Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-25 / 304. szám

1971. december 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II A bányásznmlt évszázados emléke ísA „ A Krakkó környéki Wieliczka sóbányá­ját méltán nevezik a lengyel bánya­technika. a lengyel bányászmunka ' törté­netét legmeggyőzőbben érzékeltető do­kumentumnak. Világviszonylatban ez az egyetlen ilyen jellegű műemlék, amelynek kezdetei a XI. századra nyúlnak vissza. A bánya csak a XIII. században épült, de tófőzdék már jóval korábban léteztek ezen a helyen. A wieliczkai sóbányáról tehát elmondhatjuk, hogy Lengyelország legrégebbi, szakadatlanul működő termelő üzeme. A bányának ma 9 szintje van 33 méteres mélységben. Vágatainak együttes hossza 120 kilométer, legrégebbi jennmaradt ak­nája a XIV. századból származik. A régi bányában múzeumot rendeztek be, ahol a látogatók megtekinthetik a világviszonylatban egyedülálló bányaszer- számgyűjteményt, a sokévszázados szállító­eszközöket, víztelenítő berendezéseket és sok más tárgyat a sóbánya gazdag múlt­jából. A lengyel és külföldi kiránduló­csoportok végigsétálnak néhány elhagyott vágaton, megcsodálják a „sós tavat”, a sóból faragott szobrokkal díszített sófejtő kamrákat, a nagyhírű Kristálybarlangot és a Kinga-kápolnát. Képűnkön: Wieliczka, virágzásának tető­pontján, a XV. és XVI. század fordulóján Fizikai munkával a bürokrácia ellen Ceylonban A ceyloni állami bOzlgaiga- tás alkalmazottai évente egy-két hétig kötelesek fizikai munkát végezni. így kívánták áthidalni a szakadékot, amely a bürokrá­ciát elválasztja a néptől. Dr. Perrera ceyloni pénzügy- miniszter. a vezető baloldali po­litikusok e£Vík<ü más' inté/Ke- öéseket Is indítványozott. Álla­mi ellenőrzés alá veszik mind a hazai, mind a külföldi kézben lévő nagy tea ültet vön veket, leg­feljebb hasi 300 dollárra korlá­tozzák a kereseteket, magántu- laidonban legfelebb két lakás lehet stb. A kormány csökkenteni kí­vánja a költségvetési1 kiadáso­kat. s a pénzt a gazdasági fel­lendítésre akarja fordítani. A pénzügyminiszter a lövő évi költségvetés tervezetében Indít­ványozza. hogy csökkentsék a felére az Ingyenes rizsadagot, s vezessék be a gyógykezelés költ­ségeiben való részesedést. Á föld 36 milliárd embert képes eltaitani Walter Pawleynak, — az ENSZ élelmezési és mező- gazdasági szervezete főigaz­gatójának a FAO folyóira­tában közzétett cikkében azt olvashatjuk, hogy az embe­riség még 10,0 évig táplál- Hpzhat , minőségi élelmisze­rekkel — anélkül, hogy mes­terséges úton előállított élel­miszer fogyasztására kény­szerülne. Ehhez azonban — állapítja meg Pawley — két korszakalkotó terv megvaló­sítására van szükség: műve­lés alá kell venni az Ama­zonas vízgyűjtő .területe és az Egyenlítői Afrika óriási — ma még műveletlen — területeit, másfelől újabb hatalmas területeket kell öntözni desztillált tengervíz­zel. Pawley véleménye sze­rint e gigászi tervek az el­következő 100 évben valóra válhatnak — feltéve, ha a nyolcvanas években a szük­séges döntéseket meghozzák. A folyóirat egy másik cik­kében Geneviéve Clement- nek a franca kőolajipari ku­tatóintézet tudományos munkatársának cikkét ol­vashatjuk arról, hogy a fej­lődő országokban már meg­kezdték annak a kitűnő gyermektápszernek a gyár­tását és forgalmazását, amely fehérjében gazdag algát tartalmaz. Ezt a táplá­lékot az aztékok és a Csád tó partvidékén élő törzsek már ősidők óta ismerték. A román—szótjet gazdasági együttműködés írta: C. Burüca, román külkereskedelemügyi miniszter Románia nagy jelentősé­get tulajdonít a szocialista országokhoz fűződő gazdasá­gi kapcsolatok fejlesztésé­nek. Ezek a kapcsolatok, amelyek a marxizmus—le- ninizmus, a teljes egyenjo­gúság, a szuverenitás és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, a kölcsönös előny és az elvtársi segítségnyújtás elvein alapulnak jelentősen hozzájárulnak az ország gazdasági és társadalmi fej­lődéséhez. A szocialista országok gaz­daságának tervjellege, leg­többjüknek földrajzi közel­sége, a kölcsönös kereske­delemben érvényben levő stabil árszint és egyéb té­nyezők kedvező körülmé­nyeket teremtenek a kölcsö­nösen előnyös árucseréhez és stabillá teszik Romániá­nak az említett országokkal folytatott külkereskedelmét, kedvező távlatokat nyitnak e kereskedelem további fej­lesztéséhez. Országunk kül­kereskedelmének alapvető része a szocialista országok­kal bonyolódik le. A Románia és a szocialis­ta országok közötti gazdasá­gi kapcsolatokban fontos szerepe van a Szovjetunió­val való sokoldalú gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködésnek. A szovjet —román gazdasági együtt­működés fejlődésének a leg­pregnánsabb mutatója a kölcsönös áruforgalom állan­dó növekedése. A szovjet—román árucsere (millió rubelban) Volumen Export Import Fenti adatok arról tanús­kodnak, hogy a két ország árucseréje öt év alatt 28 százalékkal nőtt. 1952 óta a két ország kö­zötti kereskedelmi kapcso­latok hosszúlejáratú keres­kedelmi megállapodások alapján bonyolódnak, ami stabil jelleget biztosít a köl­csönös áruszállításoknak, a két ország népgazdaságfej­lesztési terveinek megfele­lően. A Szovjetunió Romá­nia első számú kereskedelmi partnere. 1970-ben a Szov­jetunióra esett a román kül­kereskedelmi forgalom össz- volumenének 27 százaléka. Az egymás közötti keres­kedelemben fontos helyet foglalnak el a román—szov­jet kereskedelem összvolu- menének közel egyharmadát kitevő gépek és berendezé­sek. Az országaink közti ke­reskedelemben a magas szintű megmunkálást kívá­nó termékek részarányának állandó növekedése figyel­hető meg. Így például Ro­mánia tengeri és ‘ folyami hajókat, fúróberendezéseket, villanymotorokat, munkapa­dokat, erőtranszformátoro­kat, mezőgazdasági gépeket, csapágyakat, kábeleket stb. szállít a Szovjetunióba. A Szovjetunió komplett beren­dezéseket, repülőgépeket. I960 1967 1908 1969 1970 723,1 746,1 794,0 827,3 926,2 368,6 389,4 409,9 409,9 475,7 354,5 356,7 384,1 418,1 450,5 lentek meg. Egyedülálló csínyt eszeltek ki. Odaálltak egy-egy járókelő ember elé és rákiabáltak: ,Jézus szeret téged” és ájtatosan forgatták hozzá szemeiket. Az egész éretlen kamasz humornak indult. Ügy tűnt, most éppen menyországi happeninget, Jébus-karnevált volt kedvük játszani Bizonyára senki nem gondolt ott arra, hogy ezek a szakállas hasisfogyasz­tók, hosszúsörényű virág­gyerekek hallelujázásukkal valami olyasmit harangoz­nak be. ami — jobb szó híján — új vallásos moz­galomnak nevezhető. Nemcsak ilyen új Jézus­hívők vannak. Amikor ta­valy néhány szolnoki gimna­zista minden beszerezhető budhista irodalmat össze­hordott. s arról tanácsko­zott, hogyan lehetne eljutni a Ganges partjára, mert ott a hinduk ősj vallását tanul­mányozva lehet csak igazán megtisztulni, s ott koldul- gatva lehet csak tartalmasán szép életet élni — mégcsak azt hittem, hogy megint ol­vastak valami ostobaságot, majd kinövik. (Az ő eseteik­ben így is volt. Azóta le­érettségiztek, s talán mind­egyikük egyetemre is került ) De amikor a? idén nyáron Hamburgban a legforgalma­sabb üzleti negyedben háj rom kesevörös germán ifjú és egy leány indiai öltözet­ben, a hindu paook módiára lekopasztott üstökkel elém állt — hogy adjak néhány már­kát — elsondo’knztam. Mert — mint mond'ák — indiai utazásukhoz gyűjtötték a költségeket, ök is ilyen von­záspontok közötti, űrben le- begők voltak. Visszatérve a Kaliforniá-' ban véletlenül odadobott Jézus-jelszóhoz: azóta elég széles talajt fogott. Jézus már a slágerparádé­kon is jelen van. John Len- nőn menedzser 1966-ban még büszkén mondta a beat fiúkról, hogy népszerűbbek a Jézuskrisztusn'ál. Azóta vi­szont már beat körökben is Jézus a sztár. George Har­rison, az egyik volt beat fiú is arról énekel, milyen di­csőséges a Jézus, s mennyire szeretné őt látni. Jézust már a zugsajtó, az a megszám­lálhatatlan újság is felfe­dezte, amely eddig a szex­ből. a pornográfiából, a ká­bítószerek propagandájából élt. A nagy színes címlapo­kon ahol n'emré» mÄs a szé­lesre tárt meztelenség ter­peszkedett most a szenvedő Jézus képe jelenik meg. hogy valami egészen másnak a A Time című amerikai magazin írta a nyáron: „Ez a mozgalom több coy teoló­giai hula-hopnál. Átlép min­den váló színvonalat, a rö­vidtől a hosszú hajig, a gaz­gyakorol a kalotikusokra és zsidókra, a protestánsok minden árnyalatára, sőt azokra is aki'- nádig semmi- . ben sem hittek.” Sokáig úgv t'nt hogy ez a hob^^t nem kel át az óceá­non. De egy szén naoon Nv-iiRnt-B-rrnhon (talán nem is véletlenül!) a káKftószer- barlangok közelében egy teázóban fiatalokból álló csoport ütött tanyát. Olya­nok járnak ide, akik — képletesen szólva — az ópiumfecskendőt arra az iga­zi „ópiumra” cserélték fel, amely évszázadok óta nvújt menekvést az emberek száz­millióinak. Jézus-keresóknek mondják magukat. Rövid idő alatt elterjedt a mozga­lom egész Nyugat-Németor- szágban. Eddig vonzásközpontok közötti légüres térben bo­lyongóknak neveztük őket. Ezt is pontosítani kell. Az ideológiában, viláenézetben, gondolkodásban nincs lég­üres, steril tér. De ez, ne mi mondjuk ki. Anvnt az új hippi hobort ilyen tömegessé vált. feltűntek azok is. akik hajlandók irányítani, szer­vezni (majd később esetleg felis használni őket. Színre lépetj e§y Bil1 Bright nevű amerikai milliomos, aki — mint a Stern írja — három­ezer misszionáriust foglal­koztat. ('zajon csak a saját millióiból? — ezt nem a Stern kérdezi...) A? 5 papjainak a jelszavai: „Az emberek nem akarnak többé politikát hal­lani — az élet értelmét ke­resik”, „Tűi jutottunk min­denféle szocialista eszmén — most már éljünk magunk­nak". Egy angol valláspszicholó- gus e jelenségek vizsgálata alapján érdekes következte­tésekre jut: Nem csuván szektátokról és bolondos ál­modozókról van szó — mond­ja. — Igen sok közöttük a tudományosan képzet, és tu­dományos téren dolgozó em­ber is. Különösen a fiatalok körében nőtt meg ugrássze­rűen a vallási. spirituális és okkult dolgok iránti érdek­lődés. mintegy tiltakozásul a zsarnokság ellen, aminek ma a gondolkodás és az em­beri lét ki van téve. S végül, nem a felületen mozgó je­lenségről van szó, hanem a több mint két évszázada tar­tó tendenciák (az ipari for­radalommal összenőtt kapi­talizmusra gondol) elleni nagy megmozdulásról. Fejtegetései érdekesek, né­mi kiegészítéssel el is fogad­hatók. Akár az új Jézus divatnak, akár az ennek tü­körképeként tapasztalható egvházj válságnak az az ol­dala világos, amely az elfor­dulást. a tiltakozást illeti. A kapitalizmussal, a kizsákmá­nyolás és elnyomás társa­dalmával való szembefordu­lásról van szó. És hogy visz- szatériünk a cikk elején idé­zett képhez: A vatikáni pa­lota harmadik erheletj abla­kában vasárnap délelőttön­ként megjelenő vézna em­berkének nincs sok oka arra. hogy optimistább legyen. Az egyház kocsiját — ő vagy az utóda — még vezetheti egy ideig gyorsabban is. ha fék helyett a gázra iép. De a körülötte terjedő ködöt már nem tudja eloszlatni Egy új vonzási központ van a világon amelynek fénve mindiobban átvilágít a leg­sűrűbb ködön is. Ezé a :hvó. V. J. fémvágó munkagépeket, ne­hézgépipari termékeket, elektrotechnikai berendezé­seket, nagy teherbírású te­herautókat, valamint sze­mélygépkocsikat, közszük­ségleti iparcikkeket és min­denek előtt tartós fogyasz­tási cikkeket (óra, fényképe­zőgép stb.) ad el Romániá­nak. A román—szovjet kereske­delemben nagy választékban szerepelnek nyersanyagok, élelmiszerek és közfogyasz­tási cikkek. Románia jelen­tős mennyiségben exportál a Szovjetunióba kőolajter­mékeket, vegyszereket, fa­anyagot, csöveket, valamint húskonzervet, szövetet, bú­tort és konfekciót. A Ro­mániába irányuló szovjet export többek között vasér­cet, kokszot, nyersvasat, vas­ötvözeteket. hengerelt vas­árut, gyapotot, azbesztet tar­talmaz. Állandó fejlődés jel­lemzi a hengerelt vasárú szállítását, amelynek volu­mene 1970-ben mindkét részről meghaladta a 240 ezer tonnát 1970 nyarán a Szovjet­unió és a Román Szocialista Köztársaság között barátsá­gi. együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződést írtak alá. E szerző­dés jelentős szerepet játszik az országaink közötti kap­csolatok általános perspek­tíváinak, többi között a gaz­dasági terület perspektívái­nak meghatározása szem- pontjábóL A két ország párt és ál­lami vezetői között folyta­tott tárgyalások, valamint a román—szovjet kormányközi gazdasági együttműködési bizottság által előterjesztett javaslatok eredményeként 1970-ben létrejött az a meg­állapodás. amelynek értel­mében a Szovjetunió és a Román Szocialista Köztársa­ság kölcsönösen jelentős vo­lumenben szállít egymásnak az energetika, a fémkohá­szat, a vegyi- és génmar, valamint a papír- és cellu- lózipar számára komplett berendezéseket A megálla­podás feltételeinek értelmé­ben a szovjet szervek szá­mos tervezési munkálatot végeznek, elvégzik a leszál­lított berendezések főszere­lését. és az üzembehelvezési- beszabályozási munkálatokat valamint kiképzik a román szakembereket, a berendezé­sek üzemben tartására. Emudé5 ”leg 1970-ben Ro­mánia és a Szovjetunió meeállanndott a termelési kooperáció megvalósításá­ban. Többi között kormány­közi met»óliqpodás született a szoviet fémkohászati nversanvagterrrelés bővíté­sében való egvötJműbödésről a Romániába irányuló vas- (Srr-ezállítások növelése céljá­ból. A va«ércnversanvag elle­nében Románia különböző *<• 'mt sTá’iít a Szovjetunió­ba többi között' önrskodó v^ó—c-Mjítiá vasúti kocsi­kat, hengerelt acélárut és csöveket, különböző gépeket és berendezéseket, ipari fo­gyasztási és egyéb cikkeket. Tanulmányozzák az ipari kooperáció más lehetőségeit is. többi között Románia részvételét — más érdekelt szocialista országokkal együtt — a szovjet azbeszt és cellulóztermelés bővítésé­ben. 1970. november 18-án Moszkvában aláírták az 1971 —1975-ös évekre vonatkozó hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodást. Ez a megál­lapodás az 1960—1970-es időszakhoz képest az orszá­gok közötti árucsere volu­menének növelését 40 száza­lékban határozza meg. A kölcsönös kereskedelem bővítése céljából a román- szovjet kormányközi gazda­sági együttműködési bizott­ság IV. ülésén (1970. decem­ber) elhatározták, hogy foly­tatják a kereskedelmi meg­állapodásban előirányzott áruszállítási volumen felet­ti, pótlólagos szállítások le­hetőségeinek felkutatására irányuló tevékenységet El­határozták, továbbá, hogy bővítik a gazdasági együtt­működés egyéb formáit is, mégpedig a termelési sza­kosodás és a kooperáció tér rén. Az export-import lehető­ségek kölcsönös tanulmányo­zását nagyban elősegíti az egymás országaiban rendsze­resen megrendezésre kerülő szakkiállítások gyakorlata, így például 1971-ben Moszk­vában román bútoripari és gépipari kiállítást szervez­tek. A román szakemberek­nek viszont lehetősége van arra, hogy a Bukarestben és az ország más városaiban rendszeresen sorra kerülő szakkiállításokon ismerked­jenek meg a szovjet ipar vívmányaivaL A román—szovjet gazda­sági együttműködési bizott­ság IV. ülésszaka megálla­pította, hogy országaink együttműködése terén már több mint 30 intézkedés va­lósult meg: egyeztették a kölcsönös gazdasági együtt­működés bővítésére és elmé­lj ítésére irányuló akciókat. Ugyanakkor a bizottság megállapította, hogy a két ország tervezési szervei a külkereskedelmi szervekkel karöltve tanulmányozni fog­ja a kölcsönös árucsere to­vábbi bővítésének potenciá­lis lehetőségeit az 1971— 1E75-ÖS időszakra vonatkozó hosszúlejáratú kereskedelmi mesállaoodás kereteinek bő­vítése céljából. •A Szovjetunió és a Román Szocialista Köztársaság kö­zötti gazdasági egvüttműkö- dés fejlődőében elért sike­rek szilárd előfeltételét ké­pezik az országaink közötti gazdasági kapcsolatok továb­bi elmélyítésének kölcsönö­sen előnyös alapokon. KÜLPOLITIKAI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom