Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-11 / 214. szám
1971. szeptember 11. SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP A ku4niólét§zám 90 százaléka Budapesten dolgozik Meg kell teremteni a vidéki gttsdasági fejlődés ssi liemi hátteret is A vidéki tudományos centrumok fejlesztésére tesz javaslatot a Pénzügyminisztériumnak az a tanulmánya, melyben elemzik a kutató tevékenység jelenlegi megoszlását és az ezzel kapcsolatos népgazdasági igényeket. A 28 ezer tudományos dolgozó közül több mint 25 ezer a fővárosban tevéKeny- kedik s a 135 kutatóintézet 80 százaléka is itt található. A gazdasági fejlődéshez egyre nagyobb szellemi bázisra van szükség, amely biztosítja a termelő tevékenység elméleti megalapozását. A gazdasági növekedés és a tudományos kutatás összhangját azonban nemcsak népgazdasági szinten kell biztosítani, hanem azon belül az egyes területi egységeit, gazdasági körzetek szellemi hátteréről is gondoskodni kell. Ezért a vidéki iparfejlesztés, az iparvállalatok vidékre telepítése, a mezőgazdaság egyre intenzívebb termelése megköveteli a kutatóbázisok arányosabb területi elosztását, a vidéki tudományos centrumok kialakítását. Jelentős kesdeményesfsek Erre vonatkozóan már három jelentős kezdeményezés született. Közvetlenül az ipari termelést segíti a veszprémi vegyipari tudományos bázis, amely kapcsolódik a környező vegyipari üzemek műszaki fejlesztéséhez. Ez a tudományos bázis évről-évre gyarapodik, már épül a műszaki-kémiái kutató intézet új központjá. Mezőgazdasági centrum lesz Gödöllő, ahová 1970-ben letelepítették a mezőgazdasági gépkísérleti intézetet Is. A biológiai tudományok vidéki centrumává alakul Szeged, ahol az Akadémia felügyelete alatt 4 biológiai kutató intézet tevékenykedik. Ezzel a kutatás továbbfejlesztését gátló jelentős tényező —. mármint a kutatócsoportok Izoláltsága — megszűnik, ugyanakkor a tudományos munkához szükséges korszerű műszerek jobb kihasználása is biztosítható. 'Az említett új centrumok kialakítása azonban még nem változtatott gyökeresen a helyzeten, s a Gazdasági Bizottság erre vonatkozó határozatai sem hozták meg a kívánt eredményt. Ez egyrészt az érintett intézetek és a kutatók körében megnyilvánuló ellenállással magyarázható, másrészt ösz- szefügg azzal is, hogy azok az ösztönzők nem teszik a vidékre települést eléggé j vonzóvá. Az erős ellenállás oka lehet többek között, hogy a vidéki egyetemek és kutató intézetek ma még nem rendelkeznek megfelelő szervezeti és technikai feltételekkel. a vidéki kutatási központok csak elvétve lehetnek nemzetközi tudományos rendezvények színhelyei s az irányító főhatóságoktól távoleső, kislétszámú intézményekből kevesebb lehetőség Van külföldi utazásokra, a tudományos eredményeik publikálására. Éppen ezért szükséges részükre különböző ösztönző módszereket, kidolgozni. A tanácsok is segíthetnek A Pénzügyminisztérium tanulmánya javasolja, hogy a vidéki kutatóintézetek kapjanak nagy igényű kutatási feladatokat, ezekhez korszerű műszereket, berendezéseket, a népgazdaság 5— 10 éves fejlesztési célkitűzéseiben összehangolt kutatási témákat. Gondoskodjanak arról a tudomány vezetői, hogy a vidéki kutatók is bekapcsolódhassanak a különböző nemzetközi tudományos együttműködési szervezetekbe. Felhívja a tanulmány az illetékes városi tanácsok figyelmét, hogy ők is segítsék a kutatók letelepedését. A Pénzügyminisztérium tanulmányát eljuttatják az illetékes szervekhez. (MTI) Johh as c»i iittműködés, javult as ellátás Az év elején egyik írásunkban bemutattuk a jászberényi sütőipari vállalatot. Bálint Imre, a vállalat igazgatója — eredményeikről és gondjaikról beszélve — akkor elmondta, hogy az eddigieknél harmonikusabb együttműködést kell megteremteni a vállalat és a kereskedelem között. Beszélt arról, hogy a lakosság jobb ellátását szolgálná, ha az üzletek nem korlátoznák a kenvér átvételét napi egy alkalomra. A sütőipar azért, hogy a lakosság mindig friss kenveret vásárolhasson, hajlandó naponta kétszer friss árut szállítani a boltokba. A beszélgetés óta több mint egy félév telt. Érdeklődtünk mi történt azóta, hogyan alakult a vállalat és a kereskedelmi szervek közötti kapcsolat. Bálint Imre örömmel újságolta, hogy a régi gondok csaknem teljesen megszűntek. Az élelmiszerboltok, a tejboltok — és természetesen a sütőipari vállalat szakboltjai — naponta kétszer veszik át az árut, így a fogyasztók a késő délutáni órákban is vásárolhatnak friss kenyeret. Javult a süteményellátás is. Két új termékkel — kelt dióssal és mákossal — bővült a választék. Jónak bizonyult a ládás megoldás bevezetése. A zárt ládákban szállított péksüteményeket még nyitás előtt a boltokhoz viszik, így azokból a korán munkába indulók is vásárolhatnak. Április hónaptól három szakboltban tejtermékeket is árusítanak. Naponta 800 —1000 liter tej fogy elkapható ezekben a boltokban csomagolt sajt, poharas tejfel, túró, vaj és különböző teasütemények. A tervek szerint rövidesen a jászapáti és a jászárokszállási szakboltokban is elkezdik a tejtermékek árusítását. Javultak a szállítási feltételek is. A vállalat 300 ezer forint költséggel újabb két tehergépkocsit és egy zetort vásárolt. Ezzel gépesítették a szállítást olyan területeken is, ahová eddig lovaskocsival hordták a kenyeret. A JUTALOM A Kolozsvári úton túl van a kertes házak világa. A szolnoki peremvárosnak szőlőlugasokkal, ikerablakokkal, virágágyakkal teli minden utcasora. A Bacsányi is, amelynek kátyús földút- ján döcögő autónk halad. Vakolatlan, vörös téglás ház a 42. szám alatt Tánczo- sék otthona. Benyitunk a festetlen, lécekkel elkerített, frissen sepert udvarba. A verandán kosár fölé hajolva krumplit hámoz egy fiatalasszony. — Tánczos bácsiék? — érdeklődünk tőle a hangos jónapotok után. — Itt vagyunk —’ topog elő az Udvar mélyéről egy kicsi, vézna öregasszony. Viseltes flanel ruhája előtt fakó kötény. Reszkető kezét abba törli, aztán nyújtja felénk. — Isten hozott benneteket, lelkem. Hát mi járatban nálunk? Téged meg ismerlek valahunnét — veregeti hosszasan utitársam- nak, a megtermett férfinak kezét. — Csak akkor még keskenvshb ember voltál. — A tisrasülvi Rákóczi Tsz-ből jöttünk Tánczos né- nL \ — A mi téeszünkből? Hallod én emberem? A tsz-ből vannak itt! — ragyog fel a ráncok között mélyen ülő aprócska szempár. — Tán megkapták a levelem? — kiált felénk a kertek felől érkező magas, szikár. idős ember. Mire hozzánk ér, kézfogásában már benne érződik a válasz is. — Jócskán megváltoztatok. Alig akarlak megismerni benneteket. Te vagy az elnökhelyettes, ugye fiam? Látja hogy jól emlékszik, hát folytatja mondókáját. — Nem bírtunk elmenni arra a közgyűlésre, öregek, betegek vagyunk. Nem vállalkozhatunk már mi akkora hosszú útra. Azért egyszer majd fogadunk ám egy luxus autót, azzal megyünk megnézni, milyen most a tsz. Beszél, beszél az öreg, miközben az alsó épület felé tessékel bennünket. — Hát mi csak itt lakunk, a gyerekek meg odafönn — mondja és közben zavartan rakosgatja elénk a sámlikat. — Nekünk már ez is megteszi — mentegetőzik sután. Látszik nem kenyere a magyarázkodás. — Holnapra vártunk benneteket. Akkor lesz ebéd is. A régiek emlékeznek még, micsoda pörköltet főzött Tánczos nénéd, míg bírta a munkát? Holnap lesz a születésnapja, a hetvennyolcadik. — A holnap a családé! Nem zavarunk mi akkor, — szólal meg az elnökhelyettes. — Tánczos bátyám én már a lényegre is térek. Sajnáljuk nagyon, hogy nem tudtak eljönni az ünnepi taggyűlésünkre. Ott kapták volna meg a törzsgárdajelvényt és a pénzjutalmat. Maguk nem tudtak jönni, hát mi jöttünk magukhoz. Zsebéből kék borítékokat húz elő és átadja az öregeknek. Egyet a néninek, egyet a bácsinak. Előbb a borítékra, majd ránk, aztán egymásra néz a két munkában megöregedett ember, akik ott voltak és látástól vakulásig dolgoztak, mikor megalakult a közös. Hallgatnak. Percekig néma csend telepszik a szobára. Száluk nehezen nvílik beszédre: könnvtől fátvolos szemükkel mondanak köszönetét. K. K. Méltóak a kitüntetésre Tegnap délután két idős munkásmozgalmi harcos kitüntetésére került sor az MSZMP Szolnok megyei bizottságának . székházában. Csáki István, a megyei bizottság első titkára a Munka Érdemrend arany fokozatát adta át a tiszapüspöki Gál Kálmánnak, a mezőtúri Kazi Ferenc 85 éves veterán pedig a Szocialista Hazáért érdemrend birtokosa lett. A meghitt ünnepségen ott volt Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke és Váczi Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára is. ☆ A két kitüntetett életútját alaposan megcifrázta a történelem. Gál Kálmán, a hajdani cseléd 1915-ben már az olasz fronton harcolt. Sebesülése után az orosz harctérre került, ahol fogságba esett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom híre a Vörös Hadseregbe szólította. A polgárháborúban már mint vöröskatona harcolta végig Ázsiát, a Krím-félszigetet, Ukrajnát. 1920-ban magas szovjet kitüntetésben részesült. A Vörös Zászló érdemrend birtokosa lett, — igaz rövid időre. Amikor 1921- ben hazatért, a becses elismerést a Szovjetunióban kinn maradt elvtársakra bízta. Jól vigyáztak rá! Fjodor Jegorovics Tyitov, a Szovjetunió volt magyarországi nagykövete tavaly augusztus 6-án Szolnokon járt. Látogatását egy találkozás tette emlékezetessé: a nagykövet átadta azt a kitüntetést Gál Kálmánnak, amelyet már 1920-ban kiérdemelt. A Munka Érdemrend arany fokozatát már az itthoni mozgalmi munkájáért kapta. A felszabadulás előtt a csendőrség zaklatásának kitett volt vöröskatona 1944- ben szervezője és alapító tagja volt az MKP tiszapüspöki szervezetének. A felszabadulás után a község elöljáróságán dolgozott, 1959 óta a Rákóczi Tsz nyugdíjasa. Gál Kálmán 75 éves. Kazi Ferenc, a munkás- mozgalom hazai könyvébe írta be nevét. Bár nyugdíjas napjait Mezőtúron éli, illegális tevékenységének színhelye Szeged volt. Vasutas szülők gyermeke, már 10 éves korában újságárusként, majd gyufagyári inasként dolgozott. Felnőtté és ifjúmunkássá azonban a Szilvániá fűrésztelepen vált. Ott járta ki az élet iskoláját, lett elkötelezettje a szocializmus eszméjének. Tagja lett a Szociáldemokrata Pártnak. Tevékenysége ma már történelem: röpcédulák, falragaszok ébresztgették a munkásöntudatot. Ezeket terjesztette Kazi Ferenc is. 1908-tól a MÁV-nál nap- számoskodott, ám a létbizonyosságot jelentő kinevezést csak 1912-ben kapta kézhez. A vasút olyan esküt követelt, mely minden baloldali tevékenységről való lemondást fogadtatott. Kazi Ferenc azonban ott nem szakított a mozgalommal. Amikor a MÁV dolgozóit 1914-ben fontos államérdekre való hivatkozással felmentették a katonai szolgálat alól, őt több baloldali meggyőződésű vasutas társával együtt mégis a frontra küldték. Haza 1918-ban tért és a szegedi állomáson folytatta munkáját, ám a Tanácsköztársaság leverése után neki is menekülnie kellett. A Héjjas különítmény elől, az orgoványi vérengzés elől menekült. Megjárta Budapestet, Kiskunlacházát, Bia- torbágyot — végül 1921 januárjában a MÁV felmondott neki. Az üldöztetés megviselte, ám a beteg ember továbbra is részt vett a párt munkájában. a Vasutas Szakszervezetben fontos funkciókat töltött be. Gyűjtött a Vörös Segélynek, a munkásgyermekek üldültetéséről gondoskodott. Amikor 1944 októberében Szegeden megalakult a Magyar Kommunista Párt, annak lett egyik szervezője Kazi Ferenc. 1946-tól nyugállományba vonult, ám ez nem jelenti életében a semmittevést. Mezőtúrra 1963-ban karült, s azóta a vasutas szakszervezet városi alapszervének tiszteletbeli elnöke. 1965-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával ismerték el érdemeit, tavaly pedig a felszabadulási jubileumi emlékérem tulajdonosa lett. A kitüntetés mellé jő erőt, egészséget kívánunk mindkettőjüknek. Figyelemre méltó vállalások Küldöttválasztás Kongresszusi műszakok Kiildöttválasztó értekezlet a KISZOV-nóI Pénteken délelőtt a városi tanács székházának nagytermében küldöttválasztó értekezletet tartott a Szolnok megyei KISZÖV. A megye 54 kisipari termelőszövetkezetéből százkét szövetkezeti ember érkezett a tanácskozásra. A tanácskozáson először mandátumvizsgáló-, jelölő- és szavazatszedő bizottságot választottak, majd Bordás László, a KISZÖV elnöke ismertette az ipari szövetkezetek VI. kongresszusának irányelveit, s az irányelvek alapján kibontakozó szocialista munkaversenyt. A KISZÖV elnöke elmondta, hogy az ipari szövetkezetek VI. kongresszusának irányelveit minden kisipari termelőszövetk°zetben megvitatták. Az irányelvek különösen a szocialista munka brigádjaira hatottak. A legtöbb szövetkezetben a brigádok felülvizsgálták éves vállalásaikat és a kongresz- szus tiszteletére újakkal egészítették ki. Az új vállalásokat több szövetkezetben közgyűlésen vitatta meg a tagság. Vállalást 50 szövetkezetben tettek. Azok a termelés, szolgáltatás fejlesztésére, a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére és társadalmi munka végzésére vonatkoznak. Különösen jelentős, hogy a szolgáltatások növelésére 13 ktsz-ben tettek vállalást, a vállalások összege több mint 1 millió forint. Az éoítőipari szövetkezetekben terven felül 49 lakás építését határozták el. Két kisipari termelőszövetkezet kongresszusi műszakot is szervez. A jászberényi Lehel Ktsz egész szeptemberben, míg a nagykunsági építőipari szeptember 18-án tart kongresszusi műszakot. A tanácskozás vitájában felszólalt Csáki István. az MSZMP K. B. tagja, a me- ' gyei bizottság ütKára is. A megyei pártbizottság nevében kívánt jó munkát az ipari szövetkezeteknek, amelyek 1971 első félévében kimagasló termelési sikereket értek el. A küldöttválasztó értekezlet ezután huszonhét kongresszusi küldöttet választott. Ugyancsak ekkor került sor öt tanácstag megválasztására is. Az előző évektől eltérően ugyanis az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsába megyénként küldik el képviselőiket a ktsz- ek. A küldőit választó értekezlet elnöksége. A kép balo'dalán Pozsonyi Miklósné, aki az ipari szövetkezetek kongresszusának egyik Szolnok megyei küldötte lesz. Fotó: Nagy Zs. Kazi Ferenc Gál Kálmán
