Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-16 / 244. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. október 16. Nők helyzete a textiliparban A szocialista gazdasági 3. integráció útján A televízió mint gasztronómiai tényező Az új kifejezés — a szo­cialista gazdasági integráció — félreérthetetlenül jelzi a KGST országok együttműkö­désének az eddigiektől eltérő, minőségileg más, magasabb rendű fejlődési szakaszát. Az új fejlődési szakasz jellegé­nek megfelelően a komplex program felvázolja a leg­fontosabb közös tennivaló­kat, az együttműködés kor­szerűbb módszereit, hatéko­nyabb formáit. A KGST országok feladat­tervébe első ízbe iktatták be például az alapvető gazda­ságpolitikai kérdésekről foly­tatott kölcsönös konzultáció- dasági, szociális, tudományos kát. Az egyes országok gaz- —műszaki politikájának azok az alapkérdései lesznek a kölcsönös eszmecserék témái, amelyek megoldása túlnő az egyes tagállamok lehetősé­gein, keretein. A tervdokumentáció ed­dig is szerepelt a KGST or­A komplex program az új fejlődési szakasznak megfe­lelően a KGST intézmény- rendszerének továbbfejlesz­tésével is foglalkozik. Így mindenek előtt lehetővé vált, hogy az egyes tagor­szágok intézményei, szerve­zetei, minisztériumai, ipar­ágai, trösztjei, vállalatai köz­vetlen kapcsolatot létesítse­nek egymással. E kapcsola­tok jellegét, mélységét, a közvetlen megállapodások tartalmának természetesen határt szabnak az egyes or­szágok törvényei, jogszabá­lyai, az- egyes intézmények, szervezetek, vállalatok stb. adott hatásköre. A magasabb szintű együttműködés: a közvetlen kapcsolatok épí­tése, vagy például a több iparágak és termék együt­tes tervezése nem öltheti a nemzetek felettiség jellegét, nem sértheti a résztvevő or­szágok önállóságát, a kor­mányok hatáskörét. Mindez nem zárja ki, hogy a különböző ' intézményeket, szervezeteket, vállalatokat szükség szerint olyan hatás­körrel ruházzák fel, amely lehetővé teszi az ésszerű együttműködést, a szerződé­ses kötelezettségek vállalá­sát. Sőt, a program állam­közi gazdasági, illetve nem­zetközi gazdálkodó szerveze­tek létrehozásának feltéte­leit is taglalja. A tagorszá­gok egésze, vagy egy része létrehozhat közös nemzetközi gazdálkodó együttműködése­ket, intézeteket, központokat, vegyes vállalatokat, kereske­szágok együttműködésének módszertárában. A jövőben azonban megváltozik jellege, mélysége. Az ötéves tervek összehangolása idáig jobbá­ra a kétoldalú 5 esztendős külkereskedelmi megállapo­dások előkészítését szolgálta. A komplex program előirá­nyozza a legfontosabb nép- gazdasági ágak és termékfaj­ták hosszútávú (10—20 éves) terveinek összehangolását Fejlesztik az együttműkö­dést. a tapasztalatcserét a prognózisok készítésében. Sőt, azt is elhatározták, hogy egyes iparágakat és termékfajtákat — főként azokét, amelyek kifejlesztése a jövő közös feladata, mint például a számítástechnika, — az érdekelt országok együttesen terveznek meg. Később, — a tapasztalatok­tól függően — bővülhet az együttesen tervezett ágazatok és termékfajták köre. delmi, vagy műszaki terve­zési-szerkesztési irodákat. Ezek a nemzetközi gazdál­kodó szervezetek saját va- gvonnal, önelszámolással, polgári jogi felelősséggel ren­delkezhetnek. Mind a nemzeti vállalatok, mind a nemzetközi gazdál­kodó szervezetek közvetlen kapcsolataikat, együttműkö­dési megállapodásaikat, jo­gaikat, kötelezettségeiket szerződésekbe foglalják. A szerződéskötések pedig felté­telezik a KGST tagállamok általános jogi rendszerének továbbfejlesztését. A többi között kidolgozzák azoknak a vitás kérdéseknek a meg­oldási módjait és rendjét, amelyek a szerződésben vállalt kötelezettségek tel­jesítése körül keletkezhet­nek. ffsHxetett tennivalók A komplex program tagla­lása, ismertetése során ki­derül, hogy alapvetően nem az integráció végrehajtásá­nak konkrét határidős tenni­valói dominálnak, hanem főként az előkészítést, a be­vezetést megalapozó munka- programmal van dolgunk. Mindez persze nem csökken­ti az új távlatokat jelző do­kumentum nemzetközi jelen­tőségét. A KGST tagállamai először vették számba és rögzítették együttesen az új szakasz, a magasabb szintű együttműködés hosszútávú és rendkívül összetett tenni­valóit. Néhány KGST ország nél- dául már kétoldalúan meg­állapodott bizonyos termé­kek, főleg fogyasztási cik­kek kontingens nélküli ke­reskedelmében. Ennek je­gyében a külkereskedelmi egyezménytől, a mennyiségi és az érték keretszámoktól függetlenül különböző fo­gyasztási cikkeket szállíta­nak egymásnak, — a keres­let-kínálat alapján. A ter­mékek árát az érdekelt kül­kereskedelmi vállalat álla­pítja meg. A program elő­irányozza, hogy tanulmá­nyozzák a kontingens nél­küli sokoldalú árucserét, amelynek értékét nem fel­tétlenül szükséges kétoldalú­an kiegyenlíteni. A sokoldalú elszámolások rendszerének bevezetése ez­úttal csakúgy, mint a kon­tingentált termékeknél fel­tételezi a kollektív valuta (transzferábilis rubel) ténv- leges működését. Ez az egyik legbonyolultabb fel­adat, amellyel ugyancsak számol a komplex program. Ahhoz, hogy a rubel betölt­hesse egységes értékmérő szerepét a KGST piacokon, meg kell, hogy szűnjön pél­dául a tagországok kétoldalú elszámolásainál jelenleg még tapasztalható árszint-különb- ség. Egységes elvek alapján szükséges rendezni továbbá a kollektív valuta árfolya­mát (átválthatóságát) a nemzeti pénzekhez és a nem­zetközi valutákhoz (például a dollárhoz) viszonyítva. Bonyolult és hosszadalmas folyamatról van tehát szó a valutáris és külkereskedelmi munkában egyaránt. A komplex program lehetővé teszi, hogy bármely kérdés­ben — így a kollektív valuta megteremtésében is —, csak azok az országok állapodja­nak meg, amelyek érdekel­tek benne. Vállalják a vele járó kötelezettségeket és képesek megteremteni a kö­telezettségek teljesítését ga­rantáló feltételeket is. Egy vagy néhány KGST tagál­lam érdektelensége, távolma­radása nem lehet akadálya a megállapodásnak, az érdemi kezdeményezésnek, a komp­lex programban szereplő különböző intézkedések vég­rehajtásának. Azok az or­szágok pedig, amelyek ko­rábban — ilyen vagy amo­lyan okok miatt — nem kí­vántak résztvenni a prog­ram egy-egy intézkedésében, később bejelenthetik érde­keltségüket, részvételi igé­nyüket. Kovács József Pénteken összeült a Textil­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének központi vezetősége, hogy egyebek között megtár­gyalja a Könnyűipari Minisz­térium beszámoló jelentését a dolgozó nők gazdasági és szociális helyzetének javítá­sára hozott kormányhatározat végrehajtása érdesében 1971- ben megtett intézkedésekről. A jelentést Revicz Lászlóné főosztályvezetőhelyettes ter­jesztette elő és Szabó Fe- rencné, a szakszervezet el­nökségi irodájának vezetője fűzött ahhoz szóbeli kiegészí­tést. Elmondotta többek között, hogy a szakszervezet a hely­zet felmérése során megvizs­gálta a nők és a férfiak fi­zetésének arányait is, és úgy találta, hogy az időbérben dolgozóknál mutatsoznak lé­nyegesebb eltérések. Tekin­tettel arra, hogy a textilipar ismét jelentősebb bérprefe­renciában részesült, lehető­ség nyílt arra, hogy az ipar átlagában 1.8 százalékos bér­színvonal-emelést eszközöl­jenek. Ez összegszerűen több mint 55 millió forintot je­lent. amelyet — a miniszté­rium és a szakszervezet el­nökségének ajánlása alapján — elsősorban a fizikai mun­kakörben dolgozók bérénex javítására használták fel. — Ezen belül lehetőség nyílt ar­ra. hogy csökkentsék a fér­fiak és a nők bére közti kü­lönbségeket, azonban — mint azt a közoonti vezetőség is mesllaoította, — ezt csupán Kezdeti lépésnek lehet tekin­teni mert még további kor­rekciókra van szükség. Meg­állapította továbbá a köz­ponti vezetőség, hogy vala­mennyi textilipari üzemben sikeres erőfeszítéseket tettek a dolgozó nők helyzetének más irányú megjavítására is. Angliában sok étterem nagy forgalmat ér el kész­ételek árusításával. Csak Londonban több mint 300 étterem árusít „csomagban” különböző készételeket, de nő az ilyen tevékenységet folytató szaküzletek száma Festik az útburkolatot A rohamosan fejlődő autó­közlekedéssel sok új prob, léma jelentkezik. Ezek közé tartozik az útburkolati jelek festésének és rendszeres kar­bantartásának szükségessége is. Kézi munkával ma már aligha tudnák elvégezni ezt a feladatot, de még a gé­peknek is lehetőleg nagy teljesítményűeknek kell len­niük. is. A fő ok a televízió. Az emberek mind ritkábban mennek el otthonról, hogy étteremben vacsorázzanak. Telefonon megrendelik a kívánt vacsorát és saját ma. iguk hazaviszik, mert így olcsóbb. ból összeállított fetékanyagot használnak fel, amely so­káig megtartja színét, nagy­mértékben kopásálló, és a szélsőséges hőmérsékleti ha­tások sem tesznek kárt ben­ne. A legnagyobb előnye azonban az, hogy 30 másod­percen belül megköt az út­burkolaton, és így a festés művelete nem akadályozza a gépkocsiforgalmat. A fes­Szövetkez^ti szab'szye r£fny Sopronban Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége a textilru­házati szövetkezetek méretes szabóságainak részvételével október 18—19-én Sopronban rendezi meg a 10. országos szövetkezeti szabászversenyt. A versenyen 23 szövetkezet 120 modellje kerül bíráló bi­zottság elé, amely a legsike­rültebb modellek készítőinek a verseny másnapján ítéli oda a díjakat. Az ünnepélyes eredményhirdetést követően bemutatják a legszebb ruha- modelleket a szakemberek­nek és a meghívott közön­ségnek. A képen látható angol gyártmányú festőgép órán­kénti 7 kilométeres sebes­séggel „rajzolja” a széles fehér vonalakat a gyorsfor­galmi utak burkolatára. A festéshez különleges mű. gyantából és adalékanyagok­tőkocsi tartályában termosz­táttal szabályozott melegítő­berendezés tartja állandó hőfokon a festékkeveréket, amelyet sűrített levegővel, fúvófejeken át szórnak az útburkolatra. A grúziai flotta növekedése Grúzia három jelentős tengeri kikötővel rendelke­zik: a tengerjáró hajók Ba- tumiban, Szuhumiban és Po- tiban rakodnak, — szer­számgépeket. kőolajat, man­gánércet, teát, bort szállíta­nak a világ minden tájára. A grúz tengerhajózás for­galma a most kezdődött szovjet ötéves terv során gyorsan növekszik: csaknem kétszerese lesz az eddiginek. A grúz hajók elsősorban európai és afrikai kikötőkbe futnak be. öt év alatt a grúziai tengeri szállítóflotta tíz új ércszállító hajóval bővül. I\em sérti ax önállóságot Körkép a tejfogyasztásról Sok országban mennyiségi szempontból a tej játssza a legnagyobb szerepet a la­kosság táplálkozásában s csak utána következik a ke­nyér, a rizs és a hús. Az Agriculture c. folyóirat ada­tai szerint az egy lakosra jutó évi tejfogyasztás ala­kulása a következő (liter­ben): Finnország 279,5; Ír­ország 244,8; Norvégia 183,6; Lengyelország 172,4; Dánia 170; Svédország 162,6; Hol­landia 154,6; Anglia 148,6; Ausztria 148,2; Svájc 143,4; Üj-Zéland 139,2; USA 134,8; Belgium 114,9; Csehszlová­kia 114. Kísérleti műszak január 1-ig Üj fékbetétragasztó mű­hely kezdte el próbaüzeme­lését a VOLÁN 7-es számú Vállalat jászberényi üzem­egységénél. Az 1972 január 1-ig tartó „kísérleti műszaK” ideje alatt a műhely megyei vállalatok részére dolgozik. Az új módszer lényege, hogy az eddig megszokott és alkalmazott fékbetéthegesz­tés helyett ragasztást alkal­maznak, — azzal a fékbetét élettartama megduplázódik és biztonságosabbá teszi a fékrendszert. Az ország egyik legkor­szerűbb fékbetétragasztó mű­helyében végzett kísérletek eddigi tapasztalatai kedve­zőek. Minden bizonnyal va­lóra váltják azokat az elkép­zeléseket, hogy január 1-től körzetesítik a jászberényi műhelyt és a már létrejött megállapodások értelmében öt megye VOLÁN vállalatai­nak megrendelésére vállal­ják a jövőben a fékbetétra­gasztást. ŐSZ Juliska néném guggol a gangon. Fázik a lelkem, madárcsontú kis öregasszony. Dehát itt legalább a levegő jó. Kis kony­hájában dél óta alszik a parázs. Szobájá­ban még télen se fűt. Nemcsak azért, mert pénze sincs szénre, fára. Van két téglája, azt melengeti az ágyba, a lába alá, a dereka mellé. Már előkészítette, ha igazán hidegre fordul az idő, csak be a jó meleg dunna alá. Ügy az igazi. Még any­jától látta így. Az öreg Szabó botjára támaszkodik az utca sarkán. Másik keze vásott kis kabátja zsebében matat. Kitapintotta már, de várja a csodát. Három recés forint, négy húszfilléres bújik csak a zsebében. Nem futja féldecire. Az öreg nem mérges, nem is bánatos ezért. Hajaj, járt ő már külön­bül is ennél, ebben az életben, s akkor is csak meg volt. Bízik a dolgában, nem elő­ször próbálja már. Jönnek a gyáristák mindjárt. Ferit, a Kovács gyereket szólítja majd meg. Jó ember a Feri, sokszor elbe­szélget ővele. Egyszer már egy doboz ciga­rettát is a kezébe nyomott. Bízvást ad egy kettest. Régi ismerősök, amikor vere­kedés kisgyerek volt még a Feri, sokszor rászólt az anyjára, a szomszédokra. Ne szidják, hadd forrjon, tisztuljon... A nagy természetű, termetes Annuska a szomszédba szaporázza lépteit. Lábának nehéz a súly, járása himbálódzó harangra hasonlít. Pitét sütött, várja a gyerekeit estére. Kis tányérkán, „selempapírral” takartan kóstolót visz lelkem Juliskának. Együtt gyerekeskedték. Julis olyan egye­dül van, mint az ujjam, ö szerencsésebb volt, a gyerekei szeretik, havonta hatszáz forintot adnak össze, hogy ne szenvedjen hiányt. Hát ő meg is becsüli őket... Az öreg Szabó már a kocsmában áll­dogál. Óvatosan fogja a poharat, kortyol­gatja a szatmárit. Arca színesedik, szeme huncutul néz a világba. Hej, de szép is volt a fiatalság... Sárga falevelek zizegnek az úton, ahol hazaviszem napom fáradtságát. Korán sö­tétedik októberben. Mire az én kis utcám­ba fordulok, már villany sárga fényében aránylik az avar. Juliska néném kis házá­nak egy világos ablakán belátok. Ágyát veti, párnáját igazgajta a lelkem. Annus­ka ablaka alatt hangos beszéd hallatszik. Persze, a gyerekek. Csak az öreg Szabó álldogál a háza előtt. A bot a kaput támasztja, gazdája meg a kerítést... Kóbor kutya kussol a léptek zajától. Hideg éjszakánk lesz. A szél feltámadt, végigsöpri az utakat, felkap egy-egy levél­két. pörgeti a porban. ősz van. Búcsúzik valahol, valaki. Az a legnehezebb, elmenni... Sóskúti Júlia Repülőgépek 2000-ben Századunk végén a légi­közlekedést olyan repülőgé­pekkel fogják bonyolítani, amelyek 7000—10 000 kilo­méteres óránkénti sebesség­gel 30 kilométer magasság­ban repülnek- Ezek az óriás­gépek egyszerre 1000 utas szállítására is alkalmasak lesznek. így nyilatkoznak az élenjáró szovjet repülőgép­konstruktőrök, többek kö­zött A. Tupoljev. A szovjet Polgári Repülési Kutatóinté­zet munkatársainak az a vé_ leménye, hogy a jövő re­pülőgépei két óra alatt a földkerekség bármely pont­ját elérik. E szuperszonikus repülőgépeknek eilenállóak- nak kell lenniük a nagy hő­séggel szemben, ezért a jö­vőben alumínium helyett a repülőgépgyártásban berilliu- mot alkalmaznak, azt a fé­met, amely 550 Celsius fo­kot is kiállt. Az óriási re­pülőgépek kormányzását je­lentős mértékben automati­zálni fogják, de a kompu­terek a jövőben sem pótol­ják a pilótákat. Konténeres vonatok az NDK-ban 1968 januárja óta az NDK- ban gyors ütemben növeke­dik a konténeres vonatok száma. Ma hetente 280 kon­ténervonat közlekedik (ezek kétharmada az éjszakai órákban). Míg 1968 második felében csak 2525 konténert alkalmaztak a teherszállí­tásban, 1969-ben számuk már 23100-ra, 1970-ben pe­dig 119 600-ra emelkedett. Az 1971-es év első félévére szóló terv 85 000 konténerrel számol. Az egyes árufajták­tól függően a konténeres szállítás megoszlása a kö­vetkező: ipari termékek 52,1 százalék: mezőgazdasági tér- mékek 17,1 százalék; vegy­ipari cikkek 9,6 százalék; cukor 5.6 százalék, stb. Ä konténerszállításba ma már több mint 700 vállalat, 1500 város és község kapcsolói dott be. '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom