fefksr+ásí arooramo- kaf ógv kell valóra válta­ni. hogy a tárolási idő, az aiooanvagok készletezése to­vábbra is a „nitrit-határ- időn” belül maradjon. Reuma vagy rheuma A különféle ízületi és izommegbetegedések össze­foglaló nevének írásformá­jával kapcsolatban nem vé­letlenül tettük fel a címül adott kérdést. Bár helyesírá­si szabályzatunk megszünte­ti a szó írásmódjában a ket­tősséget, s csak a reuma alakot teszi kötelezővé, még­is elég gyakran találkozunk a rheuma írásformával is. Ennek oka egyrészt az, hogy a régi és az új írásmód har­cában a régi nehezen adja át a helyét az újnak,, más­részt vannak, akik azt hi­szik, hogy a köznapi szó- használatban a közkeletűvé váló reuma hangsorával szembe kell állítani a szak­szói értékű rheuma hang­sort. S mintha valóban az lenne a gyakorlat, hogy az orvosi szakkönyvekben a rheuma írásforma az egye­dül uralkodó. De ezt az írás­módot találjuk igen gyak­ran egészségügyi intézmé­nyeink illetékes osztályait megnevező címekben is. Azok a kiadványok, ame­lyek szótározzák szavunkat, következetesen a reuma írásformával élnek, s a rhe­uma alakkal kapcsolatban a régi, az elavult minősítést alkalmazzák. Ennek a nem­zetközi szónak a feltűnése után eleinte a rheuma írás­mód volt az uralkodó. Arany János is ezért írja hangso­runkat a régi írásforma szerint: „Asthma, meg rheu­ma, Örök théma...” Az eb­ben az idézetben szereplő idegen szavak írásformája még azt tükrözi, hogy a ma­gyarba bekerült szavak az átadó, az eredeti nyelv írás­módját követik. A reuma szó görög eredetű, a folyás, az áramlat jelentéstartalma­kat hordozó tórög rheuma- tismos szóból eredeztethető. Ez a görög hangsor átke­rült a latinba, s a latinosí- tott rheumatismus hangsor megrövidítésével született meg a reuma hangsor. A A szóban eredetileg benne levő rh hangkapcsolat hosz- szú ideig megmaradt a ma­gyar íráshasználatban is. Az 1910-es években azonban már jelentkezik a kettősség, és Simonyi Zsigmond nyel­vészünk nem helyesli ezt a kettős írásmódot, s követke­zetesen reumát ír. (Simonyi: Helyes magyarság. Bp. 1914. 207.) Legrégibb helyesírási szótáraink természetesen nem adtak útbaigazítást e szó írására vonatkozólag. A különböző magyarító szótá­rak pedig eleinte áz eredeti írásformát követik. Ezt a nemzetközi szót hangalakjá­ban kívánták megszüntetni, és helyette a csúz magyar megfelelőt ajánlják. Ma már az a véleményünk, hogy felesleges lenne a ki­iktatása. hiszen egyre köz­keletűbbé válik, s egész szócsaládot teremtett maga körül. Ezt bizonyítják a következő szóalakok: reumás, reumásság, reumatikus, reu­makórház, reumaosztály stb. A reuma szó mellett a csúz egyre visszaszorulóban van, s lassan az elavuló, a régi, a vidékies minősítést fogja kapni. Azt azonban nem állíthatjuk, hogy súlyon hibát követnének el azok, akik a reuma szó helyett és helyén mégis csak a fsúz megnevezéssel élnek. Dr. Bakos Sórset KERESZTREJTVENY A háxsártos feleség Szókratész (i. e. 469—399), a nagy görög filozófus felesége, Xantippé nagyon rossz termé­szetű, házsártos asszony volt. Egyszer valaki megkérdezte Szokratészt, hogyan élhet egy ilyen hárpiával. A filozófus így felelt: vízszintes 1., 26.. füg­gőleges 1. és 35. VÍZSZINTES: 1. Szókratész sza­vai (I.) 14. Muzsikálása. 15. Nagy olasz operaénekes (1873— 1921). 16. Kiejtet betű. 17. Nem egész szám. 19. Indiai aszkéta. 20. Idegen szóösszetételekben: föld, talaj. 22. Római 501. 23. EAS. 25. Figyelmeztető szó. 26. Szókratész szavai (II.) 29. Ipari növény, fordítva. 30. Község Bács-Kiskun megyében. 31. Szig­ligeti Ede népszínműve (névelő nélkül). 33. Káté! 34. A német ábécé utolsó betűje. 35. Azo­nos betűk. 37. Francia eredetű reformátor (1509—1564). 38. Ró­mai 45-ös. 39. Női név. 41. Téli sportot űz. 42. Latin és. 43. A legnagyobb magyar drámaíró. 45. Azonos betűk. 46. Női ruhada­rab. 47. L. B. 49. Vulkáni ere­detű, 1270 km hosszú szigetív a Csendes-óceánban. 51. Az a helység, ahol Tompa Mihály meehalt. 53. ÁAB. 56. Angol szeszes ital. 58. ZÁA. 59. A fali­óra teszi. 60. Becézett Etel (for­dítva). 61. Kristá’vos anvae mosószerekben, bőr- és hajápo­lásnál használják. 63. Konyha­kerti növény (névelővel). 65. Tova. 66. Jugoszláviai város. 68. Elcsente. 70. A levélborítékra írjuk. FÜGGŐLEGES; 1. Szókratész szavai (III.) 2. Fehér színű anyaggal beken. 3. Személyes névmás. 4. Kettő. 5. Ősök. 6. ellenszolgáltatásként fizet. 7. Nagyobb, kétfülű edény. 8. Szol- mizációs hang. 9. Szkandium vegyjele. 10. TAF. n. ...Chaco (síkság Dél-Amerikában). 12. Alaszka leghosszabb folyója. 13. „A” vágányok. 18. Az aszú sep­rőjén újra erjesztett, jó minő­ségű bor. 21. A ,,Kékvércsék erdejében” című film tette hí­ressé ezt a községet. 23. Két­szeres olimpiai bajnoknőnk. 24. Barátságos, nyájas. 27. A. N. 28. Igekötő. 32. Római 149. 35. Szók­ratész szavai (IV). 36. Eltulajdo­nít, 39. Afrikai állam. 40. Biz­tat, buzdít (latinul). 42. Elszál­líttatja. 44. Nem ébren. 46. Női név. 48. A magyar vasutak álla- mosítója (1848—1892). 50. Azonos betűk. 52. A Duna egyik szaka­sza. 54. Alma zamat. 55. Nem hall. 57. Bővizű patak a Ba­konyban. 62. Xenon és nitrogén vegyjele. 63. Alacsonyabban fek­vő helyre. 64. Kukucskál. 67. K. T. 68. Kiejtett betű. 69. Római 50 és 100. Beküldendő: a vízszintes 3., 26. és a függőleges 1. és 35. szá­mú sorok megfejtése, december 9-ig. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: Miért, akarsz talán még valamit ma^d a ládán kí­vül erre vinni? Künwet nyert: Dóra Miklősné, Szo’nok. (A könyvet postán küldjük el.) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP REJTVÉNYSZFLVÉNYB 1971. december 5» —— ■ i w n'PTl

Next

/
Oldalképek
Tartalom