Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-25 / 226. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. szeptember 25. Haditechnikánk újdonságai: II. Á rakétatüzérség Ezüst Nyila" ff Harcjárművek gördülnek ki az erdőből a tisztásra. Gyor­san halad előre az élen egy kétéltű páncélozott szállító- jármű. Szorosan a nyomá­ban a lánctalpas rakétahor­dozó, indítóállványén az „Ezüst Nyil”-lal. A bemérő­csoport megadja az alap­irányt. erre állítják be az indítóállványt. Mellette se­rénykedik a személyzet, elő­készítik a rakétát és az áll­ványt az indításhoz. Felold­ják a rögzítést, becsavarják a gyújtószerkezetet. A kidol­gozók megadják a szükséges oldalirányt és az állvány emelkedési szögét. A fel­emelt indítósínen a rakéta ferdén felfelé néz. alatta a harcjárműben helyezkedik el az állványparancsnok és a járművezető, a többiek fede­zékbe vonulnak. Az „Ezüst Nyíl” indításra készen. Hosszú út vezet a korsze­rű rakétafegyverek és ezek között a tüzérségi rakéták megjelenéséig A tudomány és a technika különféle te­rületein végzett évszázados munka nyomán jutottunk el a kezdetleges rakétáktól nap­jaink nagyerejű harceszkö­zéig. A néhány kilométertől 40 —50 km-ig terjedő hatótá­volságú tüzérségi rakéták ha­tásukkal a korábbi évtizedek nagyűrmértékű ágyúit is túl­szárnyalják. A nagy lőtávol- ságú lövegekhez. mint a va­súti ágyúkhoz képest, jelen­tősen rövidebb idő alatt te­hetők tűzkésszé. Mozgékony­ságuk azonos a közepes tá­bori tüzérségével, sőt a von­Az „Ezüst Nyíl” — rakétatüzérségünk nagyhatású fegy­vere tatott lövegekét meg is ha­ladja. A harcászati rendeltetésű tüzérségi rakéták a röppá- lyán már nem irányíthatók. A fedélzeti irányító rendszer hiánya azonban egyszerűsí­ti a kezelést. A Könnyebbség mellett persze bonyolultabb feladatot jelent a rakéta cél- batalálásának biztosítása. Szemben a tüzérségi löve- gekkel. a harcászati rakéták­nál nincs mód a hatástüzet megelőző belövésre, a célzás ilyen módon való helyesbí­tésére sem. Emiatt a cél ko­ordinátáit nagy pontossággal kell bemérni. A harcászati rakétát szi­lárd hajtóanyagú rakéta mo­torja a hangsebesség több szőrösére gyorsítja fel, majd ennek működése befejezése­kor ballisztikus pályán foly­tatja mozgását. A tüzérségi rakéták hagyományos-, atom- és vegyi töltetű harcifejjel egyaránt szerelhetők. Külö­nösen a nagyhatású atomtöl­tet ad telkintélyt a rakétatü­zérség fesgyverrendszerének. ...Hatalmas dörej töri meg a csendet, hosszú tűz sugár lövell ki a rakéta hajtómű­véből. Mint a húrtól elpatta­nó nyíl süvítve hagyja el a rakéta az indítóállványt. Az „Ezüst Nyíl” száguld kitűzött célja felé. Néhány másod­perc múlva a becsapódási pont és környéke a robbanó­fej hatásának maradó nyo­mait viseli magán; A célt megsemmisítették. — li — Következik: Lokátorirá­nyítású gépágyú ,/Ember és tenger" Mivel München nem fekszik a tenger partján, az olimpiai vitorlásversenyeket az észak-németországi Kiel kikötővárosban tartják meg. Münchenhez hasonlóan, Kiel is gazdag kulturális programot kínál. A legfőbb látványosság kétségtelenül az „Ember és tenger” nagy nemzetközi kiállítás lesz, amely 1972 május 10-től szeptember 24-ig tart nyitva. A világ minden tájáról múzeumok és gyűjtemények, vitorlásklubok, hajógyárak, hajójavító műhelyek, kutató- intézetek és iparvállalatok neveztek be. A kiállítás áttekintést ad a partok alakulásáról, a je­ges korszakok és árvize': befolyásáról, a halászat, ten­geri forgalom, a hajó- és ki­kötőépítés fejlődéséről. Kid­ben jövőre természetesen meg kell ismerkedni a vi­torlás-sporttal is, történeté­vel vagy technikájával — mindenkinek egyéni érdek­lődése szerint. Anélkül, hogy az ember­nek magának merülnie kel­lene. végül a német tenge­részeti kutatóintézet mo­dern tengeri akváriumában az összes óceánok élő ten­geri állatait is megcsodál­hatják a látogatók. A Lengyel kereskedelmi flotta Lengyelország kereskedel­mi flottája ma 266 — ösz- szesen 2 milHó 762 BRT-ás — hajóból áll. A második világháború előtt a lengyel kereskedelmi flottának mind­össze 39 — összesen 120 000 BRT-ás — hajója volt. Csu­pán ez év első hét hónapjá­ban 4 új hajóval gyarapo­dott a flotta és nyeresége a tavalyi év azonos időszaká­hoz képest 48 százalékkal emelkedett. Diszkvalifikáltak 5000 versenyzőt Ilyen esetet még nem je­gyeztek fel a sportkrónikák! Egyetlen versenyen diszkva­lifikáltak 5000 versenyzőt! A „sportolók” ez alkalom­mal postagalambok voltak, amelyeknek az Aachen (NSZK)—Lengyelország út­vonalat kellett megtenniük. A lengyel madarak egy ré­szét, a krakkói és wroclawi tenyésztők galambjait a vas­utasok tévedésből már az Odera menti Frankfurtban kieresztették. A szabályzat értelmében ezek a galambok kiestek a versenyből. Kőkorszaki emberek Manuel Elisade, a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó Fülöp-szigeti elnöki bizott­ság vezetője és a bizott­ság főantropológusa dr. Ro­bert Fox hivatalos jelentést terjesztettek elő a Fülöp-szi- getek déli részén elterülő járhatatlan őserdőkben újon­nan felfedezett Taszadaj Ma- nube törzsről, melynek tag­jai még a kőkorszakban é1- nek. A Fülöp-szigeti tudósok júniusban két ízben léptek érintkezésbe a civilizációtól teljesen elszigetelt törzs mintegy 100 tagjával. A Ta­szadaj Manube törzsről szó­ló jelentés elmondja, hogy ezek az emberek „nem isme­rik a rizst, a búzát, a sót, a cukrot vagy cserépégetést. .. ..Sohasem jutottak el a tengerig ...és talán az egye- düliek a világon, akik nem ismerik a dohányt”. „A megfigyelés a Tasza­daj törzs képességéről, hogy fenntartsa magát mezőgazda­ság, fém-technológia, állan­dó lakhely nélkül és az esős trópusi erdők körülményei között, a primitív ember ta­nulmányozásának leglebilin- cselőbb fejezete lehet” — vélik a Fülöp-szigeti tudósok. Dr. Fox és Manuel Elisade szerint a törzs legalább 400—500 éve, de lehet, hogy 2000 éve elszigetelt az em­berektől. A törzs tagjai egészséges külsejűek, de soványak. Dr. Fox írja, hogy az egyik ta­szadaj nagyon megijedt, amikor cukorral kínálta meg — azt hitte, méreg. A fel­keresett emberek egyébként hamar megbarátkoztak és késznek mutatkoztak újabb kapcsolat felvételére a civi­lizációval. Kő és bambusz eszközök­kel felszerelve bolyonganak a törzs tagjai az őserdőkben, növényi táplálékot keresve és csapdákat állítva fel az állatoknak. 4 ú> 0 0 0 Unokaöcsém jó eszű, sokat olvasó gye­rek. Kitűnőre sikerült az érettségije, ép­pen ezért meglepő, hogy hallani sem akar a továbbtanulásról. Életcéljának a sportot tartja. Az alábbiakban igyekszem híven leírni az okoskodását, amellyel visszauta­sítja az egyetemi tanulmányok mellett fel­hozott családi érveket Röviden: arról van szó, mármint a fiú szerint, hogy a sportot kivéve, az érvé­nyesülés terén általában baj van a szink­ronnal. pontosabban: a teljesítmény és a méltánylás közötti egyeidejűséggel. Íme. néhány kézenfekvő példa a sok közül: Galileit máglyára küldték volna ellen­felei, ha nem vonja vissza tanát a Föld mozgásáról. Kolumbust nagy felfedezése után még börtönbe is zárták, az új világ­részt másról nevezték el. s a nagy olasz tengerész, már csak sírjában kapta meg az utókor elismerését. Mit ért már vele?... A varrógép feltalálója nyomorban halt meg; Katona Józsefnek misem jutott a Bánk bán későbbi diadalából. Semmel­weist. az anyák megmentőjét, bécsi orvos­kollégái kigúnyolták. Csokonai Vitéz Mi­hály hajdani nélkülözéseit, korai halálát nem tudja meg nem történtté tenni a ké­sői hozsannázás ... Gauguint, a francia fes­tőt életében nem méltányolták kellőkép­pen; Szinnyei Merse Pál életének főmű­vét, a Majálist fanyalogva fogadta a kora­beli kritika, s a késői sikerek már csak egy megkeseredett művésziéleknek jutot­tak ... De nem is kell ennyire visszamenni a múltba példákért. Gondoljunk csak ar­ra. napjainkban is meddig és mennyit kell harcolni nemegy feltalálónak a meg nem értéssel; s ha nincs benne elég szí­vósság és akaraterő, bizony elbukhat a méltatlan küzdelemben. Ezzel szemben... A 9.9 másodperces százméteres futók nevét máról holnapra szárnyára kapja a világhír. Itt nincs me­se!... Amikor Jesse Owens a harmincas években 813 centimétert ugrott távolba, a telefon, a távíró és a rádió még abban az órában a világ minden részébe eljuttatta az amerikai néger atléta csodálatos világ­rekordjának hírét. Vagy a nyugatnémet Rahn, amikor 1954-ben, a berni Wankdorf- stadionban a harmadik gólt rúgta a ma­gyar csapát hálójába, nem abban a pil­lanatban élvezte már a labdarúgó-világ­bajnokság diadalának dicsőségét? Kellett ezeknek az elismerésre csak egy napot is várni?... Valerij Brumelről és Balázs Jo­lánról már most életükben, sőt fiatalsá­gukban minden kisgyerek tudja, hogy ők fénykorukban sokáig a világ legjobb ma­gasugrói voltak. Mert a mérőszalag és a stopperóra döntése ellen nincs apelláta .... Abebe Bikila, a maratoni futás kétszeres olimpiai bajnoka még haza sem ért Rómá­ból. illetve Tokióból Addisz-Abebába. és már megkapta az etióp császártól testőr­tiszti előléptetését... Ugyanakkor lehet, hogy egy tudós lombikjában világraszóló új felfedezés vegyüléke fortyog; egy író íróasztalán évszázadokra világító új. nagy mű van születőben, de nevüket esetleg csak haláluk után veszi majd szárnyra a világhír .. Hát nem jobb akkor a skót Law-nak. a futballistának, akit már élete virágjában kitüntetett a királynője? ... Nem vagyok jó vitanartner unoka­öcsém fejtegetését így azzal a kéréssel adom közre, hogy vitatkozzanak vele mások. Ha tudnak.iJ Heves Ferenc A Szovjetunió áttér a szintetikus kaucsukra A most folyó ötéves terv­ben a Szovjetunió gyorsított ütemben tér át a természe­tes kaucsukról a szintetikus kaucsukra. Az SZKP XXIV. kongresszusa irányelvei ér­telmében a műkaucsuk- gyártás 1975-ig 70 százalék­kal emelkedik. Az elkövetke­ző öt évben létesülő új üze­mek termelési technológiája lehetővé teszi majd, hogy a természetes kaucsukhoz ha­sonló tulajdonságokkal ren- rendelkező szintetikus kau- csukot gyártsanak. A legna­gyobb új üzemek Sztyerli- tamakban (Baskír ASZSZK). Nyizsnyekamszkban (Tatár Autonom Szocialista Köztár­saság) és Jaroszlavlban lé­tesülnek. Az új üzemek kapcsolódnak majd a már meglevő gumigyárakhoz és petrokémiai üzemekhez. A nyizsnyekamszki üzem lesz a Szovjetunió legnagyobb szintetikus kaucsukot gyártó üzeme. Togliatti városa mel­lett épül fel, ahol a legna­gyobb szovjet autógyár talál­ható. Zágrábban fölemelik a lakbért Teljesen bizonyos, hogy Zágrábban 25 százalékkal fölemelik a lakbért. A terv­be vett rendelet azokat fog­ja érinteni, akik 1964. de­cember elseje előtt épült há­zakban laknak, tehát a la­kásállománynak mintegy 90 százalékára fog vonatkozni. A lakbéremelést a város azzal indokolja, hogy elen­gedhetetlenül szükség van rá az építkezés ütemének meg­gyorsítása végett. A rende­let mégis különbséget tesz a kis és nagy keresetű lakosok között, az előbbiek javára. Aszerint, hogy a főbérlő családtagonkénti havi kere­sete mennyivel alacsonyabb 600 dinárnál, 20—50 száza­lékos támogatásban részesí­ti őket. Azoknak, akiknek családtagonkénti havi bevé­tele mindössze 300 dinár, 50 százalékos szubvenciót ad á város, ide értve a munka- viszonyban levő albérlőket is. Azok a főbérlők, akik kiad­ják lakásuk egy részét vagy egy-két szobájukat, nem szá­míthatnak támogatásra. Hibakeresés —■ műfüllel” A gépjárművek jelenlegi bonyolultsági fokán az egyes szerkezeti részek megbízható működésének ellenőrzése, il­letve a hibaforrások megke­resése alkalmas műszerek nélkül nem lehetséges. He­lyesebben: a nagy tapaszta­lattal rendelkező szakembe­rek számára sok mindent el­árulnak a gépjárművek üzem közbeni zörejei, s az egyszerű „meghallgatás” után máris mondják a diagnózist, de a hiba megállapításának ez a módja nem lehet csak kevesek kiváltsága. Az akusztikai hibakereső műszer — amilyen a képen is lát­ható — jól áttekinthető ská­lára vetíti ki a hangoknak, zörejeknek azon jellemzőit, amelyek rejtett, vagy tényle­ges hibákra utalnak. Az akusztikai hibakeresők egy bizonyos , ^.bonyolultsági fo­kon túl csak más műszerek méréseivel kiegészítve adnak megbízható diagnózist. Vi­szonylag egyszerű hangelvál­tozások kimutatására (sze­lep-, hajtókar-, csapágyhibák stb. esetén) azonban igen al­kalmasak, kezelésük egysze­rű, a velük való mérés gyors és megbízható. Hordozható (telepes) és hálózathoz csat­lakoztatható kivitelben egy­aránt készülnek. Az NSZK a világ második legnagyobb számítógéppiaca 1970. elején a világon ösz- szesen 150 ezer különböző nagyságú számítógép műkö­dött, ebből 80 ezer az Egye­sült Államokban és több mint 30 ezer a nyugat­európai országokban. A Deutsche Diebold társaság statisztikája szerint az Egye­sült Államok után a Német Szövetségi Köztársaság a vi­lág második legnagyobb szá­mítógéppiaca. Nvugat-Né- metországban 6000 helyen összesen 8300 elektronikus számítógép található. Teljes értéküket 10 milliárd nyugat­német márkára becsülik. (Egy számítógép vételára át­lagosan 1,2 millió márka.) E statisztikában nem szerepel­nek azok a kisebb elektro­mos modellek, melyek átla­gos vételára 200 ezer márka körül mozog. A Nyugat- Németországban felszerelt ilven kisebb rendszerek érté­két 1.2 milliárd márkára bej csülik. "

Next

/
Oldalképek
Tartalom