Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-03 / 233. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP i trrí : dkmet T. Amerikai társaságok Angliában A, Telegraph efmfi lap közlése seerlnt 1970-ben az angol export 14 százalékát az amerikai társaságok angliai leányvállalatai adták. Jelen­leg 270 ilyen leányvállalat működik Angliában, ezek termelésük 27 százalékát ex­portálják. 1970-ben az előző évihez képest e leányvállala­tok exportjának értéke 127 millió font sterlinggel növe­kedett és elérte az 1 milliárd 130 millió font sterlinget. Az amerikai társaságok leányvállalatai Angliában el­adott termékeinek forgalma egy év alatt 18 százalékkal emelkedett: az 1969-es évi 3 milliárd 521 millióról 1970- ben 4 milliárd 175 millió font sterlingre. A foglalkoz­tatottak száma 25 858 főről 481268 főre növekedett. Az ország fejlődő körzeteiben, minden negyedik angol mun­kás amerikai üzem alkalma­zottja; 65 Angliában műkö­dő amerikai társaság for­galma 1 millió és 2,5 millió font sterling között van, 31 társaság éves áruforgalma meghaladja a 25 millió font sterlinget; 52 társaság al­kalmazottainak száma meg­haladja a 2000 főt Az alkal­mazottak 0,15 százaléka amerikai, ezek többsége ve­zető állást tölt be. A legnagyobb exportra termelő üzemek a Ford, Chrysler és Vauxhall (a Ge­neral Motors leányvállalata) autótársaságok. Utánuk kö­vetkeznek az elektrotechni­kai berendezéseket gyártó társaságok. 1970-ben az Ang­liában működő amerikai tár­saságok leányvállalatai tel­les exportjának 43 százalé­kát a 18 legnagyobb leány­vállalat adta: összesen 487 millió font sterlinget. B, Beacsev, a Szovjetunió közlekedésügyi miniszterei A szovjet vasutak jelene és jövője Korszerű vagonosztályozó irányítópoltja A Szovjetunióban a vasút­vonalak hossza meghaladja a 135 ezer kilométert. A vasutak az ország teherszál­lításának mintegy 78 száza­lékát bonyolítják le. A te­herforgalom teljesítménye el­érte az évi 2,5 trillió ton- na/km-t. Ez kb. az egész világ vasútvonalai teherfor­galmának felével egyenlő, és kétszer annyi, mint ameny- nyit az Egyesült Államok vasútjain szállítanak. A vasúti szállítás egy jelentős részét az utasforgalom al­kotja. Az elmúlt ötéves tervben a vasút teljesítette személy- és teherszállítási tervét, növelte a munka termelékenységét és javított több más fontos mutatót. A teherszállítások mennyiségének növelését a munka termélékenységének fokozásával, új műszaki megoldások bevezetésével, korszerű technológia és ha­ladó módszerek alkalmazásá­val értük el. A növekvő sze­mély- és teherszállítás meg­oldását jelentősen elősegítet­te a műszaki rekonstrukció. A vasút villamosítása és a Diesel-vontatás bevezetése képezte a műszaki haladás fő irányát Eddig már 34 000 km vas­útvonalat villamosítottunk; mindenekelőtt a fővonalakat amelyeken a teher- és sze­mélyforgalom zöme bonyo­lódik. Olyan hosszúságú és szállítóképességű villamos­vasútvonalaink vannak Moszkva—Bajkál—Petrovsz- kij, Leningrád—Moszkva— Csop között melynek az egész világon nincs párja. A vasúti teherforgalom 92 szá­zalékát villamos- és Diesel­vontatással bonyolítjuk le. Brezsnyev elvtárs, az SZKP XXIV. kongresszusá­nak beszámolójában hangsú­lyozta a szállítás fokozódó szerepét a gazdasági fejlő­dés jelenlegi szakaszában! Az új ötéves tervben a kongresszus irányelveinek megfelelően biztosítani kell a szállítások mennyiségi nö­vekedését és fokozni kell á vasutak műszaki ellátottsá­gát 1971 és 1975 között á szovjet vasutak teherforgal­ma 22 százalékkal növekszik és teljesítménye 1975-re el­éri az évi 3 trillió 500 mil­liárd tonna/km-t Az ország természeti kincseinek foko­zott felhasználása a termelő­erők elosztásának javítása, a keleti részek gazdasági erő-' forrásainak kihasználása és a tüzelőanyag elosztásának Javítása komoly változáso­kat eredményez a teherszál­lításban. A legnagyobb növe­kedés az ország keleti felébe Irányuló szállítmányoknál, valamint az Uralt, az ország központi részét és a Do- nyec medencét a nyugati ré­szekkel összekötő irányban várható. Az ország gazdasági élete által támasztott egyre foko­zódó szállítási Igények ki­elégítése mellett vasutasaink­nak — mint azt a XXIV. kongresszus Irányelvei előír­ják, — javítaniuk kell a la­kosság személyszállítási igé­nyeinek kielégítését is.. Fi­gyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a Szovjet­unióban levő hatalmas távol­ságok miatt az utas — a vonatok növekvő sebessége ellenére is —* néha több na­pig kénytelen utazni. Ezért a hálókocsikban olyan kényel­met kell biztosítani, mint otthon. Az SZKP XXIV. kongj resszusának határozatai ko­moly intézkedéseket irányoz­nak elő a vasúti szállítás fej­lesztésére, a szállítórendszer teljesítményének fokozására; rugalmasabb felhasználásá­ra, a szállítási tartalékok képzésére. A vasúti szállítá­sok fejlesztésének fő iráJ nyát a vasutak szállító- és teljesítőképességének fokozá­sa jelenti. E célból az új ötéves tervben 7—8000 km hosszúságú második vasút­vonal épül a Kuznyeckl- medence és az Ural, Ural és az ország központi része, a Donyec-medence és az or­szág nyugati területei között, 6—7000 km hosszúságú vas­útvonalat pedig villamos!-* tunk. A vasutat automatikus távirányító berendezésekkel látjuk el, javítjuk az egyes állomások és vasúti csomó­pontok áteresztő képességét A jelenlegi ötéves tervben 6—60Q0 km hosszúságú új vasútvonalat építünk. Töb­bek között be kell fejezni a Tyumény—Togolszk—Szur- gut vasútvonal építését, melynek hossza meghaladja a 700 km-t és amely Nyu- gat-Szibéria olajban gazdag területeit köti össze a jelen­legi vasúthálózattal; a Hrep- tovaja—Uszty—Ilim vasút­vonal építését, mely Kelet- Szibéria új ipari területei szempontjából nagyjelentősé­gű. A vasút vagonparkja a jelenlegi ötéves tervben 420 —430 000 nagy teherbíró ké­pességű vagonnal egészül ki. Az új vagonpark megfelel a legkorszerűbb követelmé­nyeknek. Biztosítja a vona­tok befogadó képességének és sebességének növekedését, valamint a be- és kirakodás gépesítését Az ú] ötéves tervben a vasúti szállítások növelése a vasutasok létszámának vál­tozása nélkül történik. Ezért ebben az időszakban a mun­ka termelékenységét kh. 23 százalékkal kell növelni. A szállítások sikeres lebonyo­lítása érdekében hatalmas lendületű szocialista munka­verseny bontakozott ki, mely a műszaki eszközök és a meglevő tartalékok hatékony felhasználását ée a szállítá­sok magas színvonalát kí­vánja biztosítani. (APN—KS) Új pénz készül Svájcban A bankjegytechnika szak-1 emberei azt a nézetet kép­viselik, hogy a technika ha­ladás ■ következtében a jövő­ben a jegybankok kénytele­nek lesznek minden tíz— tizenöt évben újtípusú bank­jegyeket kiadni. A SVájci Nemzeti Bank kibocsátotta első bankjegyek 45 évig voltak forgalomban, így pél­dául az „Arató” (a 100 Fr-os) és a „favágó” (50 Fr-os). A jelenleg érvényes bankjegyek 1956-ban és 1957-ben kerül­tek forgalomba. Az esetleges hamisítók el­riasztására a Svájci Nem­zeti Bank a technika leg­modernebb állása szerint ter­vezett és nyomtatott bank­jegyeket, valamivel kisebb és könnyebben kezelhető formában szándékozik ki­adni. Egy ötletverseny so­rán, amelyre .tizennégy fes­tőművészt és grafikust hív­tak meg, a Nemzeti Bank megpróbálta tisztázni a bankjegy-alkotás új lehető­ségeit. így terveket dolgozott ki a jelenleg létező bank­jegycímletek és mindenkép­pen kiadásra kerülő 5000 Fr- os bankjegy számára. Az elülső oldal kialakításánál Jelentős svájci tudósok arc­képeit kellett felhasználni (a 10 frankoshoz Leonhard Euler, Jakob Bernoulli, Ho- hannes Bernoulli, vagy Da­niel Bernoulli matematiku­sok, a 20 frankoshoz Horace- Benedicte de Saussure geo­lógus, az 50 frankoshoz Con­rad Gessner termés'zetkutató, a 100 frankoshoz Francesco Borramini, Domenico Fonta­na, vagy Carlo Madero épí­tészek, az 500 frankoshoz Albrecht von Haller orvos, az 1000 frankoshoz Louis Agassiz, Auguste Forel, vagy Auguste Picard kutatók, az 5000 frankoshoz pedig Theof- rastus Paracelsus, Theodor Kocher, vagy Carl Gustav Jung képmásait). A hátlap kialakításánál á művészek messzemenő szabadságot kaptak, de belső összefüg­gésnek kell fennállnia a címoldalon szereplő arckép­pel Továbbá azt kívánták, hogy a hét érték technikai­lag és esztétikailag kifogás­talan legyen, egyszersmind bizonyos mértékben egy bankjegy-családot alkosson. A kilenctagú zsűri az első díjat Rogers és Elizabeth Pfundnak (Bern) ítélte. A msodik helyre Ernst és Ur­sula Hiestand (Zürich), a harmadikra pedig — holt­versenyben — Cornelia- Hesse-Honegger (Zürich) és Bruno Raimondi (AdUswil) munkája került. Az új bank­jegyek terveit, amelyek kö­rül a megvalósításra kivá­lasztottak körülbelül 1978- ban kerülnek forgalomba, a berni iparművészeti mú­zeumban, nyilvános kiállítá­son mutatják be. Ä. Churchill-film problémái Richard Attenborough an­gol rendező megkezdte „Az Ifjú Winston” című film for­gatását, amely Churchill memoárjai alapján, az angol államférfi Ifjúkorát mutatja be. — A film előkészületei több mint tíz évig tartottak — mondja Attenborough. — Ezek az előkészületek még Winston Churchill életében megkezdődtek. Akkoriban szó volt arról, hogy a filmet angol—amerikai koproduk­cióban készítjük. Churchill- nek nem volt kifogása a film ellen, csupán azt a feltételt kötötte ki, hogy személyét ne ismert amerikai színész ala­kítsa. A film cselekménye Ang­lián kívül Indiában, Szudán­ban és Dél-Afrikában ját­szódik. Hogyan változtatták meg az arabok az olajüzletet? Amikor hatékony kartel- lé változtatták a Kőolaj- exportáló Országok Szerve­zetét (OPEC), felborították a történelmileg kialakult erő- egyensúlyt. A nagy nemzet­közi olajvállalatok — mint pL a Jersey Standard, a Royal Dutch/Schell, a Texa­co és a British Petroleum — megszokták, hogy gyenge és veszekedő rendszerekkel van dolguk. De idén az OPEC- hez tartozó — nagyrészt arab — országok szilárd frontot alkottak és megle­pően hatékony tárgyalófe­leknek bizonyultak. Bár az Igazságügyminisz­térium megengedte az Egye­sült Államok vállalatainak, hogy egységes tömbként tár­gyaljanak, a Perzsa-öbölben lévő olajtermelőkkel TeheJ ránban folytatott 33 napos veszekedés és további éles­hangú tárgyalások Líbiával Tripoliban azzal végződtek, hogy az olajvállalatoknak kb. 15 milliárd dollárral több adót kell fizetniük a következő öt évben. Most, hogy a fejlődő or­szágok ilyen sikeresen meg­erősítették pozícióikat, bi­zonyosnak látszik, hogy a nemzetközi olajiparban to­vábbi változások várhatók — többek között sok válla­lat államosítása. A változá­soknak baljós jelentősége van Európa, Japán és az Egyesült Államok számára. Nem kisebb, hanem nagyobb mértékben függnek majd az arab nyersolajtól. A „kártérítési csata04 Santiagói különtudósitásnnk Még le sem koptak a fa­lakról a színes büszke pla­kátok — „Chileiek! A réz gazdáivá váltatok!” — ami­kor bombaként robbant a hír Santiagoban: az álla­mosított El Salvador rézbá­nyában sztrájkot kezdtek a bányászok. Hamarosan kide­rült, hogy a felelőtlen ele­mek befolyása alá került dolgozók irreális béremelést követelnek. Ha ezt megadják, akkor egy tonna réz előállí­tási éra ugyanannyi lett volna, mint az eladási ár. Ha eleget tettek volna az El Salvador-beliek kívánsá­gának, az Irreális bérkövete­lés végigfutott volna a töb­bi bányákon is. Ez pedig annyit jelentett volna, hogy Chile népének a bányaálla- mosításból semmi haszna sem származik. Sőt, le kel­lett volna mondania azokról a nagyszabású iparosítási tervekről, amelyek egyrészét éppen a rézbevételekből kí­vánták fedezni. A népi kor­mány külső és belső ellen­ségei kárörvendve figyelték mint húzódik el a vita a kormány és a bányászok képviselői között, s mint nö­vekszik néhány nap alatt két és fél millió dollárra a kár, melyet a termeléskiesés jelentett Végülis győzött a józan ész: a bányászok elfogadták a realitásoknak megfelelő béremelést Alig nyugodott meg a helyzet az El Salva­dorban, mikor a világ leg­nagyobb külszíni fejtésű réz­lelőhelyén. Chuquicamatában bénult meg a termelés; a munkafelügyelők és a tech­nikusok szüntették be a munkát Világos, hogy Itt már többről volt szó, mint puszta bérvitáról. „Valakik” azt akarták bebizonyítani, hogy az újonnan államosí­tott chilei bányák képtele­nek úgy dolgozni, mint amikor annak idején ott az észak-amerikai monopóliu­mok végeztették a munkát A népi kormány azonban vaskézzel lépett fel: a bel­biztonsági törvényt alkal­mazta a főkolomposok ellen és letartóztatta a munka­felügyelők és technikusok szabotázs-tevékenységének szervezőit Az egyetemek bányamérnöki karának vég­zős hallgatói, az ifjúsági szervezetek felhívására azon­nal a helyszínre utaztak, hogy résztvegyenek a mun­ka irányításában és szerve­zésében, miután több Chu- quicamata-i szakember úgy kerülte ki a letartóztatást vagy a munka újrafelvételét, hogy inkább lemondott állá­sáról. A sztrájkhullám a rézbá­nyákban a jelek szerint csu­pán egy durvább beavatko­zási kísérlet nyitánya volt. A nyugtalanság szításának célja, hogy az észak-ameri- kaj monopóliumok a lehető legmagasabb kártérítést erő­szakolják ki a chilei kor-, mánytóL A kártérítés össze­gét ugyanis az a törvény, amelyet júliusban a chilei parlament elfogadott, nem határozta meg. Az államosí­tási törvény úgy intézke­dett, hogy a főszámvevőség állapítsa meg kilencven na­pon belül a kártérítések összegét Ez a határidő ok­tóber elején jár le. Ha pedig az észak-amerikai monopó­liumok nem tartják elegen­dőnek a kártérítést, külön-í leges bírósághoz fordulhat­nak panaszukkal. A rézmo­nopóliumok számára nyilván szokatlan, hogy olyan fo-; lyamat zajlik le egy ország­ban, ahol róluk döntenek mégpedig úgy, hogy nem ők diktálhatják a feltételeket Ezért megpróbáltak ezen változtatni, s beavatkozni a kártérítési eljárásba. Ax Export-Import Bank (EXIM- BANK), amely még 1934J ben jött létre Roosevelt elnöksége alatt és amely amerikai tőkével, amerikai irányítással működik, vá­ratlanul megtagadta Chile hitelkérését A népi kor­mány, amely korábban mini­den akadály nélkül kapott kölcsönöket a banktól, ez-* úttal 21 millió dollár meg­hitelezését kérte, hogy há*: rom modern Boeing utas- szállító repülőgépet vásárol-* jón a chilei légitársaság számára. Az EXIMBAÍ^K ural azonban csak akkor lettek volna hajlandók erre, ha a chilei kormány előzetesen „kellő garanciákat” ad arra, hogy a kártalanítás összege megfelel majd az észak-ame­rikai rézmonopóliumoknak. Az észak-amerikai beavat­kozási kísérlet annyira dur­va volt hogy Chilében való­ságos nemzeti egység jött létre ellene. Még a jobbol­dali pártok és szervezetek is felháborodottan utasítot­ták vissza, hiszen a réz álla­mosítása olyan népszerű ak­ció volt Chilében, hogy min­den árnyalatú politikai erq támogatta. Ezt egyébként nyilván ^ Plixon kormányzat is kény-* télén volt felismerni és ezért úgy döntöttek, hogy a há­rom Boeing repülőgépet úgy vásárolhatja meg a chilei légitársaság, hogy maga gyár lesz a hitelező. ­A kártérítési csata azon4 ban tovább folyik és Santia-1 goban arra számítanak, hogy októbertől kezdve Washing-! ton a beavatkozás legkülön-! bözőbb módszereivel kísérlek tezik majd. Santiago de Chile,' 19711 szeptember. Arkus István É

Next

/
Oldalképek
Tartalom