Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-10 / 239. szám
mt október 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kulturális nevelőmunka az üzemekben Gazdasági vezetők, párfvezetők és kultúrmunkások együttes tanácskozása „Tudományos világnézetünk: a marxizmus—le- ninlzmus eredményes propagálásához, a szocialista tudat és bdzerkölcs elmélyítéséhez, kiterjesztéséhez és általánossá tételéhez jók a feltételeink. A párt minden szervezetének és minden tagjának, a szocializmus minden hívének odaadással és fáradhatatlanul kell dolgoznia ezen a szép és annyira fontos munkán.” (A X. kongresszus anyagából.) Az ideológiai nevelés, az ezzel összefüggő művelődés- politika megyei kérdései rendszeresen szerepelnek a megyei pártbizottság munkájában. Egy-egy problémakör átfogó vizsgálatára, alapos elemzésére, majd a tennivalók meghatározására mindig a társadalmi fontosság arányában és a kérdés időszerűségének alapján kerül sor. Az utóbbi időben a közművelődés kérdései egyre gyakrabban szerepelnek napirenden. Az elmúlt év decemberében tárgyalta a megyei bizottság a népművelés harmadik ötéves terv időszakára szóló irányelvek teljesítését és a negyedik ötéves terv feladatait. Tavasszal megyei kommunista aktívaülésre hívta meg a közművelődést irányító párt-, tanácsi, tömegszervezeti vezetőket, valamint a megye hivatásos népművelőit. Most pedig, csütörtökön az ipar, az építőipar, a közlekedés területén dolgozók párt-, gazdasági, szakszervezeti és KISZ-vezetők részvételével kommunista pártaktívára került sor az üzemi munkások körében végzendő közművelődési feladatok megvitatására. Megértek a tanácskozás feltételei Az első alkalom, hogy kulturális nevelési kérdé- »ekben gazdasági vezetők és g kulturális élet felelős irányítói együttesen alkotnak véleményt, cserélnek gondolatokat Minderre azért kerülhetett sor, mert az ilyen természetű eszmecserének megyénkben is megértek a társadalmi és politikai feltételei. A nagyarányú megyei iparosítás következtében létszámban is megnövekedett és így a megye' társadalompolitikai életében is fokozottabb szerepet játszó munkásság körében végzendő kulturális nevelőmunka kérdései előtérbe kerültek. De a kérdés felvetését indokolja az is, hogy az újonnan felépített üzemek munkásainak politikai és általános. valamint szakmai műveltségi szintje alacsonyabb, mint azoké, akik már több évtizede egy üzem szocialista közösségében élnek. Sokhelyütt még hiányoznak a mozgalmi és a kulturális élet tapasztalatai. Továbbá az is tény. hogy a 44 órás munkahétre történt áttéréssel megnőtt a munkásság szabad ideje, társadalmi méretekben is; ugyanakkor ezzel a lehetőséggel sok helyütt még nem tudnak okosan élni. Az ipari üzemek munkásai megyénkben ma még csak szabad idejük 22 százalékát fordítják művelődésre. És egy döntő szempont: Az üzemi vezetők is felismerték és elvileg elfogadták, hogy nemcsak társadalmi méretekben, hanem egy üzem életében is szoros ösz- szefüggés és kölcsönhatás van a gazdaság és a politika, az eszmei, ideológiai és a kulturális tevékenység között. A tapasztalatok szerint viszont a gyakorlat még nem felel meg ezen elméletileg megalapozott és elvileg elfogadott igazságnak. Egy sor üzemben háttérbe szorul a politikai, kulturális nevelőmunka. Még most is hallani olyan véleményt, hogy a gazdaságvezetők feladata a termelés szervezése, a mozgalmi szerveké pedig a munkások nevelése, és sajnos egy sor helyen ezt tükrözi a gyakorlat is. Pártunk X. kongresszusa ismételten megállapította, hogy a szocializmus viszonyai között a gazdasági vezetők — dolgozzanak azok az élet, az üzem bármilyen szintjén egyben politikai vezetők is. Ez többek között azt jelenti, hogy nemcsak a termelés alakulásáért, a gondjaikra bízott technikáért, hanem a vezetésük alatt dolgozó emberekért, azok politikai és szakmai műveltségének emeléséért is felelősek. Ezen alapvető szocialista vezetési elv gazdasági vezetőink jelentős részének munkájában-még nem érvényesül. Á kispolgári maradványok ellen A szocialista építő munka jelenlegi szakaszában az üzemi munkásság körében végzett eszmei, ideológiai és kulturális nevelő munkának azért is felbecsülhetetlenül nagy szerepe van, mert jóllehet az osztályharc két fő területén a gazdaságban és a politikában végérvényesen győzedelmeskedtek a szocialista viszonyok, az ideológia frontján léteznek a marxizmussal—leninizmussal szembenálló ideológiák, téveszmék, ámbár ezen a területen is a szocialista eszméké a döntő sző. A társadalom egyes tagjainak gondolkodásában, szemléletében és cselekedetében fellelhetőek a különböző burzsoá és kispolgári maradványok. A megyében lévő munká- .? tok elfogadják politikánk léÍ teyegét, • rendszer hívei, figenhk a «»dalizmust, he- • «sodalizmus építé*B> ség, a közügyek iránti felelősségérzet hiánya, nacionalizmus és antiszemitizmus, laza munkafegyelem, anyagiasság, önzés, harácsolás, vallásosság. Á kommunista eszmeiség erősítése A rendelkezésre álló mozgalmi munka és egyéb eszközök egész rendszerével kell fellépni, az eddigieknél is határozottabban, a pártszervek és pártszervezetek irá- nyitásával, a népgazdasági érdekeink és szocialista eszméink ellen ható nézetek és gyakorlatok ellen. Fő feladat ez esetben is a kommunista eszmeiség, a kommunista elvszerűség erősítése. Szilárdítani kell e tekintetben 's a párt egységét. Kerülni kell a formális megoldásokat, az általánosságokat. Mindig konkrétan, a jelentkező események tudatos elemzésire épüljenek a kispolgáriság minden meglévő maradványai elleni küzdelem támadásai. A nevelés minden eszközével és minden üzemben erősíteni kell azt a közszellemet. amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást. a cinizmust, a fegyelmezetlenséget. a közösség megkárosítását. íme az üzemi közművelődési munka effvik legfontosabb tartalmi célkitűzése. A másik nem kevésbé lényeges célja: abból kiindulva, hogy a tudományos és technikai forradalom egyre magasabb szak- maj^kéozettségű munkásokat kíván az üzemekben, az eddigieknél gyorsabb ütemben kell emelni a munkások, az üzemi dolgozók általános és szakmai műveltségét. A szakmai műveltség emeléséért összhangban van-e az üzemi munkások, dolgozók műveltségi szintje azzal a követelménnyel, amelyet a tudományos technikai forradalom idején az intenzíven fejlődő szocialista ipar támaszt dolgozóival szemben. A megyei székhelyű vállalatoknál dolgozó ipari munkásoknak 42 százaléka szakmunkás és 58 százaléka betanított és segédmunkás. Ennél kedvezőtlenebb a megyében lévő összipari munkások összetétele. A megyébe újonnan telepített 23 új üzemben 7394 a foglalkoztatottak száma, s ebből 86,1 százalék rendelkezik nyolc általános iskolai végzettséggel. Sokan azonban még az általános iskolai Végzettséget sem szerezték meg. 12 százalék az érettségizettek száma, a 23 üzemben összesen 85 felsőfokú végzettségű szakember Van. A statisztikai adatokból világosan és egyértelműen kitűnik, hogy jelenleg nagy eilentmohdás van a negyedik ötéves tervből eredő konkrét megyei, üzemi, gazdasági természetű feladatok, és a feladatok elvégzésére hivatott munkások szakmai tudása, illetve a szakmai utánpótlást jelentő szakmunkásképzés várható alakulása között. Éppen ezért; javítani kell a pálya- választási tanácsadást, hogy a beiskolázás, a tyi növekvő nemzedék továbbtanulása jobban összhangban legyen a Szolnok megyei igényekkel, a megyében jelentkező gazdasági követelményekkel. Fel kell kutatni és fel kell tárni azokat a lehetőségeket, amelyek révén növelni lehet a szakmunkásképzésbe bevonható fiatalok czámát. Á felnőttoktatás érdekében Az eddigieknél sokkal céltudatosabbá, szervezettebbé kell tenni a felnőtt oktatást mind az általános, mihd a középiskolában. E célból nagyobb rangot, tekintélyt kell biztosítani oktatási intézményeinkben a felnőtt oktatásnak. Szükséges, — s ez már az üzemeken belüli-szervező, felvilágoáító munkán is múlik — hogy növekedjék a tanulási vágy, az igéhy a felnőtt oktatás iránt. Javítani kell a munkások általános és szakmai műveltségének emelése érdekében a közvetlen üzemen belüli munkát. Szak- tanfolyamok szervezésével, továbbképző tanfolyamok indításával, az ismeretterjesztő előadások céltudatosabb felhasználásával, a munkás- akadémiák szakmai műveltség emelését szolgáló fel- használásával. A munkások, az üzemi dolgozók általános és szakmai műveltségének emelése szempontjából az eddigieknél jobb együttműköszolgáló politikánkat, támogatják a negyedik ötéves terv célkitűzéseit A munkások többsége politikailag szilárd, elfogadja, magáénak tekinti társadalmi rendszerünket, becsületesen, tisztességesen dolgozik. Az általános politikai stabilitáson, politikai egységen belül azonban számos ellentmondás van. Jónéhány olyan negatív tudati jelenséggel találkozhatunk az egyes munkások magatartásában, amelyek kedvezőtlenül hatnak a már vázolt, összességében szilárd politikai egységre, az üzemek belső légkörére. Fellelhetőek szocialista eszméinkkel és politikánkkal ellentétes nézetbeli maradványok. Elegendő utalni néhány olyan ideológiai és politikai természetű jelenségre, amellyel nap mint nap lehet találkozni és amelyeknek káros volta közismert. Így például közöny, a közösdés szükséges a tanácsi szervek, a különböző társadalmi szervek, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és az üzemi szervek között, másrészt az üzemen belüli szervek között. A fenti feladatok megvalósításában sokat tudnak tenni az üzemi kulturális élet irányítói, a szákszervezetek kultúrmuákásai. De csak akkor, abban az esetben, ha a pártszervezetek és a gazdasági vezetők tevékenysége is ebbén az irányban hat az általuk vezetett, irányított üzemben. A szocialista nevelés érdekében jól felhasználhatóak a közművelődés eszközei, de csak akkor, ha jó és tovább javul az üzemek politikai légköre, ha a vezető, irányító munka kedvező politikai bázist teremt á kulturális Hevelő munka számárá. Szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus A közművelődés, a kulturális nevelő munka egyik fő feladata a munkásság körében a szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmusra való nevelés. Változatlanul a közművelődés tartalmi célkitűzéseinek tekintendő a Szovjetunióhoz való viszony, szocialista vívmányaink megbecsülésének, tiszteletének erősítése. Az eddigieknél Is jobban kell tudatosítani a KGST, a Varsói Szerződés szerepét. Tovább kell erősíteni az imperializmus/ ellen harcoló népek iránti szolidaritást. Az üzemi kulturális munka eszközeivel is elő kell segíteni, hogy megyénk munkásai az eddigieknél jobban megismerjék a megye gazdag forradalmi, kommunista és munkásmozgalmi hagyományait. A közművelődés lelkes munkásainak közreműködésével fellendült helytörténeti kutatómunka eredményeképpen számos színvonalas, gazdag, tartalmas kiadvány született, amelyek tartalmazzák a Tanácsköztársaság dicső harcait a kommunisták, A hatódó erőle Horthy-fasizmus élleni küzdelmeit és az elmúl* negyedszázad szocialista építőmun- kájónak nagyszerű vívmányai* Ezeket a kiadványokat az ipari munkásság érzelmi nevelésében jól lehet felhasználni. A kulturális nevelőmunka pártmunka A tartalmi Célkitűzések végrehajtása érdekében igen fontos-, a legfontosabb feladat a pártlrényítás javítása minden szinten, így az üzemi pártszervezetek irányító munkájának javítása is. El kell érni, hogy minden szinten a pártvezetés szerves, állandó, folyamatos része legyen az eszmei, ideológiai és kulturális nevelőmunka. Ma már követelmény, hogy minden pártszerv és párt- szervezet átfogóan képviselje, hirdesse és szervezze a párt politikáját. Nem elég csupán a gazdasági kérdésekkel foglalkozni. A kultúrpolitika, a párt általános politikájának szerves része. Ebből következik, hogy az üzemi pártszervezeteknek is rendszeresen át kel] tekinteniük saját üzemük kulturális életét, a közművelődés szférájában dolgozó szervek, vezetők, aktivisták munkáját. Az üzemi pártszervezetek mindenekelőtt az üzemi kulturális élet tartalmi kérdéseivel foglalkozzanak. Elsősorban arra ügyeljenek, hogy az üzemi kulturális élet a politikát szolgálja és az üzem előtt álló egységes feladatok végrehajtását segítse. tovább kell javítani á szakszervezetek és a KISZ szervezet kultúrpolitikai tevékenységé*. A kongresszus által számukra kötelezően előírt feladatok teljesítése érdekében javítani kell a közművelődés káderheSyze- tét. Növelni kell a hivatásos népművelők körében is a párt befolyását. Tervszerűbbé kell tenni politikai és szakmai képzettségük emelését. Az oktatási igazgatóság művelődéspolitikai, speciális, egyéves továbbképző tanfolyamára az eddigieknél nagyobb számban kell bevonni a közművelődés területén dolgozó, főleg vezető kádereket. Ettől az évtől kezdve az alsóbb szintű pártoktatás is nagyszerű le- neViséget kínál a kültúr- niünkások képzésére és továbbképzésére. Ónálló oktatási formaként állandó tematikával négy éven át oktatjuk a párt kultúrpolitikáját. Javítani kell a népművelők politikai tájékoztatását. A pártszervezetek tekintsék politikai munkások, nak az üzemekben dolgozó kultúrmunkásokat. Az anyagi eszközök ésszerű koncentrálása Az előttünk álló kulturális feladatok megoldásának nagyon lényeges felétele a köz- művelődés anyagi, technikai ellátottságának fejlesztése. Az ipari üzemeink, főleg a kis. és középüzemek jelenleg nem rendelkeznek a kultúrpolitikai tevékenységhez szükséges elemi alapvető létesítményekkel sem. Irreális lenne olyan célkitűzés, hogy a negyedik ötéves tervben mindenhol ilyen épüljön. Társadalmi összefogással, az anyagi eszközök ésszerű koncentrálásával azonban feltétlenül javítani lehet és javítani is kell a közművelődés anvagi, dologi, tárgyi feltételeit. Szerény az az összeg, amit a megye ipari üzemeiben, vállalatoknál, intézményeknél helyi forrásokból és szakszervezeti pénzből kulturális célra fordítanak. Egy átfogó felmérés szerint évente 90 forint jut egy dolgozó kulturális igényeinek kielégítésére, > ' . í Mindezek számbavételével eszmei, ideológiai munkánk továbbjávításához 6 közművelődési munka Segítségével is megvannak a kedvező feltételek; a lakosság és benne a megye munkásságának többsége szereiálista talajon áll, bizalommal tekint a tár. sadaiotn és saját jövője elé. A megye üzemeiben, vállalataiban dolgozó párt. szak- szervezeti, KISZ funkcionáriusok és gazdasági vezető, kön a sor, hogy a megyei pártbizottság kulturális nevelő munkára vonatkozó határozata értelmében fáradhatatlanul dolgozzanak a megye munkásságának erkölcsi, politikai arcülatánaS: fejlesztésén, szakmái, álta- lános műveltsége emelése érdekében. A fenti gondolatok a csütörtöki pártaktíván elhangzott titkári beszámoló főbb gondolatai. A beszámolót Zagyi János, a megyei pártbizottság titkára tartotta.
