Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-21 / 275. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. november 21. Alig fi#/ a sorompón Szombati szemle a szolnoki KERESZTREJTVÉNY Optimisták, pessximis ák Ungvári még csak a szál­ló környékén ismertük, a programban máris egy mun­kácsi kirándulás szerepelt. Mukecsevo Uzsgorodtól alig egy óráig tartó buszozás. Az út hatalmas hullámvasút. A földhullámok már a Kárpá­tok lábához simulnak. A két város között van Szerednye. Neve: az út közepe. A két várost összekötő úté. Vár áll ott is — nem nagy és dűle- dékes. Ettől nem lenne hí­res a község. A leánykája viszont világhírre emelte a falut. A leányka nem szexbom­ba — bor. A helyiek büsz­kén emlegetik az 1967-es jal­tai borversenyt. Mit borver­senyt, nedü-olimpiát! Több mint húsz ország bora ver­senyzett. A szerednyeiek ti­zenkét fajtával neveztek be és hat aranyérmet nyertek. Megkóstoltuk a világhírű leányzót: le a kalappal előtte. A munkácsi vár a Lator­cában nézegeti magát. Jelen­leg szakmunkásképző isko­lának és egy múzeumnak ad otthont Így, felújítva igazi gyönevszeme a tájnak. Munkács hatvanezer lelkes város. Ódon utcácskák ere­m zik, modern üzletsorokkal kísért sugárutak szelik át. A keskeny sikátorok egyikében bukkantunk rá a vásárcsar­nokra. A hatalmas csarnok­ban a megszokott nyüzsgés. A pultokon számunkra szo- k-Mí'n árrkollekciót kínál­tak: szárított halat, lángos formájú halkülönlegesség't, padlizsánból pedig annyi volt, mint a szolnoki pia­con szezonban a paprikából. Egy örmény különösen hangosan kiabálta: Gránát, gránát! Hogy mitől gránát az almányi gyümölcs? Sze­rintem, mert a belse’ében borsónyi rubinvörös golyók sorkoznak. Még szerencse, hornr nem robban — csak savanyú. Az örmény szerint az áruja maga a tömény vi­tamin A% ungvári Len n téren Hogv Ungvár utcáit színes lámpák fűzére kísérte, ka­póra jött a városba látogató turistáknak: a piros, sárga, zöld girlandokat követve könnyen hazataláltak a szál­lóba. Az ünnepi készülődés hatalmas felvonulást sejte­tett. November 7. azonban minden várakozásunkat fe­lülmúlta. A színpompás menet több mint három órán át höm­pölygőit a téren. Sportolók, krizantém csokrokkal inte­getve, munkások, mestersé­gük címerével. A fakiterme­lők óriás autókon soha nem látott nagyságú rön­köket vonultattak, hátul mo­torfűrésszel a favágók. A «várak termékeiket hoz­ták, a szovhozok lépésben gördülő kiállító vitrinjeiben malomkerék nagyságú ká- posztafeiek, kisebb gyermek- nyi répák voltak. Vörös szegfűkert lengett, lobogott a tribün előtt: az egyetemisták nyolcezres serege. Aztán a tizenhat középiskola, a há­rom technikum diákjai me­neteltek feszes sorokban. Fe­ledhetetlen látvány volt a fegyelmezett vonulás. A vá­ros apraja, nagyja ott volt vagy a menetben, vagy az utak mentén. (Folytatjuk) Palágyi Béla Falusi esték Fiatalok a rákócziújfaluí klubkönyvtár olvasótermében piacon A hófúvásos, goromba idő ugyancsak , belerontott a szombati piacba. A felhozatal olyan szegényes volt, ami­lyen legfeljebb december vé­gén szokott lenni. A fagyos- kodó árusok nem is adták olcsón kevés portékájukat. Élő csirke összesen 63 kiló volt, s 31 forintért mérték. Egy hízottkacsát kínáltak a baromfip acon, 38 forintért kilóját. A tyúk kilója — volt vagy tíz élő tyúk — 28 forintba került. Tejfölből tehéntúróból igen kevés volt a kínálat. A to­jást sehol sem adták 2 fo­rinton alul, s hamar el is fogyott a mindössze 1600 darab. A szombati felhozatal leg­szerényebb mennyisége a burgonya volt. Csak 240 ki­ló volt, 3,50 forintos áron vitték. A sárgarépa kilója 5, a petrezselyemé 10 forint volt. Kevés és drága zöldfélét láttunk. A fejeskáposzta ki­lója 3, a vöröshagymáé 4 fo­rint. Szép karfiolt már csak 10 forintért lehet kapni. Lakásépítési egyszámla fiataloknak Lakásépítési műszakot tar­tottak szabad szombatokon és néhány vasárnap a RE­MIX szombathelyi gyáregy­ségében. Az önkéntesen vál­lalt munkáért járó bért az OTP-nél e célra nyitott la­kásépítési egyszámlára utal­tatták át a fiatalok, akiknek esetenként az idősebb dol­gozók is segítettek. Csaknem 80 000 forint gyűlt össze a hivatalosan engedélyezett műszakokon. Az öszeget az üzemi KISZ-bizottság kezde­ményezésére most 14 fiatal házas otthonalapítási gond­jainak enyhítésére fordítot­ták. A munkában való helyt­állás, a közéleti tevékenység és a szociális helyzet mérle­gelése alapján 5000—10 000 forint vissza nem térítendő segély, vagy kedvezményes kölcsön formájában osztották szét. Ennek ellenében a fia­talok kötelezték magukat, hogy 10—15 évig nem válnak meg az üzemtől. Vízszintes: 1. Mily rút az élet, szól a pesszimista (folytatása a rejtvényben.) 4. Neves szovjet filmszínésznő (Az Ifjú gárda). 12. Kis, lapos sporteszköz. 13. Valamely állítás igazságának kétségbevonása. 14. AI. 15. Gye­re. 16. Burkolatsúly. 17. Török férfinév 18. Vitéz. 20. Tengerben élő virágállat. 22. Zenei rövidí­tés. 23. Puskin „Anyegin”-jé- nek egyik nőalakja. 25. Az egyik görög betű. 26. Kaolin fe­le! 28. Folyadék szállítására szolgáló tartály. 29. Alma... 30. Nagy mennyiségben fogyaszt szeszes italt. 33. Kikötőváros az Északi-tenger mellett. 35. Egy napra eső (névelővel).' 36. Ibo­lyaszínű (névelővel). 39. Végte­lenül okos! 41. Finom, könnyed kellem, báj. 44. Magasrangú tö­rök tisztek neve volt. 45. A születéssel kezdődik. 46. A zöld szín egyik árnyalata. 47. Orosz helyeslőszó. 48. Módosított for­mában átalakít (ruhaneműt). 50. Becézett Irén. 51. Az elülső ré­sze felőli helyre. 53. Az Észak­amerikai Nagy-tavak egyike. 54. Az elektromos ellenállás róla elnevezett törvényének felfede­zője. 56. Földmunkát végez. 57. Dalolók, éneklők. 59. Elhamar­kodottan cselekvő, kapkodó. 61. Dél-Amerika leghosszabb fo­lyója. Függőleges: 1. Molibdén vegy­iele. 2. Küldj levelet! 3. Nők — táviratban. 5. A bergamói bá­nyászok labdarúgó csapata Olaszországban. 6 ...............-Marx­S tadt (NDK-beli város). 7. Lásd a 44. számú vízszintest. 8. Egyip­tomi napisten. 9. Arra a helyre. 10. Pénzt kisebb címletekre cse­rélni. 11. Déli szél Olaszország­ban (névelővel). 12. Kinyúitja (a nyelvét a szájából). 14. Mily szép az élet, szól az optimista (folytatása a rejtvényben). 16. Kitűnő brikett fajta. 19. SGÖ. 21. Vízi átkelőhely, ahol nincs híd. 24. Kihalt lovas nomád nép. amely Belső-Azsiából a mai Ma­gyarország területére vándorolt. 20. Kiváló futónő-testvérpár. 27. Bírói szóval dönt felette. 28. Egyhelyben járkáló. 31. Salt... City (Utah állam fővárosa az USA-ban.) 32. Los Angeles egyik elővárosa, 33. A szarvas- marha hímje. 34. Különböző sportágak gyűjtőneve. 37. Mula­tozás. 38. Egészen megtöltve. 40. Írásmű átdolgozása. 42. Gyógy­ital. 43. YLI. 48. Férfinév. 49. ...Sylvia (a rómaiak ősanyja). 52. Görög betű. 53. EZO. 55. Ró­mai 1051. 58. AZ. 60. Kiejtett betű. Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 14. számú sorok megfejtése, november 25-ig. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: Hass, alkoss, gyara- pítsl Jószerencse, semmi más. Mennyi nő és mind a másé. Nagy idők, nagy emberek. — Könyvet nyert: Sipos Katalin, Törökszentmiklós. (A könyvet postán küldjük el.) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP REJTVÉNY«! ZÉI. VÉNYE, 1971. november 21. Idegen szavak a versben Í.Egy verskedveló nő” alá­írással érdekes levelet kap­tunk. Levélírónk szerint újabban a versekben is el­szaporodnak az idegen sza­vak. Szerinte, bármilyen jó is egy-egy vers, az idegen szavak miatt kevésbé tudja élvezni a költemény monda­nivalóját, művészi értékeit. Arra kér választ, igaza van-e. Először is, nemcsak újab­ban kapnak szerepet az ide­gen szavak a versekben. Ha költőink úgy érezték, hogy az idegen szó különleges je­len tésámyalatot hordoz, és sajátos hangulati, érzelmi te­lítettsége is emeli a vers mondanivalóját, befolyásoló erejét, akkor tudatosan ad­tak szerepet egy-egy idegen szónak. De azt is hangsú­lyoznunk kell, hogy mindig kellő mértékkel, és mindig a korfestő szándék és a kör- nyezet-felidéző hatás kedvé­ért. Olykor még egy-egy idegen szó eredeti idegen frdsképének is sajátos kife­jező szerepet szántak. Kosz­tolányi Szeptemberi áhi'at című versében így nyert sajá­tos kifelező erőt s árnyalt- Sásot a ma már közkeletűvé váh parázs sző idegen írás- kéne: ..Kövér virágba bújik a darázs ma, a hosszú üt után selymes garage-ba*. Mivel a vers hatásosan ki­fejező közlés, ezért a költő elsősorban csak akkor élkst idegen szavakkal, ha a fel­használt idegen hangsor je­lentése, használati értéke nem azonos a megfelelő magyar szóéval. Az alábbi idézetekben valóban nagyobb az idegen szavak hangulati értéke, kifejező, ábrázoló ereje mint a magyar meg­felelőké: „Nyugtalan volt egész éjjeled, a seív szedál- tan is rendetlenkedett” (Kiss Tamás: Aznap.) — „Aztán az utolsó tücsöknek lukjába is bebúnak és ha negative is, de létet lel, egy ős Be­teljesedés, oly első Nyug-- lom, minő volt. midőn nem élt még semmi sem!” (Illyés Gyula: Nyáréji csöndek.) Az sem véletlen, hogy ko­runk technikai forradalmá­nak helyzetére, fejlődésére, tárgyaira is utaló idegen ter­minológia is szereoet kao egy-egy mai versben. Az új fogalmak idegen megneve­zései ma már nem „színfol­tocskák” verseinkben. ha­nem a mondanivaló lénveeét is elmélyítő nyelvi eszközök. Bizonyításul csak az alábbi példákat idézzük: „Magá­nyod és magánya szinkron­ba olvad ...” (Ladányi: Le­vél) — „Mit az asztronauták tesznek a végtelen vjlár cso­dál tára...” — „Fámulla — dehogy a csodát: a feiMt kibernetikát.” (Mátyás Fe­renc: Elkopott messzeség). Dr. Bakos József Esik. A szél az ablakhoz veri a kövér cseppeket, patakok futnak az üvegen. Korán van. A kiskocsma ép­pen csak kinyitott, tiszta az olajozott padló. Egyetlen légy kering, mintha az elveszett nyarat keresné. — Kérsz még valamit? —- Semmit. ülnek és nézik az ablakon futó gyors patakokat. — Sír az üveg — mondja a kislány. — Nincs velem esőkabát. — A fiú lopva az órájára néz. Valamit még mondana. Mindegy, mit, csak vigasz­talan szép legyen, hogy múlna tőle a torokszorító szomorúság. Hallgatnak. A terem üres még, s ők úgy ültek le, mint régen, a legel­dugottabb asztalukhoz. — Holnap nagy hajtás lesz a gyár­ban... — Mi szombaton voltunk.il Mind a ketten valami mást monda­nának most. Talán annyi is elég lenne, ha összeérne a kezük, ha egyetlen igaz szavuk lenne az elmúlni készülő nagy szerelemről. Csupa idegenség körülöttük a világ, s ők egymásnak is nagy-nagv idegen- ségek. Csak a szomorúságukban van valami hasonlóan igaz. A lány arra gondol, hogv iobb lett volna elmenni a többiekkel, s eser­nyők alatt összebújva végignézni r ki­rakatokat. s álmodozni mindarról, ami­re a havi ezerháromszázból nem telik. A fiú dühös Utálja a tehetetlenségét, itt ül Hallgat. Hagyta kihűlni ezt a szerelmet is. Nézik a semmit, s mind a ketten tud­ták hog«> nem fognak találk-zni többet. A világ ió: meg'zánia azt aki meg­érdemli: nyílik az ajtó, s bejön egy vödör. A vödör mögött >gv néni. Isme­rős néni: ő gyúit majd ‘űzet a cseréo- kályhába, hogy mire sók vendég lesz. meleg legyen. A kályhánál leteszi a vödröt, de eszébe jut, hogy nem hozott szeneskanalat. Visszamegy érte. — Hideg van. — Fázol? — Nem. Csak úgy mondtam. — Hogy mondj is valamit? — Nem mindegy? Az eső mossa az ablakot. A bolond légy megpihen egy abroszon. Ők hall­gatnak újra. És jön a néni. Leteszi a szeneskanalat, kifújja magát, aztán megrakja a tűz fészkét — szénből. Gyújtós nincs nála. Látni, hogy keresi, Cyufásdoboz tioooooooooooooGOOOOOOOOOOOOOOoaoooooooooooooooocoov de nincs. Elindul érte. Karján hozza a fát. A kálvha gyomrában valóságos sátrat épít. de nincs nála papír. Látni, keresi de most a papírt feleltette kint. Ők ketten még sohase látták, hogy így gyújt tüzet a néni, pedig láthatták volna tüzet gvúitani. Ugyanígy, de akkor egvmást nézték. — Gyufája nincs — súgja a fiú. és hálás a néninek, hogy valamit mégis mondhatott. Most nevetni kellene, mert az asz- szony valóban gyufát keres. Tapogat a földön, rosszkedvűen motyog valamit, és kimegy újra. pedig a gyufa ott lapul a vödör mellett, a kályha felől, ahol nem látni meg. — Kiszúrok vele — mondia a fiú s felkapja az asztalon heverő gvjfásdo- bozt. hogy a kályha elé dobja. Mire a néni visszajön, ott a gyufa. Kettejük gyufája. A kislány kuncog» — Hem veszi észre! Az asszony áll a még alvó tűz előtt. Aztán leguggol. Felveszi az ő gyufáju­kat, és meggyújtja a papírt. Lobban a láng. A néni mind a két kezében egy- egy doboz Nézi; látszik, hogy valamit nem ért, de nem is nagyon akar ő már érteni semmit. Zsebre teszi mind a ket­tőt. A tűz meggyullad. Amikor a vöd­röt elmozdítja, előkerül a harmadik do­boz. Csak később látja meg. úgy lép vissza érte, amikor észreveszi. És ki­megy. Zsebében a három doboz gyufá­val. Még az ajtóban is csóvália a fejét. És hogy a néni kimegy, végre lehet nevetni is. hát nevetnek. Aztán a fiú cigarettát kínál de nincs, amivel tüzet adna. És ezen útra nevetni kell. Az előbb még semmi sem veit. ami közös lehetett az életükben, most közös a megélt parányi kaland. A gyufásdoboz. A légy újra körözni indul, de a világ nekik már megváltozott. — Láttad az arcát? — Amikor megtalálta a harmadi­kat ... — Gyere! — Hova? — Mindegy. Megyünk. — Esik még... — Én szeretek az esőben járni. — Te is? Mennek. Két boldog kicsi ember. Egymásba karolnak, s összeérő kezük melegétől megfut az ősz. Korán van még. de korán is sötéte­dik. Az üres teremben leoltják a vil­lanyt. Az olaios padlóra ábrákat raj­zol. s csak úgy magának dúdolgat a jóllakott kályha. Bartha Gábof

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom