Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-19 / 221. szám

1971. szeptember 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Piaci szemle Kunszentmártonban — Sokan bírálják manap­ság, s tegyük hozzá: okkal és joggal nálunk a piacot. Mondják, hogy a Szentes — Lakitelek — Tiszaföldvár helységekkel jelölt körzetben ez a piac a legdrágább. S több év óta, sajnos ez igaz. •— Így summázta jellemzé­sét Kunszentmárton piacá­ról Gulyás Imre tanácselnök. A jobb helyzetismeret céljá­ból említjük, hogy Szentes tudvalévőén város, mégis alacsonyabbak a piaci árak ott, mint a Tiszazug járási székhelyén. Csütörtökön van nagypiac Kunszentmártonban, de a vasárnapi felhozatal is ha­sonló a csütörtökihez. (A hét leggyérebb, harmadik piaci napja kedd.) Valójában az­által „rangosabb” a csütör­töki, mert a vásártéren ak­kor sertéspiac is van. A Kunszentmártonban pi­acra hozott zöldséget, tejet és tejterméket javarészt a helybeli és cserebökényi ma­gáneladók, illetve, mezőgaz­dasági üzemek, valamint a kiskereskedők árusítják. A gyümölcs elsősorban Cserke- szőlőről és szelevény—hale­szi termelőktől érkezik. Az öcsödiek — és más ős­termelők — baromfi-felho­zatala két év óta rohamosan csökken, ezáltal gyérül a választék, s a fő baj,- hogy nőttön-nő az ár. Nem egy példa volt rá az idén, hogy egy pár élő csirkéért 100 forintot kértek. — A barom­fi-kínálat csökkenését csak július végétől, augusztus ele­jétől ellensúlyozza a helybe­li állami gazdaság, amely az az élő csirke kilóját rend­szeresen 26 forintért adja. Korábban pecsenye kacsát Is hozott, az idén ezzel saj­nos „adósa” a nagyközség lakóinak. Amit még a környék me­zőgazdasági üzemeiről el kell mondanunk: ezen a nyáron zöldséget többet hoz­tak a kunszentmártoni pi­acra, mint a magáneladók; gyümölcsből viszont az utób­biak és a kiskereskedők árusítottak többet, mint e nagyüzemek. Csütörtökön a zöldpaprika kilóját 6—8 forintért adták- vették. (A Zalka Máté Tsz vezetői erre azt mondják: ha volna kivel leszedetni, bőven hoznának zöldpaprikát, jóval olcsóbban is piacra.) Ami a szőlőt illeti, kilónként 10—12 forintért kelt, a fejes­káposztát 4, a — nagyon ke­vés — vöröshagymát 5, a paradicsomot 2,50-ért adták csütörtökön, a tojás darab­jáért pedig 1,60-at fizettek a vevők. Mint a tanács vezetői mondták: joggal várnának a kunszentmártoni lakosok a mezőgazdasági üzemektől ál­talában több felhozatalt ba­romfiból és zöldségből is. Tény, hogy a nagyközség ellátásában a Búzakalász Tsz a legnagyobb szerepet tölti be, holott jóval kisebb te­rületen gazdálkodik, mint a nagyközség más mezőgazda- sági üzemei. Gyűrődés nélküli ágynemű A Pamuttextilművek szé­kesfehérvári gyárában pa­mutból és poliészterből szőtt ágynemű anyag készül. Mo­sáskor az anyag nedvszívó képessége .mosás után gyű­rődést feloldó tulajdonsága egyaránt jó. A gyűrődés­mentes ágyneműt vasalni nem kell. Az újfajta anya­got különböző pasztelszínek- ben és változatos, divatos mintázattal gyártják. A var­rodában eddig 5 000 ágyne­mű garnitúra készült. 140 ezer garnitúra alkatrész a Zsiguliba Eddig 140 ezer garnitúra alkatrész készült el a Zsigulikhoz a Bakony Művekben. Mint ismeretes, a veszprémi gyár négyféle alkatrészt: ablaktörlőt, gyújtáselosztót, kürtöt és kormányzáras-gyújtáskapcsolót készít a szovjet gépkocsik­hoz. A Togliattiban működő autógyár kérésére — a gépek jobb kihasználásával — ,1971. év végére az eddigi 10—15 ezer helyett, havi 25 ezer garnitúrát fognak előállítani. Képünkön: Dömötör Lajosnc és Gerendái Jánosné csoma­golja a kész autókürtöket. (MTI fotó — Jászai Csaba felv. — KS) A Budapesti Kádár KTSZ a szüretre készül, ez az ország legnagyobb hordókészítő üzeme, 25 féle hordót és dézsát készít évente, mintegy egymillió liter befogadóké­pességgel. A képen: Akai János fiatal kádár munkában. (MTI fotó: Jászai Csaba felvétele — KS) Korán jött a hűvös idő, késik a fűtés Megyénkbeü gyerekek a nyertesek között Tegnap kaptuk a hírt Bu­dapestről: értékelték az or­szágos jubileumi hulladék- gyűjtő versenyt, amelyet a MÉH Tröszt és az Országos Üttörő Szövetség hirde­tett meg 1971. első félévére. A II. kategóriában 4. helye­zett lett a cibakházi Vörös­hadsereg úti általános isko­la és 5000 forint pénzjutal­mat nyert. A diákok 31485 Ft értékű hulladékot gyűj­töttek, egy tanuló átlagban 74,31 Ft értéket. A IV. kate­góriába a Szolnoki Eresztő­halmi iskola ért el. 4. helye­zést, 1000 forintot kap majd jutalmul. Ebben a taninté­zetben a gyerekek 2262 forint értékű hulladékot, szemé­lyenként 209,13 Ft értéket adtak át a MÉH-nek. Az is­kolák a jutalmakat szeptem­ber 27. és 30. között kapják meg Szolnokon. A forró nyár után hirte­len „téliesre” fordult az idő és fáznak az emberek. Fáz­nak az utcán, a lakásokban és a hivatalokban. Fáznak és tudják, hogy a hideg lég­tömegek újabb hullámai nyomulnak be Közép-Euró- pába — így hazánkba is —; olvasnak arról, hogy éjsza­kánként már gyenge talaj­menti fagyok voltak. Ezért érdeklődnek mind többen: vajon mikor kezdik majd el a központi fűtésű lakások és hivatalok fűtését. Az érdeklődők kérésére felhívtuk a szolnoki Ingat­lankezelő Vállalatot és meg­tudtuk: a fűtési idény hiva­talosan október 15-én kezdő­dik. Az Ingatlankezelő Vál­lalat azonban igyekszik iga­zodni a megváltozott időjá­ráshoz és úgy döntött: ha a hőmérő higanyszála négy-öt napig 12 C° alatt marad, el­kezdik a fűtést. Ha viszont annál melegebb lesz, akkor ragaszkodnak az október 15-i kezdéshez. Figyelemre méltó kezde­ményezés, örvendetes rugal­masság. Kár, hogy kivitele­zését tekintve elég nehézkes. Olyannyira, hogy mire el­döntik, valóban fűteni fog­nak ki tudja hány szolnoki lakos fázik meg alaposan. Mennyivel másként reagált az időjárásra a MÁV. Csü­törtökön az első igazán hű­vös napon már fűtötték a vonatokat. Hintaszék-export tíz országba Több évtized után, újra divatba jött nagyapáink ked­venc bútordarabja, a hinta­szék. Olyan nagy irántuk a kereslet, hogy ma már öt háziipari szövetkezet készíti a külfödi megrendelőknek. A bőrrel bevont, vesszőfo- natos ülőalkalmatosság több fajtáját készítik, a hagyo­mányos formájútól a gördít hető, állítható támlájú kér ti napozó székig. A rene szánszát élő bútordarabé ma már tíz országba expor tálja az ÁRTEX. Legutóbl a frankfurti nemzetközi vá sáron több mint egymillii márka értékű hintaszék é más fonott áru értékesítésé re kötöttek szerződéseket. BODROGI SÁNDOR: Randevú a Kopasz Oroszlánban 4. A szemlélődő eltávozott, hátul a sötétben mondott va­lakinek valamit, egy férfi lé­pett közelebb és baráti, de parancsoláshoz szokott han­gon szólalt meg. — Neve, álomáshelye, be­osztása? — Rudolf Schirmbaum a fegyveres SS különleges óre jelentkezem. Életkora? — Betöltött húsz év. —- Frontbeosztásai? — Csak koncentrációs tá­bor-őrség! — Agyonlövések száma? — Őrszolgálat közben, szö­kési kísérletért... huszonket­tő. Felszámoláskor... — Nem kérdeztem! A ki­hallgatást befejeztem! Ott balra talál ruhákat, igazol­ványokat. Válasszon! Vi­gyázzon, a ruhák egy része véres. Keressen magának va­lamilyen igazolványt, olyant, amelynek személyleírása magára illik. Átvesz tőlem száz Schillinge! Nem sok, de egyelőre nincs több. Es kap egy londoni fél buszjegyet. Őrizze meg. A zseblámpa gyér fénye gieUelt Műdül! öcbirmbaum nagy nehezen kiválasztott egy pantallót, egy zakót, két Inget és egy nyakkendőt. A másik halomból kalapot, a harmadikból cipőt, A háti­zsáknyi igazolványból is egyet. Amikor jelezte, hogy elkészült, újra középre szó­lították. Rekedt női hangot hallott. — Diktálja az adatait! Ne­ve? — Wladislaw Minkicz. — Kora? — Tizenkilenc év. — Foglalkozása? — Kereskedő. — Illetősége? — Posen. — Tanulja meg, Posen, most átmenetileg Posnan és Lengyelországhoz tartozik. Illetősége tehát? — Posnan, Lengyelország. — Miért nem tér haza? — A családomat keresem — mondta Rudolf bizonyta­lan hangon. — Lakása? — Posnan, Friedhof Stras­se 17. — Űgv mondia: Aleja Je- ruzolimskája 17. És Bécs- ben? —• Ha lenne valami laká­som nem a pályaudvaron bukkan rám Odessza. — Tény! Jegyezze meg. bé­csi lakcíme egy időre Frau­engasse 13. második emelet 2. Itt egy beutaló. Schirmbaum átvette a pa­pírokat. Amikor meglátta, hogy az iraton a Nemzetkö­zi Menekültügyi Szervezet bélyegzője látszik, összerez­zent. — És ezt elfogadják? — kérdezte csodálkozva. A gauleiter hangja csú-. fondáros volt. — Miért? — kérdezte — Talán azt hiszi, hogy a grichenaui SS parancsnokság bélyegzőjét szívesebben ven­nék?! Azután a férfi hangja ko­molyra váltott. — Elmegy, beköltözik ab­bé a lakásba. Nem marad ott hosszú ideig, legfeljebb egy-két hét az egész. Min­den esetre naponta tizenhét és tizenkilenc óra között tartózkodjék otthon. Kerül­je a nőket. Ne mosakodjék idegenek előtt. És vegye át tőlem ezt a fél jegyet. Keskenv, hosszú papírsze- letet nyúitott Schirmbaum felé Rudolf a kezébe vette és ránézett. A zseblámpa fé­nyében iól látta, hogy ezt a legyet gumi bélyegzővel ké­szítették. A jegv száma: 2040. A gaideifer időt hagvott a szemlélődésre, de most már felemelte a hangját, — További parancsokat at­tól a személytől kapja, aki majd ott felkeresi magát. A jelszó: „Odesszából érkez­tem”, erre maga azt vála­szolja: „Az én nevem Wla­dislaw”. A férfi ekkor így folytatja majd: „Szeretek emeletes buszon utazni”. Er­re maga: „Nekem jegyem is van hozzá”. Ekkor az idegen férfi ugyanilyen buszjegyet vesz elő, de annak 2041-es lesz a száma. Ezzel igazolták magukat és Ön tudomásul veszi, hogy ennek az ide­gennek engedelmeskednie kell. Most pedig... eltávoz­hat. Kint talál egy pisztolyt. Fogságba nem eshet. A pisz­toly mellett ott egy vázlat, annak alapján gyorsan haza­talál. Igazoltatástól nem kell tartania. Ez amerikai öve­zet. Leléphet, Schirmbaum á hagyomá­nyos köszönésre lendítette a kezét, majd az ajtó felé indult. Ekkor valaki gyen­géd határozottsággal oldal­ra húzta. Gyalulatlan desz­kalapon kicsiny, 6,35-ös pisz­toly, és mellette hat tár fe­küdt. A fegyver közelében fehér papírlapot vett észre, s ekkor a háttérből újra az iménti női hang hallatszott — Gondoskodnunk kell arról, hogy bármikor azono­síthassuk. A parpírlap mel­lett lévő festékpárna se­gítségével helyezzen el egy ujjlenyomatot a név rovata mellé. Amikor a festékpárnát be­csukta, láthatóvá vált egy útvonal-vázlat és mellette a száz schillinges bankjegy. A pénzt eltette, alaposan megnézte a vázlatot, az út- yonalat jól az emlékezetébe véste; majd apró szeletekre tépdeste a papírt. — Bravó — mondta vala­ki a másik helyiség végéből — látom, kezd megjönni a nyugalma. Amikor az üzlet­ből kilép, térjen vissza a pincébe és jobbra a második házban jöjjön feL Erre a helyre pedig még közvetlen életveszély esetén sem térhet vissza. Rudolf Schirmbaum csen­desen öszecsattintotta boká­ját, felemelt kézzel köszönt, majd eltávozot! Amikor az utcára ért, sietni kezdett. Fejét leszegve igyekezett új lakása felé. Körül sem nézett. Talán ezért, később hiába is kereste ezt a titokzatos há­zat. többé nem sikerült meg­találnia. A kiutaláson szereplő cí­met könnyen fellelte. Kelle­mesen csalódott; barátságo­san, sőt testvériesen fogad­ták. Az ablak melletti ágy rég üres volt. Egy férfi lé­pett hozzá, elkérte a beuta­lóját; kenyeret, vajat, szalá­mit, egy szelet Hershey’ cso­koládét és három Chester­field cigarettát adott neki. Mindenki elfogadta őt, csak egvik társa méregette gyanakodva. — Tudod testvér — mond­ta a kétkedőnek — tulaidon- kénnen posnani vaevok, de fiatal korom óta Magvaror- száeon búikáltam. !en<?v°iíil már alig tudok. Pest m»Hői hurcoltak el és itt Neuste rJt- ban egy paras7tí*a-7<tnc*5cyKqn helyeztek el. TeheneVof fet­tem és tudod hogy van. ha naponta csak egv-Vét deci tejet is ihat az ember, íté­letnapig is kibírta. ÍFolytatjuk)'

Next

/
Oldalképek
Tartalom