Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-26 / 227. szám
1971. szeptember 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mire jó a szellőzőnyílás? Vendég az üres lakásban — Akinek nem érték az autó- betétkönyv — Az elismervény bizonyíték — Igen, ez az: remek kilátás ez a kivezető nyílás. Kilátástalan anyagi helyzetemből kivezető út lehet ez a szellőző — elmélkedett a fiatalember. — Milyen kisstílű tolvaj voltam eddig: a haver zsebéből kicsent százas. Nevetséges. Aztán a csavarhúzó, a fázismérő, a mandzsettagomb, az esernyő, a stikában kiszerelt szinkronmotor, filléres bulik. Ez most hatalmas akció lesz, s milyen egyszerű, csak leereszkedem és... Es Képes János leereszkedett. Egy huszonegy éves fiatalembernek mi az a másfél méter. A betőngerenda stabil támasz volt a lába alatt, de nem a biztos támasz volt a lényeg, hanem hogy jól kalkulált. A nyílásban úgy, ahogy képzelte, nyitott fürdőszoba ablakot talált. A szúnyogháló, ami az ablakkereten feszült, nem állta útját. Es aztán övé Volt az egész lakás. Megborzongott, mikor arra . gondolt, milyen fogadtatás vár rá, ha valakit a lakásban talál. Nehéz lett volna megmagyaráznia, miért a sZellözőnyíláson és nem az .ajtón ' érkezett látogatóba. Tudta viszont,! hogy a lakás tulajdonosa a Tiszamen- ti Vegyiművek vezető beNégyszáz vagon búiát mentettek ki az István malomból Az összefogás és a segíte- nialtarás szép példája nyilvánult meg a szeptember 11-én hajnalban lángra kapott debreceni István malomhoz tartozó silótorony leégése után. A 25 méter magas silóban 420 vagon gabonát tároltak. Kockázatos, bátor munkára volt szűk- ti ség, a tűz eloltását •’.Hffán megmaradt nagy mennyisé- ii gű kenyérgabona megménté- séhez. Az azóta is ott dolgozó katonák és munkásőrök mellett a vállalat segítségére siettek a hajdúsági mezőgazdasági nagyüzemek is. A hajdúszováti Lenin Tsz négy pótkocsis teherautót bocsátott rendelkezésre, markológépekkel és rakodómunkásokkal együtt. A nádudvari Vörös Csillag Tsz-ből három öt tonnás tehergépkocsit küldtek ugyancsak markológépekkel és munká- sokkaL A püspökladányi Zöld Mező, a létavertest Arany Kalász Tsz — ötven vagon, silóból kimentett gabonát fogadott be saját raktárába. A Hajdú-Bihar megyei Építőipari Vállalat tizenöt fős ácsbrigádja készítette el az állványokat, hogy a mentési munkák veszélytelenebbek legyenek. Á debreceni Orvostudományi Egyetem húsz hallgatója ötven órát lapátolt a kenyérgabona megmentésénél, a Gördülő- csapágy Művek KlSZ-fiatal- jai is felajánlották segítségüket. A széles körű összefogás eredményeként végül is mintegy négyszáz vagon búzát sikerült kimenteni a tűz martalékává lett silótoronyból. A kamrák elbontása, a leégett faanyagok, szerkezetek kiemelése, a felszínre hozott búza elszállítása még a következő napok és hetek sürgős tennivalói közé tartozik. osztású dolgozója — külföldön van, így fejéből a sötét gondolatok gyorsan eloszlottak. A kombinált szekrény fiókjában rögtön pénzre bukkant. — Ez az ezerötszáz forint is valami, de nézzük tovább — buzdult fel az első zsákmány után, s lázasan kutatni kezdett a szobákban. Előbb az ezüstfényű ékszerdobozra figyel fel, s amit benne talált: az aranyóra, a férfi karikagyűrűk, a , női aranygyűrűk, a dobozból a betörő zsebébe vándoroltak. Aztán mellé még egy arany dísztárgy és két ötezer forintos takarékbetétkönyv. Húszezer forint értékkel a zsebében, távozott. Mi legyen az aranyakkal? A vegyiművek munkás- szállásán először a WC-be zárkózott be, hogy alaposan szemügyre vegye szerzeményeit. Az autóbetétkönyvről úgy döntött: nem sok hasznát veheti, inkább leengedi a WC-n. A pénz, az igen, az tiszta dolog. De mi legyen az aranytárgyakkal? — Ha egyedi darabok, amint eladom, lebukok. Es ha nem? Mindegy, várok, aztán megreszkirozom —. töprengett Képes János „megreszkl- rozta”, mégpedig az óra- és ékszerkereskedelmi vállalat egyik üzletében. Az átvételi elismervény később megcáfolhatatlan bizonyíték volt ellene. Mégsem ezen bukott le. A munkahelyén kapták el, amint régi és jól bevált módszerével az egyik gépből a szinkronmotort próbálta elemelni. Nem tagadott nem is lett vqjna értelme: a házkutatásnál előkerült jellegzetes aranytárgyak beszédes bizonyítékok voltak tettére. Sőt az apró kis lopásaira is fény derült. Képes János tállyái fiatalember a vádlottak padjára került. A szolnoki járásbíróságon a napokban fejeződött be büntetőpere. Dr. Orosz Ernő tanácsa a sorozatos lopásért egy évi szabadságvesztésre ítélte. K. K. Miért drága a mezőtúri piac? Meglehetősen vigasztalan képet mutat pénteken, délelőtt tíz óra tájt a mezőtúri hetipiac. Egy-egy pár csirkével álldogálnak az eladók. Hajmeresztő árakat mondanak. Egy két és fél, három kilós pár csirkéért 100 forintot, egy pár pecsenyekacsáért 130-at, nem is nagy pulykapárért 170 forintot kérnek. Nem Jobb a főzelék, zöldség, gyümölcspiac sem. Szőlőt 8—10, sőt 15 forintért is mondanak, egyáltalán nem gusztusos őszibarackot (mindössze egy aladónál) nyolc forintért lehet kapni. Burgonya csak három ötvenért, vöröshagyma pedig csak hét forintért vásárolható. Szembetűnő a gyér felhozatal, s igen nagy a hiány gyümölcsbőL Nagy és régi gond a termelőszövetkezeti városban a piac. Első hallásra, olvasásra furcsának találja ezt a helyzetet az ember, hiszen Mezőtúr — mezőváros — hatalmas határában két évtizedes múltra visszatekintő mezőgazdasági nagyüzemek, baromfitenyésztéséről híres gazdaságok vannak. Arról is tudnak sokan, hogy egyes termelőszövetkezetek mindmáig jó szerződéses viszonyban vannak konzervgyárakkal, paradicsomot, pritamin paprikát szállítanak nekik. Hogyan lehet hát, hogy a város piacán mindössze egy mezőgazdasági termelőszövetkezet árusít? A Vörös Október az, hét zöldséggyümölcs boltja is van a városban. Rajta kívül a Sal- lai Tsz-nek van zöldség elárusítóhelye. A többi tsz eddig nem jelentkezett a városban sem zöldség-főzelékfélével, sem baromfival. A tanács kereskedelmi csoportjánál csak a Vörös Októbert emlegetik. Minden elismerés megilleti ezt a közös gazdaságot, azt mondják. Ha nincs elég saját terménye, megy Szentesig Gyoméig, áruért. A többi gazdaság? Ecsédi Ferenc, a tanács mezőgazda- sági osztályának vezetője azt mondja: voít idő, amikor a mezőtúri tsz-ek egyike-mási- ka ketrecben hozta a csirkét a piacra. Ügy is vitte haza, mert a „tápos csirke” nem jó a vásárlóknak, nem kellett. Kiss István, a kereskedelmi csoport vezetője is tud erről. De a piaci élőcsirkén kívül mindössze három boltban vásárolhatnak a túriak baromfit. Így már érthető, miért kérnek annyit ag élőbaromfiért. Csurgó Antal - piacellenőr véleménye szerint Mezőtúron az idén valamelyest csökkent a piaci felhozatal. Ez indokolja az árakat is. Enni mindennap kell..» Minthogy ezen a helyzeten is kell mielőbb seaiténi. Es ezt csak helyben, a mezőgazdasági üzemek megértőbb, ügyesebb ,— a, város érdekét is figyelembevevő — gazdálkodásával lehet változtatni. példa vah: á Vörös Október Termelőszövetkezet. Egy újabb betegség kiszorítása leié Kedvezőek a kanyaró elleni kötelező védőoltásuk eredményei 1969 ószén kezdődtek meg hazánkban a kanyaró elleni kötelező védőoltások, amelyeken mindig az előző évben született, kilenc hónaposnál idősebb gyerekeket oltják a veszedelmes fertőző gyermekbetegség ellen. Az eddigi oltások eredményeit az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Közegészségügyi Intézet illetékes szakemberei igen kedvezőek- nek, a legjobb nemzetközi adatokkal megegyezőeknek minősítették. Elmondták, hogy az 1969-es első kötelező oltás — az előző évben születetteken kívül a gyermekkollektívákat látogató, kanyarón át nem esett, három éven aluli gyermekeket is beleszámítva — 215 000 gyerekre terjedt ki, 1970-ben pedig kereken 150 000-re. Az idei védőoltások hétfőn, szeptember 27-én kezdődnek. Már az első oltásokat követő évben, 1970-ben a januártól szeptemberig terjedő Időszakban 6576-ra csökkent a megbetegedések száma, szemben az előző tíz év hasonló időszakának 38 000-es átlagával. Az idén pedig, amikor már két évfolyam szerezte meg a védettséget, még tovább csökkent a megbetegedések száma: januártól szeptemberig mindössze. 3021 gyerek Volt kanyarós. Az oltások előtt még járványmentes években is 25— 30 ezer gyerek betegedett meg. Ezzel szemben tavaly egész évben már csak 7500 megbetegedés történt, vagyis a védőoltás segítségével legalább 18 000 gyerek egészségét sikerült megóvni. Ennek arányában elmaradtak a megbetegedések egy részét kísérő szövődmények, csökkent a gyermekeket otthon ápoló anyák termelő munkából való kieséséből, a gyermekintézmények bezárásábó, stb. adódó gazdasági hátrány is. A védőoltás hatásosságát egyébként a szakemberek az oltottak és az oltatlanok megbetegedésének arányából számítják ki. Ezen az alapon 95 százalékosnak minősítik a védettséget. Az 1968-ban született és védőoltásban. .részesült __kereken 1 31'000 gyerekből "‘mindössze 72-en kapták meg a betegséget, míg a nem egészen 9000 oltatlanból 104-en. Az újabb korosztályok beoltásával egyre szűkebbre szorul a megbetegedés lehetősége. Jogos tehát a remény, hogy néhány év múlva. amikorra a legjobban veszélyeztetett hat éven aluli korosztályok mind megkapják a védőoltást, a kanyaró is — a germekbénuláshoz hasonlóan — ióformán eltűnik majd a megbetegedési statisztikából. BODROGI SÁNDOR: Randevú a Kopasz Oroszlánban 10. Amikor a vezér újra hivatta, át sem öltözött.' fehér köpenyben ment fel az iro. • daház márványlépcsőin. Kezében kis cédulát szorongatott. — Gondolkodtam az aján. latán, és azt hiszem, megértettem, Vezérigazgató úr. Zseniális gondolat. De... minden körülmények között többre van szükségem, évi három-ötezer márkánál. Éppen a tízszerese kell. Munkabérekre. És szükségem van havi tíz fiatal rhésus majomra, kétszáz tengeri malacra. És arra, hogy időről időre közleményeket jelentethessenek meg a műtrágyának az élő szervezetekre gyakorolt hatásáról. — Másra nincs szüksége? Például néhány arabra, aki munka közben legyezze önt, ifjú barátom? — Vezérigazgató úr — mondta Wocheck, — legalább egymás előtt ne szí- nészkedjünk. Azt hiszem, ha nem értettem volna meg az Önök terveit,..- valóban nem érdemelnék többet évi ötezernél. A kísérleteimet minden körülmények között folytatni fogom. Ha nem itt, az I. G.-nél, akkor a Dupont konszernnél, vagy másutt. Véget nem érő pör kezdődik majd a Farben és az új cégem között. — És közben... a faktor, vagyis a szer, az a vegyület, amely minden élő szervezet vastartalmának lekötésére szolgál... elkészül. Egy másik laborban, Vezérigazgató úr! Az igazgató felállt, sétálni kezdett. Néha elmosolyodott, máskor elkomorult az arca. Azután Wocheck elé lépett. — Tetszik az ultimátuma. Kedves Wocheckom, maga megértett egy titkot, és az értelemnek ára van. A Farben — fizet. Elsejétől a most elkészülő VII. tömbben kap dolgozószobát. Ugyanazon az emeleten két helyiség is az öné. — Köszönöm vezérigazgató úr. Nem csalódik bennem. Még egy kérésem azonban lenne. Van egy évfolyamtársam, Hilde Kraus a neve. Első asszisztensként számítok rá. A vezér felállt. — Nőügyeket a gyáron kívül! Itt nincs enyelgés...! — Bocsásson meg! Félreért engem, Vezérigazgató úr. — Hilde Kraus nem nő. hanem gép. Precíz, jól szolgáló, fáradhatatlan gépezet. Szükségem van rá. Ha nagy és költséges kéréseimet teljesíti, ne tagadja meg tőlem ezt az apróságot... Hilde Kraus egyetlen kalapskatulyával érkezett és még aznap este megjelent a VII. épületben. Rendelkezett. jól tudta, miben kell segédkeznie. A legcélszerűbb szempontok szerint át- rendeztette a laboratóriumot A két nagy helyiséget négy kicsivá alakíttatta, és az ajtókra biztonsági rácsot szereltetett A labor ajtajára halálfej került, és szigorú hangú felirat rémített el mindenki a belépéstől. Néhány hónappal később Wocheck Berlinbe utazott. A fiatal mérnök kandidátusi értekezést ment megvédeni. „Az AEROPHOS- PÄT műtrágva hatása a gyomnövények terméshozamára” nagy feltűnést keltett A tanulmány csodálatba ejtette az anyaország és az anyavállalat szakértőit. A nemzetközi sajtó megvásárolta és teljes terjedelmében közölte az előadást. A Farben kilogrammonként két dollár centtel emelte a műtrágya árát. Kari Heinz Wocheck megkapta neve elé a „dr”-t, és ahogy mondani szokták: „befutott”. Ekkor már az egész Vlies tömb az asszimilációs kísérleti üzem birodalmává nőtt.» ...Az elkövetkező nehéz időkben mindössze kétszer utazott Németországba. Az első esetben, amikor beválasztották a Farben Tudományos Minősítési Tanácsába, másodszor, amikor a Tudományos Akadémia is tagjául fogadta. Itt mindjárt kellemetlensége is akadt. Az ülésszak minden résztvevője ugyanis katonai egyenruhát viselt. Wocheck saját sérthetetlenségének tudatában így fordult a portáshoz: — Nem tudom jó helyen járok-e? Hiszen úgy fest ez az épület, mint valami kaszárnya, ahol még a közlegény is tábornoki egyenruhát visel. A Farbenindustrie közbenjárásának köszönhette, hogy nem tartóztatták le. Ahhoz viszont ragaszkodtak, hogy már másnap térjen vissza Görögországba és folytassa munkáját. A háború hírére az akkor már nagyhírű tudós lassította a kísérletezést és valóban lehetetlenné tette a fegyverként is felhasználható találmány eseti'''’»- katonai hasznosítását Az SS toporzékolt, a Gestapo fenyegetőzött, de a tudós pótolhatatlan szakértő volt Egyenruhát kényszerítettek rá, amit Wocheck tiltakozás nélkül vett tudomásul és kijelentette: kész színjáték az élet. és a színpadon egyetlen statiszta sem határozhatja meg, hogy milyen jelmezt terveztessen számára a rendező. Hilde a maga szigorú, komor és erélyes modorával élő falként ékelődött minden birodalmi hatalmasság és főnöke közé. Olyan anyához volt hasonlatos, amelyik testével is védi gyermekét. A háború után fiatal, energikus igazgató látogatta meg a céget és közölte a tudóssal, hogy két esztendőn belül sikert kell felmutatnia. Az eredeti téma nem változott: a ferrumdisszimi- láció kémiai módszerét kell produkálnia. Wocheck levette a szemüvegét, hosszasan törölgette. Eközben arra gondolt, hogy már évekkel korábban megtalálta a megoldást. Ám jelentéseiben mindig újabb nehézségekre hivatkozott Az egyszerű, könnyen gázo- sítható és permetezhető anyag recepturája Hilde és Heinz agyában eleven éle. tét élt, de mindketten tudták, ha kiszolgáltatják a titkot, háborúra inspirálják a vereségbe beletörődni nem képes tábornokokat. (Folytatjuk) ♦ Zseniálisnak tartotta ötletét Amikor először napozott a tetőn gyerekjátéknak látszott az egész. A Tiszamenti Vegyiművek lakótelepén a széllőzőnyílásokat úgy építették, hogy abban egy ember ha nem is kényelmesen, de jól elfér. Míg a júliusi forró napsugár égette testét, a nagy felfedezés után agyában már megfogant a merész elképzelés: ez a lyuk nemcsak a levegőnek, hanem bármi másnak, mondjuk egy értékes tárgynak, vagy pénznek is nagyszerű kivezető nyílása lehetne.
