Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-16 / 296. szám

1971. december 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 ■ Fém és üveg ^házassága“: a zománc Bármennyire is a műanya­gok és a könnyűfémek kor­szakában élünk, a fazekak és lábasok világában rendít­hetetlenül tartja magát a zománcozott vasedény, ez a tetszetős, hőálló és könnyen tisztítható háztartási esz­köz. A zománcozás múltja messzi, évezredekre nyúlik vissza, s mint látni fogjuk, a jövőjéért sem kell aggód­nunk, annak ellenére, hogy az utóbbi két évtized során sokan azt jósolták, hogy az újabb anyagféleségek kiszo­rítják. Francia régészek 1960-ban Ilum-Isar. több mint kétezer évvel ezelőtt élt sumér ural­kodó palotájának maradvá­nyai között két zománccal borított vaskádra bukkantak. A zománcréteget valószínű­leg dísznek, nem pedig kor­rózió elleni bevonatnak szán­ták az ókori alkotók, azon­ban tény. bogy a jókora ká­dak csaknem tökéletes ép­ségben maradtak ránk. Ma már alig figyelünk rá A zománc az emberiség kultúrtörténetének szerves része, jó bizonyságai ennek az ásatások során előkerülő dísztárgyak és ékszerek. Az említett kádakhoz hasonló nagyságú zománcozott felü­letek készítése azonban még Bzáz évvel ezelőtt is ritka­ság számba ment Ám mint­egy hét évtizede a zománc olyan magától értetődően van jelen az ember minden­napos életében, hogy gyak­ran mar fel sem figyelünk rá. A zománc nem más, mint a fémiargyak feiüietere —. megolvasztás útján felvitt üvegreteg. Úgy készül, hogy liszttmomsagu üvegport víz­zel péppé kevernek, — mad színezőanyagot adnak hozzá. Ezt a vizes keveréket mártással vagy szórással fel­viszik a tárgy felületére, az­után pedig 700—800 fokra felfűtött kemencében rá­égetik, illetve ráolvasztják. A folyamat maga nem túl bonyolult, annál inkább a kísérleti laboratóriumokban folyo előkészítő munka. — Mindenekelőtt ügyemi kell arra, hogy a zománc alap­jául szolgáló fém és a maj­dani zománcréteg közel azo­nos hőtágulású legyen, hi- hiszen ha ez nem így lenne, a zománc a lehűlés szaka­szában össze-vissza repedez­ne, vagy később pattogna le. Persze az sem közömbös, hogy a zománcozandó tárgy­nak egyenletes-e a falvastag­sága, mivel a vastagabb fém­réteg később hűl ki és húzó­dik össze, ami az átmeneti részeknél ugyancsak repe­déseket idézhet elő. A labo­ratóriumban kell megállapí­tani a pépes keverék leg­megfelelőbb sűrűségét is, vi­gyázva arra, hogy a túl híg keverék lefolyik a bevo­nandó tárgyról, a túl sűrű pedig légbuborékokat zár magába, ami később hibás­sá teszi a zománcréteget. — Ezzel összefüggésben a ré­tegvastagsággal kapcsolatos takarékossági szempontokat is íigyerenrue keli venni. — Gonuus kiseíieteket kivan a megieieio festőanyag kivá­lasztana is, a fémiernez szí­nének ugyanis nem szabad átütnie zománcrétegen, hol­ott sok esetben világos és pasztell színtonusokat keli megvalósítani. Sxe>e» a skála A zománc vegyészek kuta­tásainak ereamenyekent az utoDDi evek során megszü­letett a titanzomancok sok uj ienetuseget nyújtó szeles saaiaja. uzeis a vekonyaoo retegu — és így gazdasa6o- saDD felhanznmasu — zo­máncok modern színező es mimazo tecnnologiat tesznek lenetove. Talán kevesen tudják, — hogy a zomancipar nemcsak a háztartásokat szolgálja ki, hanem a vegyi-, az exelmi- szer- és a kozmetikai ipar szigorú követelményű kí­vánságainak is eleget tesz. Ennek keretében speciális sav- és lúgálló zománcréteg­gel látják el a különféle tar­tályokat és készülékeket. A magyar zománcvegyé­szet az elmút évtizedek so­rán jó hírnevet vívott ki magának a világban. Ennek köszönhető, hogy kutatóink szívesen látott vendégei és rendszeres előadói a nemzet­közi konferenciáknak. De ugyancsak ennek köszönhető az is, hogy a hazai zománc­ipar termékeit nagyon sok országban becsülik és kere­sik. Thermopress olajtüzelésű gőzkazán üzemel a törökszentmiklósi takarmánykeverő üzemben december eleje óta • TELI DINNYE Lassú szendergésbe ringa- > döcögés, árokpart! fák, .lefonpóznák monoton is­métlődése, ködbevesző tanyák jágyadt pislogása. Szegedről Szolnok felé haladunk. — Nálunk, a miskolci, vo­nalon, a személy is gyorsab­ban megy. Micsoda gyorsvo­nat ez?! — méltatlankodik itársam. Kicsit palőcosan eszél, nem fogy ki belőle a iZÓ. — Reggel késéssel futot­tunk be Szolnokra, ott ha­gyott bennünket a lakitel ki személy. Amiatt nem talál­tam otthon a tsz elnököt Megunta a várakozást Látszólag nem nagyon bántja a kudarc, — gyorsan múlik szerelvényünk döcö­gőse miatti bosszúsága is. — Talán jobb hogy nem volt otthon az elnök. Azok szavára nem mind!g lehet adni. Inkább a traktorostól kérdezze az ember, hogv melyik a jó fö’d? Jó föld. — jó pénz! Jól tudiuk ezt mi dinnyések. Tekintete révedezővé vá­lik, halkabban, megfontol­tabban folytatná, mintha máris alkut kötne: — „Van ott a kertészet mellett egy tábla...” de a vele szemben ülő fiatal nő szavába vág: — Maga dinnyés? Akkor megtudja mondani, — hogy tényleg van téli dinnye? ■—1 Ugye szeptemberben kell megvenni és bemeszelni? — Ugye akkor eláll karácso­nyig? . Attól lesz téli diny- nye. Utitársunk a szakember elnéző mosolyával néz kö­rül, majd részletes fejtege­tésbe kezd. Annyit minden­esetre megtudok, hogy nem meszelni kell a dinnyét, ha karácsonyra akarom eltenni,’’ hanem téli fajtát venni. — Olyan cirmos, kunko- rodó cifra minták vannak rajta. De nemcsak azt lehet hosszú ideie tárolni. — Van olyan faita is. amelvik a le­szedés után hónapok'g eláll, ha nem szakad meg belsejé­ben a szál. Néhány éve a Nyírségben — megzavartam egy dinnyétől vájt. A kuko­ricámban hagyta zsákmá­nyát. Későn ért abban az évben a kukorica, október végén törtünk. Akkor talál­tuk meg a dinnyét. Semmi baja nem volt, jóízűén meg­ettük. Nyakigláb suhanc heheré- szik mellettünk; — Bátyám, úgy hallom, magának nagy ellensége Lő­rinc. — Nem értem, — düny- nyög a dinnyés. — Nem is­merek semmiféle Lőrincet. — Azt se. aki a nyár vé­gén jön és kéretlenül, illet­lenül zsupsz, bele a diny- nyébe? — A nyár elmúltával már jöhet, — bazsalyog a diny- nyés. — akkor már túl va­gyok a nehezén. — S mit csinál ilyenkor? — Hát eszek, iszok, al- szok... öntelten körülnéz, mintha elismerő-írigykedő szavakat Visszavonul az influenza Dr. Kubinyi László főor­vos az Országos Közegész­ségügyi Intézet járványügyi osztályán a következő tájé­koztatást adta az influenza­helyzetről a Magyar Távira­ti Iroda munkatársának. — A decembtr 11-vei vég­ződött héten kereken 200 ezer influenzás megbetege­dést jelentettek az ország­ból, 160 000-el kevesebbet, mint előző héten, amikor a járvány a Dunántúl nyugati megyéiben, valamint a déli sávban is tetőzött. Ä koráb­bi nagy járványgócok közül Budapes'en 25 000 megbete­gedés, Miskolcon már csak ezer fordult elő. — Ezek az adatok is meg­erősítik, hogy a járvány ma rnár az ország egész terüle­tén teljes tempóban csökken, s várhatóan az év végéig teljesen megszűnik. A jár­vány kezdete óta kereken 1 800 000 megbetegedésről ér­kezett jelentés. Valószínű, hogy teljes lefutásáig. a megbetegedettek száma el­éri a kétmilliót Nagy sikerrel játssza a Romániában vendégszereplő Víg­színház együttese Bukarestben Örkény István Macska­játék című színművét, amelyet Székely Gábor rendezett. Kénünkön Panp Éva, az előadás egyik főszereplője és Horvai István A legjobbak honvédelmi A lakosság honvédelmi fel­adatokra, a szocialista haza védelméért érzett felelősség­re való felkészítésében je­lentős szerepet játszanak a megyék TIT honvédelmi szakosztályai. A szakosztá­lyokat összefogó országos Honvédelmi Választmány titkárának értékelése szerint Szolnok megye a legjobbak között foglal helyet. A TIT megyei szakosztályának tit­kára, Nagy Lajos főtiszt röviden így- foglalta össze a szakosztály tevékenységét: — A , szakosztály 1965-ben alakult, és már megalaku­lásakor nagy érdeklődés fo­gadta á megyében, majd népszerűsége is igen gyorsan nőtt. Erre vall, hogy évi át­lagban százötven—kétszáz előadást tartottunk, amelye­ket általában negyven—öt­ven fős közönség hallgatott meg, de előfordult, hogy egy-egy előadásnak kétszáz —háromszáz hallgatója is volt. Az előadások zömét egyetemi, akadémiai vég­zettségű honvédtisztek tar­tották. A jövőben azonban haszpos lepne, ha ebben a munkában fiatalok, tartalé­145 kép 1,8 A várakozásiak megfele­lően, az első napokon szo­kásos .szerénységgel” zajlott le a Bizomásyi Áruház Vál­lalat karácsony} képaukció­jának első félideje, Az árverés első napi mér­lege: 145 kép 1 millió 857 ezer forintért. kelt el. Az aukció első „izgalmát” egy angol festő „Tengerparti ko7Ött a TIT sz ko*ztá»ya kosok és nyugdíjasok is részt vennének. Az előadások közül leg­több katonapolitikai, hadi- technikai és hadtörténeti té­makörben hangzott el. Ka­tonapolitikából főleg a szo­cialista országok katonai ereje, a két világrendszer közötti erőviszony, a háború és béke elvi kérdései, a hadsereg és a társadalom viszonya, a Magvar Néphad­sereg története és mai éle­te és helye a Varsói Szerző­désben témakörök sze­repeltek. Ami pedig a haditechnikai témákat illeti, itt a haditechnika fej­lődése és benne az ember szerepe, a nukleáris- és ra- kétatechn'ka állt az érdek­lődés középpontjában. A hadtörténeti előadások főleg katonai hagyományainkat ismertették. Legutóbb pedig a hős városokról hangzottak el tájékoztatók. A szakosztály további ter­veiben az űrkutatás, a ha­ditechnika és a hadtudo­mány legújabb eredményei­nek propagálása álL mil’ió forin’ért ' táj”-a okozta, hiszen a kép kikiáltási árának kétszeresé­ért, 20 ezer forintért kelt el. Brodszky Sándor „Óbudai táj”-ához több mint kétsze­res áron, 22 ezer forintért jutott új tulajdonosa. Jó árat értek el Csók István fest­ményei is, négy képéért ösz- szesen 129 ezer forintot ad­tak. A nők helyzetéről A nők gazdasági és szociá­lis helyzetéről tárgyaltak de­cember 15-én Jászágón a községi tanács vb-ülésén. A jelentés tájékoztatást adott arról, hogy a község 1483 lakosának csaknem fele — 72o> — nő. Többségük a ter­melőszövetkezetben dolgozik, vagy a háztáji gazdaságok­ban kertészkedik. Mások az egészségügyben, a művelő­désben, a tanácsi apparátus, ban, iparban és kereskede­lemben dolgoznak. A dolgo­zó nők anyagi megbecsülése — bár az elmúlt években javult — még nem kielégí­tő. Átlagkeresetük 34 szá­zalékkal kevesebb, • mint s férfiaké. A községben hiányoznak t rook helyzetét megkönnyítő szociális és szolgáltató léte sítmények. Nincs óvoda, Pa tyolat, melegkonyhás étkez­tetés, nincs megoldva a ház tartási munkát megkönnyíti gépek javítása. • A községi tanács az 1972 évi fejlesztési tervében 3( személyes óvoda létrehozás; 'szerepel. Tervezik tovább; az ÁFÉS5? és a termelőszö vetkezet közös beruházása ban már megkezdett szol gáltatóház és társasház épí tésének befejezését. A tervei mielőbbi megvalósításár; szükség van, annál is inkább mert a Hűtőgépgyár jász árokszállási részlegében, » Pusztamonostor közelébe; épülő rádióállomáson, vala mint a jászfény szarui kalap gyárban, Jászágóról is vár ják a női dolgozókat. várna. A hangulat azonban fagyossá válik. Ügy látszik, a semmittevés nem népsze­rű az utasok között. Megér­zi, mentegedődzik:-*• Azért van mit tennem! 24 süldőt nevelek. Kétmázsás hízómat januárban adom le. — Van azokkal munka egész nap, nem győzöm for­rázni a tápot. Azzal hizla­lom a jószágokat, mert ke­vés kukoricám' termett Csak délben kapnak kukoricát. — Csövesen dobom eléjük. Ha jön a tavasz, elkelnek a süldők. ú*ra kel a dinnyés. — Nyárra mindig lefo­gyok, alig vagyok olyan sor hatvan kiló. Pedig négyeit kiló húst eszek hetente, s bevágok napi másfél liter bort. De hajnali, háromkor már kezemben a kapa... A fiatal nő ólmélkodik. — Hajnali háromkor? Jól ér­tettem? Beváltaién világos van már akkor? „Szóvivőnk” nem válaszol, csak „majd megtudnád” — pillantással végigméri a lányt. — Jószerével az étel se ízlik olyankor. A múlt nyá­ron már a csirkehús sem kellett’ — Semmilyen formában? — kujonkodik a suhanc. — Az idén is hármat za­vartam el, — mélázik a dinnyés. — Pedig engedel­mes lányos voltak. Jól megy az úrnak, — irigykedik a suhanc. — S mit szól ehhez a felesége? • A hencegő arc hirtelen torzul el. — Külön élünk évek óta. A gyorsvonat most már nem cáfol nevére. Dühödt erővel vágja magát 'előre. Csattognak a kerekek, nyö­szörög az ülés. — Van egy szép sarokhá­zunk, megér vagy kétszáz­ezret. Hozzá négyszáz néiry- szögöles telek, ötéves sző­lővel. Mondtam az asszony­nak: váltsa meg a ház felét Azt válaszolta; abból a havi másfélezerből? így hát ők bitorolják a házat a lányom­mal. Én a melléképületbe húzódtam. Így mondja: bitorolják. — Hangsűyozva ismétli: — Bi­torolják, pedig én megvál­tottam volna az 5 részüket, de nem adiák. — Mee tudná váltani? — Mennyit keres egy szezon­ban? — Mikor hogy. Van úgy, hogy nyolcvanezret, — van úgy, hogy húszat. Attól függ, milyen a termés. A legtöb­bet hatvannégyben keres­tem, több mint százezret. De meg kell ám azért dolgozni! Volt úgy, hogy tizenöt hold­ba egyedül álltam be. Csak két hozzá nem értő napszá­mos segített. S gondolják meg, hová el kell mennem! Az egyik évben a Nyírségbe a másikban Bugacra, a har­madikban Somogyba. — Én megértem, hogy bor­zasztó a nagy távolság, — sóhajt a lány. — Ijeszt en­gem is. Szegedre kerülnék férjhez, de sajnálom ott­hagyni Miskolcot. Ott laknak szüleim, testvéreim, kifogás­talan a munkahelyem. Szegeden viszont kap egy kifpgástalan férjet, — nyug­tatja a suhanc. A dinnyés­ből viszont a kétkedés ör­döge szól; — Nem olyan biztos az! Például ki tudia előre, bogs' ■válik be az a tehén, amit e vásáron vesz az ember? Simon Bél»

Next

/
Oldalképek
Tartalom