Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-28 / 281. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. november 59. Ne légy beteg, ha amerikai vagy! KÜLPOLITIKA AZ AMERIKAIAK MILLIÓI NEM RÉSZESÜLHETNEK KELLŐ ORVOSI ELLÁTÁSBAN. A GYÓGYKEZELÉS OLYAN DRÁGA, HOGY MÉG A JÓMÓDŰAK, KÖZÉP- OSZTÁLYBA TARTOZÓAK IS MEGEMLEGETIK EGY- EGY BETEGSÉGÜK KÖLTSÉGEIT. DANIEL SHOR ÜJ- SÁGlRÓ HA AMERIKAI VAGY, NEM SZABAD BETEGNEK LENNED CÍMMEL KÖNYVET ÍRT AZ AMERIKAI EGÉSZSÉGVÉDELEMRŐL. A KÖNYV ELOLVASÁSA UTÁN ARRA A MEGÁLLAPÍTÁSRA JUTUNK, HOGY AMERIKÁBAN BETEGNEK LENNI — VALÓSÁGOS FÉNYŰZÉS. Jugoszlávia nemzeti ünnepén A testvéri jugoszláv nép mérlegkészítése nagy nemzeti ünnepén minket, magyarokat, szomszédaikat örömmel és megelégedéssel tölt el, hiszen azokat az eredményeket, amelyeket elértek, a sajátunkénak érezzük, a szocialista internacionalizmus szellemében. Aminthogy osztozunk gondjaikban is. A mérleg feltétlenül pozitív. November 29-én mindig két, a jugoszláv nép, de az európai haladó és békeerők szempontjából is igen fontos, fényes évfordulóra emlékezünk. 28 évvel ezelőtt, 1943-ban ezen a napon alakult meg a Jugoszláv Nemzeti Felszabadítási Bizottság, az új jugo- . szláv ideiglenes kormány, amely elhatározta, hogy a fasiszta megszállóktól megtisztított országban új államrendet hoz majd létre. 26 évvel ezelőtt, 1945. november 29-én pedig kikiáltották a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot. A szövetségi államforma keretében a hat köztársaság és a két autonóm tartomány — amelyek közül természetesen a Vajdaság életének alakulókéra mi magyarok különösen figyeltünk — megkezdhette az új államrend megszervezését. S ma elmondhatjuk, hogy a soknyelvű és soknemzetiségű ország valóban rendkívül tiszteletre méltó eredményeket ért el. Jugoszlávia, amely 1,7 millió embert veszített a háborúban — s mindenekelőtt a hősies, minden európai nép csodálatát kivívó partizánharcában — jól sáfárkodott, elnyert szabadságával, amelyet saját erőfeszítésein kívül a szovjet hadsereg áldozatos harcának és világra szóló győzelmének köszönhet. A történelmi okokból meglehetősen elmaradott országban gyökeres társadalmi és gazdasági átalakulást hajtottak végre. Erőteljesen fejlődött az egész népgazdaság, emelkedett a lakosság anyagi és kulturális színvonala, különösen az egykori királyi kormányzat által magárahagyott és rendkívül elhanyagolt területeken. Az 1971—75-ös éveli időszakára vonatkozó igen nagyvonalú fejlesztési elképzelések módozatait jelenleg vizsgálják. Évi 7 százalékkal kívánják növelni a társadalmi össztermék mennyiségét, olymódon. hogy évi 4—5 százalékkal emelkedjék a munka termelékenysége. Növekedni fog az ipar részvételének aránya a nemzeti jövedelem termelésében, s az ország kevésbé fejlettebb területeinek a tervidőszakban gyorsabban kell fejlődniük a fejlettebbeknél, elsősorban Horvátországnál és Szlovéniánál. A foglalkoztatottak számát 900 ezerrel kívánják emelni, s ezzel az ország gazdasági élete egyik legégetőbb problémájának megoldása felé tesznek nagy lépést. Jugoszlávia azonban nemcsak a szocializmus építésében keres sajátosságainak megfelelő utakat-módokat, hanem a nemzetközi porondon is igyekszik kezdeményező szerepet vállalni. E politikája általában egybevág a szocialista közösség országainak célkitűzéseivel, mindenekelőtt pedig az antiimperialista világerők harcának szolgálatával. Az utóbbi idők eseményei, első sorban Leonyíd Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának szeptemberi belgrádi látogatása és Jo- szip Broz Titóval együtt aláirt közös nyilatkozat az együttműködésnek ezt a jellegét még jobban eláhúzták és újabb ösztönzést adtak a közös cselekvésekhez. Magyarország és Jugoszlávia jószomszédi viszonyát, barátságát és szocialista együttműködését is jóleső érzéssel nyugtázhatjuk. Ezt a tendenciát ebben az évben is több' részletmegállapodás erősítette. A bennünket összekötő tényezők, mindenekelőtt a két ország azonos jellegű társadalmi rendszere, mély meggyőződésünk szerint, ezután is a barátság és a kölcsönös bizalomra épülő együttműködés erős támasza lesz. m emzeti ünnepükön őszinte baráti üdvözletünket j^j küldjük Jugoszlávia testvéri népeinek és szívből kívánjuk, hogy még nagyobb sikereket érjenek el hazájuk szocialista építésében, a szocializmus nemzetközi ügyének felvirágoztatásában. Alagút a felhők között A hegyvidéki Tádzsikisztán északi és déli területei között több mint fél évre megbénul a közvetlen kapcsolat. A lavinák és hógörgetegek nemcsak elzárják az Anzobi hágót, hanem tönkre is teszik a fontos útvonalat, amelynek helyreállítása évről évre nagy összegeket emészt fel. A gépkocsikon lebonyolított szállítások majdnem háromszor hosszabb útvonalon történnek. A problémát alagút építésével fogják megoldani. Már készülnek a topográfiai felvételek, a műszaki dokumentációt pedig négy nemzeti intézet és a Közlekedési, Építésügyi Minisztérium ösz- szövetségi Intézete dolgozza ki. A leendő Anzobi alagút az ország legbonyolultabb hasonló jellegű építménye lesz. Ki ne látott volna már olyan színes levelezőlapot, ahol a hóval borított Fuzsi- jama tövében virágoznak a pseresznyefák. A fák között színpompás kimonóba öltözött nők tipegnek magas, fatalpú cipőben. Ez a romantika — de mi a valóság. A közel 4000 méter magas vulkán lábánál ma Ja^-'n egyik legfontosabb iparvidéke terül el, ahol a gyárkémények füstje elfödi a tűzhányót, s a leánykák overáit hordanak. Az ősi templomokat szinte elnyelik az üzemek hatalmas vasbeton épületei. A természet még ott is eltűnik, ahol nem építkeztek. Az ilyen helyeket olyan tömegekben látogatják a japánok, hogy alig marad talpalatnyi folt, ahol látszik a fű. Tokiótól kissé északra kezdődik egy közel 600 kilométer hosszú, 40—60 kilométer széles sáv: Japán 102 millió lakosából itt él 63 millió. Ügy számítják, hogy a Csendes-óceán melletti sáv a világ legnagyobb összefüggő települése lesz 30 éven belül, olyan hatalmas városokból, mint Tokió, Nagojá, Oszaka. A modern Japán gyors és nagyarányú fejlődése ma elég vitatott kérdés. Általános ismereteink Japánról Az amerikaiak milliói nem részesülnek orvosi kezelésben vagy azért, mert nem tudják megfizetni a kezelés költségeit, vagy azért, mert képtelenek orvoshoz jutni, íme egy példa arra, hogyan válik az ember az amerikai egészségügyi szolgálat áldozatává. A 33 éves Johan van der Sande és felesége 1957-ben telepedett le az USA-ban. Nem sokkal később munkához jutott, és két gyermeket fogadott magához. 1965-ben Van der Sande már „igazi amerikainak” érezte magát volt felesége, háza és két gyermeke. Sorbanállás Ám 1966-ban magas vérnyomása miatt orvoshoz kellett fordulnia. Jó néhányszor munkahelyet is változtatott. Három évvel később, 1969-ben az orvosok megállapították, hogy a veséjével van baj és a Los Angeles-i központi klinikára utalták. Művesével pögyították. Minden gyógykezelésért 200—300 dollárt kellett fizetnie. A kezelés végül is olyan sokba került, hogy el kellett adnia a házát. A kórházi számla 22 ezer dollárra rúgott. Barátai segítségére siettek, és pénzt gyűjtöttek neki kezelésére, ő azonban visszautasította. Hollandiai rokonaitól levelet kapott, amelyben tudatták vele, hogy szülőhazájában, mivel nem vette fel az amerikai állam- polgárságot, ingyen kezeltetheti magát Gyorsan határozott, és hazatért Chicago az amerikai orvos- tudomány központja. A városban 80 kórház van, és az orvosok képzése öt egyetemen, valamint főiskolán folyik. De Chicago West Side nevű negyedében az ott élő 300 ezer lakos körében az elég hézagosak, az esetleges illúziók elosztására érdemes megvizsgálni bizonyos tényeket Made in Japán A XX. század hetvenes éveiben az olyan vállalatnevek, mint a Sony, a Honda, illetve, a „Made in Japan” jelzés világszerte ismertek, gyártmányaik éra alacsony, a minőség elfogadható. , A japán vállalkozók éveken át minden nélkülözhető yent beruháztak, áruikkal meghódították az európai és az amerikai piacot. A hosszú ideig felfelé ívelő gazdasági grafikon azonban most már lefelé tendál és első jelei mutatkoznak annak, hogy Japán belefullad iparosításának túlzásaiba. Másszóval: úgy látszik. Japán elérte saját kimeríthetetlennek láts 5 lehetőségeinek határait, illetve eljutott az emberi odaadás. helyesebben a kizsákmányolás már a japán ember számára is elviselhetetlen mértékéig. Ez talán bizonyos magyarázatra szorul. Japán eddigi erőforrásainak egyike ugyanis dolgozóinak magasfokú fegyelmezettsége. állóképessége volt, odaadásuk és szorgalmuk, amely áthatotta az egész gazdasági amerikai átlaghoz viszonyítva, három-négyszer nagyobb a betegek száma. Az emberek hosszú sorokban várakoznak a Cook Cownt kórház rendelőjében. Naponta mintegy ezer ember kér orvosi . vizsgálatot vagy kórházi beutalást. Sok embernek elfogy a türelme, és dol- gavégezetlenül hazamegy. Másokat, akiket kórházba kellene utalni, túltelítettség miatt, hazaküldenek. Akik mégis kapnak beutalót, órák hosszat várakoznak egy közönséges röntgenfölvételért. Csillagászati összegek Alex Freedman 1970-ben kapott beutalót az egyik San Franciscó-i kórházba. Orvosi szemszögből nézve, egyszerű operációt kellett végrehajtani rajta, ám ami a pénzügyeket illeti, azok távolról sem voltak ilyen egyszerűek. Négy orvosi vizsgálatért 27 dollárt fizetett. Az ápolónő szolgálataiért naponta 28,18 dollárt, egy kórházi napért 71,75 dollárt (ide értve az adminisztrálásért járó 6,37 dollárt, az élelemért járó 6,30 dollárt, egyéb szolgálatokért 4,66 dollárt, a kortörténet vezetéséért 3,87 dollárt, mosásért 1,99 dollárt stb.) A kórházban eltöltött első nap 99,85 dollárjába került. Másnap Freedmant megoperálták. Ez újabb 190,85 dollárral nevelte a számlát. A kórházban eltöltött második nap végén már 302,60 dollárral tartozott. Az ötödik napon Freedman elbocsátást kért. Az elbocsátólaphoz 616,35 dollárra szóló számlát csatoltak. A sebésztől 300 dolláros, az érzéstelenítőtői pedig 76,50 dolláros számla érkezett, így aztán a műtétért és ötnapi kórházban tartózkodáéletet. Gyakorlatilag ennek jelentős szerepe van abban, hogy Japán a világ harmadik ipari államává küzdötte fel magát Az ország 1959- től megötszörözte exportját. Viszonyításul talán elegendő megemlíteni, hogy az említett idő alatt az NSZK csak megháromszorozta azt. A nagy exportáló országok között pedig a nyolcadik helyről a negyedik helyre rukkolt, így csupán az USA, az NSZK és Anglia előzi meg. Érdekes módon hosszú éveken át — amihez az emberek manipulálása is belejátszott — a japán ember számára a nemzeti büszkeség mércéjét a gazdasági mutatók, a külkereskedelemben való részesedés, az export szerződések és mérlegek számadatai jelentették, amellyel megpróbálták elterelni figvelmüket az emberhez méltó követelmények jogos igényéről. Az ó iós kifullad Az ilyen gyakorlat természetesen csak tiszavirág életű lehet és most a ténvev igazolják, hogy amit a Janón kormánv éveken át olv mértékben elhanyagolt, nevezetesen a kórházak, utak lakásaok építését, a környesért 1017,75 dollárt fizetett. A kórházi kezelési költségek ötször gyorsabban emelkednek a létfenntartási költségeknél. Tíz esztendővel ezelőtt egy Freedmanon végrehajtott műtéthez hasonló még fele annyiba került. Ha a helyzeten nem változtatnak. tíz év múlva ugyanez az operáció a jelenleginek kétszeresébe kerül. Egy kórházi nap hetven dollár Amerikában pillanatnyilag egy kórházi napért átlag 70 dollárt kell fizetni. A nagyvárosokban még ennél is többet: New Yorkban 110 dollárt. Bostonban 103-at, Chicagóban 90-et, Los Angelesben pedig H7 dollárt. Az amerikai egészségügyi szolgálat másik sarkalatos kérdése az orvosokat érinti. A gyakorló orvosok egyszerűen „kifutnak az időből”. Nagy elfoglaltságuk miatt képtelenek lépést tartani az orvostudomány fejlődésével. Ma sokkal több orvos van, mint valaha, annyi azonban nincs, hogy az orvosok a betegek lakására is eljuthatnának. Jelenleg 10 ezer amerikaira 151 gyakorló orvos jut, tízzel több, mint 1950-ben. Az orvosoknak több mint fele azonban az orvostudomány egy-egy szűk területére specializálja magát. Ezért aztán valójában 2000 lakosra csak egy-két orvos jut. ösz- szehasonlításként megemlítjük, hogy 1930-ban ugyanennyi lakosra három orvos jutott. Az amerikai orvosok kétharmadának páciensei a gazdagok köréből kerül ki. Bár az átlagos amerikai ma kétszer többet költ orvosi kezelésre, mint tíz éyvel ezelőtt, az egészségügyi szolgálat semmivel sem változik. A halandóság 1950 óta nem csökkent. A gyermekágyi halandóság az USA-ban nagyobb, mint a többi, iparilag fejlett országban, a gyermek- halandóság pedig nagyobb arányú, mint a világ 12 legfejlettebb országában. zet szennyeződését megakadályozó rendszabályok érvényesítését, — megbosszulja magát. Túl ezen, a munkások egyre tömegesebben kezdenek magasabb béreket követelni. A gazdasági tervezőknek rá kellett döbbenniök arra, hogy a dolgozók nem hajlandók örökké a „nemzet nagyságának” (értsd a korlátlan kizsákmányolásnak) érdekeit mindenekfölöttinek tekinteni. A hatvanas évek végén a bruttó termelés évi növekedése átlagban rendszeresen meghaladta a 10 százalékot. Viszonyításként említhető, hogy az iparilag fejlett NSZK-ban az elmúlt tíz évben. az átlagos évi növekedés 5,2 százalék volt, az USA-ban pedig csak évi 4 százalék. A szakemberek valószínűnek tartják, hogy Japán gazdasági élete a most következő években az eddiginél lassabban fejlődik majd. A Fűi bank prognózisa szerint. Japán az 1967—69 közötti évek hatalmas fellendülését nem éri el még- egyszer. s a szkeptikus japán szakértők azt tartják, hogy a gazdasági élet 8—10 százalékkal lassabban fejlődik a jövőben, mint eddig. A világlapok jóslata szerin'. Japán súlyos gazdasá g problémák előtt áll. A múlt év nyara óta például a leghosszabb és legsúlyosabb re- cesszióval küzdenek. Eddig a hatalmas beruházási kedv és a nagv fogyasztói kereslet 'Olt mindenekelőtt az. ^rnoi.- a fejlődést nagy mértékben előrevitte, nem pedig a látványos export eredmények. A japán export a bruttó társadalmi termék 10 százaléka. Illusztrációként említhető, hogy a recessziót fokozza a belső vásárlói kedv csökkenése. Példa erre a színestévéket gyártó ipar. Amikor ismeretessé vált, hogy a Hitachi és a Tochiba olcsóbban árusítja ezeket a készülékeket az Egyesült Államokban, a vásárlók sztrájkba léptek, s most egymillió ilyen készülék porosodik a raktárakban. Kihas? n álatlan kapacitások Az előállító kapacitás kihasználása is csupán 50—70 százalékos. Mindenütt csökkennek a nyereségek, így a vegyiparban például a hét lep nagyobb műszálüzem nyeresége az utolsó félévben átlagosan csaknem 19 százalékkal csökkent. De csökkentették az autóipar termelését 's, ugyanis az évi termelés tíz százaléka eladatlan. Az autógyárosok az egyre növekedő export ellenére sem látják rózsásnak a jövőt és rendkívül elővigyázatosak. Ez az elővigyázatosság más területekre is iellemző. 1955 és 69 között például a szerszámgépiparban évi átlagban 19 százalékkal nőttek a beruházások. Erre az évre már csupán tizenöt százalékot terveztek, a későbbiek folyamán ezt is 8,6 százalékra helyesbítették. bár állítólag csak öt százalék a reális. A nagyvállalatok a kon- Uurrencia harcban újabb é? ú jabb termelési terüle'' hajszolják magukat, nem törődve a munkamegosztással és a specializálódással. A Mitsuchita elektronkonszern például tízezer áruféleséget állít elő. Hasonló terjedelmű a Sony és a Hitachi termelésének skálája is. A nagyok versenyével szemben a kis- és középüzemek százezrei kilátástalan helyzetbe kerülnek. így a nagyoknak olcsó szolgáltató munkát végeznek. Még a kisiparnál is elmaradottabb a kiskereskedelem. Egyébként a kisipar igen gyenge termelékenysége emeli a fogyasztási cikkek kiskereskedelmi árát. Eközben a nagyipar termékeinek ára csaknem állandó. Mindehhez hozzátartozik az is, hogy az erősen emelkedő bérek miatt Japán inflációs helyzetbe került. Ma már a kimeríthetetlennek látszó olcsó munkaerő tartalékokból sem meríthetnek korlátlanul. A munkaerőhiány Jaoánban is nagyon reális valóság. Felébrednek a dolgozók A nagy tokiói luxusszállodák még mindig rr-genged- hetik maguknak, hogy a vendéget két kimonós hölgy kísérje a lifthez. A Ginza negyed áruházaiban még ma is alkalmaznak lányokat, akiknek csupán az a munkájuk, hogy a mozgólépcsők előtt meghajoljanak a vásárlók előtt és megköszönjék a vásárlást. A nem termelő munkaerő még jelenleg Is nagy ferlajékai ellenére állandóan emelkednek a japán bérek, Á japán idill és a valóság l
