Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-09 / 238. szám
1971. október 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szelevényi tüskés csokor f , A gocsörtös szárú betűkről, amelyek Szelvényre hívtak, rögtön tudtam, hogy gazdájuk nagyobb biztonsággal fogja még mindig a kapa nyelét, mint a többezer odanyálazott, divatját vesztett tintaceruzát. „Gyiij- jön ide, lássa meg, hogy nem jó vagyunk. Nem így akartuk mink ezt a közöst, nem azt, hogy mindig lyukas legyen a szakajtó jeneke.” Szökevényt a legszebb alföldi falucskák egyikér érzem. A Kunság keménységéhez szokott szem szívesen elmélázgat a ligetes, kiserdős tájon, ahol a község épült. A műút a házsorok között szalad, majd belebotlik a Körösbe. Innen aztán nincs tovább, hacsak a komp át hem csobogtatja az embert 6 túlsó oldalra. A Tisza nem látszik, de Csongrád sűrű. emlegetése közel hozza a Nagy Vizet, azt játsszatja velünk a képzelet, hogy itt kunkorog a falutól egy karhossznvira. De ez csak a régi idők krónikája szerint volt így. öreg falu, nagy a határa, kikerülik a főközlekedési útvonalak. De szeretném eloszlatni azt a megsejtést, hogy isten háta mögötti faluról beszélek. A fogalom Móricz-i értelmezésének itt már semmi alapja sincs. Sokkal inkább összekuszál ódó kettősség jellemző a falura. Elsősorban a kollektív szegénység és az egyéni jólét nehezen kibogozható ellentéte a legszembetűnőbb. De erről később.., Gyönyörű szép új házak, az ősznek még tiltást kiáltó Virágoskertek között vihán- cöl a gyerekcsapat. Az úton kerékpárosok karavánja. Valahol Belgiumban láttam egy-egy Ilyen nagy csapat biciklis iskolást. Szóvá is tettem egy szelevényi családnál, ahol vendégeskedtem, de nem éreztek rá az összefüggésre. Nyilván nem tudják, hogy a világ legnagyobb „kerékpáros nemzetére” céloztam. Természetesen mondták: „Azért az 1000—1200 forintért ne járjon gyalog az a gyerek.” Nyilván sokan így foghatják fel — mert van miből így felfogni — azért van ennyi kisiskolásnak biciklije. De cáfolhatom az istenhá- tamögöttiséget azzal is, hogy az iskola százhatvan tanulója közül harminc két idegen nyelvet is tanul... Készül a korszerű, a régi falusi iskolákban megálmodni sem mert, fizikai előadó is. Kodály modern zenepedagógiájának alapgondolata díszíti a tanári szoba falát: „Ügy tanítani az éneket és a zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak...” Szelevényre hozza a lüktető. ugyancsak ellentmondásaival teli világ gondolatait a félszáznyi rádió és a 263 televízió készülék is. Egyik ámulatból a másikba estem, amikor megtudtam, hogy harmincegyfajta napilap és folyóirat jár a községbe, összesen csaknem 7DÖ példányban. Láttam az alkalmas orvost rendelőt, a belterületi és a haleszi művelődési otthont, az új autóbuszvárót... Jártam családoknál. Nyo- thá sincs sehol a „tisztaszo- , bénák”. Kényelmes, egészséges otthonokat láttam, imitt- llaaott ciradá» ízléstelenségekkel, — de ez nem annyira a szelevényiek bűne, hanem az állami iparé, meg az állami kereskedelemé. Gázolajkályhák, hűtőszekrények a meglátogatott lakások többségében, — az elmaradhatatlan televízióval. Az udvarok jónémelyikén gépkocsi. Beszélgettem a falu népfront-titkárával. Lelkesen, nagy hévvel magyarázta mindezeket. De akkor én már egy kicsit lehangolt voltam, amit talán észre is vett. Nem amiatt, amit az elmúlt napokban láttam, dehogy. Sokkal inkább a jövőre vonatkoztatott összefüggések nyugtalanítanak. 1 Szelevény a múlt évi nép- számlálás adatai szerint 1861 lélekszámú település. A belterületen 1204 lakos él. A századfordulón még kétezerötszáz körül volt a lakosság száma, de még 1149- ben is bőven meghaladta a kétezret. (Ehhez az évhez kapcsolódva mondom el, hogy ekkor még százhetvenkét analfabéta volt a községben. Tíz évvel később már csak nyolcvankettő, nanja- inkban pedig már csak egykét titoktartó öreg.) A lakosság tehát fokozatosan csökken. Az elvándorlás állandósulni látszik. Az elmúlt évtizedben három- százkilencvenhárom szelevényi ember leélt útra, hogy máshol próbáljon szerencsét. 1969-ben tizennégy kisember látta meg a napvilágot a faluban — pontosabban a jól felszerelt járási szülőotthonban — és harminckilencen mentek el „ősnek”. Tudom, hogy az olvasók többsége nem szereti, ha számerdőket talál az olvasnivalójában. A várható, de elkerülhető (!) bajok megértetése mégis arra késztet, hogy a kétszer kettő igazságához a számokkal is bizonyítsak. Egy örvendező társadalmi munkással találkoztam a faluban. Jó szívű lelkesedéssel mondta, hogy már készül a meghívó az öregek napjára. Hány vendéget várnak ugyan? Sokat, nagyon sokat Kétszázhatvanhét 65 évnél idősebb ember él a faluban. A Halesz-szőlőben a lakosság csaknem háromnegyed része már öregebb hatvan évesnél. Szép dolog, becsületes szándék, hogy mindig, mindig, visszatérően megrendezik az öregek napját. Hadd érezzék a munkában elnyűtt emberek, hogy törődnek velük. Segíti őket a falu társadalma, amennyire tudja, de... De a mai ebédet adók, az ünnepség megszervezői, saját öreg korukkal megfelelően és időtáUóan törődnek-e? A községben jelenleg 1214 munkabíró ember él. Az összlakosság 65 százaléka. A nyilvántartott keresők száma viszont csak hatszázhét ember. A járási Iparfejlesztés szerkezeti változást hozott a foglalkozás megoszlásában is. Két és félszázan eljárnak dolgozni a faluból Kunszentmártonira, á szőrmefél- dolgozóba. a vasbetongyárba; Csépárá a tésztaüzembe; Csongrádra. ipari Válla. Iátokhoz; sőt még a szentesi Termál Tsz is kap munkaerőt (!) SZeleVényről. A falu mezőgazdaságában háromszázan dolgoznak. És ezzel eljutottunk az eddig csak sejtetett gondok mag- váig, a falu termelószövetke. zetéhez, a Szikra Tsz-hez. *. Igaz, a tsz-einök úgy vélte, hogy ha a falu életéről akarok írni, a tanácselnökhöz menjek. Biztos nem rossz szándékkal gondolta, hiszen ő is tudja, hogy a falu egyetlen, biztos megélhetést nyújtó forrása csak a föld lehet, amin a tsz gazdálkodik, — vagy legalábbis annak kellene lennie! Sajnos csak részben az. Elnökök jöttek, elnökök mentek, jobb és rosszabb évek váltogatják egymást. Előbbre tipegtek erőben, újra visszaestek, megint egy kis fellendülés következett, azután újra bajba kerültek. A gazdaság az elmúlt években is a gyenge termelőszövetkezetek sorába tartozott, állami támogatást kapott. Mit hoz ez az év? Nem sok biztatót ígér ez sem. Tavaly a Körös veszélyeztette a falut. Ember, gép, állat a gátakon volt. A gyors tragédia nem következett be, de a földeket hosszú időre megülte és sok helyen meg is ölte a belvíz. Az ősszel is jártam Szelvényen. Olyan volt a rög, hogy kalapáccsal sem lehetett szétverni. Szakadt a szerszám, tört a gép, küszködtek, káromkodtak, verí- tékeztek az emberek, mégis, mintha a sírba került volna a mag. A másfélezer holdnyi búzatáblák csak 9,92 mázsás átlagot adtak. (A járási átlag majdhogy a duplája!) Baj bajt hozott. Azokban az években, amikor még állami támogatás is volt, meg még jobban kellett volna küszködni a nehéz talajjal, könnyebbnek vélt boldogulást keresett a szövetkezet egy része. Mlkróvállalat-szerűvé fejlesztették az építőbrigádot, bérmunkát vállaltak a falun kívül is. Ügy mondják, hogy a vállalkozás szép pénzt hozott a konyhára. De ezzel párhuzamosan azt is érdemes lenne megvizsgálni. hogy a legjobb munkaerők kiválása milyen kárt okozott a földeken? Volt időszak, amikor 75—80 javakorban lévő ember a maltert keverte Kunszentmártonban, meg Martfűn és máshol, — földművelés helyett. Volt olyan idő, amikor a növénytermesztésbe csak negyvenöt ember jutott. Milyen hatásfokkal dolgoztak a földművelő-építők? Erre nem találtam adatot a megyei statisztikai közleményekben. A kunszentmártoni ktsz egy foglalkoztatottra jutó nyeresége 4413 forint. (Az állami építőipari vállalatnál 8765 forint jut egy foglalkoztatottra.) Mondják, a szelevényiek jobb eredményt értek el a szentmár- toniaknál. Elhiszem, de mégis kétségbe vonom a vállalkozás időtálló rentábiütá- sát és össztársadalmi szükségszerűségét, hasznát. Ennek az épftöbrigádnak csak addig volt létalapja, amíg saját maguknak dolgoztak. Aggódom a Martfűn épített és talán üzembehelyezésre. kerülő pékműhely leendő gazdaságossága miatt is. Jól számoltak, fehéren,, feketén, amikor ebbe a vállalkozásba belefogtak? Szóbeszéd a faluban, hogy „kis gőzfűéésZ-telep is lesz”. Egy nagy csomó rönkfát, egy jó nagy fatelepre valót, tényleg láttam a falu végén. Kiszámolták a szelevényiek, előrelátó közgazdasági szemlélettel, hogy haszon lesz-e ebből? És ha a Várható mérlegek pozitívak, mi lesz á főiddel? Ki munkálja meg, hogyan? Elbírnak azért a nagy táblákkal is? Tiszai Lajos (Folytatjukj Megnyitották a Karcagi Tudományos és Kulturális Napokot Tegnap délelőtt tíz órakor az ünnepi díszbe öltözött városi tanács nagytermében, ahol a meghívott Vendégeken kívül szép számmal fog laltak helyet a megye városaiból, járásaiból érkezett n épművelők is. Kovács István, a karcagi városi pártbizottság titkára megnyitotta a városban rendezendő tudományos és kulturális napokat. Részt vett a megnyitón Gar amvölgyi József, a művelődésügyi miniszter helyettese, Zagyi János, a megyei pártbizottság titkára, Tóth Tibor, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. A társadalmi igényekért A városi pártbizottság titkára megnyitójában hangoztatta, hogy a közel egy hónapig tartó rendezvénysorozat mögött nem valami kulturális divat, vagy a város önmaga mutogatásának szándéka húzódik meg, hanem az a törekvés, hogy a kiemelt rendezvénysorozattal, amelynek nyitányára éppen a város felszabadulásának 27. évfordulóján került sor, a tudomány és a kultúra iránt jelentkező egyre szélesebb körű társadalmi igénynek tegyenek eleget. Ugyanakkor a város anyagi és szellemi értékeinek bemutatásával szeretnének hozzájárulni a szocialista haza- fiság érzésének, és nem különben az egészséges lokálpatriotizmusnak elmélyítéséhez. A pártbizottság titkárának üdvözlő és köszöntő szavai után a jelenlevő művelődésügyi miniszterhelyettes tartott előadást a közművelődés időszerű feladatalróL Majd a megnyitó résztvevői átvonultak a Déryné Művelődési Házba, amelynek emeleti csarnokában Kovács Pál, a Hazafias Népfront városi elnökségének titkára ismertette és méltatta a most megnyíló kerámiai kiállítás művészi és politikai jelentőségét. A legteljesebb kiállítás A Déryné Művelődési Ház emeleti termeiben az eddigi legteljesebb és leggazdagabb anyagú népművészeti kiállítás nyílt meg ez alkalommal. A valóban színpompás, szemkápráztató kiállításon szerepel Karcag város valamennyi népművésze, élen a világhírű tanítómesterrel. Kántor Sándorral, aki tehetséges ifjú kerámikus nemzedéket nevelt az utánpótlás számára. Rendkívül gazdag anyagot sikerült közös összefogással egybegyűjtení, s ami a legfőbb, teljesen hazai termésből. A tányérok, tálak, bo- kályok, bödönök, szilkék és más használati cserepek mellett szép számmal látható itt figurális alkotás. ízes népi humorral mintázva. A táj hagyományait felvonultató kiállításból árad az emberi szépség és a művészi tisztaság. Öröm az ifjú tehetségek figyelemre méltó jelenléte a nagy „Öregekkel”. Elsősorban a díszítőkészségével tündöklő ifjú Szabó .Mihály művei hívják fel magukra a • figyelmet. De a többiek munkái is egy-egy színnel gazdagítják a kiállítást. (Kun Gazda Ferenc, Kun Gazda Éva, Szűcs Imre, Nagy István) A két Rusói egész teremre való csemjf*t állított ki. A berekfürdői üveggyár kiállított termékei közül etlsősorban a fiatal házaspár, — Suha Zoltán és felesége, Somkuti Katalin tehetséges munkáira fegyelhet fel a látogató. A megye éredeklődésére is számot tartható kiállítás a Népi Iparművészeti Tanács, a karcagi agyagipari és háziipari szövetkezetek, a Győrffy István Nagykun Múzeum összefogásával és a megyei múzeum szakmai segítségével, valamint a művelődési ház munkájával született meg. Korszerűsítik a beruházással kapcsolatos hatósági előírásokat Az MTI hírmagyarázója írja: A beruházásokkal kapcsolatos hatósági előírásQK felülvizsgálatát az országos műszaki fejlesztési bizottság irányította, elemezve az építésügyi, tűzrendészetí, közegészségügyi, bánya-műszaki és szabványügyi előírásokat. A legnagyobb 13 tervező- és beruházó intézet, vállalat vezető szakembereinek véleményét és javaslatát összegezték. A reprezentatív felmérés eredményeképpen — megállapították, hogy a hazai műszaki szabályozási előírások más államokéval ösz- széhasonlítva korszerűek. — töbségÜK alkalmas arra. hogy segítségükkel olyan épületeket tervezzenek és létesítsenek, amelyek megfelelnek az egészségügyi, biztonsági követelményeknek. Az előírások összességükben azonban nein eléggé áttekinthetők, gyakoriak a párhuzamos szabályozások is. A felmérések Során összesen 204 javaslat érkezett a munakbizottsághoz, közülük 172-őt elfogadtak. A javaslatok túlnyomó többsége — 112 — építésügyi vonatkozású; nagyságrendben ezt követik a tűzrendészettel, szabványüggyel kapcsolatos észrevételen. A javaslatok száma alapján nem marasztalhatok el a meglévő szabályozók, az észrevételek ugyanis az építések, beruházások gyors korszerűsítését, változását is jelzik. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az új gazdaságirányítási rendszer előkészítésekor már kidolgozta az annak megfelelő műszaki szabályozási rendszert. Megkezdték az országos építésügyi szabályzat módosítását, amely még ez évben befejeződik. A tdolgozzák az építő- és szerelőipari kivitelezési szabályzatot is. Az ágazat komplex műszaki szabályozási rendszerének eredménveásé- gét Szolgálja aZ építésügyi szabványosítási központ megszervezése. A korszerű építési módok azonban újabb szabói vnzí sokat követelnék, közülük legszembetűnőbb a könnyűszernezetes építési mód, amelyre a régi szabványok nem alkalmazhatóak. A korszerű építkezés zavartalan alkalmazását jelenleg nehezíti, hogy nem egészítették ki és nem alkalmazták erre a speciális területre a korrózióvédelmi és tűzrendészet! előírásokat. A korszerűbb energiahordozók elterjedése is a módosítások sorozatát sürgeti. Köztük a Nehézipari Minisztérium — és az ÉVM feladata a panelos épületek adottságaihoz alkalmazni a gázbiztonsági és fogyasztási berendezéseket. Az országos bányaműszaki felügyelőségre vár, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen a propán-bu- tángáz-töltőtelepek műszaki előírásainak korszerűsítésére. Ügy szól várt — valamennyi ipárágra érvényesek a felülvizsgálatnak azoK a megállapításai, amelyek a beruházások pénzügyi lebonyolításához kapcsolódnak. Erre vonatkozóan megállapították, hogy az építési költségnormák többsége elavult és a lebonyolítást különböző jogi szabályozások nehezítik. A számítástechnikai program végrehajtása lehetővé teszi az olyan tudományos számítási méretezési módszerek alkalmazását, amelyekkel elméletben lejátszhatók a szerkezetekben, épületekben várhatóan végbemenő folyamatok. Így ezek segítségével optimalizálhatok , a mérete-t zések is. Éppen ezért ajánlatos. hogy a műszaki szabályozás a korszerű számítástechnika alkalmazására is ösztönözzön. Az elemző felmérések tapasztalatait összegezve a kormány határozatot hozott a beruházásokkal kapcsolatos hatósági előírások korszerűsítésére. Eszerint az import építési anyagok, félkész-termékek. szerkezetek behozatalát úgy kell szervezni, hogy azok minősítésének prototípus-szerkezetként történő beépítésének és vizsgálatának adatai időben eljussanak a felhasználókhoz. Az eddigieknél differenciáltabban kell megállapítani a különféle rendeltetésű építményeknél az élet- és egészségvédelemre, valamint a vagyonvédelemre vonatkozó követel menyeket. Felül kell vizsgálni a beruházások lebonyolításával kapcsolatos pénzügyi, gazdasági és jogi előírásokat, a hatósági előírások betartásának megkönnyítése érdekében pedig áttekinthető té- mamutátó rendszert kell kialakítani. Kecskemét közelében a Nag ynjíri erdőben talajviztáro- zódássa! kapcsolatos kísérleteket Végeznek a VITLKI telepén. A kísérletek során a csapadék útját követik a talajban. Tapasztalataikat a mezőgazdaság a talajvizek és belvizek előrejelzésében hasznosítja. (MTI Foto — Kuráth Imre felv, — KS)
