Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-05 / 287. szám
^At. december 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a Három tízemeletes lakóházat fűt a Zagyva-parti szolnoki hőközpont. Kilenc kazánjából még csak három dolgozik, biztosítja a melegvizet és a megfelelő hőmérsékletet a lakóházakban t Általános orvosi vizsgálat Fe.mérik a munkahelyi ártalmakat Szocialista szerződést kötött a Dunai Vasmű az Országos Munkaegészségügyi Intézettel a vasműben dolgozók munkakörülményeinek komplex vizsgálatára. A Fejér megyei nagyüzem az országban elsőként készített felmérést az összes munkások fizikai terheléséről. A cél mindazon fiziológiai terhelő tényezők megállapítása, amelyek befolyásolják az emberi tevékenységet. Meg akarják tudni, melyik munkahelyen milyen ártó tényezők érvényesülnek, tisztázzák azok nagyságrendjét, s azt, hogy milyen hatással vanak az emberi szervezetre. A nagyszabású munkát még az idén megkezdik és öt évig tart. Közreműködnek a munkában a Fejér megyei KÖJÁL szakemberei, ők már korábban végeztek a vasműben légtechnikai méréseket. A felmérés alapján lehetőség lesz a munkahelyi ártalmak fokozatos kiküszöbölésére. Védett vad lesz a nyúl? Megyei közgyűlést tartottak a vadásztársaságok ták le a vadászatot a baleset megtörténte után. Az intézőbizottság fellépett a vadásztársaságok némelyikében tapasztalható szabálytalanság, anyagiasság ellen. Magas tiszteletdíjakat fizetnek ki, a MAVAD-tól kapott prémiumot egymás között szétosztják a vadásztársaság intézőbizottságának tagjai. Szerencsére ritka kivételről van szó, de megtörtént, hogy egy intézőbizottsági tag nyolc—tíznapos élőnyúl befogás alatt 8 ezer forintos jövedelemhez jutott. A közgyűlés elítélte az erkölcstelen nyerészkedést. A közgyűlés végül elismerését fejezte ki a megyei fegyelmi bizottság visszavonuló idős tagjának, Czipelle Istvánnak eddigi társadalmi munkájáért Kevesebb a fegyelmezetlenség A közgyűlés foglalkozott azzal is, hogy kevesebb a fegyelmezetlenség a korábOrvosi rendelőt épít Mezőtúron, a kórház mellett a Szoli megyei Állami Építőipari Vállalat Tegnap, Bereczki Lajos elnökletével közgyűlést tartott Szolnok megye vadásztársadalma. Dr. Papp Mihály, a megyei intézőbizottság vadászmestere szólt a vadgazdálkodás időszerű dolgairóL Mint mondta, a vadászatban egyre inkább a fácán a legnépszerűbb vad. Ennek elsősorban olyan oka van, hogy a vadnyúlállo- mány nagyon megcsappanta megyében. Tavaly még százezerre becsülték a Szolnok megyei vadnyúltörzset, az idén csak a 85 ezer közelében van. Ezért is a MÉM megszigorította a vadnyúl- vadászatot. Hétköznap tilos vadnyúlra lőni, s aki ezt megszegi, szabálysértési bírságot fizet és vadászjegyét két évre bevonják. Vasárnap is csak öt alkalommal lőhetnek nyúlra. Amíg tavaly 52 ezer nyulat lőttek és fogtak a megyében, az idén 18 ezer élőnyulat foghatnak, s 6 ezret lőhetnek. Oktató vadászat Egészen más a helyzet a fácánnaL A szakszerű tenyésztéssel elérték a megye vadásztársaságai, hogy 140 ezer körüli a törzsállomány nálunk. Arr.íg tavaly 116 ezret lőttek és fogtak, az idén lehetővé vált 130 ezer kilövés és fogás. Tervek szerint élőfácánból 19 ezret fognak be a mostani szezonban. Szólt Papp Mihály a vadászatok szervezéséről is. Bejelentette, hogy februárban oktató vadászatot szerveznek a megyében, előreláthatóan Abádszalókon. Az intézőbizottság titkára dr. Dallos István érdekes előadásában számot adott arról a folyamatról is, amely megszünteti a Szolnok megyei vadásztársaságok kasztszerű zártságát. Eddig mintegy száz új vadászt vettek fel a társaságok, többnyire tsz-tagokat. Intette a közgyűlést, hogy a külföldi vadászokra is a magyar tör* vények vonatkoznak, s azt a társaságok kötelesek betartatni. Ebbeillően kérték a társaságok a magyar vadászszabályzat idegen nyelvekre fordítását, hiszen megyénkben is mind gyakoribbak a külföldiek. binál. Ebben az évben mindössze négy fegyelmi ügyet vizsgált az intézőbizottság. Ebből kettő vadászbaleset körülményeit tisztázta. Bírálták a tiszaföldvári vadásztársaságot, ahol nem fújMegértés, jó szó Javában tartott a brigádvezetői értekezlet Az elnökségben ülő egyik vezető éppen azt ajánlotta a tanácskozás résztvevőinek: szóljanak munkahelyükön, ha azt látják, valami olyan újra készül a vezetőség, amely nem biztos, hogy hasznot hoz. Vagy kérdezzék meg, ha beruházás hírét hallják: van-e rá elég pénz, megszervezték-e jól és idejében a megvalósítást? Azt mondja erre a hátsó sorokban egy javakorabeli ember félhangosan: az kéne csak, majd megkérdeznék, mi közünk hozzá? A megjegyzés kicsit megkeserítette a szám. ízét. Pedig jól tudom, van még ilyen is. Nem mindenütt és minden nap, s főleg nem a gyakorlat mindennapjában úgy igaz, ahogy mondják: a szocialista brigádok véleményét, javaslatát mindig és mindenkor meghallgatják, kérik. „Bedolaozás" a vállalati tervbe Rossz példával kezdtem, de az embernek ez a szemet szúró, fület sértő. Rengeteg jót is tudok, szerencsére. Ismerek olyan Tisza cipőgyári brigádyezetőt. aki már akkor is élt az üzemi demokrácia minden lehetőségével, amikor annak javításán sokhelyütt még csak polemizáltak. Aki felállt a szokásos, negyedévenként tanácskozó brigádvezetői értekezleten, s megkérdezte: miért nem szervezik jobban a munkát a műhelyében, miért nincs megfelelő anyag idejében egy-egy alkalommal. Csodák csodája, a vezetők nem kérdezték meg tőle, milyen alapon „szólt bele”, hanem intézkedtek, javítottak a helyzeten. A vasipari vállalatnál — itt a szolnoki üzemben — van olyan szocialista brigád, amelyik egyenesen „bedolgozik” a vállalati tervekbe. Igaz, műszakiak brigádja ez, de többet vállal minden tagja annál, ami munkája szerint kötelessége. Tíz év után A mi megyénkben lassan százezres tömege van már a szocialista brigádmozgalomnak. Nem egy nagyvállalatunknál — a jászberényi Hűtőgépgyárban és az Aprítógépgyárban, a Tisza Cipőgyárban nemcsak brigádok, szocialista üzemrészek, műhelyek vannak szép számban. Csak a megye ipari szövetkezeteiben több mint háromszáz szocialista brigád dolgozik. Nemcsak dolgozik. A hármas jelszó szellemében tagjai tanulnak, igyekeznek jó közösségi életet élni. Tizedik életévét betöltötte ez a mozgalom, s a tíz év alatt erősödött, fejlődött. Az elmúlt hetekben, napokban sok helyen értekeztek a brigádvezetők. Nemcsak azért, mert év végén jó számot vetni eredményekkel, bajokkal — azért is, mert tavasszal őszéül az országos tanácskozás, a szocialista brigádok negyedik orsz.'gos tanácskozása. Erre választottak küldötteket, s egyúttal megbeszélték teendőiket is a brigádvezetők. Sok ilyen tanácskozásról adtunk hírt, tudósítást a közelmúltban. Hogy megtörtént, hogy a jövő évi mun- kaversenyvállalásokról is beszélgettek a brigád vezet'"', s néhány helyről azt is: újabb vállaláson törik fejüket az idei terv túlteljesítéséért. Nem mondtuk ki ezekben a tudósításokban azt, ami majdnem mindenütt elhangzott Hogy az emberek — s különösen a brigádokban dolgozók — elvárják a jó szót, a megértést — s az ő jó szavuk, javaslatuk elfogadását, meghallgatását is. Az üzemi demokrácia iórumai A szocialista brigádok fórumai az üzemi demokráciának. Nemcsak akkor van rójuk szükség, ha bajban van a terv teljesítése, ha segítség kell, pluszmunka. Akkor is, amikor munkásvélemény, okos javaslat segíthet a jövő terveinek valóravál- tásában. Szóljanak, szólhassanak bele saját érdekükben egy- egy ír. unkahelyi közösség nagy és kis ügyeibe. Jó szóval, megértéssel. S ha így fogadják a közbeszólásaikat, mindenütt — jó ez a mozgalomnak, vala- menyiünknek. (sj) Á moszkvai csata harmincadik évfordulójára 1941—1942 őszén és telén hatalmas ütközet bontakozott ki a Szovjetunió fővárosa, Moszkva körzetében. Ez a csata a második világháború egyik legnagyobb katonai eseménye volt. A Vörös Hadsereg hősi védekezés A szovjet fővárost fenyegető halálos veszedelem idején Moszkva egész lakossága fegyvert ragadott a hitleri hordák ellen. Mindenütt önkéntes munkászászlóaljak, partizánalakulatok és diver- ziós csoportok alakultak, amelyek bekapcsolódtak az ellenséggel folytatott elkeseredett küzdelembe. A Moszkva környéki partizánharcokra jellemző volt a hadműveletek állandó koordinálása a népi ellenállók és a Vörös Hadsereg reguláris alakulatai között. A Moszkvát a legdöntőbb frontszakaszon. Volokalamszk irányában védelmező 16. hadsereg katonáival a legszorosabb együttműködésben harcoltak a lotosinói, az Az egész megszállt Moszkva környék visszhangzott a bátor robbantó partizán, II- ja Kuzin nevétől. Ilja Kuzin az egyik partizánalakulat gárdista csoportját vezette. Ez a csoport azt a feladatot kapta, hogy az ellenség hátában tartsa ellenőrzés alatt a főközlekedési utat, és ne engedjen át egyetlen tartálykocsi üzemanyagot se. Kuzin és bajtársai becsülettel teljesítették a parancsot. A volokalamszki országúton napokig lángoltak a partizánok által felgyújtott benzines tartályok. Az osztasevói partizánok után elsöprő erejű ellentámadással szétverte és mesz- sze hátravetette Moszkva falaitól Hitler legjobb haderőit. Az ellenséges hadak megsemmisítésében jelentős részt vállaltak a népi ellenállók: a partizánok. osztasevói, a ruzai, a volokalamszki és az isztrai körzet partizánosztagai. A partizánok számtalan esetben hajtották végre rajtaütést az ellenség hátában, megrongálták szállítási vonalaikat, felderítéseket végeztek, megsemmisítették a hitleri megszállók kisebb helyőrségeit. Közismert például az Ugod- szkij Zavodi hadművelet, amelyet négy egyesült partizánalakulat és a Vörös Hadsereg egységei közösen hajtottak végre. November 23-ról november 24-re virradó éjszaka V. A. Karaszev és M. A. Gurjanov parancsnokságával a partizánok váratlan és merész csapással szétverték a 12. német hadtest vezérkarát. harci sikere a jól megszervezett felderítés eredményeként jöhetett létre. A csapat legbátrabb felderítője két komszomolista. Vologva Kol- jakov és Tolja Sumov volt. Mindketten hősi halált haltak, rr. int a legendás hős, Zoja Koszmogyemjanszkaja. A Moszkva környéki partizánok hőstettei között dicső helyet foglal el az az ellenség hátorszt ’ában tevékenykedő bátor leánvcso- port, amelyet Jelena Kole- szova vezetett, aki a háború előtt a 47. számú moszkvai középiskola úttörővezetője volt. kosságot. Jelena Koleszova fejére hatalmas összegű vérdíjat tűztek ki. Az ellenség minden igyekezete hiábavalónak bizonyult, hogy leszámoljanak Jelena Koleszovával és társnőivel. Végrehajtották, amit hazafias kötelességük megkívánt. A Moszkva környékén fok-ó partizánharcokban 41 partizánosztag és 377 diver- ziós csoport vett részt, együttesen több tízezres létszámmal. Harci tevékenységüket a kommunista párt tizenkét illegális körzeti bizottsága és a területi vezérkar irányította, amelynek mintegy száz partizánbázist sikerült létrehoznia a sűrű rengetegben. A Moszkva környéki partizánok és diverziós csoportok 1941 októbere és 1942 januárja között hazafias kötelességük teljesítése során több mint 17 ezer fasisztát semmisítettek meg, lelőttek 6 repülőgépet, 22 tankot és páncélkocsit, megsemmisítettek 34 lőszerraktárat, kisiklattak 5 vonatot, felrobbantottak 35 hidat. 1034 helyen átvágták a telefon- és táviróvonalakat, aláaknáztak 81 utat... Elismerés a hősöknek A szovjet partizánok tevékenységének hatásosságát kénytelen volt elismerni a hitleri propaaandagéoezet is. Idézet a Frankfurter Zeitung 1942. május 24-i számából: „Csak az tudja megítélni, milyen nehézségekkel kell megbirkóznunk a hátországban tartózkodó egységeknek. aki átélte a telet Keleten. Az otthoniaknak fogalmuk sincs erről a számunkra oly szokatlan harcmodorról. Az ellenség úgy csap le. mint a villám, aztán nyomban eltűnik, támad, elvágja a közlekedési vonalakat. felrobbantja a vasúti pályákat. Ismer minden ösvényt. Csak, aki kipróbálta már ezt a kétfrontos háborút, az tudja megítélni, mit éltek át csapataink ezen a télen. Ljubov Aliszova *—A1*N A géppisztollyal. gránátokkal és gyújtópalackokkal felfegyverzett lányok többször is keresztülvágtak a frontvonalon, és csodával határos tetteket hajtottak végre a front mögötti ellenséges területeken. Jelena Koleszovát páratlan bátorságáért, vakmerőségéért és találékonyságáért társnői Aljosa atamánnak nevezték el. Ez a név hamarosan megjelent a németek falraeaszain, amelyek Aljosa atamán kiadására szólították fel a laOsszhangban a hadsereggel A volokalamszki országúton iUjosa atamán
