Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-14 / 269. szám
vwm védelem \a Szolnok MEfKB melléklete » ii'ii)Tr»i''i~~nTr(i im i miiilimn■mMmmB jIiuiIb/iIöiC Óvóhelyek előregyártott elemekből A korszerű háború kimenetelét döntő mértékben befolyásolja a hátország felkészültsége. Milliárdos értékű gyárak, nagy kapacitású üzemek és termékeik megmentése érteherbírású panelekből kevés idő- és anyagráfordítással kiépíthetők föld feletti és föld alatti óvóhelyek. Sugárvédelem és nedvesség ellen is tökéletes biztonságot ad, ha az építVédeni mindennapi kenyerünket z ősz aranyló napsugara ezer színűre festette a határt. Néhol üde zölden pompáznak az idei vetések, másutt feketén és simán, mint egy asztallap, szántóföldek nyújtóznak. Itt-ott a traktorok zajával asszonyi nevetés keveredik: szedik a répát, a cukornak valót. A következő faluhatáron kukoricát törnek. Nemcsak az emberek — segít a gép is. A szőlőskertekben már vége felé jár a szüret, az almásokban nehéz megállapítani, melyik szebb: a lányok piruló arca vagy az alma pirosodó gömbölyűsége. A minap a megye egyik közös gazdaságában, régi ismerősöm, Kovács István — húsz éve gazda a szövetkezetben az öreg — ezzel fogadott: „a múlt évi sok gond utón, jó esztendő következett. Szépen fizetett a búza, gazdag aratása van a rizsnek, a kukoricára se panaszkodhatunk.” Nemcsak náluk, másutt is hasonlók a vélemények. Megelégedettségről tanúskodnék a munkától kérges kezek, ahogyan belemarkolnak a búzászsákokba, és pergetik ujjúikkal az acélos szemeket. Szinte beszélnek azok a kezek a messziről jött idegeneknek: dolgoztunk, lám megvan az eredménye. Megtermeltük á mindennapi kenyérnek valót, sőt többet is annál, adtunk bőven az ország asztalára. A malmok az új búzát őrlik; a gyárakban idei lisztből készül a kenyér; asszonyaink „fiatal lisztből” kelesztenek kalácsot a családunknak. Szép, gazdag az idei ősz, itt a mi szűkebb hazánkban is. A mi szűkebb hazánk: ez a Közép-Tiszavidék. A Jászságban, a Nagykunságban, a Tiszazugban termelik meg az ország élelmiszer-szükségletének mintegy 10 százalékát. Három évvel ezelőtt az ország búzatermelésének 8.7 százalékát Szolnok megye adta és minden bizonnyal az idei év sem hozott rosszabb eredményeket ennél: 183 ezer holdon kis híján 3 millió mázsa búza termett. Amikor a megyei tanácsnál az idei terv készült holdanként 13.7 mázsa átlagterméssel számoltak, de a föld bőven megfizette a gondoskodást: 15,9 mázsa átlagtermést adott, őszi árpát 20 ezer holdon arattunk az idén, a tervezgetett 12,9 mázsa helyett 15,4 mázsát holdanként. Nem végelegesek még a kukoricatermelés adatai, de előzetes becslések szerint is meg lesz a 20 mázsa májusi morzsolt holdanként, ásszesen pedig a 2 365 300 mázsa. Rizst az országban legnagyobb területen itt a mi vidékünkön termelnek — 18 ezer holdon. Csak becsült adatok állnak rendelkezésünkre, aszerint 268 915 mázsát takaríthattunk be az idén. Ezek a szántóföldi termelés néhány adatai: mennyi gazdagságot adtak á gyümölcsösök, a szőlőskertek, rétek, a legelők. Mé'hnyi jövedelmet hozott a gazdasagoknak az állattenyésztés, a tej-, tojás-, a gyapjútermelés. Ki tudná megmondani: mindez együtt hány milliárd forintot jelent. Amit megtermelünk, nem elég csak „letenni” a közösség elé: ime ennyit produkáltunk. Védeni kell a kártevők, téli hideg ellen. Ne legyen benne romlás, károsodás. Maradéktalanul az emberé legyen minden anyagi jó. Ha ez így van békében, ahogyan ma élünk, még inkább úgy kell lennie háborús időszakban. Az akkori csecsemők éppen hogy embernyi emberek lettek, nem is régen volt még, emlékezhet arra az időre a mi generációnk: jegyre mért kenyér, cukor. Falásnyi csak, mert nem jutott több. Ha egy újabb háború jöpne ránk, veszélybe kerülhet az ország — vele mindannyiunk éléstára is, a mezőgazdaság. Békében élünk, békénket védeni akarjuk. Éppen ezért a béke védelmében kell gondoskodnunk a mezőgazdasági termékek, termények — a gazdaságok védelméről, felkészülni egy renkívüli. időszak tennivalóinak ellátására. Ez a feladat pedig a polgári védelem erőire — aktív és társadalmi munkásaira vár. Két évvel ezelőtt született az az utasítás, mely szerint az állami gazdaságokban, az 5500 katasztrális holdnál nagyobb területen gazdálkodó termelőszövetkezetekben önálló üzemi önvédelmi szervezeteket kell létrehozni. Azóta már ezek a szervezetek létrejöttek. Ám a megye minden gazdaságában, minden területén készen kell állni anyagi javaink, életünk védelmére. Ezért nem elég a polgári védelem feladatairól csak beszélni: tenni kell. Felkészülni, gyakorlatot tartani — minden ember tudja, hogy adott esetben mi az ő kötelessége, mit kell álvégeznie. Tudja azt, hogy milyen anyagot — ponyvát, fóliát, nádpallót, homokzsákot — hol, mire kell használni, milyen rendeltetésé lehet egyetlen műanyag zacskónak is. Sokat beszélünk arról, hogy a korszerű háború, hogy a korszerű hadviselés elsősorban a hátországot sújtja. Ha nincs utánpótlás élelmiszerben, emberben, anyagban — pusztulásra, halálra ítélt az ország. Ezért kétszeresen nagy, százszorosán nagy a mi felelősségünk. önyörű az idei ősz: gazdag termést takarí- tanak be a gazdaságok. Azt mondjuk, a Ifej' búza — életet jelent. Sok-sok mázsa élet r sorakozik zsákokban, halmokban a magtárakban. Védelméről gondoskodni valóban az élet védelmét jelenti. dekében nemcsak a dolgozók polgári védelmi felkészítésére, hanem a megelőző műszaki feltételek megteremtésére is szükség van. A BVM szolnoki gyára a legmodernebb és a legújabb létesítményeink közé tartozik. Két éve építették hatalmas beton- és üvegfalait, szerelték fel gépsorait, amelyekről komplett házgyári elemek, gravitációs betoncsövek, mezőgazdasági és ipari vasszerkezetek kerülnek ki. A gyár főmérnökét, Pócz Istvánt kerestük fel, s kérdeztük meg, hogyan értékeli üzemünk polgári védelmi helyzetét. — Mint minden gyárban, nálunk is az első lépés az volt, hogy a több mint kilencszáz munkást foglalkoztató üzemünkben a termelési profilunknak megfelelően megszervezzük a műszaki, egészségügyi stb. szakalegységeinket. Üzemünknek még nincs polgári védelmi múltja, nincsenek ilyen irányú tapasztala-* taink. Ezért a különböző kiképzések beindításához kérni fogjuk a helyi polgári védelmi parancsnokság segítségét. — Az üzem Szolnok forgalmi gócpontjától távol, a peremkerületekben épült. Mi a véleménye, a hely megválasztásában érvényesültek a polgári védelmi szempontok? — Ismert tény, hogy a védelmi képesség kialakítását a béke időszakában kell végrehajtani. Az új üzemek, így a mi gyármik telepítésénél is figyelembe vették, hogy lehetőleg a könnyű rombolási zónában, vagy ezen kívül helyezkedjen el. A mi gyárunk megépítésénél maximálisan követték a polgári védelmi előírásokat, de üzemünk védelmi képességének tovább fokozására még szükség van, hogy biztosítva legyen a tömegpusztító fegyverek által mért csapások időszakában a termelés gyors leállítása, majd gyors működésbe hozása. — Termékeik, a különböző épületszerkezeti elemek felhasználha- tók-e a vegyi, biológiai hatások és a kiszóródás ellen védő óvóhelyek építésére? — Megfelelő beépítési módszerekkel igen. Mire gondolok itt? A kétezer kilogramm/négyzetméter ményt földdel borítjuk. Sőt, mindenféle átalakítás nélkül a lökőhullám hatásán kívül eső területeken szerkezeteinkből kivitelezett épületek — mivel nyílásaik hermetikusan zárhatók —, alacsonyabb szinteken megfelelő védelmet nyújtanak a radiológiai és vegyi hatások ellen. — Szolnok lakosságának biztonságos elhelyezésében hogyan tudnának segíteni? — Évente 800 lakáshoz készítünk előregyártott elemeket. A nagy teherbírású szerkezeteket további betonréteg ráhordásával még stabilabbá tudjuk tenni, ha arra szükség van. Vassal összekovácsolva, jó összeillesztéssel, speciális eljárással biztonságos bunkereket építhetünk ezekből. Tehát ha jelenleg nincsenek is egyértelműen kettős rendeltetésű létesítményeink, mint például Budapesten a metró, amely szükséghelyzetben tökéletes óvóhely is lehet, gyártmányainkból kis változtatással kialakíthatók, meg- építhetők a hagyományos pincéknél sokkal biztonságosabb védelmet nyújtó épületek. A vizek szakavatott rr i őrei A folyók nagy kék országútjain sok száz kilométerről úsznak lefelé a szennyeződések. Egy-egy atomrobbantás radioaktív felhői a szellők szárnyán utaznak, majd eső formájában lehullanak és a patakokban, folyókban folytatják útjukat. Aztán a robbantás helyszínétől sok ezer kilométerre észlelik a sugárzást. A víz az élet egyik legfonto- * sabb eleme, ezért tisztaságának védelme létkérdés. Az Országos Vízügyi Hivatal a vízminőségi felügyeletek létrehozásával gondoskodik az élő vizek tisztaságáról. A vízügyi igazgatóságokon — így a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóságon — is jól felszerelt laboratóriumban ellenőrzik, elemzik a Tiszából, Zagyvából vett vízmintákat. Vizeink tisztasáságára békében is sok a panasz. A vízminőségi felügyelet — mint elsőfokú hatóság — milliós bírságokat ró ki a szennyezőkre. Egy rendkívüli helyzetben azonban a veszélyeztetettség a többszörösére fokozódhat. Katona Sándort, a vízminőségi felügyelet technológiai csoportvezetőjét , arról kérdeztük, hogyan tudják a folyók radioaktív szénnye- ződését ellenőrizni. — Egy radioaktivitást vizsgáló csoport tevékenykedik igazgatóságunkon. A csoport rendszeresen — az egyéb szennyeződések vizsgálatától függetlenül — végzi az ellenőrző méréseket, és az eredményt azonnal továbbítja az illetékes katonai szerveknek. Békében is rendszeres és alapos ez a vizsgálat. Rendkívüli helyzetben azonban hatékonysága tovább fokozódik. A csoport tagjai polgári védelmi kiképzésben részesülték, így munkájukat nagy szakértelemmel végzik. — A felderítésen túl milyen „hadműveletekre” képesek a szeny- nyeződések eltávolítása érdekében? — Ügy gondolom, egy atomcsapás esetén nem a folyók védelme az elsődleges szempont. Az ivóvíz tisztasága viszont akkor még fontosabbá válik. A tiszta ivóvíz biztosításához a polgári védelmi szervek, valamint a néphadsereg alakulatai is segítséget nyújtanak. — Egyébként a szennyeződések elhárítására jól ‘ felkészültünk. Az elmúlt években, különösen a Balaton vizének veszélyeztetésével kapcsolatban kapott különös hangsúlyt a kárelhárítás. A közelmúltban több gyakorlatot tartottunk, amelynek célja az volt, hogy a fo- lyókból olajtartalmú szennyeződé-, seket távolítsunk el. Az eredmények biztatóak, a kárelhárítás egyre biztonságosabbá válik. Ezt bizonyítja a legutóbbi vasúti baleset is, amikor Vámosgyörknél egy megsérült vasúti kocsiból jelentős meny- nyiségű' nátronlúg folyt bélé á Gyöngyös patakba. A szakemberek gátakkal akadályozták meg a szennyeződés tovaterjedését, majd a lúgot semlegesítették, végül eltávolították a vízből. Mindez békében történt, ám a vízügyi igazgatóságok pontos és szervezett együttműködése azt bizonyította, hogy rendkívüli helyzetben is lehet rájuk számítani a folyók mentén. ♦ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP
