Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-05 / 209. szám
1971. szeptember 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Tordai Jenő Lipcsébe utazott Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes szombaton reggel az NDK- ba utazott a Lipcsei Őszi Vásár megtekintésére. Ez alkalomból NDK-beli partnereivel a két ország 1971. évi árucsereforgalmi megállapodása teljesítésének helyzetéről és az együttműködés egyéb kérdéseiről is tárgyal. A vasárnap nyíló Lipcsei Őszi Vásáron 24 magyar vállalat állítja ki termékeit, az eddigieknél nagyobb 2243 négyzetméteres területen. Mind a magyar, mind az NDK-beli szakemberek országaink gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének továbbfejlesztését várják a vásártól. Épül a Hűtőgépgyár lakótelepe Állás vagy munka? Ö römmel olvasom az újságokban, hogy 15 764 állást hirdettek meg a 11 374 idén végzett diplomás számára. Statisztikusok rögtön ki is számították, hogy — mivel pályázattal vagy egyénileg 9143-an léphettek munkába, a többiek már előzőleg elhelyezkedtek — 72 százalékkal több volt az állás, mint ameny- nyien végeztek. Félő azonban, hogy ezt az egyszerű százalékszámítást egy három—négyéves gyakorlattal rendelkező matematikussal végeztették el. Ugyanis azt is folyton olvasom az újságokban, hogy a fiatal szakemberek olyan munkát kénytelenek végezni, amelyhez sem fiatalnak, sem szakembernek nem kell lenni. Állásuk van, hogyne lenne, amikor az úgynevezett nomenklatúrák szerint — legalábbis elméletileg —- lassan már minden íróasztal melletti beosztást egyetemi vagy főiskolai végzettséghez kötnek. Munkájuk viszont nem mindig van, mert a gyakorlatban gyakran kiderül, hogy a tudás ugyan nagyon fontos, de mégsem annyira, hogy igényt tartsanak rá, továbbá, hogy a fiatalember az egyetemen korszerű módszereket tanult, de a diplomával a zsebében el kell sajátítania a korszerűtleneket. Nem egy, s nem két fiatal diplomás dilemmája ez. Ők azt szokták kérni, néha követelni, hogy hagyják őket dolgozni. Jól dolgozni. Nekik azt szokták magyarázni, hogy nem eszik a kását olyan forrón, ahogy főzik, s lehet, hogy esztendőkig tanultak az egyetemen, de még sok tanulni valójuk van az életben. Az öreg diplomások nem értik, miért olyan türelmetlenek a fiatalok. amikor még fiatalok. A vége nagyon sok esetben az a dolognak, hogy kölcsönös vádaskodások hangzanak el. Például: ezek a mai gyerekek olyan anyagiasak. A viszontválasz: ezeket az öregeket semmi más nem érdekli csak a pénz. Tudniillik, a vitákat köny- nyen lehet anyagi térre vinni. Közismert, hogy — legalábbis elméletileg — aki jobban dolgozik, az jobban keres. A fiatalok, amikor munkát követelnek maguknak, akarva vagv akaratlanul a több keresethez való jogukat is firtatják. Nagyon jó, hogy ilyen nagy az érdeklődés a fiatal diplomások iránt. Ez mindenesetre biztató, hiszen azért jelez valamit. Azt, hogy egyre nyilvánvalóbbá váliK: az egyetemeken és főiskolákon nem azért képeznek annyi szakembert, hogy minél több mama újságolhassa el a szomszédasszonynak, hogy fia, vagy lánya, megkapta a diplomáját, hanem, hogy mindennek a népgazdaság, a közművelődés, lássa hasznát. Régi igazság, hogy a tudás hatalom. Már a reformkorban beszéltek a kiművelt emberfők sokaságáról. S a kiművelt emberfők sokasodnak. A politikai gazdaságtan nyelvén szólva, rendkívül fontos termelőerőt is jelentenek. Mert a modern iparban, mezőgazdaságban a jó szakemberek megfelelő száma és hasznosítása éppen olyan fontos, mint, hogy jó és korszerű gépek legyenek. És bármenynyire is drága egy-egy egyetemi diploma — az igazság kedvéért mindjárt tegyük hozzá, hogy nemcsak az állami költségvetés, hanem az egyetemista és a család Is megadja az árát, — egy jó szakember kiképzése még mindig olcsóbb, mint gépek vásárlása. Persze, éppen a mi gyakorlatunk bizonyítja sok helyütt, hogy a korszerűen kiképzett mérnök vagy mezőgazdász nem sokat tud tenni elavult körülmények között. De fordítva is igaz a tétel: hiába korszerűsítenénk, ha nem képeznénk hozzá megfelelő szakembereket. , S ajnos, megesik nálunk, hogy a drága pénzen megszerzett, nagy nehezen megvásárolt gép hónapokig vagy évekig hever, rozsdásodik a gyár- vagy a tsz-udvarokon, ahelyett, hogy hasznot hozna. Az ilyesmit könnyű i észrevenni. Azt viszont, hogy egy ember nem teheti azt, amire képes, hogy nem adhatja képességei és tudása maximumát, már nehezebb felismerni. Könnyebb a statisztika eszközeivel kimutatni, hogy a ■ most végzett diplomásoknak milyen könnyű volt elhelyezkedni, mint azt, hogy az ifjú szakembereknek milyen nehéz megtalálniuk a maguk munkáját, még akkor is, ha van állásuk. Pintér István Jászberényben, a Hűtőgépgyár főbejáratával szemben — jobbról is, balról is — nagy építkezés tanúi a járókelők és az ott dolgozók. — Pár hónapja még csak a tereprendezés földmunkái jelezték, hogy „valami készül”. A gyáriak persze már kezdettől tudták, ismerték a tervet. A megvalósulás ilyen gyors ütemére azonban közülük sem igen sokan mertek volna esküdni. Képünk is bizonyság reá, hogy gombamódra szaporodnak a gyár lakótelepének készenléti lakásai, házai. — Most — a leendő negyvenből — 19 ház épül, háromszoba - összkomforttal — és még kiskertjük is lesz. Központi fűtésüket az óvodánál épülő kazánházból fogják biztosítani. A november végi átadásra tervezett 19 lakóház közül látható néhány a felvételen, előtérben az építési „hadszíntér” lerakataival. E tér jobboldali részén (a képről már lemaradt helyen) megkezdték a 75 személyes üzemi óvoda alapozását is a Szolnok megyei ÁÉV dolgozói, akik nagy igyekezettel végzik a teljes kivitelezést. Az is az ő érdemük, hogy az új, 9 emeletes irodaház alapépítményének már a befejezésénél tartanak. Az irodaház magasépítményének valamennyi (pillér-, fal-, födém- és lépcsőszerkezeti) elemét a Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyára állítja elő, s szállíttatja a Hűtőgépgyárhoz. A szolgálati lakások építéséhez használt előregyártott falelemek Is a BVM szolnoki gyárának termékei. A megyei állami építőipari vállalat ez év elején kezdte meg a lakótelep és az irodaház alapozását. Ez jó ideig a földmunkákból. közművesítésből és terepszint alatti fundamentumok készítéséből állt, és csak aztán jöhetett sorra a magasépítés, amelyet nagy ütemben folytatnak a vállalat dolgozók Az automatizálás szerepe a nyetvtudományhan Szombaton nagy érdeklődéssel kísért nemzetközi konferencia kezdődött Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, Az automatizálás szerepe a nyelvtudományban címmeL Három világrész huszonegy országából 180 tudós, kutató, nyelvész érkezett Debrecenbe. A plenáris ülést követően a különböző szekciókban három napon át több mint ötven előadás hangzik el. A konferencia résztvevői beszámolnak az írott szövegek fordításánál, kivonatolásánál, a nyelvészeti kutatásoknál, az ösz- szehasonlításoknál alkalmazott automatizálás szerepéről, jelentőségéről. A MÉM Növényvédelmi Szolgálatának Központi laboratóriumában hazánkban eddig még nem alkalmazott kísérleteket kezdtek el. Helikopterről végeznek vizsgálatokat a növényi betegségek, valamint a növényvédelemben használt vegyszerek hatásainak felderítésére. A terepen észlelhető elváltozásokat helikopterről speciális fotókamerával, illetve az infrasugárzást észlelő thermovisioval rögzítik. A növényeken tapasztalt elváltozások okát később laboratóriumban bioelektromos mérésekkel és a biomatematika alkalmazásával kutatják. A helikopter újabb területen hódít a mezőgazdaságban, hiszen az észlelés igen rövid időt vesz igénybe, s a gyorsan kapott eredmények fokozhatják a növényvédelem hatásosságát. 1 (MTI fotó: Bajkor József felvétele — KS) Átkelés a drótkötélpályán. (MTI fotók: Tormái Andor felvételei — KS) Katonai bemutatót tekinteti meg az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága néphadseregünk egyik dunántúli hegyi kiképző bázisán. A látogatáson részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke és Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, kiképzési főcsoportfőnök is. A bemutatót követően a képviselők és a jelenlévő katonai vezetők szívélyes, baráti beszélgetést folytattak azokkal a katonákkal, akik a gyakorlatokat végrehajtották. A képen: drót- kötélpálya építés. A bolgár kultúra hete Színes, változatos műsorok fémjelzik a Magyar Rádióban a bolgár kultúra hetét. Hétfőn első alkalommal rendezik meg a baráti rádió napját, a Kossuth, a Petőfi és az URH adón. Délelőtt a bolgár gyerekek, fiatalok közé kalauzolnak el a rádió munkatársai. Délután „Zene és mosoly” címmel sugározzák a szórakoztató rovat ösz- szeáltítását, este pedig Meix- ner Mihály jelentkezik „Szófiai zenés mozaik” című adásával. Az „Ezeregy délelőtt”- ben bolgár népdalok, táncmelódiák mellett a kicsinyek ízelítőt kapnak a népmesék világából is. „A haza” címmel a bolgár költőké a szó, ezt követően a tudományos rovat válogatásában bolgár tudósok nyilatkoznak legújabb kutatásaikról. A .,Luo” tartalomjegyzéke is számos bolgár irodalmár bemutatását ígéri. Népzenei összeállítást sugároznak Ka- zicsane faluból, megismertetve a hallgatót a vidék egzotikus szokásaival, dallamaival. Mihail Velieskov „Művirág” című rádióiátékát Sólymos! Ottó rendezte, főszereplői Dőry Virág és Benkő Gyula, a komolyzene híveinek szerez majd örömöt — Verdi „Don Carlos” című operájának közvetítése. Szeptember 11-én a Dimov vonósnégyes koncertezik a stúdióban. Helikopter a növéDyvédelemben
