Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-11 / 214. szám
1971. szeptember 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa tiszteletére értékes társadalmi munkafelajánlást tettek a Tószeg és Vidéke ÁFÉSZ dolgozói. Tiszajenőn, a volt szövetkezeti felvásárló telep helyén egy kilencven négyzetméter alapterületű vegyesboltot építenek mintegy 70 ezer forint értékű társadalmi munkával. Az új üzletet a kongresszus időpontjában szeretnék átadni rendeltetésének. Foto: Temesközi Kistraktorok magyar- csehszlovák kooperc dóban Több mint száz Mepcfl- Terra kistraktor érkezik a következő hetekben Csehszlovákiából. A szállítmányt a Jicini Agrostroj gyár adta ,,postára”, amely a békéscsabai mezőgazdasági gépgyárral kooperálva állítja elő — egy NSZK—francia licenc alapján — főként kiskertművelésre szánt gépet. Az alapgépet és hozzá a gyomirtásra, talajlazításra alkalmas rotációs kapát, a váltva forgató ekét és a fűnyírót, a csehszlovák a többi „kiegészítőt”: a kulti- vátort, a töltögető ekét, a talaj egy engedésre és a vékonyabb rétegű hótakaró eltakarítására szolgáló tolólapot, valamint a fűkaszát a magyar gyár készíti. A Mepol-Terrá-nak pótkocsija is van, csakúgy, mint a két kooperáló gyár másik közös „alkotásának”, a legelőgazdálkodásban hasznos MF—70-es univerzális kis- traktornak. Az is több művelet elvégzésére alkalmas; szénát kaszál, forgat és gyűjt össze, sarlós fűkaszájával pázsitot nyír, hómarójával a 70 centiméter vastag hóréteget is 75 centiméter szélességben fújja ki teherkocsira vagy hókupacokba. Középtávú területi fejlesztési tervünk A népgazdaság területi tervével összhangban első alkalommal került sor arra, hogy a megyei tanácsok területi fejlesztési tervet készítettek. Az újszerű tervben is kifejeződik, hogy a tanácsok nagyobb önállóságot kaptak területük gazdasági életének szervezésében, irányításában. A megyei tanács által elfogadott Szolnok megyei területi fejlesztési terv saját komplex fejlesztési programunk, amelynek eredményes végrehajtása elsősorban közvetlen megyei érdekeket szolgál. A tanács területi fejlesztési terve alapvetően a megye középtávú gazdasági fejlődésének bemutatására hivatott. Feladata, hogy összehangoltan tükrözze a , tanácsi és nem tanácsi gazdaság legfontosabb fejlesztési célkitűzéseit, azok kölcsönhatását; ismertesse a jelentősebb társadalmi-gazdasági tényezőket. Ezen keresztül bemutatja a megye várható fejlettségi szintjét, a lakosság élet- körülményeiben bekövetkező változásokat. A terv jellemzése A megye 1971—75. évi területi fejlesztési tervét a következőkkel jellemezhetjük: Elsődleges szempontként veszi figyelembe a területi elvet, a megye egész gazdaságának egységes fejlesztését és ennek fokozott mértékű érvényesítésére törekszik; Felméri a tanácsi és nem tanácsi gazdaság, a termelői és nem termelői szféra tervezett fejlesztésével együttjáró kölcsönhatásokat; Lehetőséget nyújt a fejlesztési feladatok teljes körű átfogására, ezáltal javítható a gazdasági koordináció, ami közvetlen anyagi megtakarításokat, egyben gyorsabb megvalósulást is eredményezhet. A terv feltárja a . helyi adottságok jobb kihasználásának célszerű irányát és módozatait, az ezzel összefüggő szervezési lehetőségeket. Kedvezőbb körülményeket teremt a legfontosabb gazdasági feladatok eredményesebb megvalósítására. Segítséget nyújt továbbá ahhoz, hogy a megye gazdaságának hatékonysága fokozódjék, s ezt elsősorban fejlesztések kölcsönhatásainak számbavétele útján éri el. A területi fejlesztési terv javítja a különböző gazdasági egységek közötti információt és a fejlesztési feladatok fokozottabb területi összehangolása révén nagyobb lehetőséget nyújt a lakosság életkörülményeinek, életszínvonalának javítására. A megye gazdaságában az egyes ágazatok tervezett fejlődése a következőkben ösz- szegezhető: öt év alatt az ipari termelés mintegy 70—80 százalékkal növekszik. A többlet- termelésnek legalább a felét a termelékenység növeléséből kell biztosítani. A várható fejlődés sok, új ipari munkahely kialakítását igényli. Ezzel egyidőben kedvezőbb strukturális és területi változások is bekövetkeznek. A korábbinál nagyobb figyelmet fordítunk fejlesztési politikánkban az ipari szolgáltatásokra. Az építőipar további fejlesztését is meghatározza a terv, amelyhez a tanács anyagi támogatást is biztosít. Mind a tanácsi, mind az állami és szövetkezeti építőiparban tovább kell javítani a munka szervezettségét, növelni az anyagi eszközök koncentrált felhasználását, javítani a gépesítettség mértékét. A megye mezőgazdasági termelésének évi 2,9—3 százalékos növelését tervezzük. Változások történnek a vetésszerkezetben, az állattenyésztés a növénytermesztésnél gyorsabb ütemben növekszik. Az egyéb ágazatokban A közlekedésben folytatódik a vasutak és közutak korszerűsítése, a fontosabb csomópontok kialakítása. Javul a belterületi utak kiépítettsége, különösen a városokban és a városiasodásra kijelölt településeken. A bolti kiskereskedelmi forgalomnak körülbelül 48 százalékos, a vendéglátóipari forgalomnak 42—45 százalékos növekedésével számolunk. Növekszik a kereskedelmi hálózat alapterülete is minden szakmában. A nem termelő ágazatokban szereplő fejlesztési célkitűzések is életkörülményeink további javítását teszik lehetővé. Az 1971—75-ös években 15 ezer lakás megépítését tervezzük. Növekszik a víztermelő kapacitás és a csatornahálózat Tovább javul a lakosság villamosenergia és gázellátása. Az 1971—75. évekre szóló megyei területfejlesztési tervünkben megfogalmazott fejlesztési politikánkat a következők jellemzik: A IV. ötéves népgazdasági terv célkitűzéseiből adódó központi feladatok — helyi viszonyokhoz igazodó — legeredményesebb megvalósítására irányuló törekvés. A megye további iparosítása — ezen belül az intenzifiká- lás — figyelemmel a településhálózat-fejlesztési terv által meghatározott követelményekre, a termelő ágazatok arányos fejlesztése; a megyén belüli területek (települések) ellátottságbeli különbségeinek fokozatos csökkentése; a termelés és az infrastrukturális háttér közötti egyensúly megteremtése, Illetve annak közelítése a településeken, valamint — az arányos — a termelőerők területi elhelyezkedéséhez és a településhálózat fejlesztés követelményeihez igazodó komplex területfejlesztés, ezáltal a gazdaságosság és a hatékonyság fokozott érvényesítése. Szolnok Megye Tanácsa augusztus 30-i ülésén elfogadta az előzőekben vázolt területi fejlesztési tervet. Ezt követően elsősorban a tanácsi szervekre és a gazdálkodó egységekre hárul a feladat. hogy az abban foglaltakat megvalósítsák. Barta László a Megyei Tanács V. B. tervosztályának vezetője Az iskola és a család A Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett 1971. július 12-én alakult meg a megyei pedagógiai társadalmi bizottság. Célja elsősorban az ifjúságpolitikai és nőpolitikái határozat megvalósításának elősegítése, figyelembe véve az V. Nevelésügyi Kongresszuson elfogadott alapelveket. Kapcsolat a szulőklel A pedagógiai munka hatékonyságának növelése szinte lehetetlen az iskola és a család kapcsolatának szorosabbra fűzése nélkül. A szülői munkaközösségek tevékenységében még igen sok kihasználatlan lehetőség van. Kellő segítséggel aktív szerepet vállalhatnak a szülőik körében folytatott pedagógiai ismeretterjesztésben. A megyei pedagógiai társadalmi bizottság a szülői munkaközösségek részére témajavaslatot készít a TIT- tel közösen. E témákat a „Szülők akadémiája”, „Szülők iskolája” és egyéb elméleti pedagógiai tanfolyamokon tárgyalják meg. Általános tapasztalat, hogy az apák — tisztelet a kivételnek — kevésbé érdeklődnek gyermekük iskolai előmenetele iránt. A bizottság többek között szorgalmazni fogja az apák bevonását a szülői munkaközösségek munkájába. Ezért javasolja, hogy rendezzék meg az „Apák fórumát”, ahol az iskolák igazgatói tájékoztatnák az apákat azokról a A szülői munkaközösségek vezetői részére megyei nagyaktívát rendez a bizottság, amelyen megvitatják a családi és iskolai nevelő munka szükségszerű kapcsolatát, s azt, hogy a szülői munka- közösségek mit tehetnek e kapcsolatok fejlesztéséért. A tanév elején pedig a járási és városi bizottságok hívják össze a szülői munkaközösségek vezetőit s adnak nekik gyakorlati segítséget, útmutatást az 1971—72-es tanévben végzendő munkájukhoz. A bizottság fontos feladata továbbá a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése, továbbtanulásuk megkönnyítése. Vita a programtervezetről A Hazafias Népfront megyei elnöksége legutóbbi ülésén a bizottság munkatervét is megvitatta. Dr. Majoros Károly, az * MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője többek között rámutatott, hogy a bizottság csak akkor tudja réseket végezni a fizikai dolgozók gyermekeinek segítéséről, hiszen e kérdésről már kellő tájékozottsággal rendelkezünk. Tudjuk, hogy mi a helyzet, ezért az újabb felmérésre szánt energiát hasznosabban használhatjuk fel az ismert gondok megoldására. Többek között hatékonyabb propagandát kellene folytatni a fizikai dolgozó szülők körében, akik nem mindig látják a tanulás hasznosságát, s a korábbi kereset érdekében nem ösztönzik gyermekeiket a középiskolai és főiskolaiegyetemi tanulásra. Hack Márton, a szolnoki Verseghy gimnázium igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a gimnáziumokban általában csökken a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya, s az eddigi módszerekkel e csökkenés nem állítható meg. Üdvözölte a szolnoki Városi Tanács új kezdeményezését, hogy tíz ösztöndíjat alapított fizikai dolgozók gyermekeinek. Fehér Imréné, a karcagi Május 1 Tsz dolgozója arra a helytelen gyakolatra hívta fel a figyelmet, hogy néha nyolc évig is ugyanaz a szülő a munkaközösség vezetője. A bizottság figyelmébe ajánlotta a szakmunkástanuló intézeteket, amelyekben a leglazább a kapcsolat az iskola és a szülők között. pedagógiai feladatokról, melyek megoldását a családtól várja az iskola. M’ ddig marad forgalomban a régi 5 forintos és 50 filléres? ellátni a vállalt feladatokat, ha nem pedagógusok szűkkörű csoportja lesz, hanem a munka minden területén szót és feladatot kapnak a szülők is. Egy tervezett felmérés ügyében hangoztatta, hogy nem szükséges felméMészáros Ferenc, a TIT megyei titkára bejelentette, hogy a TIT ^anyagot és előadókat biztosít a Hazafias Népfront téli tanfolyamaira a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásáról szóló előadásokhoz. B. A. Kétmillió család új lakása Mint ismeretes, a rézből vert 2 forintos, a nikkel 5 és 10 forintos, s korábban az új 50 filléres pénzérmék kibocsátásakor néhány régebbi pénzérme bevonásáról is intézkedett a Magyar Nemzeti Bank. Mivel a bevonás, illetve kicserélés időpontja körül gyakran keletkeznek viták, a törvényes rendelkezéseket az alábbiakban foglaljuk össze: A régi alpakka és a kup- ro-nikkel 2 forintosok 1971. június 30-ig voltak törvényes fizetési eszközök. A korábbi háromféle 2 forintos közül most már csak a rézből készült kétforintosok elfogadása kötelező. A Magyar Nemzeti Bank és az OTP fiókok, valamint a postahivatalok azonban 1972. június 30-ig még a régi 2 forintosokat is átcserélik. A régi alpakka 5 forintosokat a jövő év közepén, 1972. június 30-án vonják ki a forgalomból, addig ezeket az érméket mindenki köteles elfogadni. 1972. június 30. után még egy évig az MNB, az OTP és a posta- hivatalok kicserélik a régi 5 forintosokat. A régi 50 filléres, amelynek előlapja .üllőn ülő, kalapácsot tartó férfit ábrázol, szintén 1972. június 30-ig marad törvényes fizetési eszköz, az azt követő egy éven belül ezt az érmét is átcserélik. Forgalomban marad a másik fajta 50 filléres, amelyen a budapesti Erzsébet híd rajza látható. Az említett bevonási határidőkig a pénzérméket mind a közületek, a boltok, mind a lakosság köteles elfogadni. Mindenesetre a lakosság vásárlását és a pénzkezeléssel foglalkozók munkáját megkönnyítené, ha a régi érméket minél előbb ki lehetne vonni a forgalomból, ezért hasznos volna, ha a régi 5 forintosokat és 50 filléreseket a közönség minél előbb elvásárolná, vagy átváltaná. Az elmúlt öt évben 2 millió család költözött új ott. honba a szovjet falvakban és mezőgazdasági településeken. Az ukrajnai, a baltikumi és a Kaukázuson-túli falvakat rendszeresen felkereső szociológusok megállapították, hogy ezeken a településeken a szociális és kulturális körülmények megközelítik és helyenként elérik a városi színvonalat. A falvakban új, városi színvonalú kereskedelmi és ad. minisztrációs központok, szélesvásznú mozik, kiállítási csarnokok és stadionok épültek. Megkezdte próbaüzemelését a lába lani vékonypapírgyár negyedik gépsora is A csaknem két és fél milliárd forintos költséggel épült új üzem az év végén tér át a próbaüzemelésről a teljes termelésre. A finn, az NSZK, valamint a svéd, angol és belga papírgyártó és feldolgozó gépekkel évi 36 ezer tonna vékonypapírt fognak itt előállítani. A jelenlegi próbaüzemelés alatt napi 80—90 tonna vékonypapír készül. A képen i A 22 méter hosszú, hatalmas vékonypapírgyár tó gépsor próbaüzemelés alatt. (MTI foto: Balassa Ferenc felvétele — KS) i
