Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-05 / 287. szám

1971. december 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szakembert a számítógépekhez A Műszaki Tömítés és Szerelvénygyártó Szövetkezel túr- kevei részlegében gépjármüvek és mezőgazdasági gépekhez alkatrészek, termosztátok, valamint mezőgazdasági üzemek részére malacitató alkatrészek készülnek. Tömítőgyűrű- és hengerfejtömítések alkatrészeiből havonta 1,5—2 millió darab készül Piaci helyzetkép Mezőtúron Kezdetben, a magyar szá­mítástechnika őskorában voltak az autodidakták. Ön­erőből, kitérőkkel tarkítva sajátította el egy lelkes mag számítógép nélkül „szárazon” mindazokat az ismereteket, A valóban nagy fordulat 1970-ben következet be, ami­kor a számítástechnika komplex fejlesztésére köz­ponti program készült, amely 1970—75 között kerül megvalósításra. Tulajdon­képpen már a program ki­alakítását megelőzően is megindult a számítástechni­ka oktatása az egyetemeken, a főiskolákon, de középfo­kon is. Ennek éve 1966 volt, de pl. a budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán már 1960-tól folyt ha­sonló képzés. A központi program elfo­gadása után a Művelődés­Általános alapképzésen olyan számítástechnikai is­meretanyag oktatását értjük, amelynek alapján a népgaz­daság legkülönbözőbb terü­letén dolgozó szakemberek felismerhetik a számítógé­pek alkalmazási lehetőségeit, és így munkájukban a szá­mítástechnikát mint kor­szerű segédeszközt felhasz­nálhatják. Az iskolai oktatásban olyan szemléletet kell kép­viselni, amely a számítás- technikai ismeretek alapjait •z általános műveltség ré­szének tekinti, illetőleg olyan segédeszköznek, amely hozzájárulhat a mechanikus szellemi munká­tól való felszabaduláshoz, amely tetemes időt szabadít­hat fel az alkotó tevékeny­ség számára. A „komputer­szemlélet” formálására ki-r dolgozott tananyagok elsajá- títását a program szellemé­ben a tanulók és a hall­gatók iskolai terhelésének növelése nélkül, elsősorban a tananyag módszertani át­dolgozásával kell megolda­niuk. Így az általános iskolai oktatásban ezután a szám­tananyagba szervesen épül­nek be azok az alapismere­tek, amelyek segítségével a tanulók betekinthetnek az algoritmikus gondolkodás­módba. Hasonló, de széle­sebb körű az általános gim­náziumok tantervének mó­amelyek nélkül egyre kevés­bé lehetünk meg az iparban, a kereskedelemben, a kuta­tásban egyaránt. Ma pedig már vannak olyan érettségi­zettek, akiknek a számító­gép programozása érettségi tárgy volt. ügyi Minisztérium keretében megalakult a Számítástech­nikai Szakbizottság. Felada­ta, hogy iskolai szinten és tanfolyami keretekben (te­hát a felnőtt oktatás szint­jén is) megoldja az általá­nos és a speciális képzés problémáit. Minderre egész népgazdaságunknak egyre égetőbb szüksége van, mert a jelenleg üzemelő mintegy 140 gép az ötéves terv vé­gére megsokszorozódik, s mindez hiába, ha nincs meg a felkészült, a mindennapi munkában járatos szakem­ber gárda. dosítása. A matematika ta­gozatos osztályokban pedig már programok írása is fel­adat, sőt ezeknek számítógé­pes megoldása. A szakközép- iskolák egy részében a fen­tieken túl a szaktárgyak te­matikájában is szerepelnek az általános számítástechni­kai ismeretek. A felsőfokú (egyetemi, fő­iskolai) oktatásban a szá­mítástechnikai alapképzés a középfokon szerzett ismere­tekre épül. Átmenetileg azonban, egy-két évig, amíg nem kerülnek ki tömegesen a középiskolákból olyan hallgatók, akik már része­sültek számítástechnikai képzésben, természetesen Űj gyártmányként Heller- Forgó féle hűtőtorony váz- szerkezetet készítenek a Szombathelyi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat celldömölki és pá- csonyi üzemegységében. A 120 méteres óriástoronynak elsősorban a vízben szegény területeken van nagy jelen­tősége. mivel igen gazdaságos „pótolni” kell a középiskolai anyagot is. Felnőttek az iskolapadban Az alapképzettségen túl természetesen szükség van speciális továbbképzésre. A számítástechnikai specialis­ták képzése a legtöbb főis­kolán és egyetemen a nap­pali az esti-levelező tagoza­ton. valamint a már okleve­let szerzettek részére to­vábbképző tanfolyamokon folyik (pl. szakmérnökkép­zés). az ilyen oktatás számá­ra kellő számban kiváló képzettségű oktató-gárda áll rendelkezésre, akiknek sok­éves tapasztalatuk van az oktatásban és a szakmában egyaránt. Szakismereteiket állandóan és folyamatosan fejlesztik a gyakorlatban már bevált módon (pl. ön­képzéssel. tudományos tevé­kenységgel, tanulmányutak­kal), valamint saját fejlesz­tő-kutató tevékenységükkel. Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy az Iskolai oktatás elsősorban a jövőnek szól. A gépekhez azonban ma is szakemberek kellenek, akiknek tanülmá- nvaik befejezése után „fel­nőtt korban” kell szakem­berré válniuk. Ezeket az igényeket az 1969 őszén ala­kult Számítástechnikai Ok­tató Központ (SZÁMOK) elégíti ki. Már az első oktatási év­ben 3800 fő volt a különböző tanfolyamokra beiratkozott hallgatók száma és ' ugyan­ezen időszak alatt 14-féle számítástechnikai tanköny­vet adtak ki 19 ezer pél­dányban. Ezek a számok az 1970—71-es oktatási évben még tovább növekedtek. A budapesti és a vidéki be­iratkozott hallgatók száma meghaladta a 7 ezer főt. hűtőhatásfok mellett mini­mális vízmennyiséget igényel. Eddig két hűtőtorony ké­szült el, értéke egyenként húsz millió forint. Mindket­tőt a szovjetunióbeli Razdan- ba szállították, az ottani erő­műhöz. Befejezés előtt áll a harmadik óriás torony is, melyet még az idén, ugyan­csak Razdanba szállítanak. Munkásőrök alegység­gyűlései A munkásőrök országszerte ebben a hónapban tartják alegységgyűléseiket. Megtár­gyalják a kiképzés és a szolgálatellátás tapasztalatait, értékelik a szocialista ver­senymozgalmat, állást foglal­nak a parancsnoki javasla­tokkal kapcsolatban és jóvá­hagyják a „kiváló” cím ado­mányozására vonatkozó elő­terjesztéseket. A decemberi alegységgyű­lések egyben jól szolgálják az évi munkát összegező és a soron következő feladato­kat meghatározó ünnepélyes egységgyűlések előkészítését. 4* Alba Regia napúkra elkészülnek Befejezéshez közeledik Szé­kesfehérvárott az Alba Re­gia Szálló építése. A Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei és a munkában résztvevő társvál­lalatok dolgozói az utolsó si­mításokat végzik a korsze­rű, hatszintes épületen. A szálloda 108 szobájának mindegyikéhez fürdőszobát építettek. Minden emeleten két-két lakosztályt is kiala­kítottak. Az alagsorban bárt, a födszinten eszpresszót, az első emeleten pedig éttermet rendeznek be. A korszerű, új szálloda jövőre már fogadhatja a ven­dégeket. A Hungária Szállo­da és Vendéglátó Vállalat által üzemeltetett új létesít­ményt előreláthatóan az Al­ba Regia napok kezdetére adják át az építők. Három hét múlva békekölcsön- sorso'ás Három hét múlva, decem­ber , 28-án és 29-én rendezi az Országos Takarékpénztár a II., III. és IV. békekölcsön 1971. évi H. félévi sorsolását. A kétnapos húzáson össze­sen 1 199 550 kötvényt húz­nak ki 175 716 900 forint ér­tékben. 9 0 Öregek napközi- otthona Százezer forintos beruhá­zással és a község lakóinak nagyarányú társadalmi mun­kájával húsz személyes öre­gek napközi otthona nyílt a Fejér megyei Lajoskomárom községben. Az új otthont a tanács tartja fenn. A bete­geknek a lakásukra viszik az ebéciet a napközi otthon gondozói. Már több jele van az ün­nepekre való készülődésnek Mezőtúron. Részint nő a vá­ros piacterén is a hízott liba. pulyka iránti kereslet. s ugyanez tapasztalható a hí­zott sertéseket illetően az állatpiacon is. Másrészt — mint Csurgó Antal, piac- felügyelő tájékoztatott — az ipari üzemekben ugyancsak a készülődésre vall, hogy mezőgazdasági üzemekből felkeresik a munkapadnál dol­gozókat azért, hogy mit hoz­zanak nekik oda. helybe, s az ilyen rendeléseket való­ban az adott ipari üzem kapuján belül vagy kapujá­nál teljesítik. Más szóval a munkásnak helybe viszik, amit kér. (Nem -rossz dolog ez — mi több: követhető példa is.) Nos, e szezonális cikkek közül a kacsa, liba, pulyka most 20—22 forintért kap­ható kilónként, míg a hízott sertés kilója — élősúlyban — 22—24 forint körül, tehát az állami felvásárlási ár szint­jén kapható. Az élő baromfi: tyúk, csirke 24—26 forintért kel kilónként, vágottat nem­igen kínálnak a város pia­cán. A tojás darabja nem olcsó ott sem: 2,20—2,40 fo­rintot kell adni érte, aki megveszi. A pénteki nagypiacra még Szegedről is hoztak almát, amelyből összesen mintegy 120 mázsa volt a kínálat, s viszonylag nem túl borsos áron: 5—6 forintért lehetett kapni kilóját. Szezonális cikk, és Mezőtúron hagyományos keletje is van a savanyítan­dó fejeskáposztának, amely­ből 300 mázsa volt a felho­zatal, s 5 forintért vásárol­ták kilogrammonként. A karfiol kilóját 6—7 fo­rintért adták, míg a tízezer kilónyi burgonya — fajtától és minőségtől függően — 3,50 —4 forintért kelt. A sárga­répa és petrezselyem egység ára 6—8 forint között válta­kozott. Több hónap óta tapasz­talható, hogy a terménypia­con visszaesett a felhozatal — főképp a szemestakarmá­nyokból. Ennek az a magya­rázata, hogy mind az ÁFÉSZ’ mind a terményforgalmi vál­lalat megfelelő mennyiségű takarmány-koncentrátumokat és természetes takarmány- féléből is eleget kínál el­adásra mezőtúri üzleteiben. Hirdetmény Kisújszállás város Taná­csa 1971. november hó 1-én tartott ülésén a Városi Ta­nács és szervei szervezeti és működési szabályzatáról az 1971. évi 3. számú tanács­rendeletet alkotott. A tanácsrendelet a Városi Tanács V. B. titkárság szer­vezési osztályán hivatalos idő alatt — megtekinthető. ☆ Mezőtúr város Tanácsa megalkotta az 1/1971. számú rendeletét, a köztisztaság fenntartásáról, a 2/1971. szá­mú rendeletét a közterületek használatának szabályozásá­ról, valamint a 3/1971. szá­mú rendeletét a Városi Ta­nács és szervei szervezeti és működési szabályzatáról. A tanácsrendeletek kihirdeté­sük napján lépnek hatályba. Hivatalos idő alatt megte­kinthetők a Városi Tanács V. B. titkárság szervezési osztályán (Mezőtúr, Kossuth tér 1. I. em. 6. sz. hivatali helyiségében). Központi oktatási program Számítástechnika az általános iskolában Hűtőtorony váz exportra Kürti András: Látogató ED a Kopasz-hegyen És Kopra? Ide-oda szaladgált izgatot­tan, próbálta csitítani, szét­választani a verekedőket, magyarázott, érvelt, rimán- kodott, hasztalan. Várható volt, hogy pillanatokon be- ‘ül bekövetkezik a katasztró­fa. Ekkor a kétségbeesett Koprának megakadt a tekin­tete egy gyerektrombitán. Odarohant, felkapta, belefújt. Maga sem tudta, miért, a tévé-reklám szignálja szállt kj dobhártya-szakító hang­erővel a pléh zeneszerszám tölcséréből. Egyszerre csend támadt, lehanyatlottak a hajításra emelt karok, félúton meg­álltak az ütésre lendülő ök­lök, leváltak a torkokról a markolászó ujjak. Arra a kockásinges, far- mernadrágos fiatalemberre irányult minden tekintet, aki az erőfeszítéstől kimeredt szemmel trombitált. Hirtelen valamennyien fel­ismerték a Kopasz-hegyi új­ságírót, aki miatt leruccan­tak ide. akitől függ, hogy ilyen, vagy olyan formában résztvehetnek-e a háromper­ces kozmikus műsorban. Kopra pedig eldobta a trombitát, előhúzta a jegy­zetfüzetét, golyóstollát. — Mindenki maradjon a helyén — kiáltotta —, min­denkihez odamegyek. Aki el­mozdul, automatikusan ki­zárta magát az adásból. — Pisszenés nélkül fogadtak szót, még a pultok mögött az eladók, a csata elől a fal­hoz lapuló helybéli asszo­nyok is megmerevedtek. Kopra odalépett a hozzá legközelebb állóhoz. Történe­tesen ez az idősebb férfi volt talán az egyetlen, aki nem vett részt az össznépi dula­kodásban. A pénztárfülke fedezéke mögül megértő-gú- nyoros-bölcs mosollyal figyel­te az eseményeket. — A professzor úrnak mi a terve? — érdeklődött Kopra. — Tudja, fiatal barátom felelte a kérdezett —, én már jóideje készülök egy előadássorozatra, a kozmikus gondolkodás történetéből. Ennek, hogy úgymondjam, a szurrogátumát talán ismer­tethetném egy-két perc alatt. — Igen — bólintott a mű­sor szervezője, firkantott va­lamit a noteszébe, kitépte a lapot, odaadta a professzor­nak. — Szíveskedjék ezzel jelentkezni tizenegy órakor a telkemen. A következőhöz fordult. — Az ön kívánsága? A gördülékeny stílusáról ismert színpadi szerző, aki darabjaiban évről évre sike­resen ülteti át a századfor­duló franciás-szalon témáit szocialista környezetbe, a föl­dön ült és egy puklit tapo­gatott a pofacsontja alatt. — Talán nem szerényte­lenség részemről — mondta nyájasan —, ha arra ' hivat­kozom, hogy a néhány perces közérdekű, kedélyes cseve­gést én honosítottam meg Európának ebben a csücské­ben. Minthogy ezúttal is ki­fejezetten néhány perces adásról van szó, a tudomány és a technika valóban gigá­szi előretörését, az űrhajó­zás fantasztikus vívmányait állítanám párhuzamba a la­káskarbantartó szövetkezetek slendrián munkájával. Jó? — Igen. Firkantás a noteszbe, lap- kitépés, átnyújtás. A népszerű énekesen a sor. Saját szerzeményét adná elő, érré az alkalomra írta, a zenéjét, is ő szerezte, gitáron kísérné magát. a refrén: „Jöjj, jöjj Hax úr el újra...”, világsláger lesz, nem vitás. Rendben? — Igen. Es még húszszor: igen, igen, igen. Amíg csak nem fogytak a lapok a noteszából. © — Te tisztára megőrültél — jelentette ki a kis Gaál. Komoróczi nem szólt a Kopra által előadottakhoz, pipázott és a bárányfelhőket bámulta az égen. Teljesen felesleges, hisz mindent tu­dott róluk. A három barát a hajdani tisztáson üldögélt egy pok­rócon, az űrhajó lábánál. — Igazad van — bólintott a telek tulajdonosa —, mint­ha azon a trombitán a ma­radék eszemet is kifújtam volna a fejemből. Dehát at­tól féltem, ha nem nyugta­tom meg őket, folytatódik a hisztéria, agyonverik egy­mást. Ezért nem várhattam meg, amíg megérkeztek, hogy segítsetek. Gaál az órájára nézett. — Fél tizenegy. Egy órán belül téged vernek agyon. Van sejtelmed arról, hogy hány embert csődítettél ide, szerepeltetési ígérettel? Csak akkor maradhatsz életben, ha az a száz ember itt egy­szerre fog szavalni, előadni, énekelni, zenélni, talán még táncolni is. Kész világbot­rány! Kopra Komoróczyhoz for­dult. — Mondd, te sem látsz ki­utat? — De igen. Ha vannak vi­déki rokonaid. Lehetőleg tá­voli tanyán. Akkor beülünk most a kocsimba, te a hátsó ülésre, betakarunk ezzel a pokróccal, lecsempészlek hozzájuk. Meghúzod náluk magad, amíg elvonul a vihar. Néhány hónap elteltével ta­lán előmerészkedhetsz. Amaz csak a fejét rázta meg. — Nincsenek tanyasi roko­naim. És ez amúgysem meg­oldás... Viszont esetleg .. Igen, csak ő segíthet! Gyorsan feltérdelt, nadrág­ja farzsebéből műanyag tó­kot halászot telő, a buszbéi- letét őrizte benne, második napja még valami mást is. Óvatosan a tenyerébe rázta az apró tapadó korongot. — Mit csinálsz?! — kér­dezte Gaál Feri meghökken- ve. — Hax azt mondta, nem fogyaszthat többet a gondo­latátviteli energiából! — Nem, csak azt mondta, takarékoskodni kell vele. Bajt nem okozhatok, legfel­jebb nem veszj fel velem a kapcsolatot. Homlokára illesztette a korongot, feszülten nézett b gombra, a másik kettő meg o rá. Néhány másodperc múltán azt látták, hogy ba­rátjuk arcán felengednek az izmok, felsóhajt, tehát a kis fókafejű érintkezésbe lépett vele. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom