Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-21 / 300. szám

1971. december 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 /uiífátn korunk kése Már az alapötlet is szel­lemes. Egy hős, mi több „Korunk hőse”, aki meg sem szólal. S ez a hallgatás nem holmj technikai trükk, jó- pofáskodó fogás. Nem. Ez a hallgatás funkciót kap, ha úgy tetszik jellemez, tehát beszél. Miodrag Djurdjevic jugo­szláv író darabjának hőse egy átlag (de merem remél­ni, hogy inkább átlagon alu­li) ember, aki a család, a munka és a szerető, vagyis röviden: a környezet hatása alatt formálódó, vagy inkább gyurmálódó massza. Mert ott lapul be. ahol nyomj ák, amolyan gyurmajellem, s az, hogy a darabban nincs . / szava sem, talán legjellem­zőbb tulajdonsága. Djurdjevic a szatíra jól bevált és körmönfontan ötle­tes eszközeit használja, meg­figyelőképessége kitűnő, ka- rakjrozó jókedve sok kelle­mes pillanatot szerez. A da­rab szociológiai tanulmány­nak is beillő epizódok so­rozata. Ezeket a részeket ugyan az író csak lazán fű­zi egybe. így az összhatás kissé veszít erejéből, a da­rab mazsoláira esik szét. De egy-egy szituáción viszont igazán kedvére mazsolázhat a hallgató A darabot Bar- lay Gusztáv rendezte, jól . felhasználva a hang'' k adta lehetőségeket. Salammbo A saját korában magát rosszul érző Flaubert, a Bo varyné megírása után szánta rá magát, hogy megírja Karthago történetét. Roman­tikus regényt írt a kritikai realizmus e nagy alakja, a maga módján, kiélve benne a jagsés Kelet iránti áhíto- zását. Hamilkáí leányának Sa- lommbonak és a zsoldosve­zér szerelmét regéli el, a kötelességtudat és az érze­lem harcát nagy történelmi tablón kiterítve. A rádió dicséretes vállal­kozása, hogy a világiroda­lom legszebb műveit rend­szeresen mikrofon elé viszi. Az már kevésbé, hogy a „rá- dlósításra” kevesebb gondot szentelnek az átdolgozók. Mintha arra gondolnának, hogy egy-egy világirodalmi remekmű önmaga beszél magáért a hangszórón ke­resztül. Sajnos ez nem így van. A hangjátéknak is meg vannak a sajátos törvényei és lehetőségei. Azt amit Flaubert érzékletes képeiben megfest, való igaz, nehéz mikrofon elé vinni. De azért mégsem kellett volna több­ször a legegyszerűbb és egy­ben legolcsóbb megoldást vá­lasztani, Tudniillik azt, hogy elmondátnj a legdrámaibb részeket valakivel, aki csu­pán látja az eseményt. Ez színpadon is mesterkélt — trömbdczky — NDK iíjúsági vezetők Szolnok megyében A Német Demokratikus Köztársaság ifjúsági szerve­zeté, lek, az FDJ-neK. kéttagú delegációját látta vendégül a megyei KISZ bizottság. A deiegació' tagjai voltak: — Willy Léeferz az FDJ köz­ponti vezetőképző iskolájá­nak párttitkára és az intézet filozófiai tanszékének veze­tője: Ditter Lin. Szombaton a tiszaligeti KISZ vezetőképző intézet látta vendégül a delegációt amelynek feladata a KISZ vezető képzésének, a káder utánpótlás nevelésének ta­nulmányozása volt. Futaki Piroska, a KISZ Szolnok me­gyei Bizottságának titkára fogadta a Vendégeket, majd a tiszaligeti vezetőképző in­tézet igazgatója adott rövid tájékoztatást az intézet mun­kájáról. Vendégeink megte­kintettek néhány foglalko­zást, s ezt követően elbe­szélgettek a hallgatókkal' és az intézet tanáraival. A ta­lálkozásokra a rengeteg kér­dés, a „protokollt” is felbo­rító gyors, fiatalos beszélge­tés volt a jellemző. Bizonyít­vány is a fiataljainkról, hogy a vendégek nagy elismerés­sel adóztak a- KISZ vezető kénzésének, a káder-nevelés­nek, az intézet nyújtotta ki­váló lehetőségeknek. „Vertikális“ KISZ szervezet Délután Szívós Antal, a KISZ megyei bizottságának titkára fogadta a vendége­ket, s adott tájékoztatást megyénk KISZ életéről, — eredményeiről és gondjairól. A delegáció tagjai vasár­nap délelőtt Martfűn, a he­lyi szakközépiskola és szak­munkásképző intézet vendé­gei voltaic. Gallyas János, az intézet igazgatója rövid tájékozta­tást adott az intézet neve­lési munkájáról, Vad Ibolya és Sziki Márta, az intézet KISZ titkárai a „vertikális” KISZ szervezet tapasztala­tait ismertették. A módszer lényege, hogy a KISZ szer­vezetek nem egyes tanuló- csonortokra épülnek, hanem a KISZ-tagok kedvük és igé­nyeik szerint „válogathat­nak” a nekik legkedvesebb programot kínáló alapszer­vezetek között. Német ven­dégeinknek nagyon tetszett a kísérlet, annál is inkább, mert módjuk volt részletek­be menően is beszélgetni a KISZ-tagokkal akik a bú­csúzáskor, saját készítésű, miniatűr Tisza Cipő model­lekkel kedveskedtek a ven­dégeknek. Parádés kollégium Vasárnap délután a tisza- földvári Szabad Nép Ter­melőszövetkezet látta vendé­gül a kéttagú delegációt, — akik még Földváron is azt emlegették, hogy ilyen „pa­rádés”' kollégiumot, ilyen rendet még nem láttak. A rpndszeretetükről ismert né­met vendégek elismerése jól esett. Tiszaföldváron Nagy Miklós, a termelőszövetkezet elnöke fogadta vendégein­ket. Szőke Ferenc, a terme­lőszövetkezet párttitkára, —' maga is KTSZ-tag, a szövet­kezet gazdasági, politikai és a fiatalok KISZ-munkáiáról tájékoztatta a vendégeket.— Ezután résztvettek a gazda­ság kiszesei által patronált úttörőcsapat fenyőfa ünnep­ségén. majd megtekintették a gazdaság szakosított ser­tés. és szarvasmarha telenet, amelyek helyi KlSZ-védnök- séffgel énültek, illetve épül­nek. A beszélgetések gyúitó- pontiában a KISZ termelést segítő feladatai álltak és ez természetes is, hiszen a test­véri NDK-ban, minket meg­előzően már megjelent az ifiúsáéi törvény, amelyhez a mi törvénvünk is sókban ha­sonlít. A közös gondok és közöí falhatok könnyen tet- tenérhetőek. Talán az utóbb leírták is magyarázzák, hogy a vendé­gek és a termelőszövetkezet vezetői között előzetes meg­egyezés jött létre. Vendé­geink otthon megkeresik azt a gazdaságot, amely szíve­sen lépne közelebbi kapcso­latba a tiszaföldvári Szabad Nép Termelőszövetkezet — párt-, gazdsági és ifjúsági vezetőivel, mert amint ezt elmondották: a kétnapos lá­togatás legfőbb tanulsága az, hogy van mit egymásnak elmondanunk, van és lehet egymástól tanulni valónk. Vendégeink vasárnap, a késő esti órákban utaztak el megyénkből. Egy évszázad szegedi piklurcja Vasárnap a szegedi Móra. Ferenc Múzeum képtárában dr. Völgyesi János műgyűjtő és felesége kiállította a bir­tokukban lévő képzőművé­szeti alkotások egy részét. Harmincnyolc szegedi szüle­tésű, Szegeden élt, illetve élő művész hetven olaj és tem­pera festménye került a nyilvánosság elé. Egy év­század szegedi pikturájának alakulása, változása követ­hető nyomon a tárlaton, amelyen Dinnyés Ferenc, Endre Béla, Heller Ödön, Károlyi Lajos, Nyilasy Sán­dor és sok más kiváló mű­vész festményei láthatók. Dr. Völgyesi Jánost és fe­leségét a szülőváros iránti szeretet és a képzőművésze» iránti érdeklődés indította arra, hogy a szegedi művé­szek alkotásait összegyűjt- sék. Több évtizedes ' tevé­kenységük sok olyan, koráb­ban ismeretlen adat felku­tatásával párosult, amely hozzájárult a szegedi piktura történetének jobb megisme­réséhez. Ma van az utolsó tanítási nap az iskolákban. Régi d'ákszokás szerint egy hét­tel a szünet előtt felírják a vakáció szó utolsó betűjét, s naponta eléírnak egy egy új betűt. Az utolsó nap, azaz ma tz utolsó betűt is hozzáírják: VAKAClO. Szolidan vásároltunk Arc ny vasárnapról Az abádszalóki Czicze Jő- zsefné, a karcagi nagy áru­házban vásárolt be. — Melegítőt kerestem és kaptam Is, olcsó áron. Itt aztán lehet válogatni. Bár­csak Abádszalőkon is így lenne. A karcagi áruházban szo­lé. Ehhez hozzájárult az a bosszantó tény is, hogy a városban csak délig tartott nyitva valamennyi üzlet. Er­re mondják, hogy alig- aranyvasárnap. Az áruház 8,5 milliós árukészletében egyébként helyet kapott az 560 forintos férfi öltöny, a melegítő, a flanellrúha. — Az olcsó árukat a ke­reskedelmi főosztályvezető személyesen szokta ellen­őrizni — nyugtatott meg bennünket Borosznói József — a konfekcióosztály ve­zetője. A „Berek” lakberendezési boltban 12 ezerért is kínál­tak komplett lakószobát, sőt gyermekheverőt is láttunk. Rejtély: Kisújszálláson nr.ég meg volt, Karcagig azonban már nem jutott el az anj - nyira keresett japán gömb­rádió. ­Mezőtúr, nagy áruház. Aranyvasárnapéin 8-tól 15 óráig tartott nyitva. Hiány­cikk volt a harisnyanadrág, igaz csak 2-es és 3-as nagy­ságban. Több bevételt vár­tak az üzlet vezetői. Leg­alább olyan forgalmat min­denütt, mint a kötött osztá­lyon volt. Jászberényben is láttak már nagyobb forgalmat az üzletek. A KERAVILL- bán sokan keresték a japán mag­nót. az ORIÖN 'televíziót és a Philips rádiót, hiába. Ezek az áruk az ÁFÉSZ áruház­ban is hiánycikkek voltak, ott viszont konfekcióárúból, női bundákból, import női és férfi pulóv írekből gazdag volt a választék. A Fantázia divatüzletben a legkeresettebb cikkek közé tartoztak a harisnyanadrá­gok, a női kendők, pulóverek és a férfi kalapok. A fővárosban magasra csapott az „aranyláz”. Új vásárlási csúcsok születtek az aranyvasárnapon — adta hírül a tévé vasárnap este. Szolnok megye szerte mér­sékeltebb volt a vásárlási kedv. Gombszaggató tumul­tusok sehol nem bosszan­tották a vevőket. Az ok? Talán, mert egész évben egyenletes az áruellátás. A néhány évvel ezelőtti vásári fogás — hogy néhány hiánycikket ilyenkor dobtak a piacra — úgy látszik, a múlté. Ugyanis a „klasszikus hiánycikkeket” aranyvasárna­pon is hiába kerestük... Szolnok Egymás után futottak be vasárnap délelőtt a zsúfolt vidéki buszok. Üres szatyor­ral érkező környékbeliek és szolnoki vásárlók özönlötték el a nyitás utáni órákban az áruházakat, üzleteket, bolto­kat az aranyvasárnapon. Rekordforgalmak sehol sem születtek. Nem is csoda, hiszen a vásárlók zöme első­sorban az olcsó ajándéko­zási cikkeket kereste, több­nyire eredménnyel. A fér­jeknek, papáknak, fiúknak az ízléses nyakkendő garni­túrákat, praktikus borotva­készleteket, gázöngyújtókat rr.ozott és keresett tartós és használati cikkel együtt. Pél­dául a Tisza Cipőgyár köz­kedvelt és aránylag olcsó zsugorított lakkcsizmáiból, a színes bakfis-csizmákból és kardigánokból. az import férfi ingpulóverekből, a szí­nes Fékonpress ingekből, a műszőrme gyermekbun­dákból (amelyek helyett 1700 forintért valódit kí­náltak), a babakocsikból, a Lányok évkönyvéből egyet­len darab sem maradt az aranyvasárnapra. Bár egy­két helyen, így például a Centrum áruházban, bizta­tó híreket kaptunk a ruhá­zati cikkek, a Tisza és gyer­mekcsizmák, a Vénusz tele­vízió utánpótlásáról Ezek­ből decemberben még bő választékot ígértek. Vidéken A törökszentmiklósi ÁFÉSZ Áruházban nem volt dühös ember. Az árukészlet meghaladta a 7 millió fo­rintot. Volt olajkályha 2210 forintért, talált a vevő japán rádiót — olcsót és gömbö­lyűt — ám hiába keresett harisnyanadrágot. Különösen az olcsóbb áruk után érdek­lődtünk. A válasz megnyug­tató volt: Varga Nándor üz­letvezető elmondta. hogy Az idén nagyobb lett a választék és nemhiába keresik az olcsóbb árukat a vevők — mondta Törökszentmikló- son Varga Nándor, az áruház vezetője. vásárolták. A férfiak pedig — ki-ki pénztárcájához mérten — a vékonyszálú ha­risnyanadrágok, a „PÁVÁ”- ban nagy választékkal kan­ható női fehérneműk, kala­pok, sálak, a 33-asban áru­sított 10—20 százalékkal lértékelt ágyneműgarnitúrák között válogattak. A sokat reklámozott Fa- bulon krém után azonban hiába kutattak a polcokon. Az ünnepek előtti napokban a hiánycikkek listájára ke­rült jónéhány agyonreklá­amióta rendelet írja elő a vékony pénztárcákhoz sza­bott áruk forgalmát, erre nem lehet panasz. A kisújszállási villamossá­gi boltig még követni tudtuk a japán gömb­rádiót. Volt belőle néhány darab. A könyves­boltban viszont hiába ke­restük az Ablak, Zsiráf gyermeklexikont A bölcs bagoly-sorozat is hiánycikk, pedig mindkettő okos aján­dék lenne gyermekeknek. az a közhit, hogy mindenki vásárok Most veszik meg a karácsonyi ajándékokat, a fenyőfát, már viszik haza a nagy eszem- iszom kellékeit, aki teheti demizsont tesz a kocsijába és utazik termelői borért, mások a vidéki rokonságot látogatták meg némi „disznőság” beszerzése érde­kében. így van ez régi idők óta. De én az elmúlt aranyvasárnapon mást is meg­figyeltem. Ez a nap a hajdan elvált szü­lők találkozásának napja is. Ott láttam délelőtt az Apát az eszpresszóban, nagy­ra nőtt fiával. Eljött meglátogatni kará­csony előtt. Az Anya, aki tisztességesen neveli azóta is a gyereket, kissé mereven utasítgatja vissza az Apa egész délelőttre kiterjedő gavallériáját. Ha tűrt, csak azprt tette, mert a gyermek... Még kicsi volt, amikor az apuka egy nénivel az ország másik felébe távozott. Azóta — mindig más nénivel — újabb két várost megjárt Most eljött, hogv lelkiismeretét megnyugtassa kémesekkel és vermuttal, majd távozáskor egv ezressel: „Vegyél a fiúnak valami szép ajándékot.” A másik Apa nem ment el soha sen­kivel. Amikor az Anya végképp nem bír­ta szőrösszívű magánakvalóságát, karjára vett gyermekével távozott Az Apa azóta is építgeti egvedülválóságánák rideg vár­falait, az Anyára bízva gyermeke neve­lését. Nem tudna ő élni már senkivel, de a családjával legkevésbé. ilyenkor aranyvasárnap azért mindig megjelenik. Az Anya hetekig rakosgatja a forintokat, hogy valami különlegesen jó ebédet tálal­hasson gyermeke apjának. Ebéd után még beszélgetnek egv kicsit, de már alig van miről, mind jobban visszalopakodik közéjük az egykor lelket bénító unalom, a gyerek is félrevonul, hogy neki köte­lező olvasmánya van; az Anya még kí­nálná, de ő már köszöni, ménpi ké- szüL Előveszi a karácsonyi ajándékot: „Add majd oda neki a szent estén...” Az Anya titokban megnézi. Meeint, mint mindig valami drága ajándék. Arany óra, aranv karcsattal Arra gondol, hogy neki is kellene az ürmenekre egv úi ka-dlgáni De azért nagvon boldog, mert a gyermek örülni fog az aéndéknak. Ilyen szomorú előkarácsonyok is leját­szódnak aranyvasárnap, míg az üzletek boldog, ünnepre készülődő emberekkel vannak tele, — V —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom