Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-25 / 226. szám

A MEGYEI PÁRT Bl ZOTTSÁG ÉS A ME GYEI TANÁC S LAPJA ^ XXII. évf. 226. s*., 1971. szept. 25., szombat Ara: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI EGYESUOETEK! A kollektiv szerződésekről ^ Üj rendelet a telek- |w tulajdonra — A sütőipar m • 1 a r r r a x.ej leszteseer I • • Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács pénteken ülést tar­tott Dr. Ajtai Miklós, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese beszámolt a Szovjetunióban járt tudományos-műszaki küldöttség útjáról. A tár­gyalásokon megvizsgálták a KGST keretében folyó ma­gyar—szovjet tudományos és műszaki együttműködésnek azokat az időszerű felada­tait amelyek a szocialista integráció komplex prog­ramjából adódnak. Vályj Péter, a Miniszter- tanács elnökhelyettese a Kassán szeptember 20—21. én tett látogatásáról számolt be. ahol megbeszéléseket folytatott a magyar—cseh­szlovák gazdasági együtt­működés egyes kérdéseiről. A kormány mindkét beszá­molót elfogadta. A külügyminiszter jelen­tést tett Maurice Schumann francia külügyminiszter hi­vatalos magyarországi láto­gatásáról. A magyar—fran­cia kapcsolatok fejlesztését szolgáló tárgyalásokat a kor­mány hasznosnak ítélte, s a jelentést tudomásul vette. A külügyminiszter dr. Ru­dolf Kirschläger osztrák külügyminiszterrel szeptem­ber 12-én folytatott, nem hivatalos megbeszéléseiről is jelentést tett, amelyet a kormány elfogadott. A külkereskedelmi minisz­ter tájékoztató jelentést ter­jesztett elő a Jugoszláviá. ban folytatott tárgyalásairól. A kormány a jelentést tu­domásul vette. Magyar—libanoni tárgya.ás Szeptember 15-tői 20-ig libanoni küldöttség tartóz­kodott Magyarországon -dr. Saeb Jaroudy nemzetgazda­sági és idegenforgalmi mi­niszter vezetésével. A bel­kereskedelmi miniszter a de­legációval folytatott tanács­kozásokról jelentést tett, amelyet a Minisztertanács elfogadott. A kohó- és gépipari mi­niszter beszámolt lengyelor­szági tárgyalásairól, amelye­ket egyebek között az elekt­ronikai ipar és a járműgyár­tás területén kialakított ma-. gyar—lengyel együttműkö­dés fejlesztéséről folytatott. A kormány a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. A kormány 1968-ban ha­tározatot hozott a közúti járműgyártás központ; fej­lesztési programjáról. A ko­hó- és gépipari miniszter e határozat értelmében kőte­lező évi jelentését terjesz­tette a Minisztertanács elé a közúti járműgyártás fej­lesztésének helyzetéről. 21 ezer autóbusz öt ér alatt A Jelentés megállapítja, hogy a fejlesztési program első szakasza általában ked­vező eredményekkel zárult. A harmadik ötéves tervidő­szakban az ipar több mint 21 000 autóbuszt és közel 18 000 tehergépkocsit állított eMk A járműgyártás terüle­tén megvalósított beruházá­sok lényegében létrehozták az előirányzott termelő ka­pacitásokat és lehetővé tet­ték a termelési előirányza­tok teljesítését. A jelentés foglalkozik a közúti jármű- gyártás fejlesztésének az idén elkezdődött második szakaszával, részletesen ele­mezve a gyártó vállalatok feladatait és a program vég­rehajtása érdekében szüksé­ges intézkedéseket A kor. mány a jelentést tudomásul vette, s utasította a kohó- és gépipari minisztert, hogy intézkedjék a fejlesztések szorosabb összehangolására és irányítására. Jelentés a kolleklív­szerződéseki ől A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára közös jelentést terjesztett elő az 1971—1975. évekre kötött^ kollektív szerződésekről. A jelentés megállapítja, hogy az új kollektív, szerződések á kiadott irányelveknek, megfelelően készültek el. Kidolgozásuk egybekap­csolódott a vállalatok ötéves terveinek véglegesítésével, előkészítésükben a dolgozók tevékenyén részt vettek. Az új kollektív szerződésekben a korábbinál nagyobb teret kaptak a munkaerőgazdál­kodással. a jövedelem- és szociálpolitikával kapcsola­tos vállalati tennivalók, to­vábbá a törzsgárdatagok kedvezményeinek és a dol­gozó nők helyzetének javí­tását szolgáló intézkedések. Hiányosság viszont, hogy a kollektív szerződésekben nem tükröződnek eléggé azok a feladatok, amelyek elősegíthetik a vállalatok belső tartalékainak feltárá­sát. A Minisztertanács a je­lentést elfogadta, egyben ha­tározatot hozott arra, hogy a munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint a válla­latokat irányító gazdasági miniszterek és megyei taná­csok a szakszervezetekkel együtt hívják fel a kollek- tíz szerződésekben előfor­duló hibákra a figyelmet, megfelelő ellenőrzéssel és útmutatással nyújtsanak se­gítséget a hiányosságok meg­szüntetéséhez. A lakás és udüiőigények kielégítéséért Az építésügyi és város- fejlesztési miniszternek az igazságügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel közösen tett előtejesztése alapján a kormány a telektulajdon kérdéseit — a telekspekulá­cióval szembeni hatékonyabb fellépés érdekében — új rendelettel szabályozta. A rendelet kizárja annak le­hetőségét. hogy az egy lakóu és egy üdülőtelekkel már rendelkező személv. illetve család — az öröklakás ese­tét. kivéve — további telek birtokába kerüljön. Ugyan­akkor lehetővé válik, hogy a család közösségéből kike­rülő nagykorú személy la­kásszükségletének kielégíté­se céljából egy lakótelek tulajdonát megszerezze. A jogszabály — többek között — megfelelő rendelkezése­ket tartalmaz az egyeseknél már korábban felhalmozott telektulajdon megszüntetése érdekében. A megengedett mértéket meghaladó telke­ket a tulajdonosok kötelesek 1972. december 31-ig elide­geníteni. Amennyiben ezt a kötelezettségüket nem telje­sítik, a helyi tanács végre­hajtó bizottsága a telkek tanácsi értékesítését ren­deli el. Szintén az építésügyi és városfejlesztési miniszternek az igazságügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel közös előterjesztése alapján a kor­mány rendeletet hozott a lakás- és üdülőtulajdon egyes kérdéseiről. A rendelet cél­ja, hogy elősegítse az állam­polgárok lakás- és üdülőigé­nyének kielégítését, ugyan­akkor a lakásokkal és üdü­lőkkel folytatott nyerészke­dési törekvéseknek gátat vessen. A jövőben egy család tu­lajdonában egy lakásnál és egy üdülőnél több nem le­het. Amennyiben több van, azt 1973. december 31-ig ér­tékesíteni kell, illetve másra át kell ruházni. Ha ez ad­dig nem történik meg, a he­lyi tanács kötelező értékesí­tést rendel el. Az állampol­gárok a telek-, illetőleg la­kástulajdonukat kötelesek a helyi tanács végrehajtó bi­zottságának bejelenteni. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszternek a nyári betakarí­tási munkák végrehajtásáról, a terményfelvásórlás helyze­téről, valamint az őszi me­zőgazdasági munkákra és felvásárlásra történt felké­szülésről szóló jelentését. A mezőgazdasági termelés fel­tételei az idén a tavalyinál kedvezőbbek voltak. Vala­mennyi kalászos gabonából az előző éveknél jobb, a ter­vet meghaladó termésátla­gokat sikerült elérni. Az or­szág jövő évi kenyérszükség­letét saját termésű gaboná­ból elégítjük ki. Kedvező a többi nyári betakarítású nö­vény termésátlaga is. A gabonafelvásárlás szer­vezetten folyt le. A válla­latok szeptember 12-ig 2240 ezer tonna kenyérgabonát és mintegy 210 ezer tonna ta­karmánygabonát vásárolt“’’: fel. A zöldség-, gyümölcs- és burgonyaellátás — kisebb választéki hiányoktól elte­kintve — az első félévben megfelelő volt. júliusban kedvezően alakult, augusz­tusban azonban már eseten­ként áruhiány és egyes zöld­ségféléknél emelkedő árak jellemezték a piacot. Az el­ső nyolc hónap fogyasztói Srszintje 6,7 százalékkal meg­haladta az előző év hasonló időszakának árszínvonalát. O»«r'efográs a betakarításban Az őszi munkákat csak úgy lehet időben elvégezni, ha a termelőszövetkezeti ta­gok és azok család­tagjai, valamint az ál­lami gazdaságok dolgo­zói mellett — az előző évekhez hasonlóan — a ta­nulóifjúság, továbbá a mező- gazdasági munkákban — szabadságuk terhére — részt venni kívánó ipari dolgozók is minél nagyobb számban bekapcsolódnak a mun­kákba. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, vala­mint az igazságügyminiszter közös előterjesztése alapján a kormány határozatot ho­zott a földügyi szakigazga­tási tervékenység továbbfej­lesztéséről. A határozat ér­telmében a földügyi szak- igazgatási tevékenység 1972. január 1-ével tanácsi hatás­körbe kerül. Az irtgatlannyilváhtartás- sal, a földminősítéssel, a földtulajdonnal, a földhasz­nálattal, a földméréssel és a térképéseettel kapcsolatos feladatokat a jövőben a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ágazati irányítása és felügyelete mellett a me­gyei tanácsok önálló szak- igazgatási intézményeként működő földhivatalai látják el. Az új Ingatlannyilvántar­tás a tervek szerint 1980 vé- géij fokozatosan kerül be­vezetésre. Javult a minőség A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést terjesztett elő a sütő­ipar fejlesztésére 1968-ban hozott kormányhatározat Végrehajtásáról. A jelentés megállapítja, hogv a hatá­rozatban előírt feladatok Zömét megvalósították, a sü­tőipari termékekből meny- nyiségileg és minőségileg ja­vult az ellátás. A sütőipar jelenlegi kapacitása azonban nem elegendő a lakosság za­vartalan ellátásához, mivel időközben kénytelenek vol­tak leállítani több korsze­rűtlen, elavult üzemet, az új üzemek létesítése pedig elhúzódott. A kormány a jelentést tu­domásul vette, s kötelezte az illetékes tárcák vezetőit: gondoskodjanak a szabályo­zók olyan módosításáról, hogy azok biztosítsák a sü­tőipari vállalatok működésé­nek kedvezőbb feltételeit. A határozat megszabja a sütő­ipar folyamatos fejlesztésé­nek feladatait, kötelezve a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztert, hogy a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnökével együtt te­gyék meg a szükséges intéz­kedéseket a sütőipari mun­kások munka- és életkörül­ményeinek javítására. A közlekedés- és posta­ügyi miniszter jelentést tett a Minisztertanácsnak a Ki- jev közelében lezuhant ma­gyar repülőgép katasztrófá­járól. A szerencsétlenség kö­rülményeinek és okainak vizsgálata folyik, és amin* a vizsgálat befejeződik, ann’k megállapításairól tájékoztot- ják a közvéleményt. A kor­mány a miniszter bejelenté­sét tudomásul vette és rész­vétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. A kormány ezut ' - ügyeket tárgyalt. Üxemi t udé»Hóink jelentik Kiállításra készül a Hűtőgépgyár Az idén a jászberényi Hű­tőgépgyár termékei bejárták a fél világot. Jó ez a gyárt­mányok szempontjából is, hiszen több ország szeme többet lát. Az idén Lagosz, Algír egy- egy nagyvárosában, valamint Amszterdamban, Zágrábban, Torontóban, Poznanban, Kölnben, Lipcsében, Buka­restben és Plovdivban látták vendégül a Hűtőgépgyár ki­állítóit. Főleg hűtőszekrényt és hűtőbútort, valamint auto- szifonokat. radiátorokat és söröshordókat mutatott be külföldön a nagyvállalat. Jelenleg a BNV területén a belkereskedelem kiállítá­sán radiátorokat mutat be a gyár. A 17-es pavilonban pe­dig javában dolgoznak a ren­dezők, itt kezdődik szeptem­ber 28-án a gyár super­market kiállítása. A gyár szakemberei a kül­földi kiállítások és tanul­mányutak során tapasztalták, hogy a kereskedelemben és vendéglátóiparban a vásár­lók korszerű kiszolgálásának egyik feltétele a megfelelő hűtőpult, hűtőgép. Erre épül a jászárokszállási gyáregy­ség munkája. Itt gyártják majd a Tyler licenc alapján az elárusító pultokat, hűtő- berendezéseket, pénztárgépe­ket és kereskedelmi hűtőgé­peket. Ezek a berendezések mind azt szolgálják, hogy a mostaninál jobban használ­ják ki az élelmiszerek el­adótereit. Sxaksxervexeti tanácsülés a lisxa Cipőgyárban Csütörtökön délután 1972. december 31-ig szóló mun­kaprogramját tárgyalta meg a Tisza Cipőgyár szakszer­vezeti tanácsa. A tanácsülé­sen sok szó esett a dolgozók életkörülményeinek javítá­sáról, s néhány szociálpoliti­kai feladatról is. A tanácskozáson élénk vita kerekedett néhány, az üzem és az emberek szem­pontjából egyaránt fontos ügyben. Közös gondokat em­lítettek a felszólalók. Többen hangsúlyozták, hogy az új gépek, berendezések üzembe­helyezésével csökken a ne­héz fizikai munka és termé­szetszerűleg növekedik a termelékenység is. Az új gé­pek azonban sok vitát, prob­lémát is szülnek. Nincs elég hozzáértő szakember, s ezért a beszerelésük, munkába ál­lításuk várat magára. Az is megtörténik, hogy új, drágán vásárolt gép éppen hozzéér- tés hiányában raktárban áll. Szó volt a törzsgárda tag­ságról is. Érdekes hozzászólás hang­zott el a tanácsülésen a mű­vezetők helyzetéről. Azt mondták, nincs ideiük és le­hetőségük az emberekkel foglalkozni. Munkanapjuk nagy részében ugyanis a fo­lyamatos termelés biztosítá­sa veszi el minden idejüket. HiREK-TUDÓSiTÁSOK Tanácskoztak a népművelők Kétnapos tanácskozás zá­rult tegnap a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ­ban. A megye főhivatású népművelői vitatták meg a jövő év közművelődési fel­adatait. Az első napon ki­emelt hangsúllyal foglalkoz­tak a mezőgazdasági dolgo­zók körében végzendő kul­turális tevékenységgel. A je­lenlegi helyzetről Horváth Attila, a művelődési köz­pont előadója adott átfogó képet majd bejelentette, hogy a megye két tsz-szövet- sége úgy döntött, hogy az 1971/72-es művelődési évben megrendezi a mezőgazdasá­gi szocialista brigádok ve­télkedőjét. A tanácskozás második napján dr. Majoros Károly, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője válaszolt azokra a kül- és belpolitikai kérdésekre, amelyeket a nép­művelők tettek fel írásban. Czakó Jánosné, a megyei ta­nács népművelési csoportjá­nak vezetője pedig a Ki mit tud? megyei teendőivel is­mertette meg a tartó'' • résztvevőit. Nemzetközi összefogás Négy ország — a Szovjet­unió, NDK, Bulgária és Ma­gyarország vízügyi szakem­bereinek a közreműködésé­vel hntszáz hektáros kísér­leti és bemutató esőztető ön- tözőteleD tanulmánvtervének »lVés7''téséhez kezdtek hozzá Debrecenben az agrártudo­mányi eevetemen. A nésv ország leejobb ter­vezőiből álakult és Debre­cenben dolgozó munkacso­port a? esőztető öntözés gé­pesítésére, a munkaerő- Igénvesség csökkentésére ke­resi a legiobb megoldásokat. A tervek elkészítésénél fel­használják a különböző orz szágok legjobb tapasztala­tait is. Hat megye ifjú ejtőernyőseinek versenye A fegyveres erők napja al­kalmából Békéscsabán a re­pülőtéren háromnapos ifjú­sági ejtőernvős járórverseny kezdődött pénteken. A ve­télkedőre Békés, Bács, Fejér, Szolnok. Szabolcs és Borsod megyéből érkeztek fiatalok, az ünneöélyes megnvitó után ezer méter magasból célba- ugrással kezdődött a járőr- ^versenv programja. A „Vi­harsarok kupa” ejtőernvős verseny résztvevői az elkö­vetkező napokban különbö­ző feladatokat oldanak meg. Falu épül a puszta közepén Több mint kétezer állan­dó lakója van már hazánk legnagyobb határú községé­nek, a Hortobágvnak. Az építkezés folyamatos. Köz­vetlenül a csárda szomszéd­ságában száznál több csalá­di ház került tető alá. A Hortobágyi Állami Gazdaság jelentős támogatást nvújt a törzsgárdatagoknak az új otthonok felépítéséhez. A hortobágyi községi tanács a távlati fejlesztési program­ból azokat a feladatokat vet­te első helvre, amelvek köz­vetlenül érintik a lakcs-á- got. Iskola nyílt a Horto­bágyon. kollégiummal, s a közelmúltban posta, gyógy­szertár, vendéglő és szolgál­tató ház készült el. Egy het­venöt férőhelyes óvoda és az új orvosi lakás éoítéséhez most kezdtek hozzá. ABC áruháza is lesz a Hortobásy- nak. s még ebben az eszten­dőben benzinkutat adnak át rendeltetésének a csárdát'f pár száz méterre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom