Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-29 / 255. szám
1971. október 29. «ZOI.NOR MEGYEI NÉPI AP 3 Korszerűsödés, kérdőjelekkel GÉP HELVETT A harmadik ötéves terv esztendeiben. 1966—1970 között az ipari beruházások 43 százalékkal haladták meg a második ötéves tervben elért szintet Ezen beiül építésre 52. belföldi gépekre 46, s import gépekre 66 százalékkal többe'- fordítottak. mint az 1961—1965 közötti években. A tervidőszakban az egy foglalkoztatottra jutó termelés 61 százalékkal növekedett kisebb mértékben, mint amennyit a népgazdasági terv előírt Ami ugyancsak gondok forrása: az építési munkák, valamint a nem szocialista országokból származó gépek árszínvonala több, mint húsz százalékkal emelkedett Számok, számok. Szárazait csak a szakembernek sokatmondók. Ám mit kezdjen velük az, aki özönvíz előtti masinán-darun. tekercselőn. nyomdagépen, szelfaktoron stb. — dolgozik, vagy aki még ma is „izomgépként”, azaz puszta fizikai ereiére hagyatkozva végzi munkáját? Megfordít-' va: a korszerű, nagy termelékenységű fél- vagy teljes automatán bonyolult terméket előállító munkás vajon soknak vagy kevésnek tartsa-e. hogy az egy foglalkoztatottra jutó termelés 61 százalékkal emelkedett? Egyáltalán: mi az. hogy aZ ipar gépesítettsége? Először a munka Ahhoz, hogy tárgyilagos, tehát igaz választ adhassunk. hátrább kell lépnünk az Időben. Odáig, hogy a magyar gazdaságtörténet a korábbi évtizedekben végbement fejlődését vizsgálva egyetlen iparterületet sem könyvelhetett el korszerűként. tudatosan fejlesztett- ként Iparpolitika valójában csak a felszabadulás óta létezik, s első. döntő teendője nem lehetett más, mint a munkához való jog gyakorlati érvényesítetése. Azaz, hogy mindenki, aki dolgozni akar, megkereshesse kenyerét. Ez elkerülhetetlen szakasz volt. Csakis ezután következhetett annak vizsgálata, hogy mennyi munka kell egységnyi termék előállításához? Az össztársadalmi munkaráfordítás országonként erősen különböző, akár villamosenergiáról, akár pamutszövetről van szó. Egyik országban ötször annyi ember szükséges egységnyi termék előállításához, mint a másikban. Ez utóbbi ország tehát ötször olyan fejlett lenne, mint a másik? Korántsem! Sokféle összetevője van a gazdasági fejlettség mércéjének s ezek egyike az egységnyi végtermékre jutó össztársadalmi munkaráfordítás. E tényező azonban mindaddig míg r gazdaság a külteries fejlődés szakaszát éli. s míg más országok termékei elől piaca elzárkózik, nem jut lényegesebb szerephez. Van elég munkavállaló, az egységnyi termékre jutó munkabér nem túl nagy, tehát ekkor még nem látszik érdemesnek az eleven izommunka helyett bonyolult és drága gépekkel, berendezésekkel termelni. Eljön azonban az idő, amikor a munkaerő- források lényegében kiapadnak; megkezdődik a külterjes és a belterjes szakasz közötti átmenet. Ez tűnik a legkritikusabbnak. Új munkaerő ugyanis már alig van. a gyors gépesítés, automatizálás, műszerezés feltételei ugyanakkor még csak kevés helyen léteznek. Itt tart ma a magvar népgazdaság A vállalatok számára mindezért a biztonságot a létszámtartalék — magyrul: a fölös számú ember — adja. A kapun belüli munkanélküliség lényegében „tartalék-alap”. Ha átcsoportosításra, termékváltásra stb van szükség, a hiányzó technikát emberekkel próbálják pótolni. Egy idő után ez az út is járhatatlanná vált. Ehhez egész egyszerűen nincs elegendő ember. Sem tartaléknak, sem a gép mellé. Nem marad más megoldás, mint a műszaki fejlesztés: a gyártóberendezések, a technológiák, a termelés-szervezés korszerűsítése. Jöjjön a — legjobb technika? Ésszerű mérlegelés Várjunk csak a válasszal. Az adott gazdasági környezet alapján kell eldönteni, hogy milyen technikát, technológiát érdemes alkalmazni. A legkorszerűbb ugyanis, összevetve a meglévő lehetőségekkel, nem mindig bizonyul a leggazdaságosabbnak. Az állami gépiparban például az automata és félautomata esztergagépek aránya csupán 14 százalék. Nosza, vásároljunk, ahol csak tudunk, automatákat?! Igenám, de 1950 és .1970 között az ipar technikai felszereltsége gyorsabban növekedett, mint a munka termelékenysége. Azaz alacsony a hatékonyság, a gépek, berendezések kihasználtsága. (A gépipar legfontosabb területein a szerszámgépeket mindössze 1,1—1,3 műszakban működtetik!) Nem elég tehát az új, korszérű gép, jól képzett munkaerő, megfelelő nyersanyag vagy félkész termék, zökkenőménEMBER tes szállítás stb is szükséges hozzá. Éppen ez utóbbiak hiánya vagy gyengesége miatt állnak tétlenül sok helyen méregdrágán vett berendezések... Tovább bonyolítva a dolgot: egy ország gazdaságán belül kirívóan nagy eltérések alakulhatnak ki az egyes ágazatok, iparterületek technikai szintjét tekintve, sőt, e különbségek azonos ágazaton belül is meglehetnek. Mi a magyarázata ennek? Itt ügyes emberek dolgoznak, ott meg tehetetlenek? Itt fontosnak tartották a gépesítést, a korszerű technikát, ott meg fütyülnek rá? A fejlesztésnek vannak szubjektív tényezői is. alapvetően azonban a gazdasági környezet határozza meg a haladás mérttV két. Ezért ésszerű mérlegelésre van szükség annak megállanításához. hol érdemes, hol nem érdemes a korszerűsítés terheit vállalni. E mérlegelés hiánya már jónéhány új. korszerűnek kikiáltott üzemet juttatott súlyos helyzetbe. Pedig modernek voltak a gépek, korszerű a technológia, csak éppen az általuk gyártott termék volt korszerűtlen. ezért nem kellett senkinek... Miéri kell? Miért nem jó minden úgy, , ahogy van? Miért kell gépesíteni? A munkaerő-források csökkenése és kiapadása, ha nem ellensúlyozza ezt műszaki fejlesztés, a termelés megtorpanásához, sőt, csökkenéséhez vezet. Az alacsony technikai szint megrekeszti a társadalmi munka hatékonyságának emelését, s ezzel a távlati fejlődés ma szükséges megalapozását lehetetlenné teszi. (Ez történt például a közúti járműgyártásban, s a feszültségeket végülis csak az ismert licencvásárlás oldotta fel.) Az elavult gép. gépsor, berendezés elfoglalja a helyet az új, a termelékenyebb elől — ezért kiterjedt az építési láz! —, tartósítja az idejétmúlt technikát, az alacsonyabb termelékenységet, s akadályozza a termék minőségének javítását, korszerűsítését Ahol tehát halogatják a fejlesztést ott a holnapi kenyeret gyúrják feketébbre. Aligha hihető, hogy ne tudnák ezt! Mégis halogatják? Miért? Mészáros Ottó (Következik: Ember helyett gép) Pál ázat az energia- fe les tést szó gá 6 beruházásokra Pályázati felhívást tett közizé az Országos Energiagazdálkodási Hatóság. Ipari üzemek részére az energiagazdálkodást fejlesztő beruházások állami támogatásáf ért. A IV. ötéves terv időszakában összesen 80u millió forinttal támogatják azokat a beruházásokat, amelyek a leghatékonyabban valósítják meg a népgazdasági célokat. Mint ismeretes, a IV. ötéves tervben 55 százalékra nő a szénhidrogének aránya az összes energiafelhasználásban. s 1975-től évente egy- mjiliárd köbméter földgáz érkezik a Szovjetunióból. A megnövekedett mennyiség gazdaságos felhasználására időben fel kell készülni. Éppen ezért elsősorban a Jelentkező vállalatok, intézmények közül azokat helyezik előnybe, amelyeknek beruházásai a szénhidrogén programhoz kapcsolódnak. A támogatásban részesülők listáján előbbre kerülnek azok, amelyeknél a szénhidrogének a rendkívül drága Import kokszot helyettesítik. Igen fontos feltétel, hogy a vállalat vagy intézmény megfelelő saját pénzösszeggel rendelkezhessen, amely meghaladja az állami támogatás összegét. A beruházásoknak — mint ezt a pályázatban leszögezik — az eddigieknél jobban kell védeni a levegőt a szennyeződésektől A beruházási határidőket is rövidre szabták, nem haladhatják meg a két évet. BépSnfözPSPe készülnek a t z^azctálkedási láp* u a ol a liözép-lisza vidékén (Tudósítónktól) A Középtisza vidéki Vízügyi Igazgatóság négy megyét érintő működési területén befejeződött az öntözési idény, megkezdték a vízkivételi művek, hordozható berendezések bevontatását a javító-karbantartó bázisokra. A vízgazdálkodás irányító szervei azonban már a jövő évi öntözési idényt készítik elő. Az igazgatósághoz tartozó nyolc vízgazdálkodási társulat, valamint a regionális vízgazdálkodási vállalat szakemberei vízhasznosítási előkészíts tanácskozást tartottak Szolnokon. Mérlegelték, hogy az idei tartós aszály ellenére, az ország öntözésre berendezett területének csak 42 százalékán öntöztek A Közép- Tisza vidékén js csak a kultúrnövények 81 százalékára hullott mesterséges csapadék. Az elmaradás oka, hogy a tsz-ek és az állami gazdaságik a 'birtokukban lévő Öntözőrendszerek, szivattyúk üzemeltetését nem szorgalmazták, s elég szakember sem volt hozzá. A vízgazdálkodási társulatok felajánlják segítségüket a termelő üzemeknek: 1972-re béröntözést vállalnak. Az erről szóló szerződés alapján a társulatok biztosítják a tsz-ek és állami gazdaságok tulajdonában lévő öntözőberendezések üzemeltetését. és szükség szerinti maximális kihasználását. Az előkészületeket megkezdték, november végéig felmérik a mezőgazdasági üzemek jövő évi öntözési igényét A társulati bérüzemeltetés bevezetése várhatóan jelentős haszonnal jár, biztosítja a drága pénzen épített üzemi öntözőrendszereknek a termelés szolgálatába állítását. Jó hír Törökszentmiklósról A törökszentmiklósi Rákóczi Termelőszövetkezetből kaptuk tegnap a jó hírt. A közös gazdaság hétfőn befejezte az őszi kalászosok vetését, s a betakarítást is. Kétezer nyolcvan holdon vetettek el s a traktorosok azt ígérték, az őszi mélyszántást november 7. tiszteletére be-> fejezik. A termelőszövetkezetben 160 hold átlagában 205 mázsát adott a cukorrépa, s a 480 hold földön termelt ku-i koricájuk holdanként 19,5 mázsa (májusi morzsoltban számolt) terméssel fizetett. Na kezdődik az országos nőkonferencia Villáminterjú két küldöttünkkel Újjászületik a szolnoki fűrésztelep Munkahelyük újjászületésének mindennapos tanúi a szolnoki fűrésztelep dolgozói. Minden bizonnyal az új fűrészcsarnok építésének örülnek leginkább, hiszen már természetesnek is veszik, hogy — mint az alsó képünkön látható — a rönk. téri és egyéb szállítást gépekkel végzik. A színszerű, régi fűrészcsamokban még munkáskezek dolga a belső anyagmozgatás, az újban szállítószalagok rendeltetése lesz. S míg a réginek a gépterén csak akkor nem fúj át a szél, ha nincs ..kedve" j hozzá, az újat télen fűteni, nyáron hűteni fogják a ter- moventillátorok. A nők országos fórumán huszonkét küldött képviseli megyénk asszonyait, lányait. Juhász Imréné doktort, az országos nőtanács tagját és Balogh Magdolnát, a tószegi Dózsa Tsz kertészeti agronó- musát kerestük fel az indulás előtti órákban. Életút járul bizonyított Juhász Imréné dr. a fel- szabadulás óta aktív tagja a nőmozgalomnak. Ott volt már 1948-ban Budapesten, az első nemzetközi nőkongresz- szuson is. Életútjával, kitartásával, szorgalmával, eredményeivel bebizonyította, h®gy a nő a férfival egyenrangú tagja a társadalomnak. Juhász Imréné dr.: „A nem nőnek való munka túlhaladott szemlélet” — Nem volt könnyű a három elemitől a Jogi egvetp mig eljutni, 1956-ig a megyei tanács elnöki tisztét betölteni. Amikor pedig ügvész lettem, még csak elvétve találkoztam ezen a pályán nőkollégával. Végül mint a megyei NEB elnöke mentem nyugdíjba. Ahogy mondani szokták, egyik sem kifejezetten nőnek való munka volt. Felszólalásra jelentkeztem, s ha szót kapok a konferencián, szóvá is teszem, a „nem nőnek való munka” túlhaladott szemléletét, aminek sajnos még írásos jogforrásainkban is nyoma van. — Mit szeretne még elmondani felszólalásában? — Elsősorban a párthatározat végrehajtásának Szolnok megyei tapasztalatairól: eredményeiről, hiányosságairól számolnék be. Hadd tegyem még hozzá, nagyon sokat várok ettől a konferenciától. mert meggyőződésem, hogy egy jó határozat gyakorlati megvalósítása azoktól is függ. akiknek érdekében hozták. ISemcsak saját korosztá yát képviseli Mi fiatalok sok mindent készen kaptunk. Nekünk már nem kell harcolni az alapi etó jogainkért, és ez így var. rendjén. A nők sajátos gondjai, problémái közül azonban sok még ma is mego’datian — kapcsolódott n beszélgetésbe a fiatal agro- nómusnő. — Saját korosztályát képviseli a konferencián? — Nem. Elsősorban nem. Szaki ezetője vagyok a kertészei nek. ahogyan mi mondjuk: kinn dolgozom a termelésben. Negyven —öt ven nő — tizenévesek és nagymamák — munkáját irányzóm napról napra. Együtt vagvnk velük reggeltől, késő estig, tgv nemcsak a szakmai, hanem a legszemélyesebb gondjaikat, bajaikat is megoszt^ ják velem. Ha szót kapok a konferencia ötödik szekciójában — ahová felszólalásra jelentkeztem — tolmácsolni fogom a tsz asszonyainak panaszait és elmondom, amit öt év alatt — mióta itt dol-j gozom — tapasztaltam. Szó- váteszem, hogy tsz-eirikbea nem' érvényesül a tagegyen-J Balogh Magdolna: „Együtt vagyok a nőkkel reggeltől estig!” lőség. a nők rovására, ami jelentős anyagi hátrányt jelent az egyedül élő asszonyoknak, lányoknak. Nincs megoldva, főleg az idősebb korosztálynak a téli foglalkoztatottsága. hogy a gyermekintézmények nyitvatar- tásánál nem veszik figyelembe a mezőgazdaságban dolgozó anvák munkaidejét... Balogh Magdolna 24 éves, s úgv beszélt, úgy érvelt, olyan őszinte lelkesedéssel, hogy alig hittem: nincs férje, gvereve, hogy nem „saját bőrén” érezte a megkül“nböz- tetés minden hátrányát, a háztartás a e«-’ád, a munka többszörös terhét.
