Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-23 / 276. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. november 23. Ha békét A legújabb jelentések szerint a saigoni rezsim hadsere* gének jelentős egységei ismét behatollak Kambodzsába. Több mint ötezer katonáról van sző. akik szokás szerint az ame­rikai légierő fedezetével nyomultak be egy másik ország területére. Szokás szerint — mondjuk, mert az ilyen kisebb- nagyobb inváziók, úgy tűnik, hozzátartoznak Richard Nixon vietnamizálási programjához. Az első ilyen, Kambodzsa el­leni invázióra, mint emlékezetes, már az elmúlt esztendő májusában sor került és azóta ez gyakorlattá vált. Ez a legújabb benyomulás, sajnos, újabb bizonyíték ar­ra, hogyan érti a Fehér Ház azt a sokat emlegetett vietnami- zálást a háború sújtotta délkelet-ázsiai térségben és ebből következően arra is, mennyire kell komolyan vennünk ezt az egész folyamatos fogadkozást. Miközben Washingtonból egymást követik a kincstári optimizmussal átitatott, a viet­nami háború közeli végét sejtető nyilatkozatok, amerikai részről minden marad a régiben Ahelyett, hogy a legcsekélyebb lépést tennék az ameri­kaiak a vietnami álláspont, tehát a józanság elemi követel­ményei felé Párizsban, ahelyett, hogy — Nixon ígéretei és állításai szerint — leállítanák, „befagyasztanák” a hadműve­leteket, kiszélesítik azokat. Mindenekelőtt ezért kiábrándító a saigoni akcióról szóló legújabb hír: megerősíti azt a ko­rábban is igen alapos gyanút, hogy a vietnamizálás Nixon Scheel Moszkvába utazik • Moszkvában bejelentették, szerint november 25-én a hogy Walter Scheel, az szovjet kormány vendégeként NSZK el kancellárja és kül- hivatalos látogatásra a Szov- ögyminisztera megállapodás jetunióba érkezik. Statériális intézkedések, rendkívüli állapotok Thaiföldön A Kittlkacsom-rezsim, — Kmely múlt héten a katona­ság támogatásával magához ragadta a teljhatalmat, fel­oszlatta a parlamentet és a kormányt, s rendkívüli álla­potot hirdetett meg az or­szágban, újabb drasztikus intézkedéseket tett a demok­rácia utolsó maradványainak felszámolására. Szombaton az ellenzéki politikai pártok betiltásával megadta a kegyelemdöfést az eddig is korlátozott par­lamenti demokráciának, — majd vasárnap további sta- táriális Intézkedéseket tet­tek. Kittikacaom bejelentette, hogy golyó által fognak ki« végezni mindenkit, aki „má­sok halálát okozza”. Közölte azt is, hogy teljhatalmát ar­ra fogja felhasználni, hogy ártalmatlanná tegye az állí­tólagos „terroristákat”. Az „országos végrehajtó tanács” egyik szóvivője — egyébként azt állította, hogy e szerv valószínűleg három­négy hónapig fog kormá­nyozni. Az AP amerikai hírügy* nökség ennek kapcsán meg­jegyezte: Egyáltalán nem vi­lágos, hogy addig is, amíg nincs kormány és külügymi­niszter, Kd látja el például a külpolitikai teendőket? Az EÁK felkészült a fegyveres harcra Szaäat egyiptomi elnök 24 tea leforgása alatt két ízben is kijelentette: az országnak immáron eltökélt szándéka, hogy fegyveres erővel szerez­te vissza elrabolt területeit. Szadat elnök látogatást tett a Szuezi-csatoma övezetében állomásozó egyik katonai alakulatnál és beszédet mon­dott. Kijelentette, hogy az utóbbi 18 hónap folyamán Egyiptom maximális erőfe­szítéseket tett a közel-keleti válság békés rendezése érde­kében. Az elnök közölte, hogy a napokban találkozott Bergus amerikai diplomatával, aki Egyiptomban az Egyesült Államok érdekeit képviseli és kérte, juttassa az Egye­sült Államok kormányának tudomására, hogy jelenleg nincs helye a tárgyalásnak, — Most — fűzte hozzá az elnök — mindennek vége addig, amíg Izrael nem vá­laszol Jarring ez év február 8-i emlékiratára és nem egyezik bele, hogy teljesen kivonja csapatait a megszállt arab területekről. Szadat hangsúlyozta, hogy politikai rendezés hiányában az egyiptomi fegyveres erők számára nem marad más hátra, mint hogy teljesítsék kötelességüket. Szadat az egyiptomi hadügyminiszter, Mohamed Sadek tár­saságában a Szuezi-csatornánál. (Telefoto — AP—MTI—KS) Fidel Castro chilei körúton A Chilében tartózkodó Fi­del" Castro Salvador Allende társaságában tett haióút utón vasárnap Punta Arenasba, a világ lesdálebben fekvő vá­rosába érkezett. Vasárnap az Almirante Ri­veros romboló fedélzetén Punta Arenasba érkező Fi­del Castrot az O'Higgins cir­káló 21 díszlövéssel fogadta. Fidel Castro, Salvador Al­lende társaságában megláto­gatott egy állami haciendát (gazdaságot) és elbeszélge­tett az ott dolgozó mezőgaz­dasási munkásokkal. Punta Arenas az ország dé­li részén, a fővárostól 2600 kilométerre fekszik és Chile leghidegebb városa. akarsz... szótárában Vietnam, sót egész Indokína „dél-vietnamizálá- sát” jelenti. Tehát azt, hogy rezzenetlenül megőrizni az amerikai be­folyást, sőt jelenlétet, de mind több katonai terhet és vér- áldozatot áthárítani a bábrezsimek seregeire. Washington­ban nem gondolhatják komolyan, hogy a vietnami nép, amely oly sokáig hullatta a vérét, valaha is elfogadhat egy ilyen koncepciót. Az amerikai Cornekk-egyetem statisztiku­sai — ez is a legutóbbi órák hire — kiszámították, hogy az USA légiereje eddig 6,2 millió tonna bombát szórt Indokí- nára és Nixon elnöksége óta is többet, mint az egész második világháború idején. Nixon választások és jelentős utazások előtt áll. Azzal az ígérettel lett elnök, hogy befejezi a vietnami háborút. Egy régi latin közmondás azt tartotta: „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”. A Kambodzsa elleni legújabb saigoni invázió is azt tanúsítja, hogy Washington e gyatra féligazság szelle­mében taktikázik. Ha Nixon újra elnök akar lenni és ered­ményesen akar tárgyalni külföldi partnereivel, előbb-utóbb meg kell értenie, hogy számár^ a klasszikus közmondás for­dítottja igaz: Ha valóban békét akar, akkor a békére kell készülnie, (KS) Megnyílt az SZKP KB plénuma Moszkvában hétfőn meg­nyílt az SZKP Központi Bi­zottságának soronkövetkező plénuma. A plénum meghall­gatta és jóváhagyta Nyikolaj Bajbakov miniszterelnökhe­lyettes beszámolóját a Szov­jetunió népgazdaságának az 1971—1975-közötti időszakra vonatkozó állam} ötéves ter­véről. Meghallgatta és jóvá­hagyta továbbá Vaszilij Gar­buzov pénzügyminiszter be­számolóját a 1972-es költség- vetésről. Felszólalt Leonyid Brezsnyev, a Központ} Bi­zottság főtitkára is, az utób­bi kérdésről a plénum meg­hallgatta Brezsnyev beszámo­lóját a Központi Bizottság­nak a párt XXIV. kongresz- szusa után folytatott nemzet­közi tevékenységről. Ülésezik a japán parlament ötnapos megszakítás után, hétfőn folytatta munkáját a japán parlament. Az ülés­szak megszakítására azután került sor, hogy a kormány­zópárt a parlament különbi­zottságában megvitatás nél­kül erőszakolta ki az Okina- wára vonatkozó meállapodás elfogadását. Az ellenzéki pártok küldöttei tiltakozásuk jeléül megtagadták az ülés­szakon való részvételt A li­berális-demokraták ötnapos manővereinek ■ eredménye-,, képpen sikerült rábeszélni a Komeito-párt és a De­mokratikus Szocializmus Pártja képviselőit, térjenek vissza az ülésterembe. A kormány és a kormány­zópárt végűlis az erőszakos megoldás mellett foglalt ál­lást. A hétfői lapok közlései szerint — történjék bármi — november 24-én ratifikál- tatni szándékoznak az egyez­ményt az alsóházban. A még a burzsoá demok­rácia látszatát is megcsúfoló Liberális-demokraták eljárá­sát felháborodással fogadja a japán nép. Tokióban és az ország más városaiban már egy hete szűnni nem akaró tömegtüntetések folynak, mélyeknek részvevői követe­lik a megállapodás semmissé nyilvánítását, mivel az még szorosabban az Egyesült Ál­lamok agresszív politikájá­hoz köti Japánt. Pakisztáni repülők határsérfése Indiában Az indiai kormány szóvi­vője hétfőn közölte, hogy négy pakisztáni sugráhajtású vadszgép a nap folyamán két-harom kilométernyire behatolt az ország légiteré­be, Calcuttától mintegy 80 kilométernyire északnyugat­ra. Az indiai légierő gépei tüzet nyitottak a pakisztáni vadászgépekre, — amelyeK azonban nem viszonozták a tüzet. A múlt havi határ­menti indái és pakisztáni csapatösszevonások óta India többször tiltakozott amiatt, hogy Pakisztán megsérti az ország légiterét, de most elő­ször fordult elő, hogy indiai gépek tüzet nyitottak a beha­toló pakisztáni gépekre. Calcuttában hétfőn dél­után légiriadó-gyakorlatot tartottak, de nem jelezték, hogy ez összefüggésben lett volna a pakisztáni gépek be­repülésével. Az indiai kor­mány elrendelte, hogy az indiai—pakisztáni határ men­té 15 kilométer mélvséehen csak a polgári légügyi ható­ságok engedélyével szabad repülőgénnek bereoü'niük. A kormány nem tudatta, hogy a korlátozás a nemzet­közi légijáratokra vonatko­zik-e. Az indiai hadügyminiszté­rium hétfőn cáfolta a pa- Kisztáni rádiónak azt a je­lentését amely szerint a ke1et-Dakis7táni Jessore vá­ros közel óben lezailott nagy­arányú tenk-csetában a pa- ki«7t**~iak 00 inöio} fcn+onát meeöl+ek volna. Az indiai CSSnn+nkonk sziv^rű r>3nr>- fcnV vop V»o$x\r 1 Ór,­^ék át a bntárf — Ivrv^ta a é<> hozzá­fűzte* a pakisztáni r^Hió a feszültség szitásával háborús helyzetet akar teremteni. Kelet-Pakisztánban hétfőn leállították pakisztáni légi- társaságok belföldi járatait. Feltehetően a kelet-pakisztá­ni ellenállási mozgalom meg­élénkülése miatt hozták ezt a döntést. A pakisztáni rádió közlé­sére hivatkozva jelentette hétfőn a késő délutáni órák­ban a UPI amerikai hírügy­nökség, hogy India „hivata­los hadüzenet nélkül általá­nos offenzívát indított Ke- let-Pakisztán ellen”. A Lon­donban lehallgatott rádió­adás szerint „indiai csapa­tok váratlanul behatoltak az ország területére és az ösz- szecsapások során mindkét fél veszteségeket szenvedett”. Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök vasárnap Beszé­det mondott Ahmedadban és hangsúlyozta, hogy a kö­vetkező két-három hónap igen nehéz időket hozhat In­dia számára. A pakisztáni elnök fennen hangoztatott békülési ajánlatára utalva kijelentette, hogy Pakisztán húsz éven keresztül mindig elutasította, mikor India bé­kejobbot akart nvúitani ne­ki. Ha Jahja Khan most komolyan gondolja szándé­kát — mutatott rá Indira Gandhi —. azzal kell kez­denie. hogy szabadon bo­csátja Mudzsibur Rahman seiket. A tovább)pírban ne- dig csak a Keiet-Rakisztáp választott vezetőivel folyta­tandó tárgyalások hozhatnak békét és nvuvalmat Pakisz­tánban Indira Gandhi hét­főn találkozott Li Kuang-iu singanorei miniszterelnök­kel, aki vasárnap érkezett hivatalos látogatásra In­diába. U'abb invázió Kambodzsa ellen Üjabb részletek váltak is­meretessé a dél-vietnami zsoldosok hétfőn hajnalban megindított Kambodzsai in­váziójáról. A hírügynökségi jelenté­sekből kitűnik, hogy az újabb agresszió célja: a kambodzsai kormánykatona­ság különleges harci felada­tokkal megbízott alakulatai­nak „mentesítése” amelye­ket a khmer-hazafiak Phnom Penhtől mintegy 110 kilomé­terrel észak-keletre elvágtak hátországi utánpótlási vona­laiktól. A saigoni fegyveres erők „támadó éle” — mintegy 4—5 000 katona — hétfőn hajnalban az amerikai légi­erő védelme alatt, tankok, páncélozott járművek és te­herautók kíséretében beha­tolt Kambodzsa dél-keleti térségébe. Az intervenciósok derékhada azonban — egyes értesülések szerint •— csak szerdán nyomul be Kambod­zsa területére. A Reuter-iroda saigoni ka­tonai forrásokat idézve je­lentette, hogy a hétfőn meg­indított hadművelet részben „puhatolódzó” jellegű. A dél-vietnami zsoldosok ugya­nis attól teszik függővé to­vábbi előrenyomulásukat, hogy a 7. számú főútvonal mentén mekkora ellenállás­ba ütköznek a népi erők ré­széről. Tartanak attól, hogy a hazafiak elvágják őket hátországi utánpótlási vona­laiktól. Az AP jelentése szerint az agresszió „támogatására” amerikai helikopterek és katonai tanácsadók érkeztek a kambodzsai határ közelé­be. Saigontól 90 kilométer­rel északra lévő Tay Ninh-i támaszpontra. Á VDK újabb bombázása A VDK külügyminisztériu­mának szóvivője nyilatkoza­tot tett a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság szuvere­nitásának az Amerikai Egye­sült Államok részéről történt újabb megsértése kapcsán. November 21-én — áll a nyilatkozatban — az Egye­sült Államok repülőgépei bombázták Nghe-An tarto­mányt november 20-án és 21-én amerikai repülőgépek, közöttük B—52 bombázók bombázták a demilitarizált övezet északi részén a VDK területén lévő Hongai köz­séget. A támadások, ame­lyeknek halálos áldozatai is voltak, jelentős anyagi kárt okoztak a helyi lakosságnak. A VDK külügyminiszté­riuma határozottan elítéli az Egyesült Államok fent emlí­tet., cselekedeteit és követeli a VDK szuverenitása és biz­tonsága ellen irányuló cse­lekmények haladéktalan megszüntetését. A saigoni amerikai had­vezetés szóvivője hétfőn reg­gel beismerte, hogy ameri­kai repülőgépek vasárnap délután újabb támadást in­dítottak a VDK területe el­len. A fegyvermentes övezet­től 233 kilométerrel északra hatoltak be a demokratikus Vietnam légiterébe és Vinh közelében dobták le bom- baterhüket. Ez év eleje óta ez volt az amerikai repülő­gépek 80. kalóztámadása a VDK területe ellen. Amerikai miniszter a Szovjetunióban Maurice Stans, az Egye­sült Államok kereskedelmi minisztere, aki Patolicsev szovjet külkereskedelmi mi­niszter meghívására tartóz­kodik a Szovjetunióban, hétfőn Leningrádban látoga­tást tett az Elektroszila Vál­lalatnál. Borisz Fomin, az Elektro­szila vezérigazgatója ismer­tette az amerikai vendéggel a vállalat tevékenységét. Elmondotta, hogy az Elekt­roszila 65 országba szállít gépeket és berendezéseket. Legutóbb a Szibériában épü­lő krasznojarszki erőműben helyezték üzembe a tizen­egyedik 500 megawatt telje­sítményű gépsort, melyet a vállalat szállított. Az amerikai miniszter lá­togatásakor rámutatott, hogy küldetésének fő célja üzleti kapcsolatok teremté­se és a kereskedelem kiszé­lesítése a Szovjetunióval. Stans és Fomin egyetértet­tek abban, hogy az együtt­működés és a kereskedelem a két ország elektromos gépgyártásának javára szol­gálhatna. Stans az Elektroszila Vál­lalatnál tett látogatásán kí­vül megismerkedett Lenin­grad történelmi nevezetessé­geivel és részt vett a tiszte­letére adott reggelin. Leningrádi látogatása után Stans Moszkvába repült. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök (az előtérben jobb­ról) a Kremlben fogadta Maurice H. Stans amerikai keres­kedelemügyi minisztert (az előtérben balról). A háttérben: balról: Jacob Beam, az USA moszkvai nagykövete (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom