Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-11 / 214. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. szeptember 11. Csáki István: Gondolatok a tudományos és műsxaki forradalomról 1. A szocialista világrendszer országai Tizennégy államról van szó, minden zavaró jelensé­get, minden vitát, nézetelté­rést és ellentétet felszámít­va is. Elvi, politikai viták sajnos vannak — és kilátás szerint a szocialista orszá­gok között tartósan marad­nak is —, de a 14 országban uralkodó tulajdonviszonyok azonosak. Ez a legfontosabb érdekközösség, amely pers­pektívában is összeköti ezek­nek az államoknak népeit — azon túl, hogy mindenik szo­cialista ország politikai éle­tét kommunista párt irá­nyítja, amelyeknek tagságát egységes törekvések kapcsol­ják össze. Ezen a helyzeten sem az albán vezetők ismét­lődő szitkai, sem a „ping­pong diplomácia”, sem Ni­xon látogatásai nem tudnak alapjaiban változtatni. Az egység helyreállítására és megerősítésére minden szo­cialista ország esetében ob­jektív feltételek vannak, mert társadalmi tulajdonvi­szonyok uralkodnak. Beszá­mítva a mezőgazdaság he­lyenként még zajló szocia­lista átszervezésének folya­matát, a mai 14 szocialista államban nemcsak uralkodó­vá váltak és megszilárdultak a társadalmi tulajdonviszo­nyok, hanem óriási mérték­ben meg is növekedtek. Az átalakulásnak és stabilitás­nak ez minőségi mutatója. A mai 14 szocialista ál­lam együttes területe 26 százaléka Földünk egészé­nek (35,2 millió négyzetki­lométer), lakossága pedig az emberiség 34,6 százaléka (mintegy 1,2 milliárd). Ha túlemelkedünk a résztvevő, a szocializmusért küzdő, minden nap többet akaró ember egyéni türelmetlensé­gén, azt kell leszögezni, hogy a történelem során egyetlen társadalmi forma sem tört ilyen viharos gyorsasággal előre, mint a mi szocialista világunk. Ma már a szocia­lista világrendszer gazdasága produkálja a világ ipari ter­melésének 40 százalékát. Akármivel kérkedik vagy büszkélkedik is az Amerikai Egyesült Államok, a legutób­bi negyedszázadban a Szov­jetunió ipari termelésének évi növekedése 11,5, az Ame­rikai Egyesült Államok ipa­ri termelésének évi növeke­dése 3,6 százalék. Ma a Szov­jetunió gazdasága egymaga annyi acélt termel például, mint ami 1945-ben a világ összes acéltermelése volt. És ha párhuzamot vonunk a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok fél évszá­zados fejlődése között, még- inkább kitűnik a szocializ­mus fejlődésének messze ma­gasabb tempója. A forradalom és a hely­reállítás után a Szovjetunió összes ipari termelése alig haladta meg az Amerikai Egyesült Államok akkori termelésének az egytizedét. És jelenleg? összességében néhány százalékkal az USA van még előbb, s a Szov­jetunió a második ipari vi­lághatalom, de a perspektí­va már kirajzolódik ennek változására is. Sok cikk ter­melésében — szén, vasérc, koksz, fűrészáru, cement, cukor stb. — a Szovjetunió élretört, és 1975-ig újabb cikkek listáján szerzi meg az előnyt. A legutóbbi időkig az USA gazdasági előnyé­nek jelentős részét a gépko­csigyártás jelentette. Most ismertté vált a Szovjetunió gépkocsigyártás-fejlesztési programja. A kilencedik öt­éves tervben a szovjet ipar négyszeresére növeli a gép­kocsigyártást. A további előrehaladást a XXIV. kong­resszus részletesen kidol­gozta. A kilencedik ötéves terv keretében a Szovjetunió ipari termelése mintegy 42— 46 százalékkal, a mezőgazda- sági termelés 20—22 száza­lékkal, a nemzeti jövedelem mintegy 40 százalékkal, a szolgáltatások mennyisége 100 százalékkal növekszik. A KGST jelentősége Növekszik — szinte hat- ványozódik — a szocializmus gazdasági ereje a KGST ke­retében való együttműködés során. A KGST keretében egyre szélesebben valósul meg a termelés szakosítása, a gazdasági integráció. Ez nagyon jelentős, mert a KGST-ben résztvevő orszá­gokban él a Föld lakosságá­nak 10 százaléka — mintegy 350 millió lélek —, de máris innen származik a világ egész ipari termelésének egy- harmada. A KGST-be tömö­rült szocialista országok gaz­dasági közössége ma a vilá­gon a gazdasági tömörülé­sek között a legnagyobb, a legszilárdabb, és egyedüli, amely hosszú távra átfogó programmal rendelkezik. Mindezt azért is fel kell sorolni, mert a szocialista világ mai országai szocia­lista útra térésük előtt gaz­daságilag szinte kivétel nél­kül elmaradott országok vol­tak. Márpedig a szocializmus fejlett iparra, korszerű me­zőgazdaságra épül, s ha mindez a szocialista forrada­lom, a hatalom megszer­zésének időszakában nincs meg, vagy hiányos, akkor a proletárdiktatúra viszonyai között kell megteremteni. A Szovjetunió, az európai szo­cialista országok, a KGST mai tagállamai szinte kivé­tel nélkül elmaradt, gazda­ságilag fejletlen országok voltak, és a szocialista épí­tés kereteiben mindezt be­pótolták. A KGST-be tömö­rült országok megvetették a gazdaság fejlesztésének olyan alapját, ami helyzeti előnyü­ket a továbbiakban minden­képpen növelni fogja. Az elfogadott komplex program is ezt célozza. Ezzel együtt megállapít­hatjuk, hogy a fejlődés gyorsabb is lehetne, ha a szocialista világtábor orszá­gai között a kapcsolat ren­dezettebb, szilárdabb lenne, az imperialisták nem számol­hatnának a nézeteltérések­kel, nagyhatalmi sovinizmus­sal, a kínai vezetők egyed­uralmi törekvéseivel. Mind­ez azonban létező nehézség, számolni kell vele a szocia­lizmus oldalán is. A fejlő­dés törvényszerűségét, a vi­lág társadalmi fejlődésének irányát azonban ez nem vál­toztathatja meg. A világgazdaság helyzeté­nek elemzése során egyér­telműen bizonyítható, hogy a szocialista országok — és mindenekelőtt a KGST-be tömörült államok képezik a tudományos és műszaki for­radalom legnagyobb és leg­biztosabb bázisát. Ezen az a 1 tény sem változtat, hogy a fejlett tőkés államokban köz­vetlenül a második világhá­ború után a folyamat hama­rabb kibontakozott, néhány jelensége szembetűnőbbé vált. Következett ez abból, hogy a fejlett tőkés orszá­gok egy része — különösen pedig a köztük élretört USA — nem szenvedett a háború­ban olyan kárt, mint a Szov­jetunió és az európai szocia­lista országok. Ezekben az országokban az átállás a bé­kés termelésre — főként pe­dig az újjáépítés — eltör­pült az új utat járó orszá­gokéhoz viszonyítva. Az Amerikai Egyesült Államok­ban a háború befejezése után azonnal a termelőberende­zések korszerűsítése, a vegy­ipar hatalmas iramú fej­lesztése került előtérbe. A fejlődés üteme — a prosperitás — a háború után közvetlenül igen magas volt ezekben az országokban. Eb­ből alakult ki az a nézet, mintha töretlen és zavarta­lan fejlődés elé néznének. Az első évtized után azon­ban már a válság jelei mu­tatkoztak. Ma is a stagnálás időszaka van a legfőbb tő­kés államokban. Ezt mutat­ja az USA elnökének „dol­lármentő” elhatározása is. A szocialista országok új­jáépítettek és közben meg­vetették az új ágazatok alap­ját is. A tempó ma már eb­ben kialakult, és az elkövet­kező évtized eseményei bi­zonyítani fogják a szocialis­ta rendszer, valamint a tudományos és műszaki for­radalom szoros összetartozá­sát. Ez mindenképpen kiol­vasható a KGST tagállamai által jóváhagyott komplex program minden fejezetéből. (Folytatjuk.) A malachit-lap titka Anatolij Malahov uráli geológus és író gazdag ás­ványgyűjteményében őrzi egy malachit doboz tetejét. Barátai ajándékozták meg vele, mert tudták, hogy sze­retne írókészletet csinálni ebből a nagyon szép, zöld, uráli féldrágakőből. Tervé­nek megvalósítására azon­ban eddig nem jutott idő. Nemrégiben Malahov egyik vendége gyönyörködött a malachit lapban és felfigyelt arra, hogy azon emberi és állati kontúrok láthatók. A tenyérnyi malachitlapon egy névtelen uráli mester jó 200 évvel ezelőtt, rendkívül finom munkával megörökí­tette sok kortársának arcvo­6zor csak mikroszkóp alatt lehet szemlélni. Az egyik, gombostűfej nagyságú figu­ra 50-szeres nagyításnál fel­fedi további titkait: a 200 éve élt mester ebben az egyetlen figurában még több mint 30 arcmást rejtett el. Arra még nem tudtak vála­szolni a szakértők, hogy mi­ként, milyen eszközökkel va­rázsolta az egykori művész a malachitlapra a miniatűr portrékat. Malahov vizsgálódásai so­rán eddig 211 portrét fede­zett fel, de véleménye sze­rint ez csak körülbelül egy- tizede a tenyérnyi lapon ta­lálható rajzoknak. Vannak olyan miniatűr részletek, amelyek csak megfelelő lá­tószög alatt válnak látható­Szófiában új pályaudvar épül Grigor Sztoicskov bolgár közlekedésügyi miniszter nemrég elvégezte az első ka­pavágást a szófiai új köz­ponti pályaudvar építkezé­sén. Az 1888-ban épült, jelen­legi pályaudvar helyén, 13 340 négyzetméter terüle­ten, betonból és üvegből épí­tik majd fel a Balkán-fél­sziget és egész európa egyik legszebb és legkényelmesebb vasúti pályaudvarát. Az uta­sok kiszolgálására különbö­ző szinten két csarnokot ter­veztek, amelyben helyet kapnak a szükséges pénztá­rak és poggyászfeladó helyi­ségek, a pénzváltó, informá­ciós, repülőgép és autóbusz­jegy-árusító irodák, büfék, éttermek, üzletek és mozite­rem is. Az utasok mozgó­lépcsők segítségével jutnak ki a peronokra. A vonatok érkezéséről és indulásáról elektromos berendezés tájé­koztat majd. Az új pályaud­var egyszerre 9000 utast tud majd kiszolgálni. Az új pályaudvarnak 11 átmenő és 2 fő vágánya, öt zárt közbenső peronja és egy főperonja lesz. Az épület belsejét és az alagutakat fe­hér, zöld és piros márvány­nyal burkolják és vracsai kővel fényezik. A szófiai vasúti csomópont teljes átépítésének tervét a „Transzprojekt” készítette. Az új pályaudvar építését 1974 végéig be kell fejezni. Északi fény fesztivál násait, azokét, akik II. Kata­lin cárnő uralkodása alatt éltek. Az Uraiban régóta készí­tettek féldrágakövekből mo­zaikokat. Ilyen malachit-mo- zaik megoldással készült a doboztető is. A különböző szí­nű vékony malachitlapok egymáshoz és egymásra il­lesztése csodálatos rajzola­tot adott, s nyilván ezért nem tűnt fel a geológusnak, hogy a doboztető ezenkívül más látnivalót is tartogat. A váratlan felfedezés ar­ra derített fényt, hogy a mo­zaikot alkotó lapocskákon rendkívül finom rajzok, met­szetek, figurális ábrázolások is vannak, amelyeket sok­vá. Ez a módszer nemcsak az egykori mester csodálatos technikájára vall, hanem ar­ra is, hogy a konspirációra is gondolt, különösen a Pu- gacsov-féle felkelés epizód­jait megelevenítő jelenetek megörökítésében. Akkoriban életével fizethetett volna me­részségéért. Hosszú, jellegzetes kardot viselő előkelő spanyol gran- dok, XVII. századbeli vendé­gek utaznak a Tomics gőz­hajó fedélzetén. Az Ob folyó kikötőiben vidáman fogad­ják őket az olajbányászok, a fakitermelők, a geológusok, a halászok, vadászok, építő­munkások és kolhozparasz­tok. A vendégek ugyanis a tomszki Drámai Színház szí­nészei, akik ebben a XVII. századi öltözékben vesznek részt a hagyományos Északi Fény Nyári Művészeti Fesz­tiválján. A szabadtéri szín­padokon sikeres előadásaikat ismétlik meg többek között Lope de Vega egyik komé­diáját. Erre az előadásra öl­töztek fel a spanyol gran- dok fényes öltözékébe és így utazták végig az Ob fo­lyót a Tomics gőzhajón. | KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ FOLYAMI HOMOK szállítását rövid határidővel vállaljuk, makói vasútállomáson vagonba rakva. Megrendelhető: Tüzép Vállalat, Szeged, Csongrádi sgut. 12. Telefon: 15—645. Pótalkatrészek exportja A Szovjetunióban megala­pították a „Zapcsasztyeksz- port nevű külkereskedelmi vállalatot, amelynek felada­ta a pótalkatrészek export­jának fejlesztése. Olyan nagy specializált gyárakat is építenek, me­lyekben kizárólag pótalkat­részeket fognak gyártani. A „Zapcsasztyekszport” több mint 500 szovjet géphez és berendezéshez exportál pót- alkatrészeket. Már ez idő szerint 50 kül­földi képviselete van. A pót- alkatrészek exportja a Szov­jetunióból az 1961-től 1969- ig terjedő időszakban meg­négyszereződött és 1969-ben túllépte a 260 millió rubel értéket, ami 17 százalékos évi átlagos növekedést je­lent. A fő átvevők a szocia­lista országok. A Szovjetunió ezenkívül pótalkatrészeket szállít 50 fejlődő országba is. Ezen a téren a legfontosabb partne­rei közé tartozik India, Szí­ria, Irak, Pakisztán, Guinea és Algéria. Viszonylag nem nagy, de stabil az iparilag fejlett kapitalista államokba Irányuló szovjet pótalkat­rész export (körülbelül két­millió rubel évente). Ezen belül mindenekelőtt autó- alkatrészeket, traktor-alkat­részeket és mezőgazdasági gépalkatrészeket szállítanak. A főbb fogyasztók Finnor­szág, Svédország és Francia- ország. Támadás a korrózió ellen A lengyelországi Wielu- nie-i Lakk- és Galvanizáci- ós Berendezések Gyárában olyan új gépek gyártását kezdték meg, amelyek a rozsdásodás elleni védőbur­kolatnak az eddiginél ked­vezőbb felhasználását bizto­sítják. Üjdoság az elektro­mos erő felhasználásával al­kalmazott festés, amelynél vízben oldódó lakkot hasz­nálnak. A lakk és a lakkal bevont berendezések ré­A szovjet polgári A szovjet polgári légifor­galmat az Aeroflot, a világ legnagyobb légitársaságának munkája nyomán lehet leg­jobban jellemezni. Gépei 55 nemzetközi útvonalon, össze­sen 54 országba szállítják az utasokat. Az Aeroflot bonyo­lítja le a világ légiszállítá- sának több mint negyedré­szét. 1970-ben a társaság lé­giforgalma meghaladta a 75 millió utast. Az utóbbi öt szecskéinek elektromos tölté­sét használják itt fel: meg­szűnik a lakkveszteség és így ez a módszer haszonnal alkalmazható a légmentesen tapadó burkolatú tárgyak festésénél is. Előnye, hogy a lakk az egész felületet be­fedi, eljut a legapróbb póru­sokba is. A berendezés biz­tonságos; kezelőszemélyzetét nem fenyegetik az egészség­re káros gőzök. repülés évben a szovjet polgári lé­giforgalom technikai bázisát jelentősen felújították. A szállítások több mint 90 százalékát gyorsjáratú tur- boreaktív és turbolégcsava- ros gépeken bonyolították le. Nagy hatósugarú vonalakon • a Szovjetunióban és külföl­dön egyaránt magasan érté­kelt IL—62-esek közleked­nek, míg középtávon az új TU—134, AN—24-es és JAK,]i; —40-es típusok. Nagy a forgalom a Volgográdi repülőtéren A BTBA komphajói A lengyel és a svéd par­tokat összekötő komphajó já­rat már hét éve közlekedik. Az összeköttetés igen nép­szerű skandináv turisták kö­rében, akik így hamarabb el­jutnak a BTBA (Baltikum— Tátra—Budapest—Adria) út­vonalra. A komphajók na­ponta kétszer közlekednek Svédországba és vissza. Fe­délzetükön 1250 utast szállí­tanak, rakodóterükben pedig számos pótkocsis teherautó számára van hely. A lengyel komphajókat tömegesen ve­szik igénybe a svédek, nor­végek, finnek, dánok és an­golok, akik ezen az úton ha- íednak Észak-Európából dél felé. A komphajók mintegy százezer turistát szállítottak az 1971 év eleje óta. A te­herautószállítás lehetőségeit mindenekelőtt Lengyelország déli szomszédai: Csehszlová­kia, Magyarország, Ausztria, Románia, Bulgária és Ju­goszlávia használják ki. 1970- ben a csehek és szlovákok ezen az úton 400 teherautót küldtek a skandináv orszá­gokba, 400-at szállítottak a magyarok is, a bulgárok 250-et. Az elmúlt évekhez viszonyítva ez több mint két­szeres növekedést jelent. A romlandó árukkal — gyü­mölccsel, zöldséggel — meg­rakott teherautók a lengyel kikötőkben elsőbbségi jogot élveznek, a hét órás hajóút alatt bekötik őket a komp­hajó hűtőhálózatába. Francia uránium Japánnak A Kansal Electric Power Company és a francia Ura- nex cég aláírta azt a fran­cia—japán egyezményt, amelynek értelmében Fran­ciaország 4853 tonna ter­mészetes urániumot szállít Japánnak. Az egyezmény 13 évre (1974—1987) szól. Az Uranex olyan gazda­sági csoportosulás amelyben- harmadrész arányban érde­kelt az atomenergiabizottságj a Fechiney—Mokta bánya- társaság és az uránium érJ cekkel foglalkozó francig társaság (CFMU), i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom