Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-05 / 209. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. szeptember 5. , Rendes as igazgató — Uj szereplők bemutatkosása A Dinasztiát ós a Mayát próbálja a színház Természeffilmek versengése A vadászati világikiállítás rangos eseményére kerül sor a fővárosban, ma este a Vörös Csillag Filmszínház­ban megkezdődik a Nem. zetközi Természetfilm Feszti­vál Tíz napon át két he­lyen, a már említett film­színházban és a TIT Bocs­kai úti stúdiójában mutat­ják be a versenyfilmeket, 23 ország 155 benevezett filmjét. Magyarország több mint öt természetfilmmel vesz részt a fesztiválon, köztük a műfaj magyar klasszikusainak, Homoki Nagy Istvánnak és Kollányi Ágostonnak alkotásai. La­katos Vince Növényevő ha­lak című filmjével, Hárs Mihály a vidrák életéről ké_ szített Vízben és szárazon című filmjével szerepel. A fesztivál díjait és az arany, ezüst és bronzplaketteket nemzetközi' zsűri ítéli oda a legjobb filmalkotásoknak. A filmvetítések ideje mind­két színhelyen este 7 óra. A tiszaroííi tárogató 700 évet ünnepel a fejedelem faluja nyIk^űvelés) A zsűri szó és származékai Egy olvasónk azt a kér­dést fogalmazta meg, nem lehetne-e a napjainkban egyre gyakrabban hallott és olvasott zsűri idegen szót kiiktatni nyelvhasználatunk­ból. Valóban igen gyakran vállal nyelvi szerepet a zsűri szó, s igen népes szó. család is alakult körülötte. A leggyakrabban a követ­kező szóalakokkal találkoz. hatunk: zsűriz, zsűrizés, le- zsüriz, díjzsüri, zsüribizott. ság stb. Érdeklődő olvasónk kér­désére elsősorban azt kell felelnünk, hogy a zsűri szó szinte már közkeletűvé vált napjainkban. Gyakran vál­lal szerepet alakváltozatok­ban, összeételekben is. Nem hibáztathatjuk e szó hasz. nálatát, bár azt is ki kell emelnünk, hogy van néhány olyan magyar szó és kife­jezés, amely jól helyetesít- heti. A bizottság, a bíráló­bizottság, a versenybíróság stb. szóalakokra, összeté­telekre gondolunk elsősor­ban. Újabban igen változatos jelentéstartalmakat közvetít a zsűri szó is, éppen ezért sokszor bizonytalanságban marad az olvasó e szó hasz. nálatával kapcsolatban. Alapjelentése: esküdtbíróság, esküdtszék, döntőbíróság. Olykor ilyen értelemben is élnek egyesek ezzel a szóval. Mind a zsűri, mind alak- változatai, a zsűrizés, a zsű­riz sokféle jelentésárnyala­tot közvetítetek: bizottság, bírálóbizottság, versenyhi. zottság, — bírál, dönt, rang­sorol, ítéletet mond stb. Nem szerencsések a zsűriz ige igekötős formái. Külö. nősen gyakran halljuk és olvassuk a lezsüriz igét. Je­lentése: nem értékelték jól, megfelelően a művész, az alkotó munkáját, nem fo. gadták el pályázatát, nem neki ítélték oda a díjat, nem került képe, szobra ki­állításra stb. Sajnos, egyre többször kap nyelvi szerepet a be- zsüriz változat is. Azt a tényt fejezik ki vele, hogy valakinek díjat ítéltek, el­fogadták pályamunkáját, ki. állításra került a képe, a szobra stb. A díjzsüri ösz- szetétel is terjedőben, s el­sősorban ilyen jellegű szö­vegben kap szerepet: „A díjzsüri döntésétől függően (?) a legkiemelkedőbb al_ kotó művésznek ítélték oda a díjat.” A díjzsüri össze­tétel azonban még szokat, lan forma a díj szóval al­kotott alábbi összetételsor. ban: díjszabás, díjkedvez­mény, díjlovaglás. A zsűri valóban díjaz, dönt a dí_ jakról, mégsem tartjuk sze­rencsés összetételnek a díj­zsüri szót. Felesleges szó- szátyárságnak ítéljük a zsüribizottság összetétel használatát, hiszen a zsűri szó jelentésénél fogva ro­kon értelmű párja a magyar bizottság hangsornak. Dr. Bakos József Ne kapaszkodj a fellegekbe! Néhány nap óta a Szigli­geti Színházba, amely a nyári szünet alatt szinte ijesztően kihalt volt, ismét visszatért az élet A társu­lat tagjai visszatértek a nyaralásból, és máris teljes intenzitással megkezdődött a munka. Ügy tűnik, igen alapos előkészítés előzi meg az új szezont, hiszen az első két darab próbái javában foly. nak, pedig a bemutatók csak október 8-án, illetve októben 29-én lesznek. Az évadnyitó darab a Dinasztia, igazi mai témá­jú vígjáték, tehát az a mű­faj, amit állandóan hiányol a színházak műsorából a közönség és a kritika, mégis igen gyér belőle a színvo­nalas termék. Ez a darab már kiállít egy próbát, a Miskolci Vígjáték Fesztivál egyik legnagyobb sikerét aratta. A szerző, Gyárfás Miklós mestere az elegán­san pergő párbeszédeknek és a bravúros vígjátéki cse­lekményszövésnek. A mis­kolci előadás sikere nem kis részben a főszereplő Csiszár Andráson múlott, aki — mint vendég — most Szol­Hétfőn, szeptember 6-án este 19 óra 30 perckor ke­rül sor a Szolnoki Nyár ’71 kővetkező programjára, a városi tanács nagytermében. Ez alkalommal a Szolnoki Szimfonikus Zenekar ad L Latin-Amerika egyik leg­nagyobb területű állama: 2 778 410 négyzetkilométer, lakossága 24 millió, 97 szá­zaléka elsősorban spanyol és olasz származású euró­pai. Az ország neve magya­rul ezüstországot jelent a század eleje óta, különösen a két világháború idején előnyös konjunktúra, spe­kulációs árfolyamok haszon- élvezője volt. Ez fellendí­tette a hús-, gyapjú- és bor­termelést. Mezőgazdaságának két legfontosabb exportcikke a szarvasmarha és a gabona. Szarvasmarha- és juhte­nyésztése a világon a ne­gyedik helyet foglalja el, ló­állománya szintén az elsők között van. Gabonaterme­lése — bár gépesített — külterjes. Szántóterületének több mint felén gabonafé. léket és kukoricát termesz­tenek. Argentína a világ nokon is bemutatkozik. Raj­ta kívül Agárdy iSlona, a színház új tagja, továbbá Hegedűs Ágnes, Sebestyén Éva, Szombathy Gyula, Papp Zoltán és Halász László osztoznak a szerepe­ken. A Dinasztia iránti vára­kozást az is fokozza, hogy a színház új igazgatójának, Vass Károlynak ez az első rendezése Szolnokon. A Dinasztia sikert ígér, a második premier-darab, a Maya pedig egyenesen Klasszikusnak számít a ma­ga műfajában. Ez volt az az operett, amellyel annak idején a 18 éves Fényes Szabolcs csodagyerekként robbant be a könnyűzenébe. A szerző bizony már vete­ránnak számít, de a Maya dalai máig is frissek, és Harmath Imre szövege is a legjobb operettlibrettók kö_ zé tartozik. A darabot, mint a legtöbb szolnoki zenés előadást, Bor József rende­zi. A címszerep Bókay Má­riáé, partnerei Baranyai Ibolya, Csomós Mari, Hu­szár László, Űjlaky László és Lencz György. hangversenyt, és közremű. ködik Perényi Eszter hege­dűművész. Az est műsorá­ban Mozart Varázsfuvolájá. nak nyitánya, J. S. Bach E-dur hegedűversenye és Schubert V, szimfóniája sze­repel. legnagyobb bortermelői kö­zé tartozik, jelentős gyü- mölcsexporjta Nyugat-Euró- pában talál piacra. A drá­ga szállítási költségek miatt azonban a termelők az el. adási árnak ötödét kapják. Nagykiterjedésű erdeinek legfontosabb fafajtája a quebrachofa, amelynek ki­vonata a tannin bőrcserző anyag: Argentína szolgáltat­ja ebből a cikkből a világ- termelés csaknem 90 száza­lékát. Az ország önellátó olaj­ban és földgázban. Szenet és vasat bányásznak, kisebb mennyiségben pedig urániu­mot, ónt, horganyt, rezet, wolframot. A bányászat termékeit nagyrészt helyben dolgozzák fel. A második világháború alatt és után in­dult meg az ország gyors iparosodása. Ez később, a hatvanas évekre lelassult. Az ipar erősen centralizált: a fővárosban Buenos Aires- ban van az ipar 60 százalé­ka. Santa Fében pedig 12 százaléka. Vaskohászatának központ­ja San Nicolas vas- és acél­üzeme. amely 1960-ban kezdte meg működését. Ez amerikai tőkével épült. Gép­ipara fejlődőben van. Cor- dobában állami repülőgép- gyár, továbbá traktorgyár, Rio Santiagoban állami ha­jógyára van. Feldolgozó iparában leg­jelentősebbek az exportra dolgozó mezőgazdasági és állami termékeket feldolgo­zó üzemek, malmok és hús­kombinátok. (1962-ben 9,7 millió szarvasmarhát, 9,7 millió juhot és 2 millió ser- tést vágtak le és dolgoztak fel ezekben az üzemekben.) Vegyiiparának — amely gyógyszergyártással, műszál­élőállítással, műtrágya- és cementtermeléssel foglalko­zik — központjai Buenos Aires elővárosaiban, Cordo- bában és Rosarioban talál­hatók, Rab István, a volt tisza- roffi dohánybeváltó nyugdí­jas éjjeliőre október elsején déli tizenkét • órakor meg­fújja a tárogatót. Az öreg templom tornyából árad majd szét a hangszerszóló délben egy- és este hat óra­kor szintén egy órahosszáig. Mindaddig, amíg a 700 éves fennállását ünneplő kis falu rendezvénysorozata tart, ok­tóber elsejétől tizedikéig. Nagyon gazdag tartalmú program lesz. A Jóvér Ist­ván községi párttitkár el­nökletével dolgozó bizottság­nak sikerült olyan esemény­sort kialakítani, amely híven bemutatja a nagyságos feje­delem egykori birtokának hajdani, s mai életét. A ku­rucok szabadságharcáig ugyanis a Rákóczi család birtoka volt Roff. Bünteté­sül kobozták el tőlük és kapták meg a győztes la­bancpártiak. Innen kezdve szomorú krónikát ír a roffi történelem. Hét kastély, hét Gazdasági kapcsolataink hagyományosak. A Ganz. MÁVAG a felszabadulás óta 280 motorvonat egységet szállított Argentínába. Ex­portunkban szerepelnek to­vábbá: baromfifeldolgozó üzemek, gépipari gyártmá­nyok és izzólámpák. Argen­tin kikötőkben magyar por­táldaruk dolgoznak. Az általunk importált leg­fontosabb cikkek: nyersbőr és cserzőanyagok. Az 1969. ben kötött államközi keres­kedelmi megállapodás sze­rint a két ország árucsere lebonyolításának megköny- nyítésére érvényesíti a leg­nagyobb kedvezmény elvét, a legkedvezőbb vám, illeték és adó elbánást nyújtja. Máté Sándor Bllicsi Tivadar Szeptember 6-án tölti be 70. életévét, az ismert és népszerű színművész, gene­rációk nagy mulattatója. Élete: színháztörténelem, alakja színészvilágunk ked­ves, eredeti színe. (MTI fotó — Keleti Éva felv. — KS) uralom szorításában fuldok- lik Tiszaroff 1944 végéig. Kcnyv, kiállítások, árubemutató A községből elszármazó Cseppentő Miklós, a szak- szervezetek megyei könyvtá­rának vezetője, az ünnepre megjelenő könyvében hűsé­gesen megörökítette a hosz- szú századok keserves küz­delmét. A nemhiába való küszködést. A mai Tiszaroff — tíznapos képkiállítás is bemutatja majd a tanácshá­zán — jóholnapba tartó te­lepülés. Az ünnepség rendez­vényei is sejtetnek ebből va­lamit. Például: október má­sodikén kiállítás nyílik a művelődési otthonban, a fa­lu tavaly avatott üzeme, a Compack telep termékeiből. Az ide közel eső kiskörei vízlépcső, a nagy öntöző- rendszer a község új remé­nye. Ezért érthető, hogy az ünnepségekből a szolnoki vízügyi igazgatóság is részt kér. A Kunság tanyahajón makett- és grafika-kiállítást nyitnak meg a vízlépcső építkezéséről, s az ünnepsé­gek ideién Tiszaroffon hor­gonyzó Kunság több csopor­tot visz Kiskörére, akik a jövővé) akarnak ismerkedni. Tsz elnökök találkozója, bri eádok tapasztalatcseréje A tiszaroffi földművesszö­vetkezet a korai elsők közé számít a megyében. Bútor és háztartási gép bemutató­ján kívül jó ötlettel járul a jubileum sikeréhez. Emlék- cimkével lát el minden árut, amelyet az ünnepek alatt itt vásárolnak. Figyelemre mél­tó események gazdája lesz a nagykunsági tsz-szövetség. Itt tartják meg a nagykun­sági táj tsz-elnökeinek talál­kozóját, a termelőszövetke­zeti szocialista brigádok ta­pasztalatcseréjét, a főállatte­nyésztők tanácskozását. A jubiláló község a szépen gyarapodó honismereti moz­galomnak is többnapos szál­lást ad. Október elsején itt nyitják meg az országos mú­zeumi és honismereti napok megyei eseményeit, továb­bá a törökszentmiklósi já­rás honismereti tanácskozá­sa is itt lesz. A Képes Tör­ténelem című könyv szerzői itt találkoznak olvasóikkal, s október 7-én Ki tud többet Tiszaroffról című háromna­pos vetélkedő kezdődik. Helytörténeti kiállítás, ti­szai horgászverseny, a Tisza Táncegyüttes vendégszerep­lése, a falusi ifjúsági klu­bok találkozója, ünnepi ta­nácsülés, a községből elszár­mazott közéleti emberek összejövetele, s más rendez­vények járulnak majd a nyc Icadik évszázadába lépő alföldi falu ünnepségei si­keréhez. És minden délben, minden este megszólal Rab István tárogatója. Emlékez­tetőül az ősi hagyományok­ra, a jóholnapba tartó mai falu szórakoztatására. B. L. . Egy várakozásién félóra kivételével lehangoltan néz­tük Szász Péter Kapaszkodj a fellegekbe című színes, kétrészes, magyar—szovjet koprodukcióban készült filmjét. Miről is szól a monstre film, — amelyben nagysze­rű színészek brillíroznak. Valami olyasmiről — ezt is nehéz pontosan tudni — hogy a szovjet polgárhábo. rú éveiben a magyar főhős­nek — valamiért? — Mosz­kvából Budapestre kell el­jutnia, repülővel. (Mivel a Tanácsköztársaság is expo­nálva van a filmben, köny- nyen Szamuelly Tibor valós — legendás repülőútjára is asszociálhat a néző.) Nagyjából ez a cselek­mény kerete, amelyben a szűnni nem akaró logikát­lan részletek a következő recept szerint „kerültek fel­dolgozásra”: írj egy paró­dia-félét a forradalmárok­ról, ala P. Howard légiósai, kikötői csellengői; fényké- peztesd mindezt színesfilm­re, a hollywoodi filmiparo­sok westernt gyártó mód­szereivel és közben locsog- tasd az állítólagos forradal. márokat minden elképesztő banalitásról. Nem árt, ha a sematikus szovjet filmek ábrázolási módszereit is be­lekevered — utóvégre még­sem cowboyfilmet készítesz, hanem mégis csak forradal­már hősöket mozgatsz, be­széltetsz. Az alakok meg­formálásához tanulmányozd jól Rejtő Jenő ponyvaparó­diáinak cselekményszerkeze­tét, játszasd el a filmbéli forradalmárokkal Vanek urat, a Szőke Ciklont, a Kölyköt, Fredet, Fülig Jim- myt és társait, új kömye. zetben persze, de hasonlóan trükkösen, jól verekedőén. Kész a szuperprodukció! Még annyit: az alapvető műfaji sajátságokra nem­igen kell odafigyelni, ne zavarjon az se senkit, hogy a kész „műnek” még öntör­vényű belső logikája sincs. Jó lenne, ha csak ennyi volna a filmkiváltotta gon­dolatsor, ha csak ennyit; egy röpke ironizálást, érde­melne ez a különös álparó­dia. Súlyosabb a gond, ha az) kérdezzük, hogy mit is akar mondani ez a film. S ki­nek? És milyen hatást aka» kiváltani. Talán a csonttá mereved dett, sematikus forradalmár-1’ hős mítoszt akarja oszlat­ni? Ennek szükségszerűségéi nem tagadjuk, de ennek » filmnek a mondanivalói» inkább csak ellenérzést vált­hat ki mindazokból, akik » forradalmár eszményideái valamelyest is tiszteletben tartják. Talán a nyugati filmbóv­likat és „csinálóikat” akar­ták parodizálni a Kapasz­kodj a fellegekbe készítői? Nehéz ezt maradéktalanul hinni. A nézők vajon észre, veszik-e majd ezt a szándé­kot, — vagy egy az egyben arra gondolnak, amit láttak. Magyarázhatjuk ezt a fél­resikerült alkotást ilyen, meg olyan kísérletnek, — bukott kísérletnek érezzük és őszintén sajnáljuk, hogy a Fiúk a térről sokat ígérő, tehetséges rendezőjét — és ezúttal a magyar filmet — senki sem óvta meg ettől a kificamodástól. Hírlik, hogy ötvenmillió forintot emésztett fel a Kapaszkodj a fellegekbe el­készítése. Távol áll tőlünk, hogy a filmek milyenségét az elké­szítési költség és a forgal­mazás bevétele összefüggé­sében nézzük, de ezúttal mégis felszisszenünk... A Kapaszkodj a fellegek­be kétesértékű mondaniva­lójáról, művészi értéktelen­ségéről már szóltunk. Ezt tartjuk nagyobb kárnak, nem az ablakon kidobott tízmilliókat, — de ezért a filmért a pénzt is sajnáljuk: S ha megtérülne a hátáig más összeg a nézők jóvol-; tából? Úgy hisszük, még nagyobtí lenne a kár... j 'Ászai Lajos j Hangverseny Szolnokon AHOVÁ A MAGYAR DE1EGÁC7Ó EÍIÁTOGAT Argentína 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom