Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-12 / 267. szám

1971. november 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 3 Üzenjük a kongresszusnak (Folytatás az 1. oldalról.) Séről, a szakmunkások és segédmunkások sok helyütt megközelítően azonos bére­zésének fonákságairól, a la­káskérdésről és végül meg­állapította : — Megyénk ifjúságának életkörülményei jelentősen javultak. Ez a párt politiká­jának eredménye... Űj is­kolák, kollégiumok épül­tek. .. Mintegy válaszként a té­nyekre: 1970-ig, 1966-hoz képest 60 százalékkal nőtt a párt különböző szerveiben választott 26 éven aluli párttagok aránya. Hangsú­lyozta a jelentés, hogy ez a fiatalok válasza az életkörül­ményeik javulására. S ezzel kapcsolatban érthető: nőtt a fiatalok politikai tisztánlátá­sa, öntudata. Csáki István felszólalása A vendégek közül elsőnek Csáki István üdvözölte a megye harmincezer KISZ- fiataljának képviselőit.- Most, hogy hónapokon át figyelemmel kísérhettük, szemtanúi lehettünk a fiata­lok pergő, eseménydús moz­galmi életének jóleső érzés töltött el bennünket. Hiszen negyed évszázaddal ezelőtt megtett első számycsarri- saink segítették a mozgal­mat ielenlegi magaslatára. Bevezető szavaiban a me­gyei pártbizottság első tit­kára. — A fiataloknak ez az átfogó, nagyszabású ta­nácskozása sok mindenben eltér az eddigiektől. A fiata­lokról szóló párthatározat után életbe lépett az ifjúsá­A szünetben Az eredmények és a gon­dok felsorolása több újság­oldalt kitenne, így hát in­kább csak címszavakban: Jelentős eredményeket ér­tünk el az eszmei-politikai nevelő munkában. Gazda­godtak az agitációs és pro­pagandamunka módszerei. Sikeres tömegpolitikai ak­ciók sorát szervezte a KISZ. Sikere van a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvé­nyeinek. Fiatalok ezrei vet­tek részt a jubileumi ün­nepségeken. Mindez így címszavakban is elmondja: sokat tettek a KISZ szer­vezeteink a hazafias honvé­delmi nevelésért. Számos helyen helyi kezdeményezé­sű akciókat szerveztek. A vádoljuk az imperializmust akció sikere. Több mint hárommillió forintot gyűj­töttek KISZ szervezeteink a vietnami nép támogatására. — Mindezt az eredményt nem tudtuk ,volna elérni — mondotta Fehér József, ha az üzemekben nem állnak mellénk az idősebb mun­kások. .. Ez a „mellénk állás” jelzi: tekintélyt szereztek maguk­nak a fiatalok. Szólt a beszámoló a KISZ és a szakszervezetek javuló kapcsolatairól, a szocialista brigádmozgalom tömeg­mozgalommá növekedéséről, a munkaversenyek eredmé­nyeiről, az árvízkárok hely­reállításakor, tanúsított nagyszerű helytállásról, a tanulók építőtáborairól, majd rátért az úttörő—KISZ kapcsolatok formáira, s gaz­dagodó tartalmára. Az eredményekből ma­gyarázható, s érthető az if­júsági törvény is, amely a jogok és kötelességek han­goztatásával a holnapi fel­adatokhoz ad módszert és lendületet. — A törvény azt példázza — mondotta Fehér József —, hogy politikai, társadalmi közéletben megnövekedett az ifjúság szerepe. Fehér József nagy taps­sal fogadott, beszámolója után Elek Sándor, a KISZ megyebizottságának titkára terjesztette elő a KISZ Köz­ponti Bizottság kongresszusi levelével és a szervezeti szabályzat-tervezettel kap­csolatos eddig elhangzott véleményeket. Elek Sándor felszólalása után kedves ielenetsor ta­núi lehettünk. A Délibáb utcai iskola úttörői rövid műsorral köszöntötték idő­sebb testvéreiket az úttörők nevében a KISZ-eseket. gi törvény, amelyek átfo­góan rendezik az ifjúság jo­gait és kötelességeit. Nincs egyetlen egy vitáá kérdés serm pártunk és az ifjúsági szerezet elképzelései kö­zött A párt elutasított min­den olyan törekvést amely az ifjúságot periférikusán ítéli meg. Nem a ruha for­mája, színe, nem a haj hosszúság a mérce, hanem a helytállás, a végzett mun­ka, s ezzel meglehetünk elé­gedve. A továbbiakban Csáki elv­társ válaszolt azokra á kér­désekre, amelyeket a felszó­laló küldöttek megbízóik —< városok, üzemek, iskolák, termelőszövetkezetek kisze- sei — nevében tolmácsol­tak. Csáki István után a fórum vendégeként Főcze Lajos szólt a fiatalokhoz. — A VIII. KISZ kong­resszus jelszava: Jobb mun­kával, nagyobb tudással a szocialista Magyarországért. Hogy ez a szép törekvés ne csak szó maradjon, hanem tetté is váljon, , sokat tehet a kongresszus, amit sokan újító kongresszusnak ne­veznek. Helyesen. Természe­tesen nem úgy kell értel­mezni, hogy hátat fordítunk az eddigieknek, hiszen az elért jó eredményeink lebe­csülése lenne, ha így ten­nénk. A kongresszus újszerű lesz. Mert a számadást, a tervezést a IV. ötéves terv indulási szakaszában végzik el fiataljaink. Mert a ta­vasszal lezajlott választáso­kon megfiatalodtak válasz- tótestületeink. Mert a párt ifjúságpolitikai határozata után most már saját törvé­nye van a fiataloknak és sorolhatnám tovább azok­nak a nagy horderejű ese­ményeknek a sorát, amelyek kedvezővé tették a kong­resszus időpontját. Vélemények, javaslatok, bírálatok A beszámolók ismertetése után harminchat küldött ad­ta le hozzászólási lapját. Hiába voltak tömörek, mag­vasak a beszédek, nem kap­hatott szót minden jelent­kező. De a jő és okos javas­latok mindenképpen meg­hallgatásra találnak. Jegy­zőkönyvhöz csatolták azok­nak a feloszólalását, akiket a nagy plénum időhiány miatt nem hallgathatott meg. Az elhangzott vélemények, javaslatok, kezdeményezé­sek, reális bírálatok, dicsé­retek változó sokasága moz­galmassá tette a vitát. Vitazárót Fehér József tartott. Hangsúlyozta a vi­ta hasznosságát, s jó mun­kát kívánt a megválasztan­dó KISZ bizottságnak. Ked­ves jelenet volt, amikor a búcsúzó első titkárt, aki a szovjet pártfőiskola hall­gatója lesz, a küldöttek kö­szöntötték. Ezután sor ke­rült a választásra. A KISZ megyebfeottság első titkára Szívós Antal lett. Titkárai: Elek Sándor, Bede László- né és FutaJki Piroska. A pénzügyi ellenőrző bizott­ság elnöke: Szepesi János. Á helyi építés teendőinek jobb ellátásáért Készei eséi*e níírrlik megyénkben a tanácsi költségvetés! üzemek teljesítményét Mindenekelőtt olyan épü­letkarbantartás, felújítás, szociális-kommunális léte­sítmények bővítése, újak fel- pítése és több más, község, illetve városgazdálkodási feladat hárul a költségveté­si üzemekre, amelyeket a helyi tanácsoknak kell meg­oldaniuk, saját hatáskörük­ben biztosítaniuk. Ez az alapkövetelménye az üzemek működésének, amelyet éves feladattervben határoz meg részletesen, a felügyeletet gyakorló tanács végrehajtó bizottsága. Nem véletlenül kapott ez különös hangsúlyt azon a széles körű tanácskozáson, amelyet a közelmúltban-, tar­tottak — megyei irányelv- tervezet alapján — Szolno­kon. Néhány költségvetési üzemnél ugyanis feltűnően sok a nem tanácsi szervek részére végzett munka — mint megállapították. Pedig ezek az üzemek csak akkor vállalhatnak másoktól, ka­pott- feladatokat ha mara­dékai anul eleget tesznek ta­nácsi kötelezettségüknek, S ebben bizony még sok a kí­vánnivaló, amiért teljes jog­gal elmarasztalhatok az „idegen” megrendelésre job­ban vállalkozó üzemek. Kél szeres teljesítmény Ma szám szerint 17 műkö­dik a megyében, s az elmúlt három év alatt kétszeresére nőtt a teljesítményük. Az idei munkájuk tervezett ér­teti esítő képességüket, ami­hez technikailag és szakmai hozzáértés dolgában egyaránt szüksége: biztosítani a meg­felelő feltételeket. A kétszeresére növelt tel­jesítményt nem csupán a mai 17 üzemre alapozza a megyei vezetés, hanem újak létesítésére is. Különösen indokéit Cibakháza, Jászla- dány, Rákóczii alva, Tisza- földvár. Űjszász, Abádsza- lók és Kenderes nagyközsé­gekben tanácsi költségvetési üzemet alapítani — hangsú­lyozta a tanácskozás egyik előadója. Az irányelv-terve­zet több helyi tanács társu­lásával szervezett. közös költségvetési üzem létesíté­sét is indítványozza. „Az anyagellátás jobb biztosítá­sa érdekében, anyagbeszer­zési és elosztási feladattal egyesülést, társulást szüksé­ges ... létrehozni” — mond­ja -a tervezet. A további fejlődéért Ez év nyarán a megyei ta­nács építési és pénzügyi szakemberei alapos vizsgá­lattal értékelték a költség- vetési üzemek helyzetét. Sok javítani valót, fontos teen­dőt határoztak meg a továb­bi fejlődés biztosítására. Na­gyon lényeges a szabálysze­rű működés feltételeinek megteremtése, amely egy­aránt feladata az üzemveze­tésnek és az irányító, ala­pító tanácsnak, illetve a vb szakigazgatási szervezetének téke 132 millió forint. Fon- v is. Mindegyik költségvetési tos követelmény, hogy egy- üzem önálló jogi személy, két év alatt megduplázzák amely mérlegkészítésre, 5—7 százalékos nyereségszinten folytatott gazdálkodásra, a társadalmi tulajdon védel­mére stb. kötelezett. S e korántsem teljes felso­rolásból következik az a feladat, hogy meg kell szi­lárdítani a pénzügyi-számvi­teli fegyelmet. Ez is sok ten­nivalót szab: közülük nem új, de több helyütt mégsem biztosított a megfelelő utó­kalkuláció, a havonkénti számlázás, a belső ellenőr­zés, a forgóeszközök forgási sebességének növelése, ami­hez természetesen nélkülöz­hetetlen a hozzáértő szakem­berek alkalmazása. E nagy témakörben új követelmény, hogy a kettős könyvelést va­lamennyi üzemben 1972 vé­géig bevezessék. Megteremteni a feltételeket Rendkívül sok és szerte­ágazó feladat hárul tehát mind a felügyeletet gyakorló tanácsokra, mind az önálló költségvetéssel gazdálkodó üzemek vezetőire. Javarészt olyan teendők, amelyeket máris megfelelő színvonalon kellene, s kell mielőbb ellát­niuk, de több új követel­ményt is támaszt a fejlődés. Mind a technikai ellátottság, mind az emberi hozzáértés javításában, mind pedig rendeltetés szerinti. műkö­désükkel kapcsolatban. Két-, ségtelen: csak akkor tehet­nek eleget az irántuk tá­masztott s évről évre növek­vő kötelezettségnek, ha az előírt feltételeket megterem­tik, M. I. A tc 'őm »gisjéiiy felmérése A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat a napok­ban kezdte meg a termelő- szövetkezetek .1972. évi tava­szi vetéséhez szükséges ku­korica vetőmagigények fel­mérését. A Martonvásári Kutató Intézet igyekszik segítségére lenni a termelőszövetkezeti szakembereknek. Tavasszal az ország különböző tájain a termelőszövetkezeti terü­leti szövetségekkel együtt­működve több mint száz ter­melőszövetkezetben üzemi fajta próbákat állított be a rendelkezésre álló marton­vásári hibridekből. — így a szakemberek a nagyüzemi fajtapróbák parcelláin már / a tenyészidő alatt — saját gazdaságukhoz hasonló kö­rülmények között — vizs­gálhatták a hibridek tulaj­donságait. , j Sza bályozták a Sebes Körös leg veszélyesebb szakaszát Szabályozták a nagy esésű és gyors víz járású Sebes- Körös legveszélyesebb —- Szeghalom és Vésztő közötti —■ szakaszát. — A Sebes- Körös a tavalyi nagy árvíz idején már erősen veszélyez­tette az árvízvédelmi mun­kálatokat s a tordai vasúti hidat. Jászkunság! hétköznapok Szaktechnikus, vagy üzemmérnök? Népes egyiptomi csoport érkezik november 20-án a mezőtúri Felsőfokú Mezőgazdasági Gépészeti Technikum­ba. Mindannyian mérnökök. Jó félévig Mezőtúron tanulmá­nyozzák a szakmát. December elején hét szovjet speciális szerviz- és ok­tatókocsival, többnapos bemutató lesz a technikumban. Pest, Nógrád, Komárom, Tolna, Baranya, Báes és, Csong- rád megyéből látnak vendégül naponként hatvan-nyolcvan szakembert. A jövő tavasszal nyolcszáz résztvevővel — közöttük sok külföldivel a mezőtúri felsőfokú technikumban ren­dezik az országos mezőgépészeti tanácskozást. Diagnosztikai kocsival és műszersorral érkező cseh­szlovák szakemeberek fogadására készülnek. Olyan szov­jet traktorkiállítást akarnak rendezni,, amelyen hazánk­ban még nem lévő gépeket is bemutatnak. példa egyedi — bár sok ha­sonló van — de találó néhány helyen nem a szaktu­dás, hanem egyéb szempont az elsődleges. ☆ A meztőtúri felsőfokú tech­nikumnak még egy éve van hátra. Akkor végképp eldől, mi lesz vele. Az ilyen jelle­gű intézményeket ugyanis fokozatosan megszüntetik, — intézményünkhöz, ha volna lakás. — Az előadótermek nem olyanok, mint kellene. Közép­iskolai oktatásra készültek, kettőt szakítottunk egybe. Üj tanterem is kellene. S talán mindenekelőtt az kellene, hogy a vezető posz­tokon ülöK mindegyike is­merje feli' olyan szellemi bá­zis van Mezőtúron, melynek fejlesztéséhez fontos népgaz­dasági érdekek fűződnek. — Nem is olyan régen — mesélte a városi NEB elnök- helyettese — szóba került az egyik értekezleten, hogy a szövetkezeteknek keresni kel­lene a kapcsolatot a felsőfo­kú technikummal. A javas- lattevőt leintette a város vagy főiskolává alakítják. * egyik korábbi vezetője, mond íme néhány epizód az in­tézmény életéből, amely ar­ra vall, hogy az oktató-ne­velőmurikán túl sokrétű te­vékenységet fejt ki az itteni vezetőgárda. Természetesnek tűnik, hogy ezt a vállalkozó szellemet, alkotókészséget megfelelően kiaknázzuk, s megyénk mezőgépészeti szak­emberellátottság az orszá­gos átlag felett van. Vígh Pál igazgató azonban vétóz: — Megyénk mezőgépészeti szakemberellátása katasztró- fális. Említhetnék szamokat, de felesleges. Évente száz szaktechnikus végez Mezőtúron, s az is ke­vés. — Négy-öt hely közül vá­laszthatnak az országban a végzősök. Az elhelyezkedés nem gond, gyökeret ereszteni annál nehe­zebb. Az egyik termelőszö­vetkezet például ösztöndíjas mérnökét küldte el. A gépé­szeti csoportot továbbra is egy segédleveles „szaki” irá­nyítja. A tsz elnökhelyettese, egyben párttitkára így véle­kedik : „Kimondottan fennáll a hatalomféltés”, — mármint az öreg „szaki” részéről. A Megyénk és a környékbeli mezőgazdasági jellegű me­gyék fontos érdeke, hogy Me­zőtúron főiskola legyen. Egy felsőfokú •< mezőgazdasági technikumot — • a kar­cagit — már Vesz­tettük, s nem nyertünk he­lyébe mást. — Messzemenő támogatást várunk a mégye vezető szer­veitől, — mondja Tóth Ist­ván igazgatóhelyettes. S nemcsak a, főiskolává válásban, hanem egyéb vo­natkozásban is elkelne több segítség. — Tettrekész, ióképességű fiatal mérnökök jönnének van: mit kezdjünk a tech­nikummal, nincs ott egy gé­pészmérnök se”. Pedig majd­nem harminc okleveles gé­pészmérnök dolgozik ott. — Az intézmény szakgár­dája, egy-egy tsz teljes gépe­sítési tervét el tudja készíte­ni, mégis nagyon ritkán igény­lik közreműködésünket — módja az igazgató. — A Pe-, tőfi Tsz-be terveztünk egy füfigőpályás takarmánybevi- vőt, kérte közreműködésün­ket az állami gazdaság is, — de ezzel kimerült a város igénye. Távolabbról jobban felkeresnek bennün­ket, — így például a kétpói- ak. A helyi igény inkább csak az, kölcsönözzünk gé­peket. A mezőtúri gépállomást két évvel ezelőtt hozzájuk csatolták, s a korábban defi­cites üzem nyereséggel dol­gozik. Galambos Béla műsza-, ki igazgató joggal büszke er­re: — Évi 24 millió forint a termelési értékünk. Négy-öt­millió forintos nyereséggel számolunk. Húsz éven át egyetlen mér­nök sem maradt meg a gép­állomáson. Amióta a techni­kum tanműho1ve lett, több mérnök, technikus dolgozik ott. — Mindenkit tanulásra ösz­tönzünk. örülünk annak, hogy sok munkás jelentkezett szak- középiskolába. Galambos Bélának meg van az erkölcsi alapja a ta­nulás buzdításában. Két dip­lomát szerzett, most készül a doktori disszertációra. > * * Mezőtúron így telnek a na­pok a felsőfokú technikum megszűnése előtt. Remélhető­leg a megszűnés egyben elő­relépés is, — megalakül ott a főiskola. Indokolja ezt az is, hogy az országban ez az intézmény bocsájt ki legtöbb szaktechnikust, akiknek tan­anyaga lényegében megegye­zik főiskolás társaikéval. Megérdemlik tehát, ho?v ők se technikusként, hanem üzemmérnökként hagyják majd el Mezőtúrt. Simon Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom