Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-17 / 297. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP MTI. december 1*. Gömöri Endre: Pakisztán; egy tragédia gyökerei A KÉT SZABNI' Nazir ül Islam, a Bangla Desh Köztársaság elnöke és miniszterei Jessore-ban, a független bengáli állam kor­mányának első nyilvános szereplésén (Nazir Ul Islam a képen baloldalt, napszemüveggel.) (Telefoto — AP—MTI—KS) A második „politikai po­kolgép” szerkezete még sok­kal raffináltabb volt A Kasmír birtokáért vívott harc fizikailag megfogható jelenség volt. amely az év­tizedek során látványos össze­csapásokhoz vezetett. A má­sodik. ir.ár rejtett akna: Ke- let-Pakisztán. Ez sokáig a felszín alatt rejtőzött. Pedig a jelenlegi válság gyökerei itt is a kettéosztás talajából táplálkoztak. Amikor India felosztása során az angolok létrehoztak Kelet-Pakisztánt. kettévág­ták India Bengál nevű tar­tományát A kettéosztást úgy hajtották végre, hogy a legfontosabb nyersanyagot, a jutát termelő területeket a kelet-pakisztáni oldalon — a feldolgozó ipart pedig a határ indiai felén hagvták. Ennek kettős következménye volt Az egyik az. hogy meg­bénították Kelet-Pakisztán fejlődését és gazdaságilag alárendelt helyzetbe hoztak Nyugat-Pakisztánnal szem­ben. A második, — a jelen­legi események megértése szempontjából is fontos — következmény pedig az volt hogy a kelet-pakisztáni bur­zsoázia gazdaságilag érdekelt lett volna az Indiával való ésszerű együttműködésben. Hiszen ez tette volna számá­ra lehetővé a jutatermő te­rületek és az indiai oldalon lévő feldolgozó üzemek ha­tásos kihasználását Az e íeft tek mélyüllek Bengál kettévágásának módszerével így az angolok kiélezték az ellentéteket az egységes pakisztáni állam fe­lett uralkodó nyugat-pakisz­táni burzsoázia — és a ke­leti országrész nemzeti tőké­sei között Ezek az ellentétek az év­tizedek során egyre mélyeb­bekké váltak. Két okból is. Az első ok az volt hogy óriási különbségek választot­ták el egymástól a két or­szágrészt. Egy francia új­ságíró szavai szerint „Kelet- Pakisztánból Nyugat-Pakisz- tánba utazni olyan, mintha valaki Dániából Afrikába menne. A nyugati szárnyon homok, szárazság. öntöző­csatornák. kapcsolatok a Közép-Kelettel, és vad gyű­lölet India ellen, Kasmír miatt. A keleti részen pedig víz és iszap, minden kap. csolat Délkelet-Ázsia felé mutat. Kasmir kétezer kilo­méterre van és a bengáliak fő törekvése a kiegyezés In­diával”. A különbségeket ír. ég áthidalhatatlanabbá tet­te, hogy az ország nyugati részén az urdu, Keleten a bengáli nyelv az uralkodó. A természetes ellentétek éleződésének másik oka a távolság volt. Pakisztán ke­leti és nyugati része között a tengeri út hat napig tart, hiszen meg kell kerülni In­diát. Említésre méltó vasúti teherforgalom sohasem bon­takozott ki. mivel a szerelvé­nyeknek indiai területen kel­lett volna megtenniük két­ezer kilométert. Negyed év­századig az ország két részét csak „légihíd” kötötte össze egymással. A légihíd költ­ségeit a pakisztáni állam szubvencionálta, s így egy repülőjegy csak 50 dollárba került. De ez az 50 dollár egyenlő volt az egy főre eS) kelet-pakisztáni évi átlag- jövedelemmel! (Nyugat-Pa- kisztánban az egy főre eső évi átlag 60 dollár.) Ilyrr.ó- don az immár több mint 100 millió lakosságú országban évenként mindkét irányban összesen mintegy százezer ember vette igénybe a légi­forgalmat Ezek is a dolog jellegénél fogva katonák, üzletemberek, magasrangú köztisztviselők voltak. A „légihíd” tehát mit sem vál­toztatott azon. hogy az or­szág két fele egymástól tel­jesen elszigetelten élt. Az elszigeteltség azonban nem gátolta a nyugat-pakisz­táni kézben lévő kormányt abban, hogy ki ne zsákmá­nyolja a keleti tartományt! A jutát Kelet-Pakisztánból szállították külföldre és ez adta az összes pakisztáni ex­portjövedelem több mint fe­lét. Az exportért kapott pénz kétharmad részét azonban a nyugati országrész szívta eL A két országrész közötti ellentétek az évtizedek so­rán sokszor vezettek nyílt válsághoz. így például a köz­ponti kormány már 1950- ben két esztendeig tartó ka­tonai közigazgatást volt kénytelen bevezetni a keleti tartományban. Az 1958-tól az 1969-es „nagy robbanásig” tartó pakisztáni katonai dik­tatúra időszakában az ellen­téteket csak elfojtották — de nem szüntették meg. A pa­kisztáni állam két szárnya közötti pusztító konfliktus tehát nem az égből hullott, a robbanás inkább a „föld alól” érkezett Egyike volt ez is azoknak az „eltemetett aknáknak”, amelyeket az indiai birodalomtól búcsúzó angol politika helyezett el India és Pakisztán között Vége. Az Atlanti-óceán kalózainak sváci bankja Űj-Skócia partjai mellett, Halifaxtól mintegy 70 kilo­méterre nyugatra található a kis Oak Island sziget, amely immár két évszázada ellenállhatatlanul vonzza a kincskeresőket. 176 év óta 15 expedíció fordult meg itt. Az expedí­ciók hat tagja elpusztult Több mint kétmillió dollárt költöttek az inkák kincsé­nek, a kalózok zsákmányá­nak és egy letűnt civilizá­ció nyomainak kutatására. Mintegy húsz üzletember részvételével megalakult a ún. „Triton Szövetség”, amely 500 000 dollárt kíván befek­tetni egy új exápedícióba. Az expedíció a legkor­szerűbb eszközöket állítja csatasorba. A földalatti mélységbe lebocsátott, her­metikusan zárt tv-kamera segítségével három ládát si­került felfedezniük. Most már csak az van hátra, hogy eljussanak az új leletekig, és megtudják mit tartalmaznak. A dolog egészen titokzatos. A labi­rintus bejáratánál hatalmas, szív alakúra csiszolt követ találtak, amely pontos ha­sonmása a Haiti és Mada­gaszkár kikötőjében feltárt „kalózbankokban” talált le­leteknek. Ez megerősíti azt a feltevést, amely szerint Oak Island ún. „svájci bank”, titkos rejtekhely volt annak idején, ahová a le­génységgel szemben bizal­matlan kalózkapitányok zsákmányukat rejtették. Az orszki lelet Az Ural déli vidékén ősi temetkezési helyek feltárási munkálatai kezdődtek el. Az Orszk város környékén lé­vő 12 kurgán feltárása so­rán több, mint 150 érdekes lelet került napvilágra. A Szovjet Tudományos Akadé­mia geológiai intézetének expedíciója megállapította, hogy a temetkezési helyek az időszámítás előtti máso­dik évezredből származnak. Tárgyalások tíz évig A török kormány bejelen­tette, hogy 1972 őszétől az ország egész területén betilt, ják a máktermesztést. Ez a döntés az Ankara és Wa­shington között immár tíz éve folyó tárgyalások ered­ményeként született Ameri­kai szakértők kiszámították, hogy az amerikai narkomá- niások körülbelül évi 4 ton­na heroint fogyasztanak. E kábítószer zöme eddig Tö_ rökországból érkezett JJlodtm apa Távoli roko­nomnak, Gnézics Ernőnek, határo­zott elvei vannak i gyermeknevelés­ről. — A modern oedagógia a gye­reknek minél na­gyobb szabadsá­got biztosít Ha a gyermeket ellen­őrzőm, sértődött lesz. felhúzza az orrát, és minél job- jan tiltom vala­kitől, annál job- jan igyekszik íajd kijátszani ti- .almamat. En a lányomnak bizto­sítom a legtelje- ebb önállóságot, laholnap tizen­nyolc éves. Dönt­őn önállóan a sa- át dolgaiban. gtörtént, nem í egyszer, hogy a yerek hozzám for­dult apai taná­a csért. Ekkor kö­zöltem vele: „Nem vagy már kisgye­rek! Tudhatod, hogy mit szabad és mit nem. Kü­lönben se tarts fel. mert vár a kártyapartim”. Mit érek azzal, ha felelősségre vo­nom és önérzetét sértő kérdéseket teszek fel? Meg­sértődik, durcás lesz. Elfoglalt em­ber vagyok, s nincs időm arra hogy aztán kién geszteljem. Most például egy he­te nem jött hza. Miért ne bíznék az én felnőtt, okos lányomban? Bizo­nyára a barátnő­iével tanulják a földrai? leckét Ha majd mea^' e zett. vagy elfo­gyott a zsebpén­ze, biztosan ha­zajön. A te pedagógiai elképzelésed kissé furcsa — jegyeztem meg jóakarattal. — Ugyan, ma­radi alak vagy. Majd n 'látod, engem igazol az élet — mondta, és sértődötten távo­zott. Tegnap ismét ta* lálkoztam Gnézics Ernővel. Kirsit rosszkedvűen új­ságolta: — Értesítést kaptam. A lányo­mat lecsukták, megtévedt, embe­ri dolog De én modern apa va­gyok, a börtön­ben sem ellenőr­zőm. .. Még azt l hinné gátolom a ./n'nds 'gában! Galambos Szilveszter i Hulladék „krematórium" A radiátoros lakásfűtés, a gáz- és az olajkályhák elterje­désével sok olyan hulladék kerül a szemétbe, amelyet azelőtt elégettünk a kályhákban. Még jobbik eset, ha olyan hulladék­ról van szó. amit elvisz a szemetes, de mi legyen például a paoírral. a régi úIságokkal. könyvekkel? A nyugati országikban a leg’öhh nan’rfóie^éehez műanyagokat (műszálakat) kevernek, s ezt már nem szívesen vásáro’ják vissza hulladékként mivel az anvae foszlaása. szétválasztása és úibóll fel­A háztartási napfr- és fahulladék ..fetemésztésére** a ké oen látható ..házi krematóriumot” hozza forgalomba az eg'■iV nvuuat-német rég. Az ol»Hű»elé<Gű kis karán minimen« fds vén- ződés mellett égeti el a h*»Hadéko*. mlküzber* mindössze 3 sűlv százaléknyi hamu marad vissza» ami máé nyugodtam belekever- , ftetA a szemétbe. . • Torna — mozgás nélkül Lehet-e „tomagyakorlato- kat” végezni anélkül, hogy az ember mozogna. Első hal­lásra ez hihetetlennek tű. nik, de a kijevi orvosok szerkesztettek egy olyan gé­pet, amely alkalmas „moz­gásmentes torna” végzésére. E gépet olyan betegeknél al­kalmazzák, akik huzamo­sabb időre ágyhoz vannak kötve, de szükségük van a mozgásra, hogy izmaik el ne satnyuljanak. A gép vil­lamos árammal működik, melynek hatására a fekvő beteg izmai mozgásba jön­nek. Elég néhány perces „gyakorlat” és a beteg má­ris úgy érzi. mintha rövid ideig saját lábán futott volna. Televízió a VDK-ban Ettől az évtől kezdve a Vietnami Demokratikus Köz­társaság saját televízióval rendelkezik. A hanoi tele­víziós központot teljes egé­szében lengyel berendezések­kel szerelték fel. A műsor Hanoi környékén 30 kilo­méteres körzetben fogható. Elektronikus számológép — memóriával Ha csak egyszerű asztali számológép lenne a képen látható készülék, nem volna indokolt a terjedelmessége. A szovjet gyártmányú „Iszk- ra—12” típusú „mini- számi, tógép” azonban jóval „töb­gyorsaságú elektronikus gé­pet. Az egyik az ún. ope­ratív memória, amelyre csak a feladatok megoldása során van szükség, míg a másik állandó értékek, az ered­mények tárolására szolgál. bet tud”, mint csattogó, me­chanikus felépítésű elődei: összead, kivon, szoroz, oszt, gyököt von, hatványoz és más matematikai művelete­ket Is elvégez. Két memóriá­val is ellátták a rendkívüli Az Irodai, pénzintézeti, postai, kereskedelmi gyakor­latban előforduló számítások legtöbbje éppúgy elvégezhe­tő e készülékkel, mint a mérnöki, tervezői munka mindennapi feladatainak je­lentős része, Hegyi folklór-fesztivál Tíz esztendeje, hogy min­den év őszén népi tánc- és dalbemutatókat rendeznek a lengyel Tátra fővárosában, Zakopánéban. A rendezvé­nyeken a legjobb művészeti kollektívák vetélkednek az elsőségért. A tátrai rendez­vényciklus ez évi kiemelke­dő eseménye a nemzetközi hegyi-folklór fesztivál volt. A fesztivált nagyszámú közönség tekintette meg; re­kordot ért el a résztvevő együttesek száma is. A Za­kopanéi ' színpadokon mint­egy 800 művész lép fel. gaz­dag, színes válogatást adva Európa 11 országa hegyi la­kosságának népművészetéből, dalaiból, táncaiból. Egy vak London utcáin London különösen zsúfolt utcáin egy vak új-zélandi diák teljes biztonsággal köz­lekedik, az új-zélandi Can­terbury University szakem­berei készítette ultrahangos szemüveg segítségével. Az új szemüveg hatásáról maga a diák így nyilatkozott: „Re. gisztrálja számomra a kö­rülöttem lévő akadályok hangját.” Az egyébként tel­jesen hétköznapi formájú szemüveg keretében három kisméretű tárcsát helyeztek el. Ezeknek az a feladata, hogy felvegye és — miniatűr fejhallgató segítségével — hallható jelekké alakítsa ót az ultrahangot. Milánó is... Velencéhez és Róma köz­pontjához hasonlóan fokoza­tosan süllyed az egyik milá­nói lakónegyed is. Az euró. pai építészet egyik legnagy­szerűbb emléke, a milánói dóm az elmúlt két év alatt 2 centiméterrel süllyedt Szakértők véleménye sze­rint ezt a jelenséget két té- nyezfi hatásával lehet ma­gyarázni: a város túlságosan erős vízfogvasztása csökken­tette a talajvíz szintjét, vagy pedig a város; köziekedé' olvan fokú rezgést okoz mely az épületek alapzat# károsítja. A televízió Indiában 1970. december 31-én In­diában 24 833 tv-készülék tulajdonos volt. Jelenleg In­diában egy tv-adó sugároz műsort Delhiből. A becslé­sek szerint az adás körzeté­ben élő lakosság igényeinek kielégítése céljából évi 30 000 tv-készülék gyártására van szükség. A negyedik ötévé- terv időszakában Bombay - ban, Calcuttában, Madras- ban és Srinagarban terve­zik televíziós állomások épí­tését Ezek üzembe helye­zésével a tv-készüléke1' iránti belföldi kereslet vár­hatóan évi 20r 000 re nő. Ez aztán a reklám! Egy francia újságban je­lent meg az alábbi hirdetés: „Jó megjelenésű fiatal millio­mos olyan hölgy ismeretségét keresi házasság céljából, aki Dupont „Egész életre” című Merénylet Ben Barka marokkói el­lenzéki Dolitikus elrablásá­ról és meggyilkolásáról ..Me­rénylet'’ címmel írt forgató- könyvet Jorge Semprun. a spanyol származású, Pártzs­legújabb elbeszélésének hős­nőjére hasonlít”. Másnap a könyv vala. mennyi példányát aaétkáp- kodták. n ban élű regényírd A gor*»2 tókönyvből Yvea Botscat !ké» szít filmet, amelynek flffmij replője Jean-Louj* Mm 'tViV/áT .ta t

Next

/
Oldalképek
Tartalom