Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-12 / 267. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. november 12. Angol csapatszállító gép katasztr ófáj a Lezuhant az angol királyi légihadero egy repülőgépe Olaszországban. A katasztrófának 52 halálos áldozata volt. Felvételünkön a mentő expedíció partra viszi a roncsok közt talált tárgyakat. (Telefoto — AP—MTI—KS) A közúti közlekedés fejlesztése A negyedik ötéves terv időszakában országosan 6000 új autóbusz kerül forgalomba, a teherkocsik száma megkétszereződik, a sze- mélyautópark pedig félmillió fölé nő. A személykocsik kétötöde a fővárosban, a többi vidéken „lesz otthon”. Az ország 30.000 kilométernyi közútjain az áruszállítás már most eléri az évi 400 millió tonnát, a személyforgalomban pedig évente 2 milliárd utas vesz részt. A tervek szerint 1975-ig az országban 2200 kilométernyi utat korszerűsítenek. Az utak fenntartására és korszerűsítésére csaknem 25 milliárd forintot szán-, nak. 1973-ban Budapest és Székesfehérvár között már végig autópálya lesz és hasonló fejlődés vár a buda- pest—gödöllői útra is. Rendbe hoznak 1530 kilométernyi főutat és 635 kilométernyi alsóbbrendű utat. Befejezik az algyői Tisza-, a medvei Duna- és a kunszentmártoni Hármas-Körös híd építését, s mindezeken túl 5800 méter hosszban több mint 400 közúti hidat korszerűsítenek. Pablo Neruda nyilatkozata A IS ob el-díj elnyerése előtt Mikor írta első verseit? i — Talán hét-nyolcéves koromban. Szüleim aznap éppen nagyon elfoglaltak voltak, .és amikor megmutattam nekik a verset, azt kérdezték: „Honnan másoltad?” A verset anyámnak ajánlottam. — Mikor lépett verseivel először a nyilvánosság elé? — Tizenhat éves koromban. A santiagói egyetem hallgatója voltam. 1921-ben történt A. tavasz ünnepét, farsangot egy költőnek kellett megnyitnia. Pályázatot hirdettek, hogy kiválasszák a legjobb verset. Én is be- küldtem egyet. Több ezer közül arra esett a választás. Az esemény annyira meghatott, hogy a verset másnak kellet helyettem felolvasnia. — Mikor jelent meg első kötete? — Két év múlva. Nem ment könnyen. Segítettek a barátaim, a család is hozzájárult a költségekhez, én pedig eladtam az órámat. Az utolsó percben azonban ' a nyomdász kijelentette, hogy nem kapok egyetlen példányt sem, mert még tartozom neki. Borzalmas volt Eszeveszetten szaladtam fű- höz-fához míg végül összegyűlt a kívánt összeg. ' Később aztán találtam egy kiadót, azóta is nála jelentetem meg verseimet —- Ont valójában Ricardo Eliecer Neftali Reyes y Ba- soaltonak hívják. Miért változtatta meg a nevét? — Tizennégy éves koromban változtattam meg nevem, mielőtt Santiagoba mentem. Apám miatt. Rendkívül rendes ember volt, de nem nézte jó szemmel a költőket, azt pedig különösen nem, hogy én az legyek. Megtette például azt, hogy elégette könyveimet és füzeteimet. Szerinte az ember legyen mérnök, orvos, építész, azokra van szükség. Mint a parasztságból kikerült középosztálybeliek rendszerint, ő is azt szerette Az 58. Párizsi Automobil- Szalon látogatói egyöntetűen az új Mercedest tartották a szezon legszebb kocsijának. De a felvételünkön látható 350—SLC—Coupé nemcsak az esztétikai követelményeknek tesz eleget. A szakértők már meggyőződhettek a négyüléses gépkocsi kiváló műszaki tulajdonságairól is, melyet a legap-óbb részletekig megvizsgáltak. volna, hogy a fia emelkedjék a társadalomban. Erre pedig \ az egyetem és a szabadfoglalkozások adtak módot. — Hogy lett éppen Pablo Neruda? — Ismertem egy nagy cseh költőt és újságírót, Egon Erwin Kischt. Éveken át üldözött ezzel a kérdéssel. Hol Madridban, hol Mexikó- Cityben, hol Prágában találkoztunk. Végül egyszer Prágában így szólt hozzám: „Olyan régóta üldözlek”, „most már öreg vagyok — mondd el nekem a történet végét!” Az igazság pedig az, hogy nincs semmiféle titok ebben a történetben. Egy nap, amikor leginkább tartottam attól, hogy apám rájön az igazságra — ami borzalmas lett volna —, egy folyóiratot lapozgatva találtam egy mesét Jan Neruda aláírással. Innen a Neruda, s mellé a Pablót választottam keresztnévnek. — Mikor csatlakozott • kommunista párthoz? i . — Spanyolországban kezdtem kommunistává válni a polgárháború idején. Oda neveztek ki konzulnak. Politikai fejlődésem legfontosabb éveit töltöttem Spanyolországban. A polgárháború élőtt megismerkedtem írókkal, akik egy-két kivételtől eltekintve mind köztár- ságpártiak voltak. S a köztársaság számomra a kultúra, az irodalom, a művészetek újjászületését jelentette Spanyolországban. Federico Garcia Lorca ennek a — századok óta a spanyol irodalomtörténetben legrobbanékonyabb — költői nemzedéknek á kifejezője. — ön jól ismerte ezeket a költőket? — Igen. A kávéházakban, ahol összegyűltünk, naponta találkoztam velük. Különösen Garcia Lorcával. Akkoriban sokat foglalkozott színházzal. Gyakran elkísértem a próbákra, együtt válogattuk ki darabjaihoz a díszleteket. — Térjünk vissza az ön hazájához. Mivel magyarázható, hogy Latin-Amerika többi országához képest Chilének sokkal jelentékenyebb demokratikus hagyományai vannak. — Az ország uralkodó osztálya 150 évig tartotta kezében a hatalmat. Művelt, olvasott osztály volt, ismerte a filozófiát és hatottak rá a XIX. század szellemi mozgalmai. Minthogy műveltebb volt, mint másutt, ez az osztály a kormányzás törvényes útját választotta. A törvény nem tűrt szembeszegülést, de eredete természetesen meghatározta jellegét is. Másfelől viszont az átfogó szervezetekbe tömörült és fegyelmezett munkásosztály élt a törvényadta lehetőségekkel, hogy fejlőd-. jék és felsorakoztassa maga mögé a lakosság széles rétegeit. — Az Önök kísérletének sikere nagymértékben függ a nemzetgazdaság fellendülésétől. Mi erről a véleménye? — Nyilvánvalóan nagy próba előtt állunk. A népek világszerte azonali gazdasági előnyöket akarnak, s a chilei nép sem különbözik a többitől. Ez azt jelenti, hogy elkerülhetetlenül nehézségeink lesznek. Nos, szembe kell néznünk ezekkel és segítenünk kell rajtuk. — Jól érzi magát mint nagykövet? — Nagyon nehéz. Imádom Franciaországot, imádom Párizst, legnagyobb gyönyörűségem, ha végigjárom a Szajna-parti könyvárusokat és mindeddig nem nyílt erre alkalmam. —■ Azt mondja imádja Franciaországot, mégis az amit írt róla, nem volt mindig hízelgő. — Azok, akik nagyon szeretik egymást, néha civakodhatnak is. De gondoljon arra, hány ezerszer szólaltam fel Franciaország tiszteletére, iránta érzett ragaszkodásból. Ne feledje, hogy kitüntettek a háború alatt Franciaországnak tett szolgálataimért. Miért ne engedhetném hát meg magamnak azt, hogy néha bíráljam? (A L’Express-ből) Lehet-e tökéletesíteni a kéxif űrészt ? Ügy látszik igen. Ha a fűrész mindkét oldalát teflonréteggel vonjuk be, a súrlódás majdnem a felére csökken. Azt is el lehet érni, hogy a fűrész mind előre, mind hátrafelé mozogva fűrészeljen. Végül, ha a fűrészfogak indukciós edzésben részesülnék, akkor még köszörülni sem kell őket. Á lézer és a növények Ausztráliai tudósok egy csoportja kísérleteket végzett, hogy tisztázza a lézersugarak szerepét a növények fejlődési folyamataiban. A tüdősök megállapították például, hogy a lézersugár jelentékenyen ösztönzi bizonyos salátafajták magjainak csírázási folyamatát és kihat a növények további fejlődésére is. Az egyik kísérlet során a több mint 365 méter távolságra lévő lézer csupán egyetlen másodpercre megszakította a növény „éjszakai alvását”, de már ez is elegendő volt ahhoz, hogy' megakadályozza a virágzást. Az árpával végzett hasonló laboratóriumi kísérletek során'a lézersugár — az előbbi esettel ellentétben — elősegítette a növény fejlődését. A tudósok remélik, hogy a jövőben lehetőség nyílik a lézer meghonosítására a mezőgazdasági gyakorlatban; Bizánci arany pénzek A Várna irányában futó országút mellett Razgradtól két kilométernyire feküsznek Abritus római város romjai. Ezek a romok már sok ország régészeinek érdeklődését keltették fel. A hajdani város keleti falának feltárásán esztendők óta dolgoznak. Legutóbb fél méteres mélységben, a fai belső oldalán 835 darab bizánci aranypénzre bukkantak. A kincs egy szétmállott bőrerszényben volt. A vizsgálat kiderítette, hogy a pénzeket Bizáncban verték. Marki anos (450—457), I. Leo (457—474) és Zénón (474—491) keletrómai császárok idején. A pénzérmék kitűnő állapotban vannak, olvasható feliratokkal és jól kivehető ábrákkal. Minden pénzdarab egyik oldalán a császár arcképe, a hátoldalon pedig a győzelem római megszemélyesítője, Victoria alakja látható. Az érmék egyenkénti súlya 4 gramm, össz-súlyuk megközelíti a 4 kilogrammot. emmammmmmammmmmmmm mmm mmwmmmmmm Konyak ösztönzi a francia írókat Franciaországban a „megszámlálhatatlan” irodalmi díjak országában (több mint ezerről tudunk) a minap újabb díjat alapítottak, minden bizonnyal a legeredetibbet. Neve: „.Minisztérium és konyak díj”, és azoknak a krimiszerzőknek adják, akik detektívregényeikben whisky helyett a híres francia konyakot itatják hőseikkel, vagy ellenhőseikkel. A díj alapítói égyszerüen úgy vélik, hogy e rövidital legalább annyira megérdemli az irodalmi megörökítést, mint a whisky. Természetesen éppen a krimi irodalmat választották, hiszen annak van a legtöbb „fogyasztója”, vagyis olvasója. Modern sportpalota nyílt Katowicében Katowicében, a nagy lengyel bányászvárosban megnyílt az új sportpalota, amely méreteit és konstrukciójának eredetiségét tekintve a világ egyik legkorszerűbb sportlétesítménye. A palota kupola alakú tetőzete háromszáz tonna súlyú, kivilágításához egy olyan speŰszó kutatóintézet ciális villanytelep szolgáltat energiát, ámely elegendő lenne egy 500 000 lakosú város villamosenergia igényeinek fedezéséhez. Ezért a 15 000 nézőt befogadó központi teremből újabb világítóeszközök beszerelése nélkül lehet színes televíziós adásokat közvetíteni. Júliusban szokatlan hajó keltette fel az európai partok mentén járó tengerészek és utasok figyelmét. A hajó nemcsak hatalmas méretei, hanem elágazó antennahálózata és a magas fedélzeten elhelyezkedő, a vevőkészülékeket befogadó nagy félgömb és a magas árbocokon felszerelt bonyolult automata műszerek miatt is feltűnő jelenség volt. A fedélzeten, a csónakokon és a mentőöveken is a világűr első meghódítója — Jurij Gagarin neve áll. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának új zászlós hajója a világ legnagyobb tudományos kutatóhajója valóságos úszó kutató- intézet Delfinek a szibériai tavakban A delfinek családjába tartozó sarki fehér delfinek, az arktikus tengerek lakói felbukkantak a szibériai Ja- mal-félsziget tavaiban is. Először egy leningrádi tudósokból álló expedíció figyelt fel rájuk. Az Északi-Jeges-tengertől több száz kilométerre fekvő víztárolók nem annyira mélységükkel vonzzák a tengeri emlősöket, mint inkább gazdag halállományukkal. A halak ívásakor a delfinek a halakat követve a folyókon mélyen behatolnak a félszigetre. Több könyv fogy az olvasó klubokban, mint a boltokban A svájci közvéleménykutató intézet a könyvpiac kérdését tűzte napirendre. Körkérdésének eredménye kétségtelenül érdekes — sokkal több könyv fogy a különféle kiadói olvasóklubokban, mint a könyvesboltokban! Az erre vonatkozó kérdésre a többség azt válaszolta, hogy a klubokban „nagyobb a, választék”. Pedig ez nem helytálló — ami ugyancsak megállapítást nyert — hanem egyszerűen az a helyzet, hogy ezekben a klubokban a könyvek kéznél vannak és szem előtt, bárki válogathat közöttük, „mazsolázhat” és azután döntheti el, megvásárolja-e, vagy sem. Légpárnás kaszálógép Svédországban mutatták be azt a kis berendezést, amelynek mindössze 13 kilogramm a súlva és a pázsit nyírására szánták. A légpárDarazsak a zsizsik ellen A zsizsik: a földműves félelmetes ellensége, s a mérgező vegyszerek nem igen segítenek az ellene folytatott harcban. A jelenlegi tudomány azonban ezt a jelszót vallja a rovarokról: „ellenségeink ellenségei — a mi na egy sűrítő segítségével jön létre, amely léghűtéses, 2,5 lóerő teljesítményű, kis kétütemű benzinmotorral működik, i barátaink”. Ezen elv alapján sikerült ez esetben is barátokat találni. Mégpedig ezek a kis európai darazsak. öt darázsfajta megsemmisíti a lucernazsizsik 90 százalékát. Kilátó Japánban „Víz alatti megfigyelő torony”: így nevezik azt az egyedülálló építményt, amelynek szerelési munkálatai rövidesen befejeződnek Japánban, az Ashizuri-fok közelében. A különösen szép korallképmdményekre és a gazdag faunára tekintettel ebben a térségben védett területnek nyilvánították a tenger fenekét. A „víz alatti megfigyelő torony” négy te-, rémből áll. amelyekben egyJ szerre 150 látogató gyönyör^ ködhet a víz alatti világ szépségeiben.
