Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-26 / 227. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. szeptember 26. Haditechnikánk úfdonságai t III. Lokátorirányítású gépágyú „A légvédelmi lövegek felet! eljárt az idő” — hangoztatták egyes nyugati katonai szakértők még néhány évvel ezelőtt és figyelmüket teljesen a csapatlégvédelmi rakétafegyver-rendszerek felé fordították. Az elhamarkodott. kudarcba fulladt légvédelmi rakétarendszer-fejlesztés beszüntetése után felismerték, hogy a légvédelmi lövegek — főként a kisméretű gépágyúk felett nemcsak hogy nem járt el az idő. hanem előretörésük következett be. 300® méternél távolabb és 2000 méternél magasabban, tagadhatatlan a légvédelmi irányított rakéta fegyverek fölénye a gépágyúkkal szemben Azonban az alacsonyan támadó légi célok leküzdésében. különösen akkor, ha későn észlelik a légi ellenséget, egyetlen mentség a gépágyú. A szovjet haditechnikusok fejlesztési kihagyások nélkül jutottak el a csapatlégvédelem csöves fegyverei jelentőségének felismeréséhez. Négycsövű önjáró légvédelmi gépágyús fegyverrendszerünk olyan alapvető tulajdonságokkal büszkélkedhet mint a nagy terepjáróképesség, a páncélvédettség, a magas tűzteljesítmény és a rövid tűzkiváltási idő. A nagymozgékonyságú lánctalpas. páncélozott alvázra épített forgótoronyban helyezték el a négycsövű légvédelmi gépágyút melynek tűz- gyorsasága ilymódon eléri a percenkénti 4000 lövést! Számoljunk egy kicsit! Lokátorirányításű „légi ostor” 4000 lövés nercenként azaz 67 lövés másodpercenként: ennyi lövés hagyja el a négy csövet a hangsebesség háromszorosával. Ez annyit jelent hogy egy másodperc időtartamú tűzcsapás nyomán 12 kilogrammnyi robba- nórepeszlövedék rajzik a céltárgy felé. Az önjáró lö- veg körzetéből nézve igen látványos a fényjelző lövedékek mozgása, akárcsak egy tűzijáték-rakéta sokcsillagos sziporkázása. A támadó repülőgép pilótafülkéjéből már kevésbé megnyugtató látványt adna a lövedékraj. ha a fényjelzés onnan is látszana. A lövedékek célban kifejtett hatásának a legszilárdabb felépítésű légijármű sem képes ellenállni, melyet a rombolás mellett még a tűz is hatalmába kerít Csapatlégvédelmi önjáró- lövegünk tüzének pontosságát rádiólokátoros tűzvezetőberendezés szavatolja. A nagy mérési pontosságú rádiólokátor adatai alapján, az elektronikus lőelemképző, tévedhetetlenül irányítja a négy tűzkígyót, a támadó légi ellenségre. A rádiólokátor sötétségben, ködön, vagy felhőn egyaránt áthatoló sugárcsápja már messziről kifürkészi a közeledő légi ellenséget A négycsövű légvédelmi önjárólöveg a csapatlégvédelem széles harceszközskálájával együttesen, tehát biztonságosán oltalmazza a szocialista hadseregek szárazföldi csapatait — 1. I. — Következik: Halálos „darázscsípés*! t. KINCSKERESŐ Csak most az űj ifjúsági irodalmi folyóirat megjelenése után tűnik fel az eddigi helyzet furcsasága. Volt folyóiratuk hat—tízéves gyerekeknek (Kisdobos, Dörmö- gő Dömötör), de az érdeklődő tizenéves, ha kinőtt a meséből, nem talált magának megfelelő olvasnivalót adó folyóiratót. Igaz, a tizenöt-tizenhat évesek számára a Magyar Ifjúság és az Ifjúsági Magazin irodalmi oldala biztosít valamiféle átmenetet a „felnőtt” irodalomhoz, de a tíz—tizennégy évesekről mindenki megfeledkezett. Pedig ebben a korban kristályosodik ki az érdeklődés, ekkor érik a gyermeket az első, életre szóló irodalmi hatások. A pedagógusok tudták legjobban. mennyire hiányzik egy ifjúsági folyóirat. Az általános iskola felső tagozatában már rendszeres irodalomoktatás folyik, de a tankönyv szövegein túlnövő érdeklődésű gyerekeknek nem tudtak igazi kortárs irodalmat adni. A Kincskereső születése A Szegedi Tanárképző Főiskola tantárgypedagógiai folyóirata, a Módszertani Közlemények vállalkozott a kísérletre. Valóban kísérlet volt ez. hiszen kevés hasznosítható példa állt a szerkesztők rendelkezésére. A Módszertani Közlemények gárdája nemcsak a szervezéssel, a szerkesztéssel és kiadással járó gondokat vállalta. hanem annak a kísérletnek az irányítását is, amelynek segítségével a folyóirat hatását, a vele szemben támasztott követelményeket kutatják. A kiadáshoz segítséget nyújt a Magyar írók Szövetsége, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, a Magyar Úttörők Szövetsége, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. Néhány szó a tartalomról ;,A Kincskereső című folyóirat alapvető rendeltetése az, hogy az „Olvasó népért” — mozgalom célkitűzéseinek megfelelően a 10— 14 éves fiatalok olvasás iránti érdeklődését fokozza, esztétikai ízlését fejlessze, szerkesztése közben marxista esztétikai és pedagógiai elvek vezetnek. A ma fiataljaihoz szóló, formáló erejű, esztétikai minőségeket felmutató írásokat kívánunk a Kincskeresőben megjelentetni” — írta Hegedűs András főszerkesztő a Módszertani Közleményekben. Az első néhány szám alapján összevethető a szándék a végeredménnyel. Mindenekelőtt az esztétikai igényesség tűnik fel a folyóirat olvasásakor. A mai magyar irodalom legkiválóbb alkotói írnak a Kincskeresőbe. íme a két utolsó szám alapján a nem is teljes névsor: Nagy László, Szabó Magda, Csoóri Sándor, Weöres Sándor versekkel, novellákkal szerepel. Kisebb terjedelemben, de következetesen közöl a folyóirat a klasz- szikus magyar irodalom alkotásaiból. is. A szépirodalmi részt ismeretterjesztő írások egészítik ki. Vikár László a zene. Fakan Balázs a filmkészítés. Kós Károly az építészet világába kalauzolja olvasóit A folyóirat esetenként harminckét oldalon jelenik meg s ehhez képest imponálóan gazdag anyagot ad. Igazságtalanság lenne, ha kifogásolnánk az ismeretterjesztő anyagok viszonylag kis számát, hiszen ilyen terjedelemben ennél többet lehetetlen adni. Bővítés eseg az Csehszlovák, lengyel küldöttség Az elmúlt héten két külföldi szakszervezeti küldöttséget fogadtak a Szak- szervezetek Megyei Tanácsánál. A hét elején Csehszlovákiából Bohuslav Cernokla- vek, a csehszlovák szakszervezeti sajtó vezetője Szolnokon és Jászberényben tanulmányozta a szocialista brigádmozgalom, a munka, szervezés szakszervezeti tapasztalatait. Pénteken Lengyelországból érkezett háromtagú vasutas szakszervezeti küldöttség, Anna Cwiejkowska, a lengyel vasutas szakszervezet központi vezetősége titkárának vezetésével. A len. gyei küldöttek jártak a szolnoki járműjavítóban, s meptekintették a MÁV kórházát, rendelőintézetét is. Minden magyar bélyeg érvényes A posta vezérigazgatója a magyar bélyeg fennállásának 100. évfordulója alkalmából utasításban módosította a postai levélbélyegek érvényességi idejét Megszűnik a korlátozás, hogy csak az 1964. január 1. óta kiadott postai bélyegek érvé. nyesek. Ezentúl a forint — fillér pénznem bevezetésével, 1946. augusztus 1-e óita kiadott valamennyi magyar bélyeg felhasználható postai küldemény bérmentesítésére. ívMflmS; Egy családnév írásformájáról A Magyar Tanácsköztársaság vértanújának. Latinka Sándornak a családi nevéről van szó. Lapunk hasábjain is kettős alakban közölték a nevét s a Latinka, illetőleg a Latinca név és írásforma felváltva jelentkezik. Mi az oka az írásmód „kettősségének”? Mi a helyes alak? A név származtatásával kapcsolatos vizsgálódás azt bizonyítja, hogy a helyes írásforma: Latinka. Nézzük a tényeket! Ennek a családnévnek az Ókori Latiumban élt nép megnevezéséül szolgáló la- tinus hangsor adott alapot A latinus szó sok nyelvbe került bele, s igen népes szócsoládja alakult ki. Nyelvünkben az ismertebb változatok a következők: lati», latinos, latinsáa, latinosság, latinizmus, lateiner stb. A latinus hangsor szócsaládjába vonható a latinka köznév is. A déli szláv nyelvekben ezzel a szóval nevezték meg azt a nőt, aki nem szerb, hanem dalmát vagy olasz származású és római katolikus vallást!. A szerb—horvát nyelv a -ka képzővel fejezi ki azt, hogy nőről van szó, az alapszó pedig arra utal, melyik nép tagja a megnevezett személy. Az italijanka, macedonka nevek is azt jelzik, hogy olasz és macedón származású nőt emlegetünk. Egy régi vidéki lapunk hasábjain (Egri Híradó: 1909. 71. sz.) olvastuk „A latin lány" című elbeszélést Ezt '• művet szerb 'ró alkotta, s a- elbeszélés fordítója helyese' értelmezte az eredeti szöveget. Az író ennek az elbeszélésének tragikus hősét - „S2ép latinka” jelzős szerke zettel emlegeti. Ezzel am utal, hogy dalmát szám zású. katolikus lányról var szó, és éppen ezért nem lehetett a szerb származási- férfi felesége. Az elbeszélésben gyakro- olvashatók a következő mondatok is: „Bozsó a latink'- hoz jár”. — „Ez a latinka az ő fiát babonázta meg.” Ezekben a mondatokban a latinka köznév írásformája egyértelműen: latinka, s benne a -ka képző arra utal. hogy a megnevezett személy a dalmát népközösség tagja. Ez a latinka közszó tulajdonnév! szerepet is vállalt, s mind nőnévként, mind családnévként egyre elterjedtebbé vált. Bekerült a magyar névanyagba is, s a Magyar Tanácsköztársaság vértanújának nevében is szerepet vállalt. Éppen a latinus, latin hangsor -ka képzője bizonyítja, hogy a név helyes írásformája: Latirka s nem Latinca. Még akkor sem helyes a Latinca írás- m-ha egyesek a nevet olasz, illetőleg román eredetűnek vélik. A nyelvtudomány ezt az eredeztetést nem fogadja el, t a cikkünkben vázolt származtatás mellett tör lándzsát. Or. Bakos József S ugá rvessélyhen voltam ! tén viszont elsősorban ilyen természetű anyagok számát kellene növelni. Amilyen örvendetes a Kincskereső megjelenése, olyan kár, hogy csupán kétezer példányban jelenik meg, s igen nehez hozzájutni. Üj- életve-zélv„. ságárusoknál nem kapható, elyes előfizetést is csak korlátozott számban fogadhat el a kiadó. Szolnokon a gyermekkönyvtárban olvasható, s az iskolák előfizethetnek egy-egy -példányra. Nem tudják, hogy anyagi okai vannak-e a kis példányszámnak, vagy az első számok kísérleti jellege miatt adtak ki belőle ilyen keveset, az azonban bizonyos, hogy a kezdeményezés sikeresnek bizonyult Most a példányszám emelése a legfontosabb, hogy ne csak egy szűk réteghez, de valamennyi érdeklődőhöz eljusson a folyóirat h'szen csak így töltheti be hivatását .■id'. !??:" B. A.’ Ä minap a késő esti órákban háromszögletű, halálfejes tiltó táblát láttam a szolnoki Mátyás király út — pontosabban az útnak titulált gödör- és kőhalmaz — két végén. — Végre — mondtam magamban, az illetékesek végre belátták, hogy ezen a terepszakaszon sötétedés után a közlekedés, mert könnyen nyakát törheti a jobb sorsra érdemes halandó. A táblához közelebb jutva azonban elolvashattam a feliratukat is: „Sugárveszély!” Egyet fordult velem a világ! Nem elég az embernek, hogy kései hazatérésének bizonyos otthoni következményeivel is számolnia kell, ráadásul még sugárveszélyes területre is téved. De hogy lehet ebben a békés, por és latyaktengerben sugár veszély? Sehogy sem fért a fejembe. Talán az út helyén és környékén levő hulladéközön valamelyike a rádióaktív? Vagy talán a szomszéd nénike szemtelen kandúrmacskája ellopott egy darabot a magyar automügyi főhivataltól? Nagynehezen mintha valamiféle világosság gyűlt volna szürke állományom periférikus részein. Egyszerű ravaszságra gondoltam, mégpedig az utat megcsinálni nem akaró alszerv tribli- jére. Megpróbáltam követni zer- geugrásos logikájukat Imigyen: ha egy út sugárveszélyes, ki akar azon járni? Na- mármost: ha senki sem jár azon az úton, akkor minek megcsinálni? Kézenfekvő, nem? De félóra sem múlott, visz- szavontam sanda spekulációmat: kiderült, hogy az új házakhoz vivő vízvezetékcsöveket röntgenezték. így vigyáznak tehát a viz- vezetékcsövek egészségére. Sajnos, a rákos betegségben szenvedő útnak nem akadnak ilyen gondos orvosai. — ti— Á Kalevalától a IV. Henrikig A tv őszi-téli színházi közvetítései Számos sikeres színházi produkció szerepel a televízió őszi-téli műsorán. A Körszínház előadásában Kazimir Károly adaptációjában és rendezésében bemutatják a Kalevalát. Szegedről közvetítik Madách Imre „Má_ ria királynő” című drámáját, amelyet Gyárfás Miklós dolgozott át A Vígszínház tavalyi évadjának egyik legnagyobb sikerét Luigi Pirandello IV. Henrik című színművét is műsorára tűzte a televízió. A címszerepet Latinovits Zoltán alakítja. Novemberben ugyancsak a .Vígszínházát „kapcsolják”, ahonnan képfelvételről Csehov: Ványa bácsija kel életre. A Nemzeti Színházból Örkény István: Sötét galamb című színműve kerül képernyőre. A tv színházi közvetítéseinek tervében a romantika nagymesterének, Victor Hugónak a neve is szerepel. A Királyasszony lovagját Veszprémből lát. hatjuk. Racine „Berenice” című tragédiájának győri előadását a 2-es kísérleti adás is átveszi. Ez itt azért is különleges csemegének ígérkezik, mert a díszleteket a Franciaországban élő világhírű festőművész, Victor Vasarely tervezte. A Színház- és Filmművészeti Főiskola Bródy Sándor „A medikus” című színművével „képviselteti” magát a képernyőn. A gyulai Várszínház pre; mierjét, Moretto „Donna Diana”-ját ugyancsak a télen tekinthetik meg a nézők. A Katona József Színházból Raffai Sarolta „Az utolsó tét” című drámáját sugározza a televízió. A kicsinyek számára a „Rab ember fiai” színpadi változatának bemutatását tervezik, a Bartók gyermek színház művészeinek közreműködésével. Hangtár, pávaköri ^ találkozó, filmmúzeum Több éves szünet után ismét lesz Szolnokon filmmúzeum. A Ságvári Endre megyei Művelődési Központ szervezésében október hónapban nyílik meg a zártkörű, művész-mozi jelleggel működő filmklub. Egyelőre csak felnőttek részére, de később ifjúsági tagozat is kapcsolódik hozzá. A szolnoki mintára a megye más városaiban is létesülnek filmklubok. Készülnek a megyei Pávakörök találkozójának tervei. Az utóbbi időben örvendetesen szaporodó népdal-körök sikereiből kiindulva a KOT A megyei szervezete meghirdeti a találkozót. Egyelőre még nem született döntés, hogy Karcag vagy Mezőtúr lesz-e a színhelye. $ Hamarosan elkészül a megyeszékhelyen létesítendő hangtár, amelvben olyan magnófelvételek kapnak helyet. amelyeken a családi és társadalmi ünnepekre felhasználható zenei snvaeok szerepelnek. Ezeket a magnófelvételeket éppúgy kölcsönözni lehet majd, mint jelenleg a rövidfilmeket és az egyéb szemléltető eszközöket. A hangtár előreláthatóan január elseién nvílik meg. Megszületett a döntés: a mezőgazdasági könyvhónap ünnepi megnyitója Szolnok megyében .lesz. Az or- 1 szágos esemény nyitányára J *— 1972 február = tervezik a mezőgazdasági szocialista brigádok vetélkedőjének y szolnoki döntőjét !£ <
