Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-16 / 244. szám
1971. október 16. 8ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 rtÁ fellendülés időszakéban él a mozgalom" (Folytatás az 1. oldalról) kedelmi forgalmukat 69,1, vendéglátóipart forgalmukat pedig 54,5 százalékkal növelték 1966 óta. Boda Mihály MÉSZÖV elnök szólt arról, hogy a IV. ötéves tervben a kereskedelmi forgalom 47.3 százalékos növelését határozták el a szövetkezetek. Vendéglátóiparuk pedig 41.5 százalékkal forgalmaz többet ebben az időszakban. Bolthálózatuk alapterületét 30 ezer négyzetméterrel egészítik ki a szövetkezetek. fölépítenek 20 iparcikk és ABC áruházat. Az ötéves tervben minden szövetkezet legalább egy korszerű üzlet felépítését tervezi. A takarékszövetkezet:"! 350 millió forintra emelik zeti szekció pedig Erdős Lajos elnökletével dr. Tigyi István előterjesztése után tette ugyanezt. Megválasztották a kongresszusi küldötteket és az országos szövetkezeti tanács Szolnok megyei tagjait is: Varga Illés, Gulyás József, Sáros! Béla, Varga Jánosné és Balogh Lukács személyében. A fogyasztási szövetkezeteket huszonhét a lakásszövetkezeteket négy, a takarékszövetkezeteket nyolc küldött képviseli a kongresszuson Szolnok megyéből. Csáki latrán hozzászólása Csáki István, a megyei pártbizottság üdvözletének ta Csáki István: háromnegyed év alatt 15 százalékkal nőtt az ipari termelés. 9 százalékkal a termelékenység a megyében. Harmincöt- ezer vagon kenyérgabonát termeltünk. 16,2 mázsás búzahozammal. A népgazdaság és a megye gondjai között megemlítette az államháztartási. a külkereskedelmi és a beruházási feszültséget. A beruházási piacon év végéig rendet tesz a megyei vezetés, — mondta — megteremti az egyensúlyt a vágyak és a lehetőségek között. A hozzászólások sorában hangzottak el dr. Molnár Frigyes mondatai is. Kijelentette: a SZŐ VOSZ elnöksége nagyrabecsüli a Szolnok megyei szövetkezők A fogyasztási szövetkezetek küldöttértekezletének elnöksége betétállományukat, s a megye mintegy kétszázezer lakosának állnak majd szolgálatára. A lakásfenntartó szövetkezetek nyolcszázzal, a lakásépítő szövetkezetek pedig ezernégyszáz lakással gyarapítják tulajdonukat A garázsszövetkezetek 800 garázst építtetnek meg, 2500 tagjuk lesz az üdülő szövetkezeteknek. A jelentések meghallgatása után szekciókban folytatta munkáját a tanácskozás. A fogyasztási szövetkezetek küldöttei Szabó István elnökletével Radócz Mátyás előterjesztése alapján vitatták meg kongresszusi Indítványaikat. A lakásszövetkezeti küldöttek Sándor Miklós elnökletével dr. Fehér Lajos előterjesztése alapján állapodtak meg abban, mit terjesztenek a kongresz- szus elé. A takarékszövetkeátadása után azt mondta: Többször részt vett már szövetkezeti küldött-tanácskozáson és azokat mindig a bizakodás, a jó hangulat jellemezte. Most se üres kézzel jöttek a küldöttek. Részesei annak a nagy változásnak, amely négy év alatt kicserélte a megye arculatát. Korszakos változás történt a megye struktúrájában. Huszonhárom új ipartelep létesült, huszonháromezer új ipari kereső van a megyében, kialakult tizenkét ipari körzet. Ezáltal megnőttek a családi jövedelmek, s mindez kedvez a fogyasztásnak. Ennek is köszönhető, hogy kétmilliárd forintról, háromra nőtt a kereskedelmi forgalom. A mostani évről azt mondás a megyei szövetség munkáját Itt mindhárom szövetkezeti forma és az egész mozgalom a fellendülés időszakában él. Átlagon felüli a gazdálkodás hatékonysága, s az országban is kiemelkedő e megye szövetkezeti vendéglátása, ipari tevékenysége. Az új egységes szövetkezeti törvény pedig jó alapot ad a továbbiaknak. Kevés ország, — sőt Európában egy sem — mondhat ilyen szövetkezeti törvényt magának mint a miénk — jellemezte a SZÖVOSZ elnöke. Az ország egyik legszebben fejlődő megyéjében is hamarosan meghozza gyümölcsét e nagyszerű lehetőség — tette hozzá. A szövetkezetek megyei küldöttértekezlete az esti órákban ért véget Feloldották a készültséget Algyőit (Tudósítónktól) Kétnapos megfeszített munkával csütörtökön este sikerült elfojtani Algyőn a 277-es kúton béléscső felrepedés miatt keletkezett gázkitörést. A kitörés azért volt fokozottan veszélyes, mert attól 5 kilométerre még egy másik lefúrt kút van, és az is veszélybe került. A szegedi mentőbrigád Patsch Ferenc kitörésvédelmi főparancsnok irányításával az első napon az iszapbenyomást akadályozó öblítőközdarabot akarta a helyéről kivenni. A nyugati importból beszerzett közdarab eltávolítása azonban eddig még ismeretlen okból nem sikerült, ezért elhatározták, hogy szétrobbantják. A termelőcső lesablonozása után a második nap kitörésgátlón keresztül speciális torpedót engedtek le, amely a kívánt helyen szétroncsolta a termelőcsövet így már létrejött az út a nagyfajsúlyú elfojtó iszap besajtolá- sára. A műveletek alatt a kút- ból feltörő földgáz állandóan nagy területet szennyezett, ezért a környező tanyákon és az üzemi utakon biztonsági intézkedéseket vezettek be. A viszonylag kedvező széljárást kihasználva az első napon három fáklyavezetéket építettek ki a kúttól előírt távolságra és az ezekre engedett gázt meggyújtották. Ez a bizton- \ »ágtechnikai intézkedés megszüntette az állandó robbanásveszélyt és biztosította a közeli 47-es főközlekedési út zavartalan forgalmát A sikeres torpedós-cső- robbantás után azonnal megkezdték az elfojtó iszap benyomását. Az éjszakai készenléti szolgálat az elfojtott kúton rendellenességet nem Hírt adtunk róla: Karcagon, a „Tudományos és Kulturális Xapok” keretében két napos tanácskozásra került sor. Rövid összefoglalásként a tanácskozásról: az első napon a karcagi hagyományokról, az évszázadok örökségéről, a második napon, a karcagi múlt folytatásaként Karcag város jelenéről és holnapjáról esett több szó ebben az alkalmi, de nagyon fontos „műhelyben”. Kicsit példa is ez: az újkori városfejlődés mindenkor számol a múlttal, s az értékes hagyományok felhasználásával épít holnapot. A tanácskozás második napján, nagyszámú érdeklődő előtt dr. Laboda Zsig- mond adjunktus „Karcag város és Berekfürdő rendezése”. dr. Perczel Károly, a VÁTI igazgatóhelyettese pedig „Karcag mint középfokú központ” címmel tartott elő-? tapasztalt, így feloldhatták a kitörésvédelmi készültséget és elkezdhették a meghibásodott kút javítását. A szegedi járási rendőrkapitányság és a szolnoki kerületi bányaműszaki felügyelőség megkezdte a kitörés műszaki okainak vizsgálatát. adást. Az igazgatóhelyettes előadásában részletezte, melyek azok a feltételek, amelyek Karcagot, a „Kunság fővárosát” középfokú központtá teszik. Szólt a foglalkozási struktúrák várható alakulásáról, az ipari fejlődés, iparosodás feltételeiről és okairól, valamint az azzal kapcsolatos várospolitikai feladatokról. Az elhangzott előadásokhoz Laár Árpád, az ÉVM osztályvezetője. Makk Árpád, a VÁTI munkatársa és Mészáros József főépítész szólt hozzá. A kétnapos tanácskozás valamennyi felszólalását magnetofonszalag őrzi, s remélhetőleg önálló kiadványként vagy más sokszorosított formában azok is megismerhetik a tanácskozás anyagát, akik személyesen nem lehettek jelen. Karcag jövője Megyénkkel ismerkedtek észt vendégeink Újabb munkásszállók épülnek Az építőipari vállalatok munkaerő-gondjainak enyhítése érdekében a negyedik ötéves tervben is központi munkásszállás építési alapot hoznak létre az ÉVM vállalatok kötelező hozzájárulásából. A negyedik ötéves tervben előreláthatólag 6500 építőipari dolgozó elhelyezésére építenek a fővárosban korszerű munkásszállásokat, így már megszüntethető a budapesti építőmunkásszállók zsúfoltsága és a tervidőszak végére felszámolhatják az elavult, régi szállásokat. A vidéki ÉVM vállalatoknak a központi alap összesen több mint ötezer személyes munkásszállás építéséhez nyújt támogatást. így a szegedi, a nyíregyházi, a győri és a gödöllői új közmű vállalat összesen ezer-ezerkét- száz dolgozónak építhet modern munkásszállót. Az átlagosnál nagyobb támogatást kapnak a központi alapból azok a vállalatok, amelyek új házgyárat létesítenek, hiszen gondoskodni kell az -'j üzemek dolgozóinak elhelyezéséről. A Hajdú megyei, a Veszprém megyei és a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat 500—800 ágyas munkásszállója beruházási költségének 70—80 százalékát r fedezik majd a központi alapbó}. Ezen kívül még hét vidéki ÉVM vállalat szállóberuházását segítik ebből a központi pénzforrásból. ☆ A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalattól kapott tájékoztatás szerint ebben az ötéves tervben Szolnokon nem épül fel a tervezett új munkásszálló. A vállalat anyagi lehetőségei ugyanis nem bírnak el ilyen nagyösszegű beruházást. (Csupán a területmegváltás, rendezés 3 millió forintba kerülne.) Sajnáljuk, hogy nem olvashatjuk a Szolnok megyei vállalat nevét a nagyobb pénzösszeggel támogatott vállalatok között, mert tudjuk, hogy igen súlyos gond Szolnokon — de a megye más városaiban is — a vidéki építőmunkások civilizált elhelyezése. A szolnoki, központi munkásszálló túlzsúfolt, a szükségmunkásszállások — három van ilyen a városban — pedig a legszolidabb igényeket sem tudják maradéktalanul kielégíteni. Semmi sem indokolja, hogy a szemetesautók a levegőt erősen szennyező belsőégésű motorral hajtottak legyenek. Már csak azért sem, mivel viszonylag rövid utat tesznek meg napi feladatuk ellátása során, és azt is szakasosan E célra minden szempontból jobban megfelel a villamos hajtású autó. A képen látható angol gyártmányú szemetesautót huszonnégy cellás akkumulátortelep árama hajtja. A telep hatósugara két feltöltés Szomorkás, esőre hajló időben, de jó hangulatban indultak tegnap reggel Szolnokról a Tisza Szálló elől megyénk „felfedezésére” tal- linni vendégeink. Karcag Jászberény, Kunszentmárton, a szolnoki-, a tiszafüredi járás. Törökszentmiklós és Túrkeve volt a kilenc csoport uticélja. Mj a Túrke- vére látogató vendégekkel tartottunk. SzC* fűk celofánban Túrkevén a város „kapujában” hatalmas feliratot ciháit a szél. A transzparens a tallinni vendégeket üdvözölte anyanyelvükön. Virágos kertnyi celofánba csomagolt szegfűvel úttörők toporogtak izgatottan a tanácsháza előtt az autóbuszra várva. A kedves fogadtatás után — melyen részt vettek a városi tanács, a párt, a tömegszervezetek, valamint a gazdasági egységek vezetői — elhangzott egy tájékoztató a város múltjáról, jelenéről. A köszöntő szavakra a delegáció vezetője Ny. P. Ga- nyusov elvtárs válaszolt, majd a vendégek a XVII. sz. Autójavító Vállalathoz látogattak. A fogadásra különös gond. dal kicsinosított üzemben Papp János igazgató köszöntötte az érkezőket, majd kalauzolta őket az IFA javító műhelyébe. A hatalmas csarnokban az „autó csontvázak” között érdekes beszélgetéseknek lehettünk tanúi. Tóth Imre, a városi pártbizottság titkára egy csoport közepén éppen arról beszélt: milyen nagy jelentőségű Túrkeve életében az autójavító tevékenysége. — Nemrég még egy középparaszt földje volt itt, — mutatott maga körül — és most egy korszerű üzem termel a helyén. Amikor a lassúnak ítélt fejlődés miatt elégedetlenkedünk, jusson ez is eszünkbe. Aztán a város vezetői nem kis büszkeséggel szóltak arról, hogy bár Túrkeve kevés lakosú város, mégis innen irányítják Szolnok és Békéscsaba AFIT-jait. Nálunk is hosszú a haj Koszna Mihály a városi tanács elnöke arról szólt: szép a korszerű üzem, de az a változás, ami a lakosság körében végbement — egyszerű parasztemberek, között kb. 40 km (nagyobb kapacitású akkumulátorokkal 50—60 km). A gyakori indítások mintegy 12 %-kal csökkentik a megtehető távolságot (kb. 50 indítást számolva). A legnagyobb sebessége 20 km óránként. A vezetőfülke üvegszál erősítésű műanyag, kétoldalt tolóajtókkal, három ülőhellyel. A hegesztett sajtolt acélprofilokból kialakított rakodótérben három sorban helyezkednek el az egyenként 0,074 ma befogadóképességű szemetesvödrök, majd fiaik váltak a korszerű technika uraivá — semmiképp nem lebecsülendő. Még akkor sem, ha oly keveset is beszélünk róla. Egy vállig érő hajú fiatal munkás láttán Ganyusov elvtárs elmondta, hogy az ifjak Tallinnban is hosszúra növesztik a hajukat. A Kom- szomol nem szól bele a hajviselet kérdésébe. Ezután a delegáció vezetőjét arra kérték á Lenin szocialista brigád tagjai. írjon be brigádjuk naplójába. Papp János egy tallinni vendéggel beszélgetett és volt közös téma: — Ismerik-e itt is az alkatrészhiányt? — kérdezte Pennie Armas, aki egy hasonló üzemet igazgat Tallinnban. A válasz „igen” Volt... Pergett a felveri gép A Búzakalász Tsz halgazdaságában még a délelőtt érdekes látnivalóra érkeztek a vendégek: az egyik tározóban éppen lehalászást végeztek. A húzóhálóban kétségbeesetten vergődött nem kevesebb, mint 50 mázsa hal. öt kilós busák, hatalmas harcsák, másfél kilós pontyok. amurok, süllők csapkodtak egymás hegyén- hátán. Aggódniuk pedig nem kellett az életükért a halak, nak, mivel nem a piacra, hanem a teleltetőbe utaztak a vízzel lelt csillékben. Szaporán pergett az észt televízió operatőrjének felvevőgépe. Ülő Tootsen pedig a halak kétségbeesett pancsolásának hangját is magnóra vette. Két kolleganő is a delegációval tartott. Helle Silla és Koidula Vür- maa az Ohtuleht című újság munkatársai, teleírt jegyzet, tömbbel távozik Túrkevéről. — p. b. — Országos tanácskozás előtt A Magyar Közgazdasági Társaság Szolnok megyei Szervezete pénteken délelőtt tisztújító közgyűlést tartott az MSZMP székházában. A közgazdasági társaság megyei szervezete ezelőtt egy évvel, 1970, október 29-én alakult meg. A mostani ta. nácskozás ezért egy aránylag rövid időszakra, az első év eredményeire alapozva adott új programot a következő évre. A közgyűlésen Kárpáti József elnök megnyitója után elfogadták dr. Lukács Pál titkár beszámolóját a szervezet egyéves munkájáról. A tanácskozáson Várad! Márta javaslatára tizenöttagú elnökséget, háromtagú számvizsgáló bizottságot választottak. A társaság elnöke ismét Kárpáti József, titkára dr. Lukács Pál. A Magyar Közgazdasági Társaság országos közgyűlésére negyven küldöttet választott a szervezet. Ülésezett a HEB Jászberényben tegnap ülést tartott a járási és járási jogú városi népi ellenőrzési bizottság. Az ülésen ismertették és megvitatták a vagyonvédelem egyes kérdéseinek vizsgálata a mező- gazdasági nagyüzemekben című megyei vizsgálat anyagát Akkumulátoros szemetesautó
