Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-09 / 238. szám

A 4 SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP 1971. október 9. Azúr-országban jártam 3. Leger, Cocteau, Matisse Nizza. Az óváros Biot megér egy misét — mondják ismerőseim, ami­kor a vidék, Nizza környé­kének művészeti érdekessé­geiről, látnivalóiról esik szó. Biztatnak, ha időmből telik, ugorjak át a közeli, festői Villefrance-ba; öt kilométer csupán és az autóbusz is félóránként jár. Sőt, ha te­hetem, jegyzi meg valaki, látogassak el egy kicsit ugyan távolabbra eső Vence­lje is. Matisse városába. Út­közben akár meg is állha­tok Cagnes-sur-Mer-ben. Megtekinthetem az impresz- szonista festő, Renoir vil­láját, ahol éveken át lakott. Címeket kapok, hol kit ke­ressek. Biot-ban feltétlenül Roland Brice elvtársat. Villefrance. Észre sem ve. szem és máris megérkezünk. A tengerpartra néző egykori halászfalu, vagy ha úgy tet­szik. kereskedőváros, szinte már össze van nőve Nizzá­val. A város szűk, teker- vényes utcácskáin igyek­szem lejutni a kikötőbe^ A meredek utcákról lépcsőso­rok vezetnek a partra. Igazi mediterrán település. Lent csak gyalogosok, vasamap reggel van# ilyenkor — rnint egy tábla mondja jármű­vel tilos a sétálók nyugal­mát zavarni. A halászok kápolnáját keresem. Egy halász igazít útba, aki ha- lat árul, éjszakai zsákmá­nyát. A kikötőben halász- hajók ringatóznak, csend­ben, békében. Amikor ráta­lálok a kápolnára, megle­pődöm külsejének jelenték­telenségén. Bent azonban... Nos, a öreg, Szent Péter­ről elnevezett, román stí­lusban épült kápolna bent olyan, mintha teljesen ki­cserélték volna. Tetőtől tal­pig ki van festve. Még­hozzá a színek és a festés állapotából következtetni le­het, hogy a csodálatosan szép freskók nem is olyan régen kerülhettek a falra. Mint mondják, hosszú ideig raktár volt itt. a halászok rakták ide hálóikat, zsák­jaikat és horgonyaikat. Csak az ötvenes évek köze­pén hozták rendbe: pillé­reit megerősítették, leprás falait belül megtisztították. Cocteau pedig jókedvében kifestette. Finom, halvány pasztelles színekkel, a ro­mán stílű vonalvezetés jel­legével erősen harmonizál­va. Az alakok és a tárgyak kontúrjai kihúzva, vastag feketével. Telefestette a ká­polna falait a névadó szent, a halászapostol életének je­leneteivel. Világi _ megfogal­mazásban és a rá jellemző, újat kereső szellemben. De merített Cocteau a tenger­hez kapcsolódó mitológiá­ból is. Érdekes megoldással két hatalmas gyertyát festett, gyertyatartóval, de a láng helyébe egy-egy óriási sze­met rakott. Cocteau, akit a furcsa, különösen művészi feladatok mindig vonzottak, a modem freskó festészet remekét hozta létre. Egyéb­ként egy időben Bt lakott, innen nem messze, abban a villában, amelyet maga vá­sárolt, s amelyet később barátjának. Jean Marais- nak ajándékozott. A kápol­na pedig nem egyetlen ilyen jellegű vállalkozása ezen a vidéken. Mentonban, a cit­rom városában például a városháza házasságkötő ter­mét dekorálta ki hasonló­képpen. A halászok városában egy kis étteremben végre elfo­gyaszthattam egy jó bouille- baisse-t Ízletes volt, de méregerős és ami a fő: mé. regdrága. Biot — egy magasabb domb tetején csücsül, úgy, miként általában a Pro­vence! falvak, vagy kisebb városok. A tengerpart felől az út felfelé kapaszkodik. A városka utcái szűkek, ka­nyargósak, bizony nehezen lehet járművel közlekedni bennük. A keskeny utcács­kákban a lovaskocsi is ne­hezen fér el. Így inkább kétkerekűt, a mi bordélya­inkra emlékeztető kocsit használják. Árkádos terén kerámiai kiállítás. Biot ugyanis a fazekasmesterség egyik központja. Százak él­nek abból, hogy korsókat, fazekakat és egyéb edénye­ket készítenek. A Biot-i olajos korsóknak — úgy mondják — nincs párjuk. A környék homokos, agya­gos talaja, amely tele van kvarccal és amelyben még mangán is található, kerámia céljára kiválóan alkalmas. Roland Brice-t sajnos nem találtam otthon. Egy fiatal lány kérésemre azért meg. mutatja műhelyét és benne a kemencét. Azt a kemen­cét, amelyben egykor Fer­nand Leger is égette kerá. miáit. Ugyanis Brice, a festő egykori tanítványa, adta neki kölcsön a kemencéjét és felszerelését. Leger, a mo­dem festészet egyik megte­remtője, akkor érkezett Biot-ba, amikor Picasso a környék egy másik kerá­miai központjába, Vallauris- ba (Arany völgy) tette szék. helyét, hogy fellendítse a kerámia művészetét. Leger telket is vásárolt magának a szent András halmon, saj­nos néhány hónap után meghalt. Viszont erre a te­lekre építették halála után mintegy másfél évvel ké­sőbb — a világ egyetlen olyan múzeumát, amely egy alkotó életművének bemu­tatását szolgálja. A múzeum első köveit 1957-ben rakták le, aztán három évig épült, míg mos­tani formájában elkészült. Szép, harmonikus építmény, az András halomról a mű­vészet Akropolisaként ural­ja az előtte, alatta elterülő síkságot. Téglalap alakú, hatalmas homlokzatán 45 méter széles és 16 méter magas. impozáns méretű kerámia. Már messziről ma­gára hívja a látogató fi­gyelmét. A 400 négyzetmé­teres kerámia egyik oldalán pedig labdázó figurák, a másikon egy kerékpáros. Leger kedvenc alakjai. Ök fogadják az ide látogatót. Bent ismerős képek, több mint háromszáz. Többek között a híres Építők. Az ideális megvilágítású terem­egyik utcája ben él a kép minden rész. let szépsége s a képek együtteséből pedig, ez az a többlet, amiért érdemes idelátogatni — szinte árad az a sajátos líraiság, aho­gyan Leger szerette az em­bereket és a világot. Biot-ból visszafelé vár­nom kell a buszra. A meg­állótól, ahol várakozom, né­hány méterre fák árnyéká­ban egy tisztáson idősebb férfiak csoportja. Nyugdí- jaskorúak lehetnek. Mind. egyik kezében egy fémgo­lyó. Az egyik éppen egy vo. nalhoz áll, gondosan készü­lődik, aztán furcsán a le­vegőbe dobja a golyót. Nerrs gurítja,' mint a mi kuglizóink, hanem dobja. Az eldobott golyó leesik, fut egy kicsit a földön, nekiütközik egy másiknak, amelyik már ott a földön van, koccan egyet, majd megálL Egyszerre kö­rülveszi mindenki. Nézik, mérik, méregetik a távolsá­got. Kisebb vita keveredik. Kié van közelebb a kicsi­hez; a kicsihez ne nyúljatok; Francoisnak írjátok a pon­tot — hallom. Jobban oda­nézek; a vasgolyók között egy jóval kisebb, fából való golyócska, a körül forog a világ; s a játék lényege: ki tudja közelebb dobni a kicsihez a golyóját. A fa­golyócskát becézik kicsi­nek, petit-nek. Aztán újabb dobás, újabb mérés és újabb vita: játszanak. A buszban megtudom, hogy amit lát. tam, az a boule játék volt. A boule egyik fajtája, mert Provence-ban is többféle változata ismeretes. Egyéb­ként a boule ezen a vidé­ken nemzeti játéknak szá­mít. Bainokságokat rendez­nek belőle. Nincs annál iz­galmasabb esemény, mint amikor két falu csapata összecsap. Mert nem mind­egy ám, ki érti jobban a boule-t! Es Vence? Matisse csodá­latos remeke, a szent Do. minikánus kápolna már csak terv marad. Idő hiánvában nem jutok el. de Cimiez- ben, — római kori település Nizza külvárosában — a ká­polna belső díszítésének teljes vázlatát még megcso­dálom a Matisse múzeum, ban; mert Nizza Henri Ma- tisse-nek, aki itt is halt meg a Hotel Reginában, emlék­múzeumot állított. Valkó Mihály Következik: Mi a dolga egy kom­munista képviselőnek? Növekszik Jordánia külkereskedelmi deficitje Kiállítás Alma-Atában A paleobiológusok megál­lapították: a történelem előtti időkben a mai Kazah­sztán területén masztodonok, dinoszauruszok, orrszarvúak, elefántok, zsiráfok, tapírok, krokodilok és ragadozó halak is éltek. A kazahsztáni klí­ma hajdani lüktetését bizo­nyító több, mint tízezer le­letet az Alma-Atában léte­sített Természeti Múzeum kiállításán fogják bemutatni. Mind a flóra, mind a fauna azt bizonyítja, hogy ezen a területen a meleg csapadé­kos klíma nemegyszer1 for­ró és aszályos klímával vál­takozott. Mangislak félszi­geten bálnaféle és úszólábú állatok nyomaira bukkan­tak, amelyek az itt hullám­zott hajdani tenger meden. céjében éltek. Hasonlít a vízilóra A Kampira Maru japán halászhajó legénysége állító­lag egy hatalmas vízilóra emlékeztető, nagy, kimeredt szemű ismeretien tengeri ál­latot figyelt meg. A vízből másfél méter magasan ki­emelkedő állat feje a víziló fejéhez hasonló. A hajó­naplóba bejegyezték, hogy a különös állatot április 28-án délben vették észre Űj-Zé- land partjaitól 40 km-re. A legénység elbeszélése szerint, amikor a hajó 30 méteres közelségbe ért, az állat a víz alá merült XI. századbeli labirintus Szenzációs leletre buk­kantak a lengyelországi Mo. gilno régészei: az egykori bencés kolostor-komplexum területén megtalálták egy XI. századból származó, la­birint-szerű épület jó álla­potban lévő romjait, ame­lyekről eddig sem írásos nyomokból, sem a szájha­gyományokból nem tudtak. Megállapították, hogy a három méter mélységben feltárt, függőlegesen elhelye­zett falak különböző törté, neti korszakokból származ­nak és különféle építészeti stílust képviselnek — kezd­ve a román kor előttin, folytatva a románon át, egé­szen a gótig és barokkig. Már Lincoln is szájharmonikázott A saíjharmonika, ez a szerény zeneszerszám nem­régiben ünnepelte 150. szü­letésnapját. 1821-ben állítot­ta elő első ízben a berlini Christian Buschmann. A tu­lajdonképpen gyermekjáték­ként kedvelt hangszer, ha­mar meghódította a világot. Olykor, meglepetésként, hangversenyeken is megje­lent a virtuózok kezében. A feljegyzések szerint Lin­coln elnök és V. Gusztáv svéd király is lelkes száj. harmonikázók voltak. „Kar. rierje” ezzel még koránt­sem ért véget: 1965-ben Walter Schirra amerikai űr­repülő egyik útja során szájharmonikázással szóra­kozott szabad idejében. Ót év alatt 900 000 szakmunkás az NDK-ban Az NDK-ban a jelenlegi ötéves terv végére (1971— 75) összesen 900 000 ipari tanulót képeznek ki szak­munkássá. Tavaly az összes tanulók 70 százaléka már tízosztályos iskolai végzett­séggel rendelkezett, ez az arány azóta természetesen növekedett. A szakmai ok­tatásnál nagy súlyt helyez­nek az elektronika, az adat- feldolgozás és az üzemgaz­daságtan oktatására és át­szervezték a többi 305 szak­ma tanítását is. Jordánia külkereskedelmi mérlegének deficitje 1970- ben a hivatalos adatok sze­rint rekordmagasságot — 53,6 millió jordániai dinárt (JD) — ért el, szemben az 1969 évi 43.1 millió jordániai dinár értékű deficitteL A nemzeti jövedelem 1970- ben mintegy 12 százalékkal, 200 millió JD-re csökkent. 1969-ben a nemzeti jövede­lem 225.8 millió JD volt. Jordánia 1970-ben öszesen 12.2 millió JD értékű árut exportált, szemben az etöző évi 14.7 millió JD értékű exporttal Az import értéke • A Vietnami Demokratikus Köztársaság hároméves gaz­daságfejlesztési terve értel­mében bővítik az iparcik­kek és a mezőgazdasági ter­mékek kivitelét. A sajtóból nyert értesülések szerint egyes vietnami vállalatok csaknem egész termelésüket exportálják. Különösen nagy növekedés tapasztalható a A betonacél kézi erővel történő leszabása, hajlítása és összeszerelése több időt vesz igénybe, mint maga a betonozás — régi gondja ez az építőknek. A gépi mun­kára való áttérés sokkal gyorsabbá és gazdaságosabbá teszi a „vasalás” előállítását A képen látható francia gyártmányú betonacélhajlító gép — emberi kéz beavatko­zása nélkül — óránként 350, illetve 700 db huzalalakzatot készít, attól függően, hogy egy vagy két Szálból dolgo- zik-e. A tekercsről 'lejövő Az Idegenforgalmi Bizott­ság mellett működő Tudo­mányos Kutatási Központ prognózisa szerint ebben az évben Bulgáriát mintegy hárommillió külföldi tu­rista keresi fel 1975- ben négymillió kétszázezer, a következő évtized elején pe­dig hatmillió kétszázezer várható. A központ 1970-re szóló statisztikai adatai a követke­zőket mutatják: a Bulgáriát felkereső 2 537 000 külföldi közül a legtöbben Jugoszlá­viából érkeztek: 483 500 sze­mély, majd Csehszlovákia következik 393 450, az NSZK 180 450, a Szovjetunió 154 070, Kassán, Szlovákia második legnagyobb városában, amely a kelet-szlovákiai vasművek felépítésének köszönheti, hogy rövid időn belül lakosainak száma megháromszorozódott, olyan egészségügyi komp­lexum épül amelyhez ha­sonló egyenlőre egész Euró­pában nem található. A jövő kórházát az összes egészségügyi munkahely köz- pontosítása jellemzi. Bonyo­lult „üzem” ez, amelybe be­építik a berendezések, gépe­zetek egész sorát, a közlési és szállítási technikát, ener­getikai rendszert, a számító­szintén csökkent: az 1969 évi 67.8 millió JD-ről a2 1970. évi 65.8 millió JD-re. 1970-ben is Anglia vott Jordánia legfontosabb szállí­tója. Jordánia az Egyesült Államokból Nyugat-Német- országból, Libanonból, Szíri­ából, Japánból, Olaszország­ból és Angliából szerezte be importjának 55 százalékát. Jordánia exportjának mint­egy 80 százaléka irányult Kuwaitba, Libanonba, Szíri­ába, Szaud-Arábiába, Indi­ába, Jugoszláviába, Kínába és Törökországba. hernyóselyem, a papír, a porcelán és kerámiaáru ki­vitele terén. E cikkek iránt főként Olaszországban, Nagy- Brítanniában, Franciaország­ban, mindenekelőtt pedig Ja­pánban mutatkozik nagy ér­deklődés. Japán nagy meny- nyiségben vásárol Vietnam­ból különböző kerámiaipari termékeket. huzalt a gép először görgők között kiegyenesíti, leszabja a megfelelő hosszra, maja a beállított méreteknek meg­felelő formára hajlítja. A feldolgozásra kerülő beton­acél legfeljebb 14 mm átmé­rőjű (kétszálas munkáknál 10 mm-es) lehet. A hajlítás alakzatát előre be kell állí­tani, de menetközben is tetszés szerint változtatható. A gépbe előre „be lehet táp­lálni” az elkészítendő darab­számot, majd a munka vé- gaztével automatikusan le­áll az NDK 125 140 turistával. A legtöbb külföldi augusz­tusban tartózkodott Bulgári­ában: 595 370, a legkeveseb­ben decemberben voltak: csak 60 790. Jelentősen megnőtt a kül­földi turisták bulgáriai tar­tózkodásának időtartama. 1963-ban 113 560 fő vendé­geskedett 6 és 15 nap közöt­ti ideig Bulgáriában, tavaly pedig 624 844 fő. Ugyanebben a két évben 16 és 30 nap közötti időt töltött Bulgáriá­ban 64 700, illetve 212 200 külföldi. Tavaly 1 344 280 turista ér­kezett az országba gépko­csin. 630 800 vasúton, 449 000 repülőgépen. gépeket, a , segédszolgálatok működéséhez szükséges gépe­sített és automatikus moso­dát, konyhát, központi fer­tőtlenítést, központi ágyelő­készítőt stb. A figyelem kö­zéppontjában természetesen a beteg marad, s ez nem csu­pán az egészségügyi személy­zetnek a beteg felgvógyulá- sához való viszonvában, ha­nem a műszaki eszközöknek a gyors gyógyulást elősegítő intenzív felhasználásában is megnyilvánuL Ilyen szellemben építik fel Kassán is az egészségügyi komplexumot A VDK bővíti exportját Betonacél — sorozatban Idegenforgalom Bulgáriában A jövő kórháza / X

Next

/
Oldalképek
Tartalom