Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-28 / 228. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. szeptember 28. haditechnikánk újdonságai IV. Halálos „darázscsípés" Vagyonokat adtak vadászó madarakért A „DARÁZS” kiereszti fül lánkját A szürke hajótest felett ezüstösen csillogó rakéta le- oeg daruk emelik az indítótartályok elé. Hozzáértő matrózkezek irányítják helyükre a félelmetes fegyvereket. A rakétás gyorsnaszádok készülnek harci gyakorlatra. Nagy meglepetést keltettek megjelenésükkel ezek a fürge, első látásra parti őrhajóknak tűnő naszádok. Távirányított szárnyaslövedékeik jelentős hatótávolságukkal és nagy találati pontosságukkal előkelő helyezést biztosítanak a szocialista hadseregek haditengerészeti flottájában a gyorsnaszádoknak. A nyugati tengeri hatalmak most fejlesztik csak ki hasonló felszíni hajóikat. A hajók rendeltetése elsősorban a nagyméretű vízfel- színi célok megsemmisítése a parttól távol. A hajók irányítása és szárnyas lövedékeik indításának előkészítése teljesen automatizált. Felépítésük és korszerű fedélzeti berendezésük, elektronikus műszerparkjuk bonyolult időjárási viszonyok között is alkalmassá teszik őket harcfeladataik sikeres megvalósítására. Szárnyas lövedékeik nagy hatótávolsága párosítva a fedélzeti felderítő műszerek érzékenységével megóvja a gyorsnaszádokat az ellenség füzétől. Szárnyas lövedékeik viszonylag kis méreteik következtében nehezen észlelhetők és kevésbé sebezhetők a NATO-hajóegységek légvédelmi rakétarendszerei által. Létük emiatt is komoly gondot okoz a NATO tengeri haderőinek. A gyorsnaszádok idegközpontja az elektronikus vezérlőterem, melynek műszerei a beérkező adatok alapján felkutatják a célokat, követik azokat és a kellő pillanatban indítják a szárnyas lövedékeket. A rakétalövedékek indítás előtt a hajófedélzet két oldalán, hermetikusan zárt tartályokban várják a parancsjelet. A cél megközelítéséig a gyorsnaszádtól érkeznek a távirányított parancsjelek. A célközeiben a szárnyas lövedék önirányításra tér át és fedélzeti célkoordinátora teljes pontossággal kormányozza az álló vagy mozgó céltárgyra. A rakétás gyorsnaszádok találó elnevezés alatt vonultak be a NATO-hadseregek „gond-gyűjteményébe”. A két indítótartályos, kisebb- — naszád a „SZÜNYOG” közúti járműveknek is becsületére váló, 80 km-es óránkénti sebességgel hasítja a vizet. Messzire ható rakétái mellett ikercsövű légvédelmi gépágyúk egészítik ki fegyverzetét. A négy indítótartályos „DARÁZS” csapásmérő ereje érthetően nagyobb sebességben pedig alig marad el kisebbik társától. — I. 1. — Következik: „ÖLBEVETT HARCKOCSILÖVEG •Kígyó farm Hőség is, hideg is Egy csavarintás a készülék műszerfalán lévő karon — és a cella zárt térségében a trópusi hőséget felváltja a sarki hideg. Üjabb csavarintás — és ismét hőség van... A világ bármelyik éghajlati övezetének hőmérsékletét sikerül imitálni abban a miniatűr hőelektromos cellában, melyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Ott, ahol a San, a legnagyobb lengyel folyóba, a Visztulába ömlik, egész kincsesbányája van egy igen értékes asztalosipari nyersanyagnak, az ún. fekete tölgyeknek. Minden év nyarán, amikor a vízszint apad, a folyómederből öreg, hatalmas tölgyek törzseit hozzák napvilágra, amelyek a „A pornográfiának befellegzett, legalábbis Dániában” — mondotta Ole Larsen, a harmadik dániai szex-vásár rendezője az esemény lehangoló eredményeit kommentálva. Négy nap alatt a várt A brazil kormány jelentős erőfeszítéseket tesz az analfabétizmus felszámolása (ma még 16 millió írástudatlan van az országban), és az „oktatási forradalom” végrehajtása érdekében, amely az ország gyors fejlődésének előfeltétele. 1970 és 1974 között oKtatásügyi célokra 5 milliárd dollárt fordítanak. A közoktatásügyi minisztérium idén szövetségi költségvetésből csaknem 400 millió dollárt kap. A cél az, hogy Brazília a század végére utolérje a világ legfejlettebb orleningrádi félvezető-intézetében hoztak létre. A készülék rendeltetése a rádió- és televízióalkatrészek kipróbálása mesterségesen létrehozott éghajlati körülmények között. A kívülről írógépre emlékeztető berendezés mindössze 24 kilót nyom. A cellán belüli hőmérséklet mínusz 60 foktól plusz 60 fokig változtatható. víz mélyén fekve ébenfekete színt vettek fel. A tölgyfák a hajdani ősvadon maradványai, amely valaha messzire nyúlt a Visztula és a San két partján. Párszáz éve a fákat ismeretlen okokból betemette a föld, vagy a másik feltevés szerint elöntötte a folyó. 15 000 ember helyett kevesebb mint 4500 látogatója volt a vásárnak. Ezeknek is a fele külföldi turista. 1968- ban az első dániai pornográf vásár 49 000 érdeklődőt vonzott. szágait. — Ma még Brazília északkeleti részén a 7—8 éves gyermekeknek mind össze a fele jár iskolába. — Nincs elég iskola, kevés a pedagógus és hiányzanaK az oktatási segédeszközök. A 4000 brazil város felében nincs középiskola. Egyetemet a 18—21 éves fiataloknak mindössze 2 százaléka végez. A közoktatásügyi minisztérium tervbe vette, hogy 1972-re az írástudatlanok számát a felére csökkenti. 1980-ig pedig csaknem teljesen felszámoljáK az országban az analfabétizmust. A Kazah Szocialista Szovjet Köztársaság fővárosa, Alma-Ata közelében hatalmas kígyófarmot létesítettek. Itt „fejik ki” a korszerű gyógyászatban nélkülözhetetlen kígyómérget. Időközönként rendszeresen expedíciókat indítanak a köztársaság déli részén található félsivatagi területeken csak megfogják és „kifejik” a kígyókat, majd ismét szabadon eresztik, hogy a szükséges kígyóállomány megmaradjon. Kazahsztánban a kígyó védett állat, csak engedély- lyel szabad vadászni rá. r Uj csomagolások tej- és motorolaj ssámára Egy francia petrokémiai cég polietilén palackokat gyárt a sterilizált tej csomagolására. A 30 gramm súlyú palackokat extrudálással és fúvóssal a csomagolás helyén (a tejpalackozóban) állítják elő. A palackok zárása alumíniumból és polietilénből készült kupakkal történik. Ugyanez a cég 2 literes, négyszögletes alakú tartályokat készít polietilénbőf a motorolaj csomagolására. Az évi termelés 20 millió darab. A gdanski öböl kincsei Speciális úszóberendezések fedélzetéről elvégezték Gdansk környékén a tengerfenék felfúrását. A feltárt hatalmas káliszóda-rétegek nagyszerű nyersanyagul szolgálnak a vegyipar és a műtrágyagyártás számára: mid- ez igazolta a lengyel geológusok elméleti számításait. A munka következő szakasza: hasonló bizonyítékokhoz jutni a Balti-tengernek ebben a körzetében elhelyezkedő gáz- és kőolaj lelőhelyekkel kapcsolatos prognózisok alapján. A gdanski öböl révén a Lengyel Népköztársaság nyersanyagbázisa ielentősen bővül majd. Fekete tölgyek a folyómederből A dán szex-vásár Brazíliában 1980-ig felszámolják az analfabétizmust A vadászati világkiállítás páratlanul gazdag anyaga ráirányítja az érdeklődést Magyarország vadászati múltjának néhány érdekes különlegességére. A XVI. században sokan keresték a halászat, a madarászat és a vadászat gyönyörűségét. Az ország java részét a XVI. században még mocsarak borították, a vízi- szárnyasok seregeinek hazánk volt igazi otthona, és vad is bőven akadt az országban. Mégis, a zsákmány viszonylag kevés volt, mert akkor még nem igen rendelkeztek használható vadászfegyverekkel. csak a vadaskertek szűk korlátái közé szorított nagyobb vadakra lehetett az akkori lövő fegyverekkel vadászni. A XVI. századból fennmaradt vadászati jelentések között alig akad olyan, amely a lőfegyverekkel való vadászatról szól, a legtöbb csupán hálóval, tőrrel, sólyommal és kutyával való vadászatot említi. Különösen kedvelt szórakozás volt a solymászat. Már a középkorban ismerték a királyi solymárok fogalmát. — örökükbe léptek a madarászok. A madarászok lovon jártak és vadásztak, maga a vadászat sem volt igazában egyéb, mint madarászat. A magyarországi vadászó madarak csakhamar európai hírt szereztek. A külföldi feljegyzések a rárómadarat — „bastard”-nak, vagy kéklábú sólyomnak és kéklábú ölyv- nek nevezik, s úgy írnak róla, mint Magyarországon honos madárról. Néha egyógy ilyen madárért valóságos vagyont adtak, s hogy a külföldi uralkodók mennyire keresték a vadászó madarakat — főleg a rárókat —, erre nézve számos adat áll rendelkezésünkre. — Takáts Sándor, a kiváló író-törté- nettudós. aki különösen sokat foglalkozott Magyarország török hódoltsági korával, „A magyar solymászat” című érdekes tanulmányában többek között arról írt, hogy a magyarországi vadászó madarak híre a XVI. században olasz földre is eljutott, így például Hyppolit egri bí- bomok, akinek vadászmadarai híresek voltak. Gonzaga Frigyesnek egyszerre tíz magyar sólymot küldött, a solymászathoz szükséges paripával együtt. De - nemcsak Bécsbe, Prágába, Itáliába és Belgiumba szállt a magyar- országi sólymok híre. hanem Törökországban is jól ismerték e vadászó madarak kitűnő mivoltát Számos olyan törökkori levél áll rendelkezésünkre, — amelyben sólymokat kérnek. Az erdélyi vajdák —, _hogy kedveskedjenek a török szultánnak és basáknak, — ha követeket bocsátottak a portára, sólymokkal. Tárókkal, ölyvökkel indították őket útnak. A betanított madarakkal nyulakra, foglyokra, fácánokra, darvakra, vad- ludakra, vadkacsákra és más apróbb víziszámyasokra vadásztak. A madarászásban nemcsak férfiak. — hanem nők is résztvettek, mégpedig iramló lovakon. Ha ugyanis a vadászó madaraktól a zsákmányt idejében el nem vették, a madarak menten felfalták. s mivel a sólyomfélék nyílegyenesen röpültek, a vadászoknak ugyancsak száguldanak kellett, hogy idejében utolérjék. Izgató, érdekes, sok vidámsággal teli szórakozás volt ez a vadászat. Bár kisebb mértékben, de azért a XVII. században is folyt még Magyarországon a solymászat, még ebben a században is vettek tőlünk külföldön vadászó madarakat. A XVII. században azonban már meglehetősen jó mada- rászó-vadászó puskákat is lehetett kapni. Az élő szervezetek energetikája Az élet megjelenése a Földön jelentős mértékben megváltoztatta bolygónk energetikai egyensúlyát. A Föld növényvilága hatalmas meny- nyiségű napenergiát hasznosít, de ennek a bio-energetikai rendszernek a hatásfoka messze van az ideálistól. A biogeoenergetika új tudományos irányzat, amely a növény- és állatvilág által elnyelt és átalakított energia földrajzi övezetek szerinti eloszlását vizsgálja. „Leggazdaságosabbaknak” a tundrák és a sivatagok bizonyultak, ahol a talaj képződéshez évente 1—5000 kalória energia szükséges négyzetcentiméterenként, míg Ukrajna feketeföldű sztyeppéin ennél kétszer, a Kaukázus páradús tengerparti szubtrópusi éghajlatú vidékein pedig több mint tizszer nagyobb mennyiségű energia szükséges. Az energiát mesterséges úton is előállítani képes ember különleges helyet fogai el a biogeoenergetikai rendszerben. Ha a világ évi termelésnövekedésének üteme változatlan marad, nem egészen száz év múlva az ember által felszabadított energia meghaladhatja a Napból érkező energiamennyiségét, ami bolygónk veszélyes fel- melegedéséhez vezethet. Mesterséges tüdőhólyag és kopoltyú A szívműtéteknél, elégte, len tüdőműködés esetén a vér oxigénellátását mesterségesen kell biztosítani, ami nem egyszerű feladat. E célra már többféle készüléket, ún. oxigenátort konstruáltak. Angol kutatók a vér és az oxigén megfelelő kevere30 cm széles csíkban állítják elő. Nagyfokú oxigén- és széndioxidáteresztő képessége révén kiválóan alkalmas a „műszív” és „műtüdő” gyártásán kívül a tengervíz sótalanítására, az ér. tékes gázoknak ipari hulla, dákokból való visszanyeréséA képen: Egy kísérlet a sok közül dését a tüdőhólyagok működését utánzó szilikongumi memebrán alkalmazásával oldották meg. A membrán vastagsága mindössze 0,0125 mm, az emberi hajszál átmérőjének kb. egynegyede. A poliészter alapú membránt re stb. is. Kísérletek folynak arra vonatkozóan is, hogy a könnyű-búvárok nehéz és kényelmetlen légzőkészülékét miként lehetne a szilikongumiból készítendő mesterséges „kopoltyúval’1 helyettesíteni. A világ első fehérjegyára A Britisch Petróleum, a nagy angol vállalat a „fekete aranyból” élelmiszert gyárt, skóciai gyárában (évi 4000 tonnát), s rövidesen megépíti második üzemét, a délfranciaországi Laverában. A kísérletek során tulajdonképpen véletlenül bukkantak rá az olajban lévő mikrobákra, amelyek az olajfinomítás során „megeszik” azokat a viaszféléket, amelyek a benzinben hideg hőmérsékleten olyan sok kellemetlenséget okoznak eltömve a vezetéket és szűrőket, egyidejűleg pedig fehérjéket termelnek. Ezt a lényegében erjedési folyamatokat finomítva és megfelelően irányítva alkalmazzák a „Harmadik világ kenyerének” előállítására. A kőolaj-fehérje, amelyet „olajkenyérnek” neveznek — hivatalos neve „Tro- pima” — nem oldja meg a világ éhező részének táplálását. Egyelőre csak állati tápszerként, illetve más tápszerekkel keverve használják, de kitűnő eredménnyel: az ezzel táplált állatok több húst, tejet és tojást adnak. A kutatók azon dolgoznak, hogy az olajból tömegesen előállítható, olcsó, fehérje- dús és az emberi fogyasztásra közvetlenül alkalmas eledelt tudjanak előállítani. A természeti katasztrófák és az ember Az 1964. évi nagy alaszkai földrengés alkalmával e természeti katasztrófának az emberi viselkedésre gyakorolt néhány' hatását vizsgálja a „Human Acology” című, nyolckötetre tervezett tanulmány, melynek most adták ki második kötetét. Az 510 oldalas könyv sok megdöbbentő tényt közöl. Az emberek természeti katasztrófa alkalmával a be- Idegzett megszokott dolgokat cselekszik, tekintet nélkül arra. hogy talán hasznosabb lenne, ha máshoz fognának. Például: a tűzoltók azonnal a tényleges vagy vélt tűzeset színhelyére sietnek és nem a beomlott épületekben rekedt áldozatokat mentik. Vagy: a községi igazgatás tagjai ahelyett, hogy valamiféle az adott helyzetnek megfelelő terv szerint szerveznék a lakosság teendőit — földrengés esetén ilyen tervet előzetesen rendszerint nem is készítenek — üléseket hívnak össze. A rendőrök szintén nem csatlakoznak spontán a mentési munkálatokhoz ehelyett utcáko zárnak le, irányítják a forgalmat és büntetéssel fenyegetik a közlekedési szabályok megszegőit. A gázelektromos művek és a telefontársaságok dolgozói nem a katasztrófát túlélő áldozatokat kutatják, hanem a vezetékek javításához kezdenek. Az életben maradottak szinte kivétel nélkül tulajdo. nuk védelmét tartják a Isg fontosabbnak. Általában éöei keveset okulnak a kataszt rófából. Például Alaszkába! sokan újból olyan agyag rétegre építették fel házal kát, üzleteiket, amely a íeg közelebbi földrengéskor e$; kerülhetetlenül megcsúszik
