Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-26 / 227. szám

1971. szeptember 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mire jó a szellőzőnyílás? Vendég az üres lakásban — Akinek nem érték az autó- betétkönyv — Az elismervény bizonyíték — Igen, ez az: remek ki­látás ez a kivezető nyílás. Kilátástalan anyagi helyze­temből kivezető út lehet ez a szellőző — elmélkedett a fiatalember. — Milyen kis­stílű tolvaj voltam eddig: a haver zsebéből kicsent szá­zas. Nevetséges. Aztán a csa­varhúzó, a fázismérő, a mandzsettagomb, az esernyő, a stikában kiszerelt szink­ronmotor, filléres bulik. Ez most hatalmas akció lesz, s milyen egyszerű, csak le­ereszkedem és... Es Képes János leereszke­dett. Egy huszonegy éves fiatalembernek mi az a más­fél méter. A betőngerenda stabil támasz volt a lába alatt, de nem a biztos tá­masz volt a lényeg, hanem hogy jól kalkulált. A nyílás­ban úgy, ahogy képzelte, nyitott fürdőszoba ablakot talált. A szúnyogháló, ami az ablakkereten feszült, nem állta útját. Es aztán övé Volt az egész lakás. Megborzongott, mikor ar­ra . gondolt, milyen fogadta­tás vár rá, ha valakit a la­kásban talál. Nehéz lett vol­na megmagyaráznia, miért a sZellözőnyíláson és nem az .ajtón ' érkezett látogatóba. Tudta viszont,! hogy a la­kás tulajdonosa a Tiszamen- ti Vegyiművek vezető be­Négyszáz vagon búiát mentettek ki az István malomból Az összefogás és a segíte- nialtarás szép példája nyil­vánult meg a szeptember 11-én hajnalban lángra ka­pott debreceni István ma­lomhoz tartozó silótorony le­égése után. A 25 méter ma­gas silóban 420 vagon ga­bonát tároltak. Kockázatos, bátor munkára volt szűk- ti ség, a tűz eloltását •’.Hffán megmaradt nagy mennyisé- ii gű kenyérgabona megménté- séhez. Az azóta is ott dol­gozó katonák és munkásőrök mellett a vállalat segítségé­re siettek a hajdúsági me­zőgazdasági nagyüzemek is. A hajdúszováti Lenin Tsz négy pótkocsis teherautót bocsátott rendelkezésre, mar­kológépekkel és rakodómun­kásokkal együtt. A nádud­vari Vörös Csillag Tsz-ből három öt tonnás tehergép­kocsit küldtek ugyancsak markológépekkel és munká- sokkaL A püspökladányi Zöld Mező, a létavertest Arany Kalász Tsz — ötven vagon, silóból kimentett ga­bonát fogadott be saját rak­tárába. A Hajdú-Bihar megyei Építőipari Vállalat tizenöt fős ácsbrigádja készítette el az állványokat, hogy a men­tési munkák veszélyteleneb­bek legyenek. Á debreceni Orvostudományi Egyetem húsz hallgatója ötven órát lapátolt a kenyérgabona megmentésénél, a Gördülő- csapágy Művek KlSZ-fiatal- jai is felajánlották segítsé­güket. A széles körű össze­fogás eredményeként végül is mintegy négyszáz vagon búzát sikerült kimenteni a tűz martalékává lett silóto­ronyból. A kamrák elbon­tása, a leégett faanyagok, szerkezetek kiemelése, a fel­színre hozott búza elszállí­tása még a következő napok és hetek sürgős tennivalói közé tartozik. osztású dolgozója — külföl­dön van, így fejéből a sötét gondolatok gyorsan eloszlot­tak. A kombinált szekrény fiókjában rögtön pénzre bukkant. — Ez az ezerötszáz forint is valami, de nézzük tovább — buzdult fel az első zsák­mány után, s lázasan kutat­ni kezdett a szobákban. Előbb az ezüstfényű ékszer­dobozra figyel fel, s amit benne talált: az aranyóra, a férfi karikagyűrűk, a , női aranygyűrűk, a dobozból a betörő zsebébe vándoroltak. Aztán mellé még egy arany dísztárgy és két ötezer fo­rintos takarékbetétkönyv. Húszezer forint értékkel a zsebében, távozott. Mi legyen az aranyakkal? A vegyiművek munkás- szállásán először a WC-be zárkózott be, hogy alaposan szemügyre vegye szerzemé­nyeit. Az autóbetétkönyvről úgy döntött: nem sok hasz­nát veheti, inkább leengedi a WC-n. A pénz, az igen, az tiszta dolog. De mi legyen az aranytárgyakkal? — Ha egyedi darabok, amint eladom, lebukok. Es ha nem? Mindegy, várok, aztán megreszkirozom —. töprengett Képes János „megreszkl- rozta”, mégpedig az óra- és ékszerkereskedelmi vállalat egyik üzletében. Az átvételi elismervény később megcá­folhatatlan bizonyíték volt ellene. Mégsem ezen bukott le. A munkahelyén kapták el, amint régi és jól bevált mód­szerével az egyik gépből a szinkronmotort próbálta el­emelni. Nem tagadott nem is lett vqjna értelme: a házkutatás­nál előkerült jellegzetes aranytárgyak beszédes bizo­nyítékok voltak tettére. Sőt az apró kis lopásaira is fény derült. Képes János tállyái fiatalember a vádlottak pad­jára került. A szolnoki já­rásbíróságon a napokban fe­jeződött be büntetőpere. Dr. Orosz Ernő tanácsa a soro­zatos lopásért egy évi sza­badságvesztésre ítélte. K. K. Miért drága a mezőtúri piac? Meglehetősen vigasztalan képet mutat pénteken, dél­előtt tíz óra tájt a mezőtúri hetipiac. Egy-egy pár csirkével álldogálnak az eladók. Haj­meresztő árakat mondanak. Egy két és fél, három kilós pár csirkéért 100 forintot, egy pár pecsenyekacsáért 130-at, nem is nagy pulykapárért 170 forintot kérnek. Nem Jobb a főzelék, zöldség, gyümölcspiac sem. Szőlőt 8—10, sőt 15 forintért is mondanak, egyáltalán nem gusztusos őszi­barackot (mindössze egy aladónál) nyolc forintért lehet kapni. Burgonya csak három ötvenért, vöröshagyma pedig csak hét forintért vásárolható. Szembetűnő a gyér felhozatal, s igen nagy a hiány gyümölcsbőL Nagy és régi gond a ter­melőszövetkezeti városban a piac. Első hallásra, olvasás­ra furcsának találja ezt a helyzetet az ember, hiszen Mezőtúr — mezőváros — hatalmas határában két év­tizedes múltra visszatekintő mezőgazdasági nagyüzemek, baromfitenyésztéséről híres gazdaságok vannak. Arról is tudnak sokan, hogy egyes termelőszövetkezetek mind­máig jó szerződéses viszony­ban vannak konzervgyárak­kal, paradicsomot, pritamin paprikát szállítanak nekik. Hogyan lehet hát, hogy a város piacán mindössze egy mezőgazdasági termelőszö­vetkezet árusít? A Vörös Október az, hét zöldség­gyümölcs boltja is van a városban. Rajta kívül a Sal- lai Tsz-nek van zöldség el­árusítóhelye. A többi tsz ed­dig nem jelentkezett a vá­rosban sem zöldség-főzelék­félével, sem baromfival. A tanács kereskedelmi cso­portjánál csak a Vörös Ok­tóbert emlegetik. Minden el­ismerés megilleti ezt a kö­zös gazdaságot, azt mond­ják. Ha nincs elég saját ter­ménye, megy Szentesig Gyo­méig, áruért. A többi gazdaság? Ecsédi Ferenc, a tanács mezőgazda- sági osztályának vezetője azt mondja: voít idő, amikor a mezőtúri tsz-ek egyike-mási- ka ketrecben hozta a csirkét a piacra. Ügy is vitte haza, mert a „tápos csirke” nem jó a vásárlóknak, nem kel­lett. Kiss István, a kereskedel­mi csoport vezetője is tud erről. De a piaci élőcsirkén kívül mindössze három bolt­ban vásárolhatnak a túriak baromfit. Így már érthető, miért kérnek annyit ag élő­baromfiért. Csurgó Antal - piacellenőr véleménye szerint Mezőtú­ron az idén valamelyest csökkent a piaci felhozatal. Ez indokolja az árakat is. Enni mindennap kell..» Minthogy ezen a helyze­ten is kell mielőbb seaiténi. Es ezt csak helyben, a me­zőgazdasági üzemek megér­tőbb, ügyesebb ,— a, város érdekét is figyelembevevő — gazdálkodásával lehet vál­toztatni. példa vah: á Vörös Október Termelőszövetkezet. Egy újabb betegség kiszorítása leié Kedvezőek a kanyaró elleni kötelező védőoltásuk eredményei 1969 ószén kezdődtek meg hazánkban a kanyaró elleni kötelező védőoltások, ame­lyeken mindig az előző év­ben született, kilenc hóna­posnál idősebb gyerekeket oltják a veszedelmes fertőző gyermekbetegség ellen. Az eddigi oltások eredményeit az Egészségügyi Minisztéri­um és az Országos Közegész­ségügyi Intézet illetékes szakemberei igen kedvezőek- nek, a legjobb nemzetközi adatokkal megegyezőeknek minősítették. Elmondták, hogy az 1969-es első köte­lező oltás — az előző évben születetteken kívül a gyer­mekkollektívákat látogató, kanyarón át nem esett, há­rom éven aluli gyermekeket is beleszámítva — 215 000 gyerekre terjedt ki, 1970-ben pedig kereken 150 000-re. Az idei védőoltások hétfőn, szeptember 27-én kezdődnek. Már az első oltásokat kö­vető évben, 1970-ben a ja­nuártól szeptemberig terjedő Időszakban 6576-ra csökkent a megbetegedések száma, szemben az előző tíz év ha­sonló időszakának 38 000-es átlagával. Az idén pedig, amikor már két évfolyam szerezte meg a védettséget, még tovább csökkent a meg­betegedések száma: január­tól szeptemberig mindössze. 3021 gyerek Volt kanyarós. Az oltások előtt még jár­ványmentes években is 25— 30 ezer gyerek betegedett meg. Ezzel szemben tavaly egész évben már csak 7500 megbetegedés történt, vagyis a védőoltás segítségével leg­alább 18 000 gyerek egész­ségét sikerült megóvni. En­nek arányában elmaradtak a megbetegedések egy részét kísérő szövődmények, csök­kent a gyermekeket otthon ápoló anyák termelő munká­ból való kieséséből, a gyer­mekintézmények bezárásá­bó, stb. adódó gazdasági hát­rány is. A védőoltás hatásosságát egyébként a szakemberek az oltottak és az oltatlanok megbetegedésének arányá­ból számítják ki. Ezen az alapon 95 százalékosnak mi­nősítik a védettséget. Az 1968-ban született és védő­oltásban. .részesült __kereken 1 31'000 gyerekből "‘mindössze 72-en kapták meg a beteg­séget, míg a nem egészen 9000 oltatlanból 104-en. Az újabb korosztályok be­oltásával egyre szűkebbre szorul a megbetegedés lehe­tősége. Jogos tehát a re­mény, hogy néhány év múl­va. amikorra a legjobban ve­szélyeztetett hat éven aluli korosztályok mind megkap­ják a védőoltást, a kanyaró is — a germekbénuláshoz ha­sonlóan — ióformán eltűnik majd a megbetegedési sta­tisztikából. BODROGI SÁNDOR: Randevú a Kopasz Oroszlánban 10. Amikor a vezér újra hi­vatta, át sem öltözött.' fehér köpenyben ment fel az iro. • daház márványlépcsőin. Ke­zében kis cédulát szoron­gatott. — Gondolkodtam az aján. latán, és azt hiszem, meg­értettem, Vezérigazgató úr. Zseniális gondolat. De... minden körülmények között többre van szükségem, évi három-ötezer márkánál. Ép­pen a tízszerese kell. Mun­kabérekre. És szükségem van havi tíz fiatal rhésus ma­jomra, kétszáz tengeri ma­lacra. És arra, hogy időről időre közleményeket jelen­tethessenek meg a műtrá­gyának az élő szervezetekre gyakorolt hatásáról. — Másra nincs szüksége? Például néhány arabra, aki munka közben legyezze önt, ifjú barátom? — Vezérigazgató úr — mondta Wocheck, — leg­alább egymás előtt ne szí- nészkedjünk. Azt hiszem, ha nem értettem volna meg az Önök terveit,..- valóban nem érdemelnék többet évi öt­ezernél. A kísérleteimet minden körülmények között folytatni fogom. Ha nem itt, az I. G.-nél, akkor a Du­pont konszernnél, vagy má­sutt. Véget nem érő pör kezdődik majd a Farben és az új cégem között. — És közben... a faktor, va­gyis a szer, az a vegyület, amely minden élő szervezet vastartalmának lekötésére szolgál... elkészül. Egy má­sik laborban, Vezérigazgató úr! Az igazgató felállt, sétál­ni kezdett. Néha elmosolyo­dott, máskor elkomorult az arca. Azután Wocheck elé lépett. — Tetszik az ultimátuma. Kedves Wocheckom, maga megértett egy titkot, és az értelemnek ára van. A Far­ben — fizet. Elsejétől a most elkészülő VII. tömbben kap dolgozószobát. Ugyan­azon az emeleten két helyi­ség is az öné. — Köszönöm vezérigazga­tó úr. Nem csalódik ben­nem. Még egy kérésem azon­ban lenne. Van egy évfo­lyamtársam, Hilde Kraus a neve. Első asszisztensként számítok rá. A vezér felállt. — Nőügyeket a gyáron kívül! Itt nincs enyelgés...! — Bocsásson meg! Félre­ért engem, Vezérigazgató úr. — Hilde Kraus nem nő. ha­nem gép. Precíz, jól szol­gáló, fáradhatatlan gépezet. Szükségem van rá. Ha nagy és költséges kéréseimet tel­jesíti, ne tagadja meg tő­lem ezt az apróságot... Hilde Kraus egyetlen ka­lapskatulyával érkezett és még aznap este megjelent a VII. épületben. Rendelke­zett. jól tudta, miben kell segédkeznie. A legcélsze­rűbb szempontok szerint át- rendeztette a laboratóriumot A két nagy helyiséget négy kicsivá alakíttatta, és az ajtókra biztonsági rácsot szereltetett A labor ajtajá­ra halálfej került, és szi­gorú hangú felirat rémített el mindenki a belépéstől. Néhány hónappal később Wocheck Berlinbe utazott. A fiatal mérnök kandidá­tusi értekezést ment meg­védeni. „Az AEROPHOS- PÄT műtrágva hatása a gyomnövények terméshoza­mára” nagy feltűnést kel­tett A tanulmány csodálat­ba ejtette az anyaország és az anyavállalat szakértőit. A nemzetközi sajtó megvá­sárolta és teljes terjedelmé­ben közölte az előadást. A Farben kilogrammonként két dollár centtel emelte a műtrágya árát. Kari Heinz Wocheck meg­kapta neve elé a „dr”-t, és ahogy mondani szokták: „befutott”. Ekkor már az egész Vli­es tömb az asszimilációs kí­sérleti üzem birodalmává nőtt.» ...Az elkövetkező nehéz időkben mindössze kétszer utazott Németországba. Az első esetben, amikor bevá­lasztották a Farben Tudo­mányos Minősítési Tanácsá­ba, másodszor, amikor a Tudományos Akadémia is tagjául fogadta. Itt mind­járt kellemetlensége is akadt. Az ülésszak minden résztvevője ugyanis katonai egyenruhát viselt. Wocheck saját sérthetetlenségének tu­datában így fordult a por­táshoz: — Nem tudom jó helyen járok-e? Hiszen úgy fest ez az épület, mint valami ka­szárnya, ahol még a közle­gény is tábornoki egyenru­hát visel. A Farbenindustrie közben­járásának köszönhette, hogy nem tartóztatták le. Ahhoz viszont ragaszkodtak, hogy már másnap térjen vissza Görögországba és folytassa munkáját. A háború hírére az akkor már nagyhírű tudós lassí­totta a kísérletezést és való­ban lehetetlenné tette a fegyverként is felhasználható találmány eseti'''’»- katonai hasznosítását Az SS toporzékolt, a Ges­tapo fenyegetőzött, de a tu­dós pótolhatatlan szakértő volt Egyenruhát kényszerí­tettek rá, amit Wocheck til­takozás nélkül vett tudomá­sul és kijelentette: kész szín­játék az élet. és a színpa­don egyetlen statiszta sem határozhatja meg, hogy mi­lyen jelmezt terveztessen számára a rendező. Hilde a maga szigorú, komor és eré­lyes modorával élő falként ékelődött minden birodalmi hatalmasság és főnöke közé. Olyan anyához volt hason­latos, amelyik testével is védi gyermekét. A háború után fiatal, energikus igazgató látogatta meg a céget és közölte a tudóssal, hogy két esztendőn belül sikert kell felmutat­nia. Az eredeti téma nem változott: a ferrumdisszimi- láció kémiai módszerét kell produkálnia. Wocheck levette a szem­üvegét, hosszasan törölgette. Eközben arra gondolt, hogy már évekkel korábban meg­találta a megoldást. Ám je­lentéseiben mindig újabb nehézségekre hivatkozott Az egyszerű, könnyen gázo- sítható és permetezhető anyag recepturája Hilde és Heinz agyában eleven éle. tét élt, de mindketten tud­ták, ha kiszolgáltatják a tit­kot, háborúra inspirálják a vereségbe beletörődni nem képes tábornokokat. (Folytatjuk) ♦ Zseniálisnak tartotta ötletét Amikor először napozott a tetőn gyerekjátéknak lát­szott az egész. A Tiszamenti Vegyiművek lakótelepén a széllőzőnyílásokat úgy épí­tették, hogy abban egy em­ber ha nem is kényelmesen, de jól elfér. Míg a júliusi forró napsugár égette tes­tét, a nagy felfedezés után agyában már megfogant a merész elképzelés: ez a lyuk nemcsak a levegőnek, hanem bármi másnak, mondjuk egy értékes tárgynak, vagy pénz­nek is nagyszerű kivezető nyílása lehetne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom