Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-03 / 233. szám
1971. október 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Kétszer kifacsart citrom Irta: G. Dagyjanc Teffi orosz emigráns írónőnek van egy elbeszélése a fehérgárdista tábornokról, aki a forradalom után végül is Párizsba került. A tábornok kiment a Place de la Concorde-ra, körülnézett, megpödörte a bajszát és azt mondta: — Mindez, uraim, természetesen jól van így. Sőt nagyon jól van. De mitévők legyünk? Hogyan tovább? Jan Sejna volt csehszlovák tábornok előtt, aki állami pénzeket sikkasztott és még 1968 elején megszökött az USA-ba, sokáig nem merült fel a „mi a teendő” kérdése. Sejnát „húsz év legértékesebb szökevényének” tartották és mindennap a CIA-hoz vitték, ahol „szívesen elmesélte" Csehszlovákia és a Varsói Paktum minden „titkát”. Majd mikor a titkok kimerültek, a „kemény irányvonal volt hívének” (így mutatta be Sejnát az amerikai olvasóknak a Washington Daily News) „polgári lakást” adtak Washingtonban. Még azt is megengedték neki, hogy bevásárolni járjon. És most Sejna, akit az amerikai felderítés kifacsart, mint egy citromot, átvitt értelemben a Place de la Concorde-ra került, körülnézett és így szólt: „Hogyan tovább?” Sejna legutóbbi töprengéseinek eredményei a Paris Match című lapban megjelent, majd az angliai Daily Mail által is átvett szenzációs leleplezések” voltak „a Szovjetunió és a Varsói Paktum más országai titkos terveiről” Nyugat-Európával, többek között Angliával kapcsolatban. Ügy látszik, volt' egy „titok", amelyről Sejnának nem sikerült mesélnie a CIA-nak: a Szovjetuniónak szándékában áll „benyomulni” Nyugat-Euró- pába és útközben Angliát is megszállni! Hogy meggyőzőbb lágyén a dolog, a Daily Mail közölte azoknak a személyeknek a „fekete listáját”, akiket Sejna értesülései szerint le fognak tartóztatni, miután a szovjet hadsereg ledobta ejtőernyős csapatait a brit szigeteken. A jegyzéken szerepelnek még a királyi család tagjai is, sőt Lord Mountbatten. Sir Alec Douglas-Home és Harold Wilson, a munkáspárt vezetője—. Még a szállító- és szakképzetlen munkások szakszervezetének volt főtitkáráról, Frank Cousinsről sem feledkeztek meg! Csodálkoznunk kell-e azon, hogy a volt cseh tábornok, akit az amerikai hírszerzés már alaposan megunt, elhatározta, hogy ezentúl a nyugat-európai burzsoá sajtóra épít? Természetesen nem. A fontnak, akárcsak a dollárnak, még nincs szaga és ráadásul az utóbbitól eltérően még mindig beváltható aranyra. Más itt a meglepő: publikálva Sejna „szenzációs leleplezéseit”, amelyek saját beismerése szerint is „filmsikerre emlékeztetnek”, a Daily Mail mégis arra a következtetésre jut, hogy „teljes egészében igazak lehetnek”. Az angol közmondás azt tartja, hogy egy citromot nem lehet kétszer kifacsarni. Érdekes elgondolkozni azon, miért kellett az angliai propagandának előhúznia a tavalyi amerikai pohárból a már kifacsart citromot — Sejna tábornokot. Nyilvánvalóan mindössze arról van szó, hogy a propaganda előtt még inkább, mint Sejna tábornok előtt felmerül a kérdés: „hogyan tovább?” Arra irányuló próbálkozásaiban, hogy Angliát a „szovjet fenyegetéssel” ijesztgesse, már tég kifacsarta önmagát. Egy börtönlázadás - és háttere New York állam egyik eddig ismeretlen kisvárosa, Attica, újabb amerikai tragédiával bővítette az eddigiek sorozatát. Attica börtönének foglyai a kegyetlen bánásmód elleni tiltakozásul fellázadtak, s túszként foglyul ejtették a börtönőröket. — Rockefeller kormányzó parancsára a rendőrség rohamot intézett a börtön ellen, letörte a lázadást. Közölték, hogy a rohamnak 41 halálos áldozata volt: 10 túszként fogvatartott fegyőr és 31 elítélt. Rövidéletű hazugság Közvetlenül a zendülés letörése után Russel Oswald, New York állam börtöneinek igazgatója hajmeresztő nyilatkozatot adott a sajtónak, azt állítván, hogy a túszként őrzött börtönőrök torkát egy- egy lázadó elvágta, mégpedig még az ostrom előtt, és — így állította — a börtönőröket borzalmasan megcsonkították. Oswald egész sor olyan részletet ismertetett, amely a történet hitelességét volt hivatva bizonyítani. Mint a börtönök igazgatója elmondta, minden megkötözött fegyőr mögött ott állt az előre kijelölt hóhér, aki azután elnyisszantotta az áldozat torkát. Arra a kérdésre, hogy a fegyőrök közül miért csak tízet öltek meg a lázadók, az igazgató azt a magyarázatot adta, hogy a rendőrök mesterlövészei a börtönt körülkerítő magas falak tetejéről távcsöves puskákkal lelőtték a lázadókat, mielőtt még meggyilkolhatták volna valamennyi túszt: Az igazgató az újságírókat végigvezette a börtönön, s a vértócsáknál azt is megmondta, hogy ott melyik fegyőrt ölték és csonkították meg. Egy tudósító megkérdezte: nem képzelhető-e el, bogy egyes fegyőrök véletlenül, az ostrom során, a golyózáporban lelhették halálukat? Russel Oswald határozottan kijelentette: „Ez teljességgel kizárt”. Ennyi részlet, ennyi határozott állítás eredményeként senki se vonta kétségbe a hivatalos tájékoztatást. Nixon elnök azonnal gratuláló táviratot küldött a kormányzónak, Spiro Agnew alelnök meleg nyilatkozatban dicsérte meg a hatóságok határozottságát. Rockefeller pedig a börtönt elfoglaló rendőrség vezetőit árasztotta el dicsérő szavakkal. Azóta nyilván elsietettnek tartják a sok gratulációt. — Másnap nyilatkozatban megcáfolták a börtönhatóságok minden állítását. A boncoló orvosok kijelentették, hogy egyetlen fegyőr torkát sem vágták el, egyetlen túsz testét sem csonkították meg. Haláluk oka minden esetben lőtt seb volt, némelyikük testét 8—10 golyó találta el. És a foglyoknak nem volt semmiféle lőfegyverük. Csak a rendőrök lőttek, csak a rendőrök zúdítottak tüzet a börtönre — és a tények tanúsága szerint — anélkül, hogy célpontjaikat megválogatták volna Edland doktor és a többi orvosszakértő által készített boncolási jegyzőkönyvek, a holttestekről készült felvételek leleplezték Russel Oswald és társai hazugságát. Az igazi botrány A börtönigazgató kényszeredett mosakodása senkit sem győzött meg. Azt állította: „bizonyos munkatársai” félrevezették... A kormányzó, az alelnök, az elnök — hallgatott. Természetesen az amerikai közvélemény azt kérdezi: — miféle „bizonyos munkatársai” lehetnek Oswaldnak, akik nem tudják megkülönböztetni a késsel átvágott torkú és megcsonkított holttestet egy puskagolyó sza- gatta tetemtől? Feltehetően arra számítottak: a boncoló orvosok majd „igazolják” a hivatalos vádat. — Nem így történt; az orvosok nem voltak hajlandók meghamisítani a boncolási jegyzőkönyvet. Mindez, azonban a botrány részleteivel együtt, tulajdonképpen mellékes kérdés. A legfontosabb, a lényeges kérdés az, hogy a börtönhatóságok a foglyok ellen akarták hangolnia közvéleményt, el akarták terelni a figyelmet a börtönben uralkodó állapotokról, arról a helyzetről, amely a végsőkig elkeseredett foglyok zendülését kirobbantotta. És ez az igazi botrány, amely megrendítette az amerikai közvéleményt. Gibson, Newark néger polgármestere, az atticai rémtörténetben a fajüldözés egyik megnyilvánulását látta, hiszen — mint mondotta — „ugyanarról a haragról van szó, amely erőszakot szül az Egyesült Államok oly sok néger gettójában...” William Künstler, az ismert jogász, aki a lázadás után közvetíteni próbált a foglyok és a hatóságok között, Kijelentette, hogy „a gaztett a My-Lai vérengzéshez hasonlítható”: Kennedy szenátor kijelentette, hogy az amerikai börtönre- formraí múlhatatlanul szükség van. Fekete foglyok— fehér .fegyőrök A szenátornak nyilván igaza van, hiszen az amerikai börtönökben még élesebb a faji megkülönböztetés, a kizsákmányolás, a politikai elnyomás mint, általában a közéletben. Nem véletlen, hogy az atticai ostrom napján — egész sor amerikai börtönben voltak tüntetések. Maryland államban, Baltimore városában, New-Orleansban és másutt gázzal fojtották el a tüntetést, a hírhedt Sing- Sing börtönben pedig csal* azzal tudták megakadályozni a zendülést, hogy a foglyokat napokon át zárkáikban tartották. New-Orleansban a rabok tiltakozásul felgyújtották celláikat, a tűzoltók a falakon kívülről zúdítottak vizet a börtönre.. Itt már több zendülés figyelmeztetett a túlzsúfoltságra és az őrök kegyetlen bánásmódjára. A helyzetet súlyosbítja, hogy sok börtönben a foglyok feketék, a fegyőnök fehérek. Különösen kegyetlenül bánnak azokkal a négerekkel, akik a Fekete Párducok mozgalmához vagy más radikális néger szervezethez tartoznak. A feketékhez hasonlóan a Porto-Rico-i és mexikói származsú foglyokat is megalázzák. — Az ötven amerikai állam fegyintézeteiben csaknem félmillió embert őriznek, — mintegy ötven százalékukat bírói ítélet nélkül! Arkansas Cummings börtönében lényegében rabszolgarendszer uralkodik. A foglyok a börtön gyapotül- tetetvényén naponta 12 órát dolgoznak egyetlen cent bér nélkül. Ebben a gazdaságban két évvel ez előtt három elítéltet a szadista őrök agyonvertek. A dolog kiderült, a tetemeket is megtalálták —. de a vizsgálatot elszabotálták, a botrányt eltussolták. A közvélemény a börtönlázadások nyorhán méltán sürgeti a fegyintézetek helyzetének felülvizsgálatát. Rudnyánszky István Tengeri „házmester" Angliában új módszert dolgoztak ki a víznek az olajszennyeződéstől törtéhő megtisztítására egy olyan speciális anyag segítségével, mely szinte alig befolyásolja a tengeri faunát. Az anyagnak a szétfúvására egy kisméretű hajón elhelyezhető berendezést alkalmaznak. A berendezés szivattyúból, ballonokból, két fémporiasztó- ból és egy lapátos keverőbői áll. Az ilyen anyaggal megdolgozott és a víz felső rétegével összekeveredett olaj gyorsan lemerül a fenékre, ahol a iszappal ösz- szekeveredve tápanyaghoz hasonló szerepet tölt be. Szőrmevásár Lenihgrádban Huszonkét ország legnagyobb szőrmeértékesítő cégeinek több mint kétszáz képviselője vett részt Leningrdában, az 58-ik nemzetközi szőrmeaukción, A karakul, mókus és cobolyprémek mellett a külföldi cégek ezúttal nagy mennyiségb en vásároltak vidranyestet, sarki rókát, tengeri vad prémeket és ezüstrókát is. A szovjet szőrmék mellett sz ámos ország — köztük Mongólia is kiállította árucikkeit. A vadprémek aukción való értékesítéséljek már több mint 300 éves. múltja van. A kereskedelem ilyen formája különösen a második világháború után terjedt el, és ma eléri az összforgalom 90 —95 százalékát. A nemzetközi szőrmepiacon ma évente mintegy 130 aukciót rendeznek. Ezek közül a legjelentősebbeket Kanadában, az USA-ban és Ausztráliában tartják. A New York-i, a londoni, a koppenhágai, a stockholmi 'és az oslói — eseménynek Számító — szőrmevásárokon közel egymillió prémet kínálnak eladásra. A leningrádi szőrmeaukció is a legjelentősebbek közé tartozik. Az első Néva- partl nemzetközi szőrmevásárt 1931 márciusában tartották meg. A prémvadász és zsákmánya A leningrádi szSrmeaukció válogatótermében 4,-r \ Szükség van a fejlődő országok összefogására Eduardo Merdado Jarrin tábornok perui külügyminiszter szerint a fejlődő országoknak „tevékeny egységet” kell kialakítaniuk, hogy kiharcolhassák a fejlett országokkal való kapcsolataikban felgyülemlett problémák rendezését. — A fejlődő országoknak egységes frontot kellene kialakítaniuk — hangsúlyozta Jarrin. Megfigyelők ebből arra következtetnek, hogy Peru diplomáciai offenzívára készül a fejlődő országokban. Limában, Peru fővárosában mintegy 90 fejlődő ország miniszterei tanácskozást tartanak. A limai kormány a jelek szerint több tervezetet nyújt be a fejletlenek szervezkedésével és álláspontjainak kialakításával kapcsolatban. Legújabb közlemény sze5 rint a latin-amerikai országok képviselői még az ún. 77-es csoport tanácskozása előtt összeülnek Limában, s kialakítják a fejlődő országok tevékeny egységének alapját. A latin-amerikai országokban tért hódít az az elképzelés, hogy ellenállást kell tanúsítani az ún. technológiai gyarmatosítással szem. ben. Nixon legutóbbi gazdasági reformja nyomán alakult ki az a vélemény, hogy ki kell alakítani a nemzetközi kollektív gazdasági és pénzügyi biztonság rendszerét. Irodaház Párizsban Néhány év óta egyre magasabb épületek emelkednek Párizsban. Franciaországban viszonylag újkeletű a felhőkarcoló építés és íme Párizsban megkezdték egy 225 mé. teres irodaház, az úgynevezett „Maine-Montpamasse” toronyház építését. Egymást követik az újabbnál újabb tervek. A következő „Apo- gée” elnevezésű felhőkarcoló 24o méter magas lesz. A „Maine-Montparnasse” 100 000 négyzetméternyi irodahelyiséget foglal magába, minden egyes emeleten 1600 négyzetméter hasznos felület lesz. A szakemberek számítása szerint akkora területen legalább 800 személy dolgozhat. A csúcsforgalmat elkerülendő — az irodaházban dolgozó cégek félórás időközökkel lépcsőzetes munkakezdést vezetnek be. Az épületiben 24, négy csoportra elosztott lift szállítja a dolgozókat. A lift 40 má. sodperc alatt éri el a megfelelőé emeletet, ez azt jelenti, hogy másodpercenként 6 métert tesz meg. A felvonók szabályozását bonyolult elektronikus rend., szer végző. Elvben sohasem kell 30 másodpercnél tovább várakozni a felvonóra. Különleges elektronikus rendszer teszi lehetővé, hogy állandóan figyelemmel kísérjék azt az 1200 paraméteri; amelyek meghatározzák RZ épület egészének tevékeny? Bégéig ' ''*AV ) KÜLPOLITIKA
