Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-28 / 281. szám

1871. »owember 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Kifutott a Vosztok bázisba jő Elkészült a leningrádi Admiralltás hajógyárban és meg­kezdte próbaútját a szovjet halászflotta új zászlóshajója, a Bégyfedélzetes, kétcsavaros Vosztok bázishajó. A hajó vlzkiszorítása 43 400 tonna, fő hajtóműveinek Óeljesítménye 26 ezer lóerő, sebessége 19 csomó. Az úszó halíeldolgozó kombinát napi teljesítménye eléri a három­száz tonnát Valamennyi technológiai folyamatot komplex gnódon bépesítették. A Vosztok feladata) halászat a távoli vizeken, a hal ' feldolgozása konzervnek, fagyasztott halnak, hallisztnek és halzslmak. A hajó egyhuzamban négy hónapig képes a nyílt vízen tartózkodni. A bázishajó fedélzetéről vízre lehet bocsátani 14 kisebb halászhajót amelyeket a halrajok fel­kutatásához szükséges műszerekkel szereltek feL A felderi- ' késre rendelkezésre áll két helikopter is, ezek számára fel- szállóhely és hangár épült a fedélzeten. Kényelmes egy- és kétszemélyes kaj ütők, könyvtár, mo- „«1, nagy úszómedence te táncparkett biztosítja a mintegy 1600 főnyi legénység te kiszolgáló személyzet teljes ké- ^ gyeimét ■r A KGST-országok gazdasági kapcsolatai a fejlődő államokkal Ax együttműködés távlatai Lézer a J farsől szakemberek kísér­őieteket végeztek azzal kap­csolatban, hogyan lehet lé­zerrel mérni a sportteljesít- Idényeket. A Sport-, Turisztikai te Üdülési Központ megbízásá­ból elkészült egy olyan pro­totípus, amely a gyakorlat­ban kitűnően bevált Az új lézerberendezés segítségével ezredmásodpercnyi pontos­sággal lehet mérni a ver­senyzők idejét Az Időmérő leállítása impulzussal törté­nik, amelyet ugyanolyan dió­da hoz létre, mint amilyet a lézernél használnak — ellen­tétben az eddigi berendezés­sel, amely fotocellás alapon működött A szakemberek yéleménye szerint az új mé­IrdeRes módon mosí már gyorsabban, mint a termelé­kenység. Ahogyan a ham­burgi Spiegel írja, a nagy acélkonszerneknél, a Nissan vagy a Toyota autógyárak szerelőcsarnokaiban már nem sokat érezni az egykor oly híres japán hangyaszorga­lomból. az olyan dolgozókról, akik egész nap megelégsze­nek egy csésze rizzsel, némi szárított hallal és zöld teá­val. Japánban a munkaadók ma is középkori hűbérurak módjára „gondoskodnak” a munkavállalókról. Ezért ab­szolút hűséget követelnek tő­lük. Ha egy munkavállaló el­végezte a- szakiskolát, vagy az egyetemet, munkaképessé­gének egész tartamára veszik fel az üzembe. Az üzemeknek munkás- szállóik vannak, saját orvos­sal, ágyakkal rendelkeznek kórházakban, esetleg saját kórházuk van; óvodák, sportlétesítmények állnak a dolgozók rendelkezésére. A vállalat még házasságot is közvetít. A dolgozók büszkék a vállalati egyenruhára, s a vállalat emblémájára. Mun­kakezdés előtt olykor rázen­dítenek a vállalati himnusz­ra. A Matsushita Slectricnél ilyenkor az igazgatókkal együtt hitet tesznek a „tár­sadalmi összhang” igazságá­nak szelleme: a szorgalom, a szerénység, az alkalmazkodás és a hála mellett. Ez az idillikus kép a vál­lalatról, mint egy „nagy csa­ládról”. amelyben a mun­kaadók és a munkavállalók kölcsönösen támogatják és buzdítják egymást tulaj­spórtban rőberendezés kiváló íulaj- donságokkal rendelkezik. Al­kalmazható igen nagy távol­ságokra és nemcsak atlétikai vagy síversenyeken, hanem a vízisportokban is, ahol a víz áramlása miatt az idő méré­se nehézségekbe ütközik. A jelenlegi berendezésnek csak egy csatornája van, ami annyit jelent, hogy csak az első versenyző idejét lehet mérni vele. Műszakilag azon­ban elképzelhető többcsator­nás berendezés is, amely pél­dául atlétikai versenyeken le­hetőséget nyújt arra, hogy a százméteres síkfutás befejez- tét követő néhány tizedmá- sodperc alatt valamennyi versenyző pontos idejét kö­zölhessék. 'donképpen az egyén teljes függőségét leplezi. Ködösíti a munkásság osztályérdekeit. De túl ezen, elfedi az állami szociális szolgáltatások csak­nem teljes hiányát. A kis- és középüzemeket, tekintve pe­dig elhomályosítják azokat a munkakörülményeket ame­lyek gyakran túlmennek a képzelet határán. Japánban napjainkban kö­rülbelül olaszországi bérszin­tet értek el. Egyébként, Ski munkahelyet változtat, el­veszti jogát a nyugdíjra, esetleg a lakásra is. Ezért a munkavállalók nem tehetik meg, hogy jobb fizetésért más vállalathoz menjenek. A vállalaton belüli beosz­tás kizárólag az igazgatóság­tól függ. Megtörténhet, hogy az orvos az adminisztrációba kerül, vagy a mérnököt eset­leg bedugják a könyvelésbe. A japán vállalati igazgatási rendszer alapja, hogy min­denkinek alá kell vetniema- gát a vállala közös céljai- gát a vállalat közös céljai­nak. A munkavállalóknak ezt a teljes szociális kiszol­gáltatottságát nem is lehet európai mércével mérni. A gazdasági élet vezetői is viszonylag alacsony fizetést kapnak.. A szakadék, amely a munkásokat és alkalma­zottakat elválasztja a veze­tőktől sokkal kisebb, mint Európa fejlett ipari államai­ban. Egy japán igazgató leg­feljebb a felét keresi annak, mint a Német Szövetségi Köztársaság valamely ipari üzemének igazgatója. Ezzel szemben a vállalatok hatal- tő alkalmazottaiknak repre- mas összeget juttatnak veze­Az utóbbi években jelen­tősen elmélyültek és meg­szilárdultak, új formákkal gazdagodtak a szocialista ál­lamok, különösen a KGST tagországok gazdasági kap­csolatai a fejlődő államok­kal. A Szpvjetunió 1955-1970­ben nyolcszorosára, Csehszlo­vákia 1,7-szeresére, Lengyel- ország háromszorosára, az NDK 4,7-szeresére növelte áruforgalmát a fejlődő álla­mokkal A Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, az NDK, Magyarország, Bulgária, Románia több mint 60 független nemzeti államnak, körülbelül 2500 ipari és más objektum épí­téséhez nyújt segítséget A fejlődő országok óhajának megfelelően elsősorban a gazdaság állami szektorában folynak az építkezések. A KGST-országok Indiá­ban, Egyiptomban, Algériá­ban, Iránban, Törökország­ban, Pakisztánban villamos erőművek, vas- és színesfém­kohászati üzemek, gépgyártó vállalatok, vegyi- és olajfel­dolgozó üzemek építésében működnek közre. A ,,harma­dik világ” országainak kor­mányai részéről gyakran hangzanak el olyan jellegű kérdések, hogy a szocialista államok, illetve a KGST- országok nyújtsanak segítsé­get olyan vállalatok létesí­téséhez, amelyeknek termé­kei lehetővé teszik a lakos­ság legfontosabb szükségle­teinek gyorsabb kielégítését. Itt elsősorban mezőgazdasági nyersanyagokat feldolgozó üzemekről és gyárakról van szó. A szocialista országok segítségével szén- és ércbá­nyákat, nagyrészt exportra kerülő ásványkincseket tar­talmazó lelőhelyeket tárnak fel, illetve építenek ki. Bulgária elsősorban köny- nyű- és élelmiszeripari válla­latok, öntözőrendszerek, az utóbbi években pedig elekt­romos távvezetékek, transz­formátorállomások. utak építéséhez nyújt segítséget a fejlődő országoknak. Bul­gária közreműködésével In­diában, Egyiptomban és Szudánban korszerű beren­dezésekkel ellátott hagyma­szárító üzemeket, Iránban gyümölcsszörpöket, sűrített paradicsomot gyártó válla­zentáciős költség címén; § így fűzik azokat még szoro­sabban a vállalathoz. Ez a helyzet úgy alakult ki, hogy a II. világháborúig családi klánok uralták a gazdasági életet. Az ameri­kai megszállók azonban ezek vagyonát elkobozták és ki­zárták őket a gazdasági élet­ből. Így a legtöbb vállalat­nál tőke nélküli vezetők vál­tották fel a családi dinasz­tiákat. Japánban a statisztikák elkö dósaik a tulajdon­viszonyokat. A gondosabb szemlélődés nyomán kiderül azonban, hogy hat nagy bankcsoport kezében van a hatalom. A bankok természetesen igye­keznek minél nagyobb befo­lyást gyakorolni a vállalatok irányítására, amit hitelpoli­tikával is képesek elérni. Egyébként a monopólium el­lenes törvény értelmében egy bank birtokában nem lehet több. mint egy vállalat rész­vénytőkéjének tíz százaléka. A bankok tömték b°le a vál­lalatokba a beruházásokhoz szükséges tőke négvötöd ré­szét. A nagy vállalatok saját tőkéjének aránya átlagosan 20 százalék. A háború utáni japán gaz­daság nagyfőnökeit. ellen­tétben a régi családi klánok­kal, az esetek többségében nem érdekelte a vagyonszer­zés Ez megkönnyítette szá­mukra hogy a tömegeket megnyerjék a közös ..családi” cél megvalósításának, a latokat, dohánygyárakat, Al­gériában pedig textilkombi­nátot építettek. Csehszlovákia híres a gépgyártásáról és nem vé­letlen, hogy legfőbb partne­rei azok az országok, ame­lyek különös súlyt helyeznek a nehézipar fejlesztésére, így például India. Irán, Irak, Szíria, Ceylon, Törökország, Pakisztán, Afganisztán. Az NDK közreműködésé­vel is számos vállalat épült a fejlődő országokban. A Né­met Demokratikus Köztársa­ságban gyártott berendezéseket használnak burmai és egyiptomi cement­gyárakban, indiai, egyipto­mi, szíriai, ceyloni és algé­riai szövődékben. Az NDK oktatási központok és iparis­kolák létesítéséhez is segít­séget nyújtott Malinak te Tunéziának. Románia segítségével több fejlődő országban vegyipart és olajfeldolgozó ipart hoz­nak létre. Román tervek alapján építenek szódagyá­rat El Mexban (EAK), gra­nulált szuperfoszfátot előállí­tó üzemeket és kénsavgyá- rakat Törökországban, olaj­feldolgozó vállalatokat Hal­diában (India) és Karachiban (Pakisztán). Lengyelország elősegíti az indiai szénbá­nyászat fejlődését. Magyar- ország nemcsak gyógyszer- gyárakat épít több fiatal fejlődő államban, hanem az elmúlt évben az ENSZ ipar- fejlesztési szakosított szerve­zetével (UNIDO) közösen Budapesten megrendezte a gyógyszeripari szakemberek nemzetközi konferenciáját is. A Szovjetunió jelenleg 40 ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai állammal kötött gaz­dasági és műszaki együttmű­ködésre vonatkozó kormány­közi megállapodást. Ezekben az országokban jelenleg már körülbelül 140 iparvállalat működik, amelyek szovjet segítséggel épültek, ezenkí­vül több mint kétszáz más objektum, — közlekedési, hírközlési, mezőgazdasági létesítmények, tanintézetek, egészségügyi intézmények. Az új vállalatok sok eset­ben a Szovjetunió hasonló üzemeivel kooperálva mű­ködnek. Az indiai Harwar- ban épült nehéz villamos gépi berendezéseket gyártó nemzetgazdaság fejlesztési­nek. Az elmúlt évek tapasz­talatai már kezdik rádöb­benteni a japánokat arra, hogy tulajdonképpen mekko­ra áldozatot is hoztak ezért a fejlesztési fanatizmusért. A gazdasági növekedés ilyen nagy tempója súlyos társa­dalmi bajok forrásává vált. Amíg Japán a magánipar­ban a túlzott beruházásokkal példátlan fejlődést ért elad­dig a közmunkákra szánt összegeket rendkívüli mér­tékben visszatartották. Elma­radt az út- és lakásépítés, a csatornázás, az iskola és kór­ház építés, s mindaz, ami a környezet védelmére szüksé­ges. Talán nincs még egy or­szág, amely annyira nem is­merte fel a szabályt, hogy az ipar elpusztul, ha nincs meg az egyensúly, a terme­lést növelő és az infrastruk­turális beruházások között. Elhanyagolt környezet A Hikari super express 20 percenként indul Tokióból Osakába, és az 515 km-es tá­volságot három óra tíz perc alatt teszi meg, miközben tervszerűtlenül kialakuló zsúfolt városok keletkeznek, sok-sck parányi deszkabódé­val. Tokióban olyan szeny- nyezett a levegő, mint sehol a világon. Ennek következ­ménye, hogy a város minden ötödik lakosa krónikus bron- chitisben szenved, s ahol a rendőrök ólommérgezést kap­nak a közlekedési csomó­pontokon teljesítő szolgálat következtében. üzemben például már meg­kezdték a vízi és turboaggre- gátok gyártását, amelyeknek szerkezeti részegységeit és egyes alkatrészeit a Szovjet­unióból szállít’’ ák. A KGST-országok a szo­cialista munkamegosztás elő­nyeit kiaknázva gyakran egyesítik a fejlődő országok nemzetgazdaságának megszi­lárdítására irányuló erőfeszí­téseiket. A Szovjetunió pél­dául segítséget nyújt Afga­nisztánnak nitrogéntartalmú műtrágyagyár építésében, Mazar-i-Sharif térségében. A gyár berendezéseit Csehszlo­vákia szállítja. A Szovjet­unió, Csehszlovákia, magyar- ország és az NDK közös összefogással antibiotikumo­kat előállító üzemet épített te szerelt fel Indiában. A fiatal független államok többsége most kezdi el igen gazdag természeti kincsei­nek kiaknázását. Ebben a fontos munkában szívesen igénybe veszik a KGST-or­szágok szakembereinek szol­gálatait Román geológusok például kőolaj- és földgáz­lelőhelyeket tártak fel Af­ganisztánban, Indiában te Burmában. Csehszlovák érc- kutatási szakemberek új kő­szén-, foszforát- és rézlelő­helyeket találtak Egyiptom­ban. Szovjet szakemberek földgázlelőhelyeket fedeztek fel Afganisztánban te Pa­kisztánban, kén- te foszforát lelőhelyeket Irakban, higanyt baritot, színesfémeket talál­tak Algériában, kőolajat In­diában, Egyiptomban, Szíri­ában, cementgyártáshoz szük­séges nyersanyagot Maliban. A KGST-államok a gazda­ság, és műszaki segítség- nyújtás mellett gyakran fo­lyósítanak hiteleket is part­nereiknek. A hitelösszegek­ből épült vállalatok teljes egészében a hitelben részesí­tett országok tulajdonát ké­pezik. A hiteleket exportcik­kek: vasérc, színesfém kon- centrátumok, kőolaj, hosszú rostú gyapot, természetes kaucsuk, gyapjú, rizs, tea, kávé, gyümölcs és több más termékfajta szállításával tör­lesztik. Az elszámolások ki­alakult rendje ösztönzi a fiatal nemzeti államok ex­portra termelő iparágainak fejlődését, és stabil értékesí­tési piacot biztosít számukra. Hasonlóan súlyos helyze­tet mutatnak az utak. Bár gyorsforgalmú útjaik több­szörösen egymás fölé építve kötik össze a nagyvárosokat, ez azonban az úthálózatnak csak egy töredéke. Az utak­nak csak egyharmada asz­faltozott, s a legtöbb út ret­tenetesen túlterhelt. A lakásviszonyok nem sok­kal rózsásabbak. A nagyvá­rosokban harminc igénylő jut egy átlagosan 40 négy­zetméter nagyságú lakásra. Ezért a japán kormány arra a. megállapításra jutott, hogy az elkövetkező húsz év során 30 millió lakást kell építeni. Ma már a japán állami szervek legfőbb vezetői kö­zött lassan elterjed az a fel­ismerés, hogy hibás volt a fejlődést csupán a bruttó termelés növekedésén mérni. A jövőben az állam hajtja majd végre a legfontosabb ipari beruházásokat, s az úgynevezett infrastrukturális szükségletek kielégítését, mint az útépítés, csatorná­zás, környezetvédelem stb. A monopolista állam ezért a jövőben nagyobb arányt kö­vetel magána.i a jövedel­mekből saját kiadásának fe­dezésére. Megnehezíti a helyzetet az Egyesült Államok kormányá­nak az az intézkedése, amely 10 százalékos import pótadót vezetett be. Ez arra kénysze­rítette Japánt is, hogy „le­begtesse” a yent. Ez pedig egy újabb adalék arra. hogy egy időre lelassul Japán gaz­dasági növekedésének üteme. C-s) Katonai hatalomátvétel Thaiföldem 1971. november 17-én Kit} tikacsom miniszterelnök veH zetésével magát „Forradalmi Tanács”-nak nevező katonai junta vette át a hatalmat Thaiföldön. Az ország AmeH rika-barát politikája a jelek szerint nem változik. Az 1939-ig Sziámnak neve3 zett Thaiföld az Indokínai-» félszigeten helyezkedik eL A;" brit és francia gyarmatok között hosszú időn keresztül ’ az ütköző állam szerepét töl-f tötte be. A második világhá­ború idején Japán befolyás alá került az ország, a japá­nok bukása után az Egyesült Államokhoz kötődött Thai-j föld sorsa. Egyik alapító" tagja lett a SEATO-nak. Aa * Egyesült Államok támasz-; ponthálózatot épített ki te­rületén, 1967 óta ezeket A légi bázisokat használja fel a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Laosz, Kambod­zsa te Dél-Vxetnam elleni bombatámadásaihoz. Ezenkí-j vül 50 000 amerikai katona állomásozik az országban. Az Amerika-barát politikát Thaiföld azzal is segíti, hogy 12 000 katonával támogatja az Egyesült Államok vietna­mi háborúját. Az amerikai különleges alakulatok pedig részt vesznek a thaiföldi par-^ tizánok elleni harcokban. Thaiföld 514 000 négyzet- kilométer területű, 35,8 mil-j lió lakosú (75% thai, 17% kínai, a többi khmer, bur­mai. vietnami nemzetiségű) állam. Monokultúrás gazdasággal rendelkező fejlődő agráror­szág. Világgazdasági jelentő­ségű terméke a rizs, a nyers-, gumi és az őserdőkben kiter­melt nemes fa. Gazdasági életében az angol és ameri­kai tőke nagy jelentőségű. Öntermelése a kapitalista világban harmadik helyen áll. _______________________jf í I K ÜLPOLITIKAI "‘Hm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom