Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-19 / 221. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. szeptember 19. Csáki István s Gondolatok a tudományos és műszaki forradalomról E forradalom hatásai Régi szavalt, új használatban Ahhoz kétség nem férhet, hogy ez a folyamat az egyes országok tudományos, mű­szaki életében, a műszaki, technikai haladásban, a ter­melés, a forgalmazás, a jö­vedelem, az életkörülmény alakulásában egyre széle­sebben fejti ki hatását. A legérzékenyebben és leg­gyorsabban a szocialista or­szágok — különösen pedig a KGST-be tömörült tagálla­mok — gazdaságai reagálnak a tudományos és műszaki forradalomra. Ezért is voltak képesek ezek az országok leküzdeni az ipari fejlettség területén az évszázados el­maradottságot, a második világháború óriási kártéte­lét és vívtak ki maguknak megfelelő tekintélyt, terem­tettek szilárd pozíciót a gaz­dasági világverseny terüle­tén. A KGST-be tömörült szo­cialista országok különösen a következő lépésekkel te­remtenek a fejlődésben új lehetőségeket, tárják széles­re az utat a tudományos és műszaki forradalom előtt: 1. A legutóbbi tíz eszten­dőben szinte valamennyi tagország megvizsgálta gaz­dasági élete irányításának egész rendszerét és igazítot­ta azt az új követelmények­hez Ez a vizsgálat és át­alakítás nem egyformán ment végbe az egyes szo­cialista országokban. Tör­téntek a vizsgálat és az új gazdasági irányítás beveze­tése területén hibás lépések is, ami például a csehszlo­vák gazdaságban 1967 végé­re már nagy erővel jelent­kezett Az egyes országok gazdasági irányítási rend­szerében fenntartott különb­ségek ellenére valamennyi­nek központi gondolata és vezérelve volt, hogy elhá­rítsa az akadályokat a szo­cializmus gazdasági törvé­nyei elől; lehetőséget te­remtsen azok érvényesülé­séhez; erősödjenek meg a szocialista árutermelési vi­szonyok; jussanak megfelelő ranghoz és szerephez a szo­cialista értékformák; váljon még teljesebbé az anyagi javak felosztásában, a sze­mélyi jövedelmekben a szo­cialista elosztás elve. Mind­ez egyben az előző időszak úgynevezett hiánygazdálko­dásáról a szocialista áruter­melő gazdaságra való átvál­tást, fokozatos átállást is megalapozta. A gazdaságirányításnak bevezetett új rendszere fel­lendülést, pezsgést, dinami­kus fejlődést eredményezett az egyes szocialista országok gazdasági életében, amihez a mi népgazdaságunk leg­utóbbi három esztendős fej­lődése kellő bizonyíték. A szocialista országok belss gazdasági irányítási rendszere — és azok foko­zatos továbbfejlesztése — biztosíték ahhoz, hogy a tu­dományos és műszaki forra­dalom nem ütközik az egyes országok gazdaságán belül leküzdhetetlen akadályokba, ellenkezőleg, hatása mind jobban érvényesül. 2. A szocialista országok­ban állandó napirendi téma a tudományokkal való fog­lalkozás. A pártvezetés szintjén kidolgozásra kerül­tek a tudománypolitikai irányelvek, az állami vezet tésben a tudomány fejlesz­tésének és hatásának ered­ményei, hasznosításának át­fogó programja. A legtöbb KGST-ország foglalkozik az oktatás rendszerének komp­lex fejlesztésével. A szocia­lista országok tudományos élete gyorsan fejlődik. En­nek is köszönhető, hogy a termelés új ágazatai — vegy­ipar, számítástechnikai ipar, műszálgyártás, stb. — gyor­san törnek előre. 3. Mindezeken túl a szo­cialista világgazdaságnak to­vábbi fejlődésében, a tudo­mányos és műszaki forra­dalom lehetőségeinek ki­használásában meghatározó szerepe van a KGST kere­tében alakuló, formálódó gazdasági együttműködésnek, a bontakozó integrációs fo­lyamatnak, amiben a 25. ülésszak a „Komplex Prog­ram” kidolgozásával szinte új fejlődési szakaszt nyitott meg azáltal, hogy 15—20 esztendőre előre felvázolta a fejlődés és együttműkö­dés távlatait. A szocialista tagországok politikai és szaksajtójában a komplex program elfoga­dását a szocialista országok együttműködése ,.új fejeze­tének”, „új szakaszának” nevezik. Valóban, a komplex program új helyzetet te­remt, mert a résztvevő tag­országok egyetértése, egyez­tetett érdeke, akarata és tö­rekvése van abban megfo­galmazva. Hiszünk abban, hogy a komplex program végrehajtása tovább segíti az egyes országok gazdasá­gát, erősíti az együttműkö­dést, szélesíti az integrációs folyamatot és ezzel mégin- kább szabad utat teremt a szocialista országok gazda­ságában a tudományos és műszaki forradalomnak. (Folytatjuk) Befejeződtek as óvodai f elvé etek Országos adatok Országszerte lebonyolítot­ták az óvodai felvételeket. Amint a Művelődésügyi Mi­nisztériumban az MTI mun­katársának elmondották, a fővárosban és vidéken a je­lentkezők száma sokhelyütt ezúttal is lényegesen meg­haladta a felvehetőkét. Emiatt az igényjogosultak közül — nem végleges ada­tok szerint — 30—40 ezer kisgyereket nem tudtak fo­gadni az intézmények, s még ígt is tovább növeke­dett a zsúfoltság az óvodák nagyrészében. Az ország több mint 3500 tanácsi és üzemi óvodájába mintegy 90—95 ezer „újonc” vonult be a napokban. Kö­zülük 80 ezren az iskolába lépettek helyét foglalták el. Előzetes számítások alap­ján az óvodákban 240 ezer apróságról gondoskodnak, olyan családok gyermekei­ről, ahol mindkét szülő dolgozik és nincs olyan fel­nőtt családtag, aki a gyer­meket otthon elláthatná. A mostani összlétszám megkö­zelíti az óvodáskorú népes­ség 60 százalékát. A legifjabb óvodások a következő napokban, hetek­ben a gyermek-közösségek­ben kialakult szokásokkal, élet- és munkarenddel is­merkednek, természetesen játékos formában. Az 1971— T2-es óvodai évadban — a művelődésügyi miniszter utasítása értelmében — megkezdik az óvodák szá­mára készült új nevelési program bevezetését, amely korcsoportonként és óvoda- típusonként fokozatosan lép életbe. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a használatból kike­rült tárgyakkal együtt a ne­vük is elavul. De gyakori az is, hogy a régi tárgyak újra használatba vételével a nevük is újra elevenedik. Egy olyan újra elevenedő szót mutatunk most be, amellyel kapcsolatban he­lyesírási problémák is adód­nak. Újabban bútorgyáraink is gyártják azt az asztal ma­gasságú, végig fiókos szek­rényt, amit nagyapáink fő­leg fehérneműk tartására használtak. Népünk is meg­szerette, s a komát hang­sorral nevezte meg ezt a bútordarabot. Ez a hangsor és írásforma ma már való­ban elavult. A köznyelvber és a szaknyelvekben nem is vállal szerepet. Az új, modern és művé­szien formált bútorok be­mutatóin igen gyakran en­nek a végig fiókos szek­rénynek neveként a kommod szó szerepel. A szó írásfor­máját nem tarthatjuk he­lyesnek, a helyes alak: ko­mód. A szó írásformájának ala­kulásáról is képet kapha­tunk a hangsor fejlődéstör­ténetéből. Az idegen eredetű komód szó a kényelmes, al­kalmas, illő, kedvező jelen­tésárnyalatokat hordozó la­tin commodus szóra vezet­hető vissza. Ez a hangsor adott alapot a kény&mes- kedő, lakályos jelentésválto­zatokat megnevező francia commode melléknévnek. En­nek főnévesedett alakja szolgált a szóban forgó fió­kos szekrény megnevezésé­re is. A német nyelvbe Kommode alakiban került, s ebből rövidült a kommod, kommód hangsor. Régi írásainkban s még Csokonai verseiben is a commod, commód forma ol­vasható, és ez a változat még igen közel áll az ere­deti idegen hangsorhoz. A népnyelvi komát hang­alakhoz hasonló hangszer­kezetű melléknév még ma sem avult el teljesen, s mi­nősítik vele a kényelmes, a lusta embereket, viselkedés- formákat, ténykedéseket. A komótizái igealakkal már ritkábban találkozhatunk. A tétlenkedik, henyél, kifnér- ten, kényelmeskedve dolgozik jelentéstartalmakat megne­vező komótizái ige közmon­dásainkban is szerepet vál­lalat. A legismertebb válto­zat: Komótizái, mint a mé­száros kutyája a napon. Ar­ra az emberre mondják, aki lustálkodik, akinek nincs kedve a rendszeres mun­kához. A szóban forgó szócsalád­nak van még egy tagja. Ez valóban igen ritkán kap sze­repet. Legutóbb egy össze­jövetelen hallottuk a kom- moditás szót, s nagyon rosz- szalló értékben élt vele a felszólaló abban a mondatá­ban, amelyben egyesek ké­nyelmességét, kényelem sze- retetét pellengérezte ki. Dr. Bakos József „Kultúraárusító” KERESZTREJTVÉNY Dalos9 táncos katonák A szovjet hadsereg műveszegyüttese Szolnokon Több községben való sike­res bemutatkozás után pén­tek este Szolnokon, a Ságvá- ri Endre Művelődési Köz­pont nagytermében lépett fel a szovjet hadsereg ha­zánkban állomásozó alaku­latainak művészegyüttese. Az érces hangzású férfi­kórust, hagyományos orosz népi hangszerekre épülő ze­nekart, virtuóz táncosokat, kitűnő orgánumú szólóéne­keseket, eleven humorú pa- ródistákat egyesítő művé­szeti csoport kellemes estét szerzett a közönségnek. Műsoruk rendkívül sokol­dalú. Az általában speciali­zált magyar együttesekkel ellentétben a szovjet kato­nák művészeti csoportja az orosz és nemzetközi folklór­tól a tánczenei slágerekig minden műfajt felvesz re­pertoárjába. Az együttes tagjai kellő képzettséggel rendelkeznek ahhoz, hogy könnyedén tolmácsolják a különböző karakterű ének­és táncszámokat. Igazán ott­hon azonban kétségkívül az orosz népdalkórusok és nép­tánc feldolgozások előadásá­ban vannak. Ezek a csupa- líra, ballada! hangvételű, bonyolult szólamú dalok gyönyörűen szólalnak meg a Vlagyimir Szucsjov ve­zette kórus előadásában. A fergeteges iramú táncok pe­dig egyenesen az előadók akrobatikus ügyességéről tesznek bizonyságot. Nagy erénye az együttes­nek és egyben közönségsike­rének legfőbb biztosítéka a jóízű humor. Ez különösen a magyarul előadott dalok és az összekötőszöveg ked­ves kiejtésbeli torzításaiban érvényesült. A dalos, táncos szovjet katonák vendégszereplése derűs színekkel gazdagította a szolnoki kulturális prog­ramot. Kunszentmártoni, főtér, park, a sarkon a művelő­dési ház hirdetőtáblája. Szí­nes falragasszal borított mind a három oldala: „Egész évben biztonság..." No per­sze a biztosítás. Elhiszem; de... A hirdetőtábla tulajdonos művelődési ház munkáját már korántsem mondhatjuk ilyen biztonságosnak. Nem­csak a kunszentmártoniét persze, hiszen kisebb-na- gyobb eltérésekkel hasonló helyzetben vannak a járási, községi művelődési házaink. A kunszentmártoni talán abban kivétel, hogy ez év­ben renoválták, sokat javult a régi épület képe. Sajnos az objektum, a szépítés el­lenére is, korszerűtlen, mesz- szi elmarad funkciója be­töltésétől. Tetőzi mindezt a működ­tetéshez szükséges anyagiak hiánya. Az évi költségveté? félmillió, ehhez 120 ezer fo­rint az állami támogatás. A különböztet a művelődési intézménynek „ki kell gaz­dálkodnia”. Ez a kimondott, vagy ki sem mondott igény nagyon súlyos következményekkel jár. Maradjunk a kunszent­mártoni példánál. Az álla­mi támogatás a főhivatású népművelők, kisegítő sze­mélyzet illetményét sem fe­dezi, — így, ha az alkalma­zottak nem akarnak fizetés nélkül maradni. „ki kell gazdálkodniuk” a pénzt. Hogyan? Súlyosabb gond ez annál, amilyennek lát­szik. Tételezzük fel, hogy sikerül kellő bevételre szert tenniük. De milyen áron? Kul túrházaink lassan a szellemi handlé otthonaivá válnak. Ezt eredményezi az az egyre inkább ható szük­ségszerűség, hogy a kultúra ezeken a helveken már üz­leti vállalkozás. A kínálat és kereslet ösz- szefüggése a legfőbb meg­határozó, — hiszen a mű­velődési házak vezetői kény­telenek a könnyebb ellenál­lást választani A kulturális kereslet vi­szont egyes rétegeknél saj­nálatosan egybeesik a hak- nizók siserehada bóvli-áru­kínálatával. Félreértés ne essék, nem a könnyed szórakozás ellen szólunk, hanem a színvonal­talan, önbutító időtöltés le­hetőségeit kifogásoljuk. Tesszük ezt azért, mert ennek számottevő a társa­dalmi vetülete is. Hogyan beszélhetünk eze­ken a helyeken egészséges ízlésformálásról, amikor kénytelenek vagyunk eltűr­ni az ellentétes irányba mu­tató hatásokat. Mi lenne a kiút? Az ál­lami pénzügyi szervek nem tudnának többet fordítani a szóban forgó kulturális cé­lokra? Nem mindenhol mentek el a lehetőségek felső határáig, — de inkább az az általá­nos, hogy a szükség meg­álljt parancsol a költségve­tésnek. Hogyan lehetne enyhíteni a sűrűn adódó színvonal­rontáson? Ügy tűnik, — legalábbis ha a dolog pénzügyi oldalát vizsgáljuk — egyes-egyedül csak a sokat emlegetett, és csak néhol megvalósult tár­sadalmi összefogás, a közös fenntartás segítene a bajo­kon. Mit mutat a kunszent­mártoni helyzet? A tanácsi járási hivatalon kívül egyet­len más gazdasági szerv sem nyújt anyagi segítséget a művelődési központnak. Az összefüggés — tartal­mi oldalról nézve — vilá­gos. A művelődési intéz­mény. mondják, nem tud megfelelőt, nyújtani, mert házak? nincs anyagi lehetősége, a gazdasági szervek azzal ér­velnek, hogy minek, mire adjuk a pénzünket, mit ka­punk érte? A tartalmatlanság talaján fokozódik a közöny, az ér­dektelenség. Kétségessé vált már az is — közvetve szintén anyagi okok miatt —, hogy a szín­házak (békéscsabai Jókai Színház, szolnoki Szigligeti Színház) ez évben is tájelő­adásokat tartanak majd a nagyközségben. A tavalyi színházi szezon­ban — a gazdasági szervek konkrét anyagi segítségével, — még elkelt 250 bérlet, de az idén csak valamivel több száznál. A termelőszövetkezetek le­csökkentették a bérletvásár­lást, sőt a Zalka Tsz egyet­len darabot sem vásárolt, a cserkeszöllői sem. Ennyire rosszak lettek volna a tavalyi színházi elő­adások Kunszentmártonban? Néhányat láttunk közülük, tisztes, átlagos tájelőadások voltak. Máshol kell tehát az okokat keresni. A bérletezés csődjéből jó- néhány következtetést levon­hatunk: Milyen kulturális rendezvényre mennek majd be az emberek a művelő­dési házba, ha színházi elő­adásra sem, és mit tud ilyen körülmények között egyáltalán hasznosat adni a művelődési ház a nagyköz­ség lakóinak? A minden fenntartás nél­küli. a tömegigényeknek maradéktalanul engedő meg­oldás az esetek többségében az álkultúrához vezet. Nem valószínű, hogy ezek a gondok kizárólag a mi megyénkben jelentkeznek, így érdemes lenne megvizs­gálni, hogy mit eredményez a „ki kell gazdálkodni” jel­szó, a kulturális szolgálta­tások helyenkénti elüzletie- sedése. Tiszai Lajos VÍZSZINTES: 1. Humoros idé­zet Greguss Ágosttól (az első sor). 9. Tartó mindenféle holmi számára (retikül). 11. Frázis. 14. Piciny fiúgyermeke. 17. Nyelvtani kifejezés. 18. ADZ. 19. Magaslati üdülőhely Svájcban. 22. Az USA egyik egyeteme. 23. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom amerikai szemta­núja, a „Tíz nap, amely meg­rengette a világot” szerzője. 26. Éneklő, énekes. 28. Szorosan melléje. 29. Ama betűi, kever­ve. 30. Azonos római számok. 31. Félbeszakad! 33. Gyér. 35. Római 600. 36. ...áll az idő. 38. Fertőző betegség kórokozója. 40. ... Paz (bolíviai város). 42. Iratot sorszámmal eUát és ^ be­jegyez. 44. hzeglet. 45. Képző. 46. Üzenet fele! 48. Mezőgazda- sági művelet. 50. .. .akár a szarka. 54. Hosszú ideig. 55. Női név. 56 Királyság Közép- Azsiában. 58. Olimpia! csúcs­szervünk. 59. Meglévő. 61. Ritka női név 63. .. .Sándor (Bölöni Györgyné írói álneve volt). 65. A víz színén úszó jelzőtestek. 66. Névelő. FÜGGŐLEGES: 2. Átvág, át­metsz. 3. Különböző hangje­gyek. 4. Görög mitológiai alak. több titán anyja (földrészt ne­veztek el róla) 5. OA. 6. Arzén vegyiele. 7. ZZI. 8. .. .és Jozafát (középkori legenda, magyarul a Kazíncz-r-kódexben maradt fenn ) 10. A Greguss-idézet má­sodik része. 12 Shakesneare- király. 13 Bacchusnak. a bor és a vidámság istenének pap­nője. 14. A Greguss-idézet be­fejező sora. 15. Részemre át­nyújt. 16. A végén csattan. 20. OOH. 21. A vérkeringés köz­ponti szerve (névelővel). 24. Olasz (ferrarai) festő (1479— 1542.). 25. Eme tárgyat szintén. 27. Greguss-idézet harmadik sora. 32. Szocialista termelőszö­vetkezeti forma a Szovjetunió­ban. 34. Gépkocsival járó. 37. Cyrus. .. (neves amerikai köz­életi személyiség). 39. RUS. 41. „A” tulajdonukat képező. 43. Számolásban hibázik. 45. Sem­mit sem nézve. 47. Az állat­gondozó feladataihoz tartozik. 49. Tisztességtelen, jogtalan jö­vedelem. 51. Mulatságos szerepe­ket alakító színésznő. 52. Ze­ne rövidítése (tremolo). 53. El­raktároz. 57. A magasból le­érkezik. 60. Körlet része (!). 62. Magyar családnév. 64. Idő­számításunk előtt. 65. A szo­bába. Beküldendő: a vízszintes 1.« függőleges 10.. 27. és 14. számú sorok megfejtése, szeptember 23-ig. Múltheti rejtvényünk helyes mevfeitése: Ha markod már tele, S markolni még akarsz vele, Elejti azt is markod. Mit mór szorosan tartott. — Köny­vet nyert: Adóm Balázs. Jász­apáti (A könyvet postán küld­jük el.) SZOLVllK MEGVET NÉPLAP REJTVÉNYSZFL VÉNYÉ, 1971. szeptember 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom