Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-17 / 297. szám

1971. december 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hegkülönböztetett figyelmet a beszámoló párttaggyűlések előkészítésére Épül a görbe-éri szivattyúház Szolnokon a KEYIÉP kivitelezésében. A tárolót:, már kész, ez gyűjti össze a déli iparvidék szennyvizét. A szivattyúház a Tisza ma­gas vízállása esetén fog üzemelni. Képünkön az alépítmény zsaluzása. Hz év utolsó tanácsülése Mezőtúron és Jászárokszálláson A pártban a taggyű­léseknek nagy a jelentősége. A taggyűlés az alapszervezet legfelsőbb szerve, fóruma a lenini normák, a jogok és kötelességek gyakorlásának. A Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusán el­fogadott Szervezeti Szabály­zat kötelezi a pártvezetősé­geket az év végi beszámoló taggyűlés megtartására. A most első ízben tartan­dó taggyűlések előkészítése, lebonyolítása nagy figyelmet kíván nemcsak a pártalap- szervezet vezetőségétől, ha­nem az irányító pártszervek­től is. E taggyűlések céljuk és tartalmuk tekintetében sajátos helyet foglalnak el a taggyűlések rendszerében. Ismeretes, hogy a Szerve­zeti Szabályzatnak megfele­lően a jövőben négyéven­ként történik a pártalapszer- vezetekben a vezetőség új- jáválasztása és a munka át­fogó értékelése. A pártveze­tőségek négyéver''ánti vá­lasztása azonban indokolttá teszi a feladatok elvégzésé­nek évenkénti áttekintését. Ez a számadás egy-egy je­lentős állomása a két kong­resszus közötti időszaknak, a négyéves munkának. E beszámoló taggyűlések sajátos vonása, hogy továb­bi lehetőséget biztosít a pártderr. okrácia kiszélesíté­sére, a párttagság jogainak gyakorlására azzal, hogy a tagság kritikus és önkritikus véleményt alkot a pártveze­tőség, a pártszervezet éves tevékenységéről. A tagság miközben számonkéri a munkát, a párt határozatai­nak végrehajtását, részt vesz a pártalapszervezet irányítá­sában, az önkontroll meg­valósításában. Ezt" az ön­ellenőrzést kéll elvégezni a beszámoló taggyűléseknek. Országszerte, és a megyé­ben is a beszámoló taggyű­lések decemberben és janu­árban kerülnek megtartásra. Ezekben a hetekben adnak számot munkájukról a csúcs­vezetőségek is összevont taggyűlésen, küldöttértekez­leten. A taggyűlések idő­pontját mindenütt — a fel­készüléstől függően — az alapszervezetek vezetősége az irányító pártszervek egyetértésével határozza rr eg. E napokban erőteljesen folynak az előkészületek, s néhány helyen már a beszá­moló taggyűlést is megtar­tották, A tapasztalatok bir­tokában indokolt néhány fontos kérdésre újból fel­hívni a figyelmet. • Minden pártszerv végezze el az általa irányított alap­szervezet minősítését. Az alapszervezeti vezetőség s a kollektíva munkájáról a tes­tület megítélése alapján ké­szüljön vélemény. A mi pár­tunkban alapelv, hogy vá­lasztott pártszerv irányít vá­lasztott pártszervet. Ennek az elvnek érvényesülni kell a véleményalkotásban is. A minősítést végző felsőbb pártszerv — üzemi, községi pártbizottság, csúcs­vezetőség — ne feledkezzen meg saját munkájának ér­tékeléséről sem, amelyet az alapszervezeti munka javítá­sa érdekében végzett. Egyre több közép-irányító párt­szerv felismeri és lévonja azt övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára szerdán Miskolcra lá­togatott. A megyei pártbi­zottság székházában dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára és Deme László, a pártbizottság titkára fogad­ta.. Ezután a Központi Bi­zottság titkára több órás eszmecserét folytatott Bor­isod megye és Miskolc város a fontos következtetést, hogy minden irányító pártszerv munkájának fokmérője az, hogy milyen az általa irányí­tott pártalapszervezet műkö­dése. munkamódszere, s mennyiben felel meg a mai követelményeknek. A járási, városi pártbi­zottságok nem vehetik át a közbeeső pártszervek helyett — községi, üzemi pártbizott­ságok, csúcsvezetőségek — a minősítést. Helyes, ha ebben fokozott segítséget nyújta­nak a közbeeső pártszervek­nek. Tanácsolhatják, hogy az alapszervezeti mun­ka megítélésekor olyan kér­déseket vegyenek figyelem­be. mint az alapszervezet akcióképessége, részvétele a határozathozatalban, a hatá­rozatok végrehajtásában és ellenőrzésben. Mennyiben tesznek eleget a lenini nor­mák követelményének, a szervezeti élet rendjének, a vezetőségi ülések, taggyűlé­sek, pártcsoport-értekezletek megtartásának. A pártbizottságok, csúcs­vezetőségek akkor járnak el helyesen, ha a pártvezető­séggel előre is közlik véle­ményüket a munkájukról, s nemcsak a taggyűlésen sze­reznek erről tudomást. Az alapszervezeti vezető­ségek ír. egkülönböztetett fi­gyelmet fordítsanak a be­számoló elkészítésére, a kérdések kiválasztására. A kitűzött célt a taggyűlések csak akkor érik el, ha az évi munka értékelését tartalma­zó beszámoló, néhány fő kérdés kiemelésével be tűd­ig mutatni azt a munkát, mélyet a pártalapszervezet a kongresszus óta végzett. Vá­laszt kell ádní azokra a ja­vaslatokra, problémákra is, amelyeket a párttagság ko­rábban már elmondott. Min­den bizonnyal nem könnyű az éves munkáról egy ilyen mérlegnek az elkészítése. Nem egyszerű vélemén-t mondani, megítélni, hogy egy évvel korábban helyesen ha­tározták-e meg a feladato­kat, milyen hatékonysággal lettek végrehajtva a felsőbb pártszervek és saját határo­zataik. Következésképpen a beszámolóktól nem azt kell igényelni, hogy újra megfogal­mazza a legutóbbi vezető­ségválasztás során elhangzott általános véleményeket, ha­nem azt, hogy mit tettek, s milyen eredményeket értek el a X. kongresszus és saját határozataik végrehajtásá­ban. Milyen gondok foglal­koztatják a dolgozókat és milyen tennivalók elvégzé­sére kell felkészíteni a kom­munistákat A pártvezetőség gondos politikai mérlegelés alapján — az alapszervezet jellegét és a működési terü­letén folyó tevékenység főbb kérdéseit figyelembe véve — határozza meg azokat a fontosabb témákat, amelyek­kel foglalkozni akar. Adjon számot az egyéves munká­ról, annak eredményeiről és fogyatékosságairól. A szám­vetés alapja a párt X. kong­resszusa határozatainak vég­rehajtása érdekében kifejtett tevékenység legyen. A be­számoló ne mindenről, ha­vezető propagandistáival, az agitációs és propaganda munka időszerű kérdései­ről. Övári Miklós csütörtö­kön résztvett a megyei párt- bizottság ülésén, délután pe­dig találkozott a miskolci Nehézipari Műszaki Egye­tem párt és KlSZ-szerveze- teinek vezetőivel, valamint az egyetem oktatóival. nem csak a leglényegesebb kérdésekről szóljon. A be­számoló elemző, kritikus és önkritikus legyen, s szab­ja meg az 1972. évi felada­tokat. Szerepeljen a beszámoló­ban a pártmegbízatások ér­tékelése, és az is, hogy a párttag milyen magatartást tanúsít a párt politikája iránt. Milyen befolyást gya­korol magatartásával, mun­kájával környezetére. A beszámoló elkészítésé­hez nem helyeseljük az olyan „segítséget”, hogy segéd­anyagot, beszédvázlatot ad­janak ki, vagy az alapszer­vezeti vezetőség helyett a felsőbb pártszerv képviselője készítse el a számadást. Ez­zel megfosztanánk a beszá­molót a realitástól, a helyi sajátos körülmények figye­lembe vételétől, értékelésé­től. A gazdasági vezetők rész­vétele és szereplése ezeken a taggyűléseken nagy je­lentőségű. Eddig erről nem a legjobb a tapasztalat. Nem jó az, ha a gazdasági vezető „egy rajta kívülálló" ese­ménynek tartja a taggyűlést, s a vitában „elhatárolja egy­mástól” a politikai és gaz­dasági kérdéseket. Neki mint vezetőnek politikus­ként kell ott megnyilvánul­nia, számot adni munkájáról. A beszámoló a feladatokat is fogalmazza meg. Célsze­rű szólni a? 1972. évi gazda­ságpolitikai tennivalókról. Konkrétan határozza meg a gazdasági vezetők számára, mikorra készítsék el az ez­zel kapcsolatos feladattervet. Jelölje meg a szakszervezet­ben dolgozó kommunisták feladatait is. A most folyó párttaggyű­léseken felvetődő problémá­kat ne gyűjtsék össze továb­bítás végett a pártszerveze­tek, hanem lehetőleg saiát hatáskörükben, kommunista módon intézkedjenek meg­oldásuk érdekében. E beszámoló taggyűlé­seknek nem feladata a veze­tőségválasztás, de ahol indo­kolt, egészítsék ki a hiányzó vezetőséget, vagy hívják vissza — erre a párttr-»Ság­nak joga van — az alkal­matlan vezetőségi tagokat. A beszámoló taggyűlések sikere az egész párt ügye. Segíteni hivatott a politikai célkitűzések következetesebb elérését, a pártellenőrzés erősítését, az alapszervi munka fejlesztését. E tag­gyűlések ne ünnepi ülések, hanem kommunista munka- értekezletek legyenek, ezt se­gítse elő minden párttag a megyében. A köd az orrunkig ér. Még az a szerencse, hogy eltűntek az esztelenül szá­guldó motorosok, nem me­részkednek útnak a jogosít­ványt minap szerzett veze­tők, a mazsolák. Sofőrünk is Mazsola. No, nem a szó imént használt értelmében, hanem szere­tettel, szíves szóval adomá­nyozott beceneve szerint. Kollégáim körében olyan közkedvelt, mint tévébeli névrokona a gyerekek kö­zött. Most csendben ül, feszül­ten figyeli a ködből felbuk­kanó árnyakat, bágyadt fé­nyű lámpákat. Száz kilomé­ter még Szolnok, az otthon. Itt, Tiszafüred alatt kes­keny az úttest, két kocsi nem fér el egvmás mellett Az útpadka felázva, tenge­lyig érő gödrökkel, mély szekérnyomokkal szabdalva. Már a harmadik vontatót előzzük, amikor feltűnik; a traktort elhagyva is kürtői vezetőnk. A település fejlesztéséről, a szolgáltató tevékenység helyzetéről tárgyalt tegnap Jászárokszálláson a nagyköz­ségi tanács. Az idei utolsó tanácsülésre készített jelen­tés számot adott a nagyköz­ség fejlődéséről. A helyi ipari üzemek létszáma és termelési értéke az elmúlt 5 évben megduplázódott. Ez teremtette meg az alapját annak, hogy Jászárokszál- lást, mint ipari fejlesztésra kijelölt bázist tartják szá­mon. A Hűtőgépgyár gyár­egységének telepítésével meggyorsul a nagyközség fejlődésének üteme. Az üzem fejlesztésének befejezésével — 1973-ra — mintegy 2,5 ezer em­bert foglalkoztatnak majd a gyárban. A munkások 70—75 százaléka női mun­kaerő lesz, s ez meghatá­rozza majd a szolgáltatá­sokkal kapcsolatos felada­tokat. A munkalehetőség növekedé­sével emelkedik majd a község lakóinak száma. Mindez szükségessé teszi a kereskedelmi hálózat bővíté­sét, a különböző szolgáltatá­sok biztosítását. Az utóbbi három eszten­dőben — éppen az iparosítás hatására — évenként mint­egy 120 korszerű családi há­zat építettek, növekedett a külterületen építők száma. Fokozódott az érdeklődés a társas- és öröklakások épí­tése iránt. A lakásépítési ak­ció megszabja a közműve­sítéssel kapcsolatos felada­tokat. Nagy gond a szenny­— Azt jelenti; köszönöm, hogy amennyire lehetett, le­húzódott, utat engedett. Reggel óta ködbe veszett a táj, de most az alkony beköszöntével még tejsze- rűbb a világ. Nyálkás, csú­szós az út, cudar az idő. — De most legalább ha­zaérünk, nem úgy, mint az egyik télen. Azt mondták a jászberényi hóügyeletnél; ne a szokásos úton menjünk Szolnokra, mert elakadunk, inkább tegyünk egy kis ki­térőt Cegléd felé. Akik nem hallgattak rájuk, simán ha­zaértek. én meg két nap múlva, — akkor is vonattal. Mazsola felvidul. Ügy lát­szik, nincs olyan rossz, ami­nél rosszabb ne lehetne, s ez a tudat könnyíti az em­ber terheit. — Egyszer meg Kende­resnél elakadt a hófúvásban egy Citroen. Kiástam, útnak eresztettem, de néhány ki­lométer után megint ott áll a hóbuckában. víz, a bel- és csapadékvíz elvezetése. Ennek a feladat­nak a megoldásához a Hű­tőgépgyárral kooperálva a nagyközségben társulást hoz­nak majd létre. A kereskedelmi forga­lom várható emelkedése létfontosságúvá teszi a központi áruház mielőbbi felépítését. Tervek szerint az építkezés jövő év első negyedében elkezdődik és 1973. végén avathatják az áruházat. A nagyközség fejlődése mindinkább igényli egy szálloda építését, vagy ki­alakítását. Az ülésen foglalkoztak a községi bölcsőde és óvodák korszerűsítésének és bővíté-" sének, az iskolai napközi és napközis konyha korsze­rűsítésének feladataival. Mezőtúron is tegnap tar­totta az év utolsó ülését a városi tanács. Először a ta­nácstagok bejelentései, kér­dései hangzottak el. majd Molnár Ernő tanácselnökhe­lyettes ismertette a vb-nek a legutóbbi tanácsülés óta végzett munkáját. A tanács­kozás első napirendjének előadója dr. Vecsey Sándor vb-titkár volt, aki beszá­molt a városi tanács rende­letéinek végrehajtásáról. A beszámoló leglényege­sebb pontja a város piaci helyzetének ismertetése volt. Az ülés második napiren­di pontjaként a városi ta­nács 1972-es évi munkater­vét tárgyalták. A tervezet­ből megtudtuk; Mezőtúr vá­rosi tanácsa a jövő évben Vezetője francia ember volt, adott egy üveg román pá­linkát. Több se kellett Nagy- baromnak (így becézték ak­kori utasomat). Itta a pá­linkát, s dirigált, míg én la­pátoltam. Hiába, az utas szereti a kényelmet és nagyfokú ego­izmus is van benne. A ne­heze ezért mindig a sofőr­nek jut. — Egyszer meg a tiszg- püspöki úton akadtam el a hóviharban. Utasom visz- szament Törökszentmiklósra, hogy segítséget hozzon. Ki­küldött értem egy kocsit, aztán felült a vonatra. Kis kocsi volt, meg se tudta mozdítani a Volgát. Ültem vártam, melegítettem míg lehetett. De amikor a benzin fogytán volt, le kellett állí­tani a fűtést Leengedtem a vizet a motorból, nehogy megfagyjon. Órák múlva egy lánctalpas segített át az akadályon. Vizet akartam önteni a motorba oz útszéli árokból. Beszakadt alattam a jég, ■ derékig estem a víz­be. Nagykabát sem volt ná­lam. .. Megelevenedik előttem a kép, szinte érzem a jeges víz csontig ható hidegét — Te, engem még így üfj négy ülést tart. Ezeken töb­bek között a város lakossá­ga életkörülményeinek fo­kozatos továbbfej lesztéséről a IV. ötéves terv végrehaj­tásából adódó időszerű fel­adatokról és az egyes szak­területek ágazatpolitikai fel­adatainak meghatározásáról tárgyalnak. Molnár Ernő ta­nácselnökhelyettes beszámolt a vb munkatervéről is. Az ülés résztvevői elfogadták a városi tanács 1972. évi munkatervét és jóváhagyták a tanács vb munkaprogram­ját. Következő napirendi pont ­ként Busi István, a város; NEB elnöke tett javaslato' a Népi Ellenőrzési Bizottsáe 1972 első félévi munkatervé­re. A bizottság megvizsgál ja a mezőtúri vállalatok és szövetkezetek tulajdonába^ lévő személygépkocsik, autó buszok és teherautók ren­deltetésszerű használatát Az év első felében ter­vezett másik vizsgálat so­rán a helyi ÁFÉSZ va­dásztársaságának az 1968 márciusában megállapított hiányosságok megszünteté­sére tett intézkedések meg­valósulását ellenőrzi a bi­zottság. Szükséges ez, mert az 1968. évben tartott vizsgálat óta nem javult tervszerűen a város vadgazdálkodása, a vadállomány felfrissítése, és a vadvédelem. Az ülésen foglalkoztak még a fejlesztési alap ez évi pénzügyi tervének és a vá­rosi tanács 1971. évi költ­ségvetésének módosításával a frász kerülget, pedig nem éltem át.. — De legalább enni kap­tam volna. A hóvihar miau akadozott az élelmiszerellá­tás, még nápolyi sem volt a tiszapüspöki boltban. A vé­gén az egyik család segített Lesütöttek vagy fél kllókol- bászt, dunyha alá bújtattak. Nagyon megbékéltem a vi­lággal, illetve megbékéltem volna, mert alig bújtam ágyba, bezörgetett Liszkai Miska: — Na, ne lustál­kodj, itt a kocsimentő, gye­rünk haza. Karcag után megjavult az út. Mélázunk a korábban elmondottakon, derülünk az új történeteken. Velünk szemben kocsik tömege ha­lad. Ki gondolná, hogy ilyen ködben, ilyen későn is ezer­nyi sofőr van úton. Az egyik mentőautót vezet, a másik élelmiszert szállít, a harmadik a busz volánba mellett ÜL A tompa fény­szórók mögött arcuk sem látszik. Ismeretlenek, névte­lenek. Olyanok, akik mindennap megérdemelnek egy forró kézszorítást, amikor célba érnek; ... ­.1 'f( £ Simon Béla Óvári Miklós látogatása Miskolcon Dr. Csakmag György Mazsola

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom