Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-12 / 267. szám

1971. november 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 NAGY PÉNZEK GÉPESÍTÉSRE Több hús, tej, tejtermék kell az országnak. A kor­mány 1968-ban programot adott a mezőgazdaságnak. Fejlesszék az állattenyésztést. Nemcsak javasolta, jelentős- pénzzel is ösztönözte a gaz­daságokat. A szakosított ál­lattenyésztő telepek építésé­hez például 70 százalékos ál- | lami támogatást ad. A Középtiszavidéki és Jászsági Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségénél Egri Sándor ezzel magya­rázza a tsz-építkezéseket, az új állattenyésztő telepek részben már megvalósult ter­veit. amelyről beszélgetünk. A szövetség hatvanegy me­zőgazdasági termelőszövetke­zet képviseleti szerve. A be­ruházásokban majd mind­egyik közös gazdaság érde­kelt. Ki épít, ki az emberi erőt helyettesítő gépekre ad sok pénzt. Állattenyésztő te­lepeket tíz tsz, Szolnok kör­nyéki és jászsági közös gaz­daság épít. Szarvasmarha­telepen 6850 új férőhely lesz. Helyesebben 2500 állat már új, korszerű istállóban van. Az építkezések előrelátható­lag 1972-ben mindenütt be­fejeződnek. Sajátos építkezések — Sajátos építkezések ezek — mondja Egri Sándor — s okolja is. — A szövet­kezetekben saját építőcso­portok, részlegek dolgoznak. Ha anyag van, a munkának mennie kell. A szövetkezeti elnök nem állhat a tagság elé, nem panaszkodhat a felsőbbségnek: az építőipar húzza a munkát, nem lesz meg határidőre az építke­zés, fekszik a pénz, drágul minden. — Tavaly mégis sok elma­radás volt. — Tavaly árvíz volt. Ev végéig, az év utolsó hónap­jáig mehettek világnak a tsz- anyagbeszerzők. Értették és tudomásul vették a közös gazdaságok, az árvizes terü­letre ment minden építő­anyag. Szerencsére az idén nemcsak anyagot tudnak sze­rezni. pénzük is több van rá, hiszen jó volt a termés, eredményes az esztendő. — Persze, nemcsak szarvas­marha-telepek épülnek, a sertésnevelők, hizlalók is leg­alább olyan fontosak. Ipar ez már, korszerűen gépesí­tett állattartás. A legszebb a tiszaföldvári Szabad Nép zárt konstrukcióban épülő telepe lesz. Közelebb a tudományItos — A beruházások, ter­melő létesítmények fontosak. Gondolom, a gépek legalább ennyire. — Sokszor elmondjuk, hogy közelebb a tudomány­hoz. Megtoldanám azzal, kö­zelebb az új .technológiához, a jobb gépekhez, nagytelje­sítményű mezőgazdasági munkaeszközökhöz. Bizonyos növénykultúrák gépesítése máris megkezdődött. Kár, hogy a cukorrépa betakarító gépek most az őszön késve érkeztek. De Űjszászon már az idén ősszel teljesen gé­pekkel takarították be a Sza­badság Tsz kukoricáját. A tiszaföldvári Lenin Tsz-ben is így volt. Ott ráadásul üzembe helyeztek egy, 16 tonna termény szárítását egy óra alatt elvégző szovjet szárítóberendezést. Jó együttműködés — Az utóbbi két évben nagy. a fejlődés, nemhiába mennek nagy pénzek gépe­sítésre. Két éve még egy lucernaszárító volt a miegyé­ben, Besenyszögön. Már 12 korszerű zöldtakarmány, il­letve terményszárító épült, dolgozik. Csak mondatokban a legújabbakról. A Magyar Dohányipar és a jásziványi Szabadság Tsz olyan jó kap­csolatot mondhat magának, amelynek eredménye, hogy a dohánybetakarítást, szárí­tást is teljesen gépesítették. A Mezőgazdasági Gépkísér­leti Intézet a jászkiséri Kos­suth Termelőszövetkezetben talajművelő gépeket, japán rizsszántóekét, nálunk még nem is látott altalajlazítót próbált ki. Jó az együttmű­ködés. \ A tsz-beruházások értel­mes. nagyobb hozamot, kor­szerűbb munkát jelentenek a falun. S még valamit: az emberi munkát, a nehéz pa­raszti munkát könnyítik, egyszerűsítik. Sok pénz, nagy pénz. De kifizetődik, kamatostól. S. J. Mínusz vízállás a Tiszán Érdekes kísérlet A-'* Dráva-menti síkságon gazdálkodó Magyartelki Vö­rös Október Termelőszövet­kezetben országos jellegű kí­sérlet kezdődött a Keszthe­lyi Agrártudományi Egyetem közreműködésével: műanyag- csőhálózat útján szabályozzák majd a' talaj vízháztartását. A talajjavító vállalat holland gépei máris rakják le a mű­anyagcsöveket a termelőszö­vetkezet földjein: több mint száz holdon. Ezen a területen a korábbi években szinte ál­landó volt a vízkár, hiszen a talajvíz 30—120 centiméterre helyezkedik el a felszín alatt és minden nagyobb esőzés, hóolvadás tengerré változtat­ta a határt. A Tisza alsó szakaszán há­rom hónapja» tart már rend­kívül alacsony, mínusz víz­állás. A tavalyi nagyárvíz te­tőző magasságánál csütörtö­kön 10 méter 83 centiméter­rel volt kisebb szegednél á folyó. Az alacsony vízállás sok gondot okoz a szegedi Fo­lyamszabályozó és Kavicskot­ró Vállalatnak. A vállalat több vontatója, uszálya és kótróhajója a tiszapalkonyai szakaszon segédkezett a Ba­rátság II. kőolajvezeték fo­lyót keresztező útjának kiépí­tésénél. A munkáját befe­jező vízi járművek hazain­dultak, hogy otthon folytas­sák a homokkitermelést és szállítást. Útközben azonban a legnagyobb óvatosság, a lassú előrehaladás ellenére is minduntalan megrekednek a homokzátonybkon és teljesen bizonytalan, hogy visszajut­nak-e, amíg nem emelkedik a vízállás. A téli kikötő „kapujában” olyan csekély a víz, hogy motorcsónakkal sem tudnak keresztül menni. Egyelőre kotorni sem lehet a bejáró medrét, mert a kotróhajó nem tud odatolatni. Besenyszögi nagy.egények Leszerelők és bevonulok adtak egymásnak találkát október 22-éd a besenyszögi kisvendéglőben. Amikor zár­órát kiáltott a pincér, már magas volt a hangulat- Za- na András és Berényi Ferenc ekkor keveredett szóváltás­ba egymással. A szemtanúk egybehangzó állítása szerint egy pofon is elcsattant — ezt Zana adta. A már hazafelé tartó Be­rényi János a dulakodás za­jára tért vissza a vendéglő­be. Veszétre. mert Zana a kezében lévő borosüveggel arcul vágta. Ezzel aZ első felvonás véget is ért. Míg a személyzet benn a zárt ajtók mögött leszámolt, oda- kinn a Berényi testvérek Szabó Mihállyal együtt, a Zanával való leszámolásra vártak. Türelem rózsát te­rem: ugyan majd egy órát töltött odabenn a pincérek között Zana, ám végül is elszánta magát az indulásra. De nem ám akárhogy! Zrí­nyi módjára, kezében boros­üveget lóbálva rohant ki az ajtón. Berényi Ferenc és Szabó Mihály azonnal „ke­zelésbe vették. Később Be­rényi János is „beszállt”­Tegnap dr. Borsányi Te­réz, a szolnoki járási rend­őrkapitányság szabálysértési előadója hirdetett ítéletet az „erős” fiúk ügyében. Zana Andrást, Berényi Ferencet és a tárgyaláson is végig cinikusan viselkedő Szabó Mihályt 3Ö—30 nap elzárás­ra ítélte. Berényi János bün­tetése 1000 forint pénzbír­ság- Zana András kivételével az ítéletben mindannyian megnyugodtak. 1971-ben a Szovjetunióban előkészítik a Nureki Vízierőmü gátjának feltöltéséhez a terepet, jövőre pedig 10 millió köbméter agyagos talajjal feltöltik és megkezdik a turbinák építését is. Képűnkön: szerelik az I. számú szivattyútelep energiablokkját. » I A szarvasmarhatenyésztés jövője Tanácskozás és bemutató a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben megyénkben; az egy tehén- » ezer új szarvasmarha férő­re jutó tejtermelés is 2500 liter körül van. (Tudósítónktól) A SEarvasffnarhaüenyész- tés fejlesztése napjaink nagy gondja. Ezt a célt szolgálta az a tanácskozás és bemutató, amelyet teg­nap tartottak a tiszaföld­vári Lenin Tsz-ben a megye állattenyésztő szakemberei. Csorna János, az MTVB mezőgazdasági- és élelme­zésügyi ostztály vezetője utalt arm, hogy megyénk­ben a szarvasmarha állo­mány növekedése nem ér­te el a kívánt mértéket. Je­lenleg 100 hektár mezőgaz­dasági területre 26 szarvas- marha és ebből is mindösz- sze 10 tehén jut. Ez kettő­vel kevesebb, mint az or­szágos sűrűség. a tejter­melés az utóbbi években lényegesen nem emelkedett Jó azonban a vágómarha termelés a tanácsi szektor­ban az utóbbi két évben. Az egy tehénre jutó évi hústermelés a megye gaz­daságaiban mintegy 450 kg, közel 60 kg-al haladja meg az országos átlagot. A IV. ötéves terv megyei céljai között egyik- fontos feladat a tehénállomány számszerű növelése, a fajlagos muta­tók javítása. A fejlesztési célokat szolgálja a megyé­ben épülő 24 termelőszö­vetkezeti és a már meg­épült 12 állami gazdasági komplex szarvasmarhate­nyésztő telep. Elkészültük­kel a tervidőszakbein 16 hely létesül. A tanácskozáson dr. Ma­gas László, a MÉM terme­lés- és műszaki fejlesztési főosztálya helyettes vezető­je tartott előadást. Elmon­dotta, hogy hazánk az egy tehénre jutó évi tejterme­lésben messze lemarad a fejlett szarvasmarha te­nyésztő országoktól, viszont hústermelésben az első he­lyen állunk. A cél az, hogy az ötéves terv végére a te­hénállomány 10, a tejterme­lés 20, a vágóhús terme­lés 11 százalékos növelését érjük el. Ehhez sok min­den kell. A takarmányozás jelenlegi szintje _ sem kielé­gítő. Egy tehén' évi takar­mányszükségletét 2,5 hold termőterület biztosítja. Kürti András: ­* Látogató a Kopasz-hegyen Ez a fura ügy csak a tör­téneti előzmények ismereté­ben válhat érthetővé. Kopra a tavasz közepén váratlan örökséghez jutott. Háromszázhúsz .tehermen­tes négyszögöl kizárólagos gazdája lett. Itt, M- község­ben alig húsz kilométerre a fővárostól. A hivatalos értesítésben az állott, hogy az örökölt ingatlanon vi- kendház is 'van. A fiatal új­ságíró, aki soha semmiféle birtokkal nem rendelkezett, elvesztette a fejét az öröm­től. Telektulajdonos lett! És nyaraló is van rajta! És há­romszázhúsz négyszögöl! Va­lóságos uradalom. Hisz a főszerkesztőnek is csak nyolcvan négyszögöle van Szentendrén! Ráadásul az övé valami hegynek a te­tején fekszik! Élénk fantá­ziával nyomban el is kép­zelte. ' milyen lehet. Körös­körül kőlábazatos vaskerí­tés zöldre festve. Amint be­ér az ember a kapun, álom­szép kertbe kerül- Árnyas lu­gas vezet a kicsiny, de mo­dern, a technika minden vívmányával felszerelt la- postetejű nyaralóhoz. Há­tul gyümölcsös. parányi úszómedence. Meg minden. Az még hagyján. hogy ennyire elragadta a képze­lete. A végzetes hibát azzal követtel el, hogy rögtön meg is hívta néhány barátját, ismerősét M.-be, a követke­ző vasárnapra, szalonnasü­téssel egybekötött vidám avató-ünnepségre. Vendége­ket hívott a telkére, mielőtt egyszer is látta volna! A kirándulás jól indult, pompás társaság gvűlt ösz- sze. Csup fiatal- Nyolcán. Fele fiú. fele lány. Gitta is eljött, pedig egyáltalán nem ígérte biztosra. A kényes, finom, előkelő, gyönyörű­szép Gitta! Ettől Koprának olyan kedve kerekedett, hogy végigbolondozta . az egész utat. Tudniillik szerel­mes volt a manökenbe. Hát igen, mire porosán, lihegve, felhorzsolt lábszár­ral a kompánia felért a csúcsra, mintha csökkent volna kissé a kezdeti má­mor. A daloló kedv minden­esetre elszállt. De amint egy kicsit kifújták magu­kat és körülnéztek. meg­újult a lelkes hangulat- Mi­csoda elragadó kilátás! Kö­röskörül csupa hegy! És milyen mókás a falu. oda­lent a völgyben! Akkorák a pirostetős házak, mint egy-egy gyufásskatulya! A levegő! Érzitek ezt a leve­gőt?! Hamm!-Hisz ezt való­sággal harapni lehet! És milyen vadreaényes itt min­den! Ott meg egy csapat kecske! Nézzétek, milyen aranyosak! A főváros falai közül ki­szabadult ember boldog iz­galmával folytatták az utat, hogy most már a helyszín­rajz alapján kinyomozzák Kopra Tibinek, ennek a sze­rencse-fiának a birodalmát. Az lesz mindennek a teteje! És ekkor — kínos csa­lódás! Az örökséget meg­szemlélni és meborzadni tő­le — egy pillanat műve volt. A legrondább hely ezen a vidéken! Mert mit ér a nagy­szerű panoráma, a tiszta, friss levegő, ha maga a te­lek sivár kőhalmaz, itt-ott némi gizgazzal, szúrós, tüs­kés bokorral?! Még csak be­kerítve sincs. Az a bizonyos hétvégi ház pedig — ócska, rozoga, düledező sufni. Röviden, és a társaság leggyakoribb kifejezésével ciki a köbön. Hát most ho­gyan tovább? Mert ezen a híres háromszázhúsz négy­szögölön jóformán még arra sincs megfelelő hely, . hogy a magukkal cipelt pokróco­kat leterítsék, kipihenjék a hegvmászás fáradalmait. A vidám avató ünnepségre hívott vendégek összenéz­tek. Sajnálkozás, tanácsta­lanság. pici káröröm, bosz- szúság, zavar ült a sze­mekben- A kcrszakállas Gaál Feri. egvébként har­madik rendező-asszisztens a tévében, megpróbálta felol­dani a nyomottá vált köz­hangulatot. Komoly képpel előrelépett, megköszörülte a torkát ■ és formás kis szó­noklatot kanyarított ki. Gra­tulált Koprának, aki For­tuna kegyeltje, aki olyan , birtokot örökölt, amely mellett a schönbruni és a versailles-i park — falusi kaszáló. Gaál elérte a cél­ját, előbb csak páran kun­cogtak, végül általános­sá vált a jóízű nevetés. Fia­talok voltak, egészségesek, egymás társaságában talán még egy úszó jégtáblán is kellemesen érezték volna magukat. A sors tehát lehetőséget adott Kopra Tibornak, hogy kimásszon a kínos helyzet­ből. Együtt kacag a többiek­kel és rendben van minden. Hisz végtére nem történt tragédia, majd úgy él a jö­vőben, mintha nem is len- nj saját telke. Soha nagyobb szerencsétlenség ne érje. De Kopra nem kacagott együtt a többiekkel. Mert Kopra, miközben a kis Gaál szóno­kolt, Gittát figyelte. És a lány ’ türkizkék szemében még halvány mosolyt, csöpp­nyi együttérzést sem sike­rült felfedeznie. Gitta meg­vetően lebiggyesztette szája szélét, aztán cipője orrával egv kődarabkát kezdett rug­dosni. Ingerülten. Mintha a legszívesebben azt rug­dosná. aki őt ilyen gáládul becsapta, idecsalta, erre az elvadult, nyomorúságos helyre. És ekkor Koprában fel­gyülemlett a keserűség. És a méreg. Valamint az ősi magyar virtus. Kijelentette, bocsánatot kér mindenkitől, az ő hibája, hogy meg­hívta ide őket, mielőtt te­repszemlét tartott volna. Mentségére szolgáljon, nem sejtette, hogy a jelenlévők között elkényeztetett, növény házi virágszálak is akadnak, akiket testileg-lelkileg ösz- szetör ez a kiruccanás. Szánja-bánja vétkét. Min­denesetre ő ünnepélyesen még egyszer meginvitálja ide a társaság minden tag­ját. Mához egy évre. Most nézzenek csak jól körül, vegyék alaposan szemügyre a színhelyet. Hogy felmér­hessék a változást. Mert itt mához egy évre tényleg Éden-kertet találnak majd. A viszontlátásra egy év múlva! Tessék, mit nem tesz a megsértett férfibe szkeség ? Hisz máskülönben Koprától oly messze esett az effajta nagyképűsködés, mint Makó Jeruzsálemtől. Dehát a fogadalom köte- lez. Állnia kell a szavát. Jó kij vermet ásott magának, szépen bele is pottyant. íFolytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom