Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-25 / 278. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉI'LAP 1971. november 25. KÖNYVTÁROS SZEMMEL ROMÁM ARAIN F Um f egyset A román Alíöldön A buzaui néptanács háza 1. Ott, ahol a Déli Kárpátok dombokká szelídült unokái közül a Havasalföld tengerig tárulkozó gazdag síkjára lép a Budza (Buzaui) folyó, ta­lálható a 71 ezer lakosú Bu- zau városa, az azonos nevű megye székhelye. Nemcsak a megye és a város nagysá­ga, lakóinak száma, hanem a település földrajzi fekvé­se, termelésszerkezete is na­gyon hasonló a mi megyénk- hez, városunkhoz. A megyei kulturális és művészetügyi bizottság ro­konszenves elnökének tájé­koztatója, meg a város meg­tekintése csak megerősített az összehasonlításban. Járó­műjavító, cukorgyár, drót- huzalgyár, táblaüveg és mű­anyaggyár szívja fel a város és környéke munkásait. így is jelentős a munkaerőhiány. Maga a város szerencsésen ötvözi a régit az újjal. Püs­pöki egyházát még 1500-ban alapították. Nyomdája is a XVII. század végéről való, tanítóképzőjének alapjait pe­dig még Constantin Branco- veanu vetette meg. Most új lakónegyed szép magasházai veszik már körül. Itt jegy­zem meg, hogy új épületeik mind a fővárosban, mind ■vidéken sokkal tetszetőseb­bek, kevésbé uniformizáltak, annak ellenére, hogy itt is jobbára blokkos építkezés folyik. Buzau néptanácsának háza viszont a régebbi román építészeti stílusnak az isko­lapéldája. Itt van a város főtere, ide futnak össze a sugárutak. Könyvtára nem nagy, 75 ezer kötete van, de az itt dolgozó tizenegy könyvtáros munkája bizonyítja, hogy a tartalmi munka mércéje nem mindig az alapterület nagysága. Az itteni ősnyom­da termékeinek külön gyűj­teménye, a zenei részleg, a más épületben lévő gyer­mekkönyvtár gondozásán kí­vül színvonalas olvasószol­gálati, tájékoztató tevékeny­ség folyik itt. Nyomdai úton előállított könyvtári híradó­juk, az eseménynaptárral el­látott új könyveket ajánló bibliográfiájuk tetszetős és figyelemkeltő. Nagyon aktív a könyvtár közművelődési tevékenysége is. író-olvasó találkozóik, könyvtörténeti kiállításuk híre a fővárosba is eljutott. Irodalmi szalonjukban ha­vonta fordulnak meg neves írók, költők. Jó kezdemé­nyezésük a városból elszár­mazott neves személyiségek rendszeres meghívása is. A délutánt és az estét vi­déken töltjük. Mintha a ti­szafüredi járásban futna ve­lünk a gépkocsi. Mindenütt kukorica, cukorrépa táblák kísérnek, egy-egy partos fo­lyómeder, szíkesebb legelő szakítja meg csupán az egy­formaságot. Romániában a közigazgatási reform után megszűntek a járások, s ki­alakultak a kb. hat-tízezer lakost és több kisebb falut egyesítő nagyközségek. — Ütünk első állomása, Smeeni 17 kilométer hosszan nyúlik el és kilenc falu központja. Kilencezernyolcszáz lakos­ra és hatszáznyolcvan olva­sóra 8000 kötet könyv, 10 újság és folyóirat jut. A kis könyvtárosnőnek bizony igye­keznie kell az olvasótobor­zással, mert veszélyben a függetlenítése. Romániában úgyanis hétszáz beírt olva­sóhoz kötött az önálló könyv­tárosi állás. Meaógazdasági vidéken erre sem könnyű az olvasók számának szaporí­tása, pedig Romániában be­iratkozási díj sincs. Itt is és a másik meglá­togatott faluban, Rusetuban is a művelődési ház ad ott­hont a könyvtárnak. A hat és félezer lakosú község könyvbeszerzési kerete 4000 lei. Bizony ebből elég gyér állományra telik. Megnézem a polcokat. A magyar iroda­lom feliratú polcon Mikszáth, Gárdonyi, Móricz, Dobozi, Cseres, Karinthy, Moldova mintegy 20—25 románra for­dított könyve sorakozik. Egyébként igencsak e ne­vekkel találkozhatunk más román könyvtárakban is. — Sókkal több románra fordí­tott magyar regény is olva­sóra találna itt, ahogy az elég silány kiállítású, papír­kötésű könyvek elhasználó­dását látom. De elégedetlen­kedni aligha van jogom, ha arra gondolok, vajon hány román regényt, verskötetet találnék magyar fordításban — mondjuk — a jászalsó- szentgyörgyi könyvtárban. Egyáltalán csak előnyére válhatnék mindkét népnek, ha mélyebben megismerhet­né egymás kultúráját, alkotó munkájának értékeit, forra­dalmi és haladó hagyomá­nyait. Szurmay Ernő Furcsa pár A jó színpadi művet két veszély fenyegeti, mondta híres aforizmájában egy te­kintélyes amerikai kriti­kus, — a közönség értetlen­sége és a megfilmesítés. Neil Simon darabját is el­érte a második fő veszély, de az általános gyakorlat­tól eltérően nem vált kárá­ra. Ellenkezőleg. Szellemes, gördülékeny, folyamatosan kacagtató filmvígjáték szü­letett. A Furcsa pár rövid idő alatt végigfutott a világ színpadain. Éppen az el­múlt szezonban tűzte műso­rára a Vígszínház is. a ta­vaszi, kitűnő szolnoki elő­adás pedig még élénken él emlékezetünkben. A szá­zad eleji, nyaka tekert hely­zetekkel, félreértésekkel te­li, ötüetpeíárdás vígjátékok divatával szemben Neil Si­mon darabja egyszerű szer­kezetű, tulajdonképoen egyetlen fonák ötletre épül. Ügy látszik ez a fajta ko­média közelebb áll a mai közönséghez. (Gondoljunk például S záhonyi Károly Adáshibá’ának robbanás-sze­rű sikerére.) Ezekben a darbokban nem a cselekmény bújócskái az igazán érdekesek. Rendsze­rint egy aprócska életdara­bot tanulmányoznak, de azt kimerítő részletességgel. s így a hétköznapi megfigye­lő számára újdonságként ható felfedezésekhez jut­nak. A Furcsa pár egy há­zasságtípust helyez nagyí­tólencse alá. A szorgalmas, örökösen rendezgető, min­den garast élére állító és a nagyvonalú, rendetlen, bo­hém ember együttélését. A darab alapötlete az, hogy nem házasságon belül ábrá­zolja a témát, hanem két házasság elől menekülő fér­fi barátságán. A humorfor- rás így megkettőződik, tu­lajdonképpen egy házasság paródiáját játsszák el. Mind­az, ami egy férfi és nő vi- snonyában tulajdonképpen már megszokott lenne, a két férfi közreműködésével hir­telen rikítóvá, ellenállhatat­lanul komikussá válik. Az a mer teli filmváltozat ügyesen birkózott meg a színpad és a filmvászon sok mindenben ellentétes természetével. Erőlködés nélkül tágította ki a darab kereteit -a lakáson kívülre is, mintegy hátteret húzva a nagyvárosi életritmusból a két ember kamarajátéka mögé. Természetesen még így is a lakás a játéktér, s (Folytatjuk) Bélyeggyűjtőknek Bélyegeink az USA-hai. Az Egyesült Államokban a bélyegeket a Scott katalógus alapján értékelik. Az 1972. évi szakkönyv már a 128. kiadás, amely a bélyegek egyre növekvő száma miatt az eddigi kettő helyett most először három kötetben ke­rül a filatelisták kezébe. A magyar sorozatok a máso­dik részben szerepelnek, a múlt évinél gondosabb fel­dolgozásban, elég jelentős áremeléssel. Az árak növekedése főleg az 1945. utáni kiadásoknál tapasztalható, de a koráb­biaknál is sok a magasabb értékelés, pl.: 1933. Repülő 75 (tavaly 60), 1938. Eucha­risztikus blokk 8 (5), Szt. István blokk 6 (3.75) dollár. Egy év alatt a felével, sőt ennél többel nőtt számos ki­adás ára. így az 1948. I. és II. Lánchíd blokk, az 1950. Terv, 1961. Arany, ezüst, 1968. Francia festők blokk, stb. Az itthon kicsit lebe­csült használtak némelyiké­nek értéke ugrásszerűen nőtt: 1953. Népviselet 7,25 (2,75), 1961. Gagarin 2,20 (1,40), Ezüst 2,20 (—,80) dol­lár. Minden országban a hazai bélyegeket becsülik a leg­jobban, a Scottot lapozgat­va az a vélemény igazoló­dik, hogy a magyar bélyeg nem próféta hazájában. Bi­zonyításul a legutóbbi évek kiadásai is szolgálhatnak; 1968. Kerti virágok 1,52 dol­lár és a Magyar Bélyegek Árjegyzékében 27 forint, 1970. Festmény blokk 2 dol­lár és 40 forint, 1970. Fel- szabadulási blokk 2,20 dollár és 30 forint. Kevés bélyeg Ausztriában Az osztrák posta 1972. el­ső félévére csak 25 schil­ling névértékű bélyeg kiadá­sát tervezi. Januárban Franz Grillparzer költő emlékét 2 schillinges bélyeg örökíti meg. Februárban a műkin­csek közül három szép szö­kőkút képe kerül az albu­mokba. Áprilisban a posta­ügyi miniszterek bécsi kon­ferenciája és a gurki püs­pökség 900 éves jubileuma szolgáltat alkalmat bélyeg­kiadásra. Júniusban háromérték ú sorozat az elektromos áram termelésének 25 éves, terv­szerű fejlesztéséről számol be. Itt említjük fneg, hogy az osztrák posta a kezelés so­rán visszamaradó bélyeges okmányokat (csomagszállító stb.) évtizedek után először Ismét eladja. A várható nagy érdeklődést igyekez­nek kihasználni, az anyagot a bécsi Dorotheumban nyil­vános árverésre bocsátják. Hírek Nagy sikerrel zajlott le Budapesten a Csehszlovák Kommunista Párt 50 éves fennállása alkalmából ren­dezett bélyegbemutatás. — A német filatelisták bélyegfel­árakból húsz év alatt majd­nem 100 millió márkával se­gítették a jóléti intézmények fenntartását. — A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szö­vetsége központi irodái már a Vörösmarty u. 65 szám alatti új székházban működ­nek. A központi csereklub, könyvtárak, gyorscsere, elő­reláthatólag decemberben költöznek át. — Pieter Brue­ghel a világhírű flamand festő négy századdal ezelőtt lefestette az akkori gyer­mekjátékokat. A kép a bé­csi Kunsthistorisches Mu­seum falán lóg, innen vá­lasztotta Suriname (Holland- Guayane) öt bélyegből álló ifjúsági sorozata témáját, mert az egykori játékok (labda, karika, gólyaláb stb.) a mai kicsiknek is sok örö­met szereznek. — A rózsa­kertészek világkonferenciáját Qj-Zéland a nemes virág három legszebb változatának bemutatásával köszönti. A sorozat középső értékén a béke elnevezésű rózsa pom­pázik. Reméljük, hogy a szép bélyegek után a világ minden részén kivirul a bé­ke rózsája, ahhoz, hogy filmen hossza­san el tudjunk viselni két embert a négy fal között, nagyszerű színészek kelle­nek. Márpedig Jack Lemmon és Walter Mattheau tényleg nagyszerű színészek, volta­képpen ők a siker legfőbb részesei. Különösen Jack Lemmon Felixe remeik ala­kítás. Játéka valósággal pszichológiai tanulmány a hisztérikus pedantériáról. Sz.J. Hirdetmény A törökszentmiklósi Váro­si Tanács Végrehajtó Bi­zottsága közhírré teszi, hogy a városi tanács 1971. szep­tember hó 30. napján tartott ülésén megalkotta az 1971. évi 2. számú — a tanács rendelkezése alatt álló laká­sok elosztásáról, a lakásigé­nyek társadalmi elbírálásá­ról, továbbá a lakásépítési hozzájárulással és lakáshasz­nálatbavételi díjjal kapcso­latos kedvezményekről szóló — tanácsrendeletét. A tanácsrendelet kihirde- í lése napján lép hatályba és a hivatali idő alatt megte­kinthető a városi tanács vb igazgatási osztályán. Városi Tanács V. B. TörökszentiruklüS a wM Belga madárpusztítók A madarak barbár össze- fogdosására Belgiumban is sor kerül — annak ellenére, hogy ez az ország 1902-ben, majd 1950-ben aláírta a ma­dárvédelemről szóló nemzet­közi egyezményt. Belgium­ban az elmúlt évadban mint­egy 20 000 madarász össze­sen 20 millió énekesmada­rat adott el, amelyek külön­böző formában elkészítve az ínyencek asztalára vagy ka­litkába / kerülnek. A közvéleményt és a kü­lönböző természetvédő egye­lt sületeket e tények rendkí­vül nyugtalanítják. Teljesen jogosak azok a követelések, hogy véget kell vetni ennek a méltatlan állapotnak. Je­lenleg Belgiumban az őszi madárvonulás idején minden 16 éven felüli állampolgár kiválthatja 315 belga fran­kért a helyi hatóságoknál a vadászati engedélyt. Hat hét alatt a madarak összefogá­sából mintegy 120 000 frank tiszta haszonra lehet szert tenni! Légifelvételek alkalmazása Az elmúlt tíz évben az űrkutatás „mellékterméke­ként” rendkívül gyors fejlő­désnek indult a légifelvételek készítésének technikája (ra­dar nagyérzékenységű opti­kai berendezések). A legmo­dernebb készülékekkel repü- lőgépről vagy műbolygóról készített felvételek segítsé­gével nagykiterjedésű terüle­tekről viszonylag igen rövid idő alatt szerezhetők adatok, helyzetképek. A FAO szakértői bizottsá­gának tudósai külön részleg felállítását javasolják azzal a céllal, hogy a légi helyzet- feltárást kidolgozzák, meg­szervezzék és technikai sze­mélyzetet képezzenek ki. A légifelvételek alkalmazása a mezőgazdaságban, elsősorban a fejlődő országok mezőgaz­daságában igen eredményes lehet. Brazíliában. Mexikó­ban és Indiában már folytat­tak kísérleteket arra nézve, hogy a légifelvételek révén szerzett adatok milyen mértékben alkalmazhatók a mezőgazdaságban. Brazíliá­ban pl. légifelvételek segítsé­gével rendkívül gyorsan si­került megállapítani nagy ki­terjedésű kávéültetvényeken a kávérozsda elterjedésének mértékét. Szüret — szívógéppel Érdekes új gépet mutat­tak be a nyugat-németorszá­gi Würzburg mellett egy szőlőgazdaságban. A gép dődhet magának a szőlőnek a beszippantása. A szakem­berek nagy várakozással te­kintenek a sorozatgyártás külsőleg hatalmas porszívó- .hoz hasonlít, de nem port szív, hanem — szőlőt. Keze­léséhez négy ember szüksé­ges. Először eltávolítja a levélzetet. Ha ez megvan, ki kell üríteni a tartályt és kez­eié, mert manapság a szüret a borkészítés egyik legkölt­ségesebb fázisa — nem is beszélve arról, hogy mind nehezebb a szükséges mun­kaerő előteremtése. Terjed a kávérozsda Brazíliában Üjabb kudarcot szenvedtek Brazília erőfeszítései, hogy megálljt parancsoljanak az országban elterjedő kávé- rozsda-fertőzésnek. Rio de Janeiróban közölték, hogy a legnagyobb kávétermelő vi­déken, Észak-Paranában is felütötte fejét a betegség. A brazil kávéintézet elnö­ke. Mario Penteado rámuta­tott arra, hogy a sok eső, a párás forróság ideális klima­tikus viszonyokat teremtett a kávérozsda elterjedésének. A légi „nyomozások” már rég­óta arra figyelmeztettek, hogy a fertőzés valószínű el­éri a paranai vidéket is, kü­lönösebb aggodalomra tehát nincs ok, mert a betegség nem jött váratlanul — hang­súlyozta az intézet elnöke. Kijelentette, hogy a fertőzés innen nem terjed tovább, itt vetnek véget pu^ttHsanak. A román kukoricanemesítés A brit gazdák román ku­korica-vetőmagot vásárolhat­nak annak a szerződésnek a keretében, amelyet a Sinclair McGill brit cég kötött a ro­mán mezőgazdasági akadé­miával és az Agroexport ro­mán exportvállalattal. Ro­mániában jelentős sikereket Uborkabetakarító A budapesti mezőgazdasági gépgyárban uborkabetakarító gépet szerkesztettek. A null szériából származó első gé­peket már útnak is indítot­ták a Szovjetunióba, Jugo­szláviába, az NDK-ba és Franciaországba. Az uborka­értek el a kukorica nemesí­tésében: sikerült számos ko­rán érő és fagyálló fajtát kikísérletezniök. Jelenleg húsz olyan kukoricafajta all rendelkezésükre, amelyek legalább két héttel korábban érnek be, mint a Nagy-Bri- tanniában jelenleg termesz­tett kukoricafajták. gép szedő gép , -.r szabada­lom. Ha a gép beválik a Szovjetunióban, ahol óriási területeken termesztenek uborkát, akkor Magyarország 1975-ig összesen 2500 ubor­kabetakarító gépet exportál a Szovjetunióba^ ’ ’ ''

Next

/
Oldalképek
Tartalom