Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-19 / 221. szám
19Tt. szeptember 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Magasabb szintet a vezetői munkában I. Á vezetés a társadalmi fejlődés rendkívül fontos funkciója, a társadalmunk előtt álló célkitűzések megvalósításának nélkülözhetetlen feltétele. Vezetés, irányítás nélkül, a központi akarat érvényesítése nélkül semmiféle olyan tevékeny- i' ség nem képzelhető el, amelyben az emberek ki- sebb-nagyobb közössége vesz részt. A legegyszerűbb feladat megoldása is — ami az egész társadalom bonyolult tevékenységének egy része — csak akkor lehet eredményes, ha az a résztennivaló az egésszel összhangban van, s az annak megvalósításáért dolgozók az egységes célért közös akarattal tevékenykednek. Mindezt csak a vezetésen keresztül lehet elérni, biztosítani. A vezetés tehát nem öncélú tevékenység, hanem arra irányul, hogy adott területen, az adott szerv, kollektíva, gazdaság, intézmény vagy szervezet, az egész társadalom, az egész népgazdaság elé tűzött célok elérését szolgálja. Nem véletlen, hogy pártunk IX. és X. kongresszusa is a vezetés elé állított követelményeket nagyon pontosan megfogalmazta és a vezetés javításával, színvonalának emelésével a társadalom egészének fejlesztését kívánja előbbre vinni. Pontos útmutatás A szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való végzése érdekében — amikor a szocialista demokrácia kiteljesedését kell egész társadalmunk területén biztosítani — ezt az igényt érvényesíteni kell. A vezetők önállóságának erősítésével, felelősségük növelésével, intézkedésekkel, a dolgozók akaratának, véleményének figyelembe vételével kell szolgálni a dolgozók érdekeit úgy, hogy azok egybeessenek egész társadalmunk fejlődési igényeivel. A Központi Bizottság és a kormány 1970. április 16-i együttes határozata — melyet a X. kongresszus megerősített — az állami élet korszerűsítésére irányul. Arra, hogy az állami szervek — elsősorban a tanácsok — mnukájukat a dolgozók igényeihez, érdekeihez igazodva megfelelőbben végezzék. E célkitűzések megvalósítását szolgálják az azóta megjelent jogszabályok, elsősorban a tanácstörvény, annak végrehajtási utasítása, amely megszabja a testületek tevékenységét, az apparátus tennivalóit és újszerűén, nagyon konkrétan a tisztségviselők helyét, szerepét, tennivalóit A határozatok és jogszabályok természetesen nem lehetnek olyanok, hogy társadalmunk állami vezetői részére minden elvárást részletesen előírjanak. Már csak azért sem, mert a vezetés alapelemei minden vezetőre egyaránt érvényesek ugyan, de vannak' követelmények, melyek egy adott terület speciális követelményeit hivatottak biztosítani. Mit nevezhetünk ilyen speciális követelménynek? A tanácsi vezetőket például a tanácstörvény általában azonos elbírálás alá veszi, ez alapjaiban helyes is, de van bizonyos fokú eltérés a választott tisztségviselők és a kinevezett szakigazgatási szervek vezetőinek munkája között. A szakigazgatási szervek vezetői egyes ágazatok speciális feladataival foglalkoznak, illetve biztosítják igazgatási területükön az ágazati politika érvényesítését, a lakosság kiszolgálását. A választott tisztségviselőknek ugyanakkor minden ágazat problémájával foglalkozniuk kell úgy, hogy azok a helyi sajátosságoknak megfelelően jussanak érvényre, az őket megválasztó testület, a tanács és annak különböző bizottságai döntéseinek megfelelően. Áz érdekek összehangolása Minden vezetőnek kötelessége az egyének, a kis közösségek érdekeit összhangban érvényesíteni az egész társadaloméval. A tanácsi vezetés sajátossága, hogy az adott, közigazgatási terület _ jó értelemben vett lokális — érdekeit kell összhangban érvényesíteni az egész társadalom, a népgazdaság érdekeivel. Mindezt úgy, hogy azon belül az állampolgárok is megtalálják számításaikat. Érvényesülni kell ennek egyrészt az adott település fejlesztésében, a kulturális-, egészségügyi- és szociális intézmények magas szintű működtetésében, a lakosság mindennapi eülátá- sáben és szolgáltatási igényeinek kielégítésében ugyanúgy, mint az egyén igazgatási, hatósági, egyedi problémáinak gyors, a törvényeknek és rendeleteknek megfelelő intézésében. Egy gazdasági- vagy intézményvezetőnek az általa irányított dolgozókkal, az ott működő politikai és társadalmi szervek közreműködésével kell az eléje tűzött célokat, feladatokat megvalósítani. A tanácsi vezetésnek mindezt az egész lakosság bevonásával kell végezni úgy. hogy azok véleménye, ha közvetve is. de kifejezésre jusson a döntések meghozatalánál, ugyanakkor annak megvalósítása érdekében az egész lakosság ismerje meg azokat és végrehajtásában vegyen is részt Módszerében érvényesülhet ez a tanácsok választókerületi munkájában ugyanúgy. mint a tanácsi bizottságok tevékenységében, szakemberek bevonásában. Érvényesülhet, kifejezésre juthat ez a tanácsnak a szak- szervezettel, a Hazafias Népfronttal, a különböző gazdasági egységekkel való együttműködésében egyaránt. II. Ahhoz, hogy egy szervezetet megfelelően lehessen irányítani, szükséges, hogy az igazgatást végzők tájékozottak legyenek az egység és a terület viszonyairól. Tudni kell, hogy a szervezet milyen formában tölti be szerepét, milyen tényezők segítik, vagy hátráltatják egy feladat gyors és eredményes teljesítését. Ezt a vezető csak megfelelő információszerzéssel, a cél, az eszközök, a lehet :ségek tárgyi és szubjektív feltételeinek ismereteivel érheti el. A helyzet kellő elemzésével, az információk számbavételével, a cél és feladat pontos meghatározásával az elgondolást, az utat, a módot. a formát kell meghatározni, illetve az adott feladatot. vagy területfejlesztést kell megtervezni. A meghatározott cél elérése és a rendelkezésre álló eszközök felhasználásának lehetőségei megkövetelik az adott munka elosztását, a tennivalóknak személyekre történő bontását. Ez ugyan egy-egy részkérdésnek válámly személy, vagy csoporton keresztül való megvalósítását jelenti, de hogy a tudatosan, leeeredménye- sebben a kialakított cél érdekében áll ion. az nagy ösz- szehangoltságot, szervezést igényel Igen sokszor ettől függ a megoldás sikere. Amikor az elhatározás, a megoldás minden részkérdését, tennivalóját tisztázta a vezetés, akkor döntésének megvalósítását az ellenőrzés eszközeivel is kell biztosítania. Az ellenőrzés révén lehet ugyanis leginkább fényt deríteni a szervezet működésében fellépő zavarokra, hibákra, fogyatékosságokra, a kitűzött cél, feladat megvalósítása érdekében hozott döntések helyességére. Az ellenőrzés lényege a feladatok s az elért eredmények egybevetése, ennek révén az elmaradások, a problémák feltárása, esetleges újabb intézkedések megtétele. Az ellenőrzés tehát egyben újabb információk megszerzésének eszköze is. A véleményok ismeretében Mindezek nagyon egyszerűnek tűnnek, azonban az életben, a napi munkában a vezetés ezen elemei bonyolultabbak. Higgadtságot, gondolkodást, sok-sok ismeretet és gyors elhatározást igényelnek. Egy vezető szocialista vezetőhöz illően csak úgy tudja ezeket biztosítani, ha politikai és szakmai képzettségét állandóan fejleszti. A munkaköréhez szükséges rendelkezésekkel, előírásokkal tisztában van, és minden esetben munkatársai, beosztottai véleményének meghallgatásával intézkedik. Biztosítani kell döntések előtt a termékeny vitát, a döntések után pedig az egyöntetű végrehajtást Amikor a szocialista típusú vezető szerénységéről szólunk, amikor a demokratizmus elemei érvényesülését hangoztatjuk, egy pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, hogy a vezetőnek a központi akarat érvényesítését is biztosítani kell úgy, hogy az a helyi, egyéni vagy lokális érdekekkel összhangba kerüljön. Ugyanakkor a vélemények meghallgatása, elhatározott döntések után biztosítani kell a nagyon célratörő érvényesítést, mert csak így szolgálja az egész lakosság érdekét. A végrehajtás során is nagy jelentősége van a párt politikája alapján folytatott kádermunkának. Csak politikailag és szakmailag megfelelően képzett dolgozókon keresztül realizálható a döntések eredményes végrehajtása. E tevékenység során a vezető példamutatása az egyik legfontosabb mozgósító erő. III. Napjainkban az egyre gyorsuló társadalmi fejlődés, a tudományos-technikai forradalom korszakában a vezetésnek is állandóan fejlődnie kell. Nagyon sokszor elhangzik, hogy korszerűen kell vezetni. önkéntelenül vetődik fel az emberben a kérdés, hogy mikor korszerű a vezetés. Szerintem akkor, ha a társadalom elé tűzött célokat szolgálja, mindenekelőtt támaszkodik azokra, akikért, akiknek meg kell azt valósítani, felhasználja a tudomány eredményeit és igyekszik mindenben kihasználni a társadalmunkban és népgazdaságunkban rejlő lehetőségeket. A vezető iránti társadalmi elvárás napról napra növekszik, aminek csak úgy tud eleget tenni, hogy társadalmi, politikai ismereteit mindennap gyarapítja, szakmai tudását napról napra növeli, becsületesen, szorgalmasan, mozgósító erejű tevékenységgel végzi munkáját. Együtt érez a dolgozókkal, azokkal az emberekkel, akiknek' érdekében, szolgálatában tevékenykedik. Éppen ezért ezeknek az embereknek mindig érezniük kell a vezető döntéseinek indokoltságát. A vezetőknek a különböző társadalmi rendezvényeken való megjelenése elengedhetetlen. Ezt azonban csak olyan mértékig kell tennie, amíg a munka rovására nem megy, amikor még ismereteinek, tájékozódásának és emberi kapcsolatainak bővítését szolgálja. A kialakított helyes arányokra figyelve, a napi munka elvégzésén túl biztosítson időt önmaga továbbképzésére, szórakozására, családjával való foglalkozásra. A vezetőknek — akár gazdasági, hivatali vagy intézményi területen tevékenykednek — részt kell vállalniuk a társadalom előrehaladása, fejlesztése érdekében végzendő egyéb irányú politikai munkából is. Különösen áll ez a tanácsi vezetőkre, akik egyben politikai funkciót, tisztséget is ellátnak, mert a konkrét feladatok megoldásán túl szervezik a lakosságot a szocializmus magasabb szinten való építésére. Ha egy vezető így gondolkodik és így is cselekszik, akkor a követelményeknek megfelel, tevékenységével hasznosan szolgálja embertársai érdekeit, az általa irányított kisebb kollektívák akaratát, a központi célkitűzések megvalósítását egész társadalmiunk javára. Fodor Mihály a Szolnok megyei Tanács elnöke Az élelmiszergazdaság szakember-utánpótlásáról Miniszteri értekezlet A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban miniszteri értekezlet tárgyalt az élelmiszergazdaság néhány időszerű kérdéséről. A minisztérium vezetői egyebek között megvitatták a tsz-törvény és a földtörvény végrehajtási rendeletének módosításáról szóló tervezetet. Az értekezlet foglalkozott a mezőgazdasági szakoktatás helyzetével. Megállapította, hogy a minisztérium felügyelete alá tartozó szakoktatási intézmények a közok- tatásoolitikai alapelveknek megfelelően sikerrel feiezték be az 1971--1972. évi beiskolázást. Az élelrpi^er- és fagazdaságban mintegy 14 000 fiatal kezdte meg az idén tanulmányait. A szakrm'nkácts ■> " iskolákbá tízezren Iele^tkeztek, 40 százalékkal többen, mint amennyit fel tudtak venni. Különösen nagy volt az érdeklődés a dísznövény- termesztő és az édesipari szakmák iránt. Hasonlóan sokan kérték felvételüket a sertés- és szarvasmarha tenyésztési, valamint növény- termesztő—gépész szakmákra. Az 1971—1972. tanévben valamennyi mezőgazdasági középfokú intézmény áttért a szakközépiskolai képzésre. Ezekben az intézményekben a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya a tavalvi 61 százalékról 65 százalékra emelkedett. A mezőgazdaság felső- oktatási intézményeibe 5000- en kérték felvételüket. A felvett fiatalok felkészültsége a korábbi évekhez képest tovább javult, s örvendetes az is hogy 10 százalékkal növekedett a fizikai dolgozók gyermekeinek száma. Épül az ország leghosszabb a acútja A Budapest—Pécs vonalon, Godisa—Abaliget között 660 méter hosszú vasúti alagút épül, amely már a felsővezetékes szerelvények közlekedésére is alkalmas. Az új alagút építését az ezen a szakaszon lévő nagy szintkülönbségek és az ebből eredő sok lassú jel tette szükségessé. Az új alagút és a pálya elkészülte után ezen a szakaszon is 120 km-es sebességgel roboghatnak majd a vonatok. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzete 1972- ben adja át a vasútépítők részére az elkészült szakaszt. Negyvenötezer köbméter földet mozgatnak meg és több mint 15 ezer köbméter falazóanyagot és betont építenek be az új alagútba. A képen: Kiss János és Németh István a csillék részére készíti a pályát. (MTI fotó: Hadas János felvétele — KS) Bölcsőde bővítés a nagyközség összefogásával A bölcsődei helyhiány Jászapátiban is — akárcsak megyénk más községeiben — évek óta tartó gond. A nagyközség több üzemében például azért is küzdenek munkaerőhiánnyal, mert a kisgyermekes anyák — bár szívesen vállalnának munkát — nem tehetik, mivel nem tudják elhelyezni böl- csődés korú gyermeküket. A nagyközségi tanács évek óta törekszik e gondok megszüntetésére. Figyelembe vette, hogy a tanácsi bölcsőde méreteit tekintve már nem felel meg a követelményeknek ezért bővíteni kell. Költségvetéséből 300 ezer forintot tervezett az intézmény átalakításra, azonban a tényleges költségek meghaladják a 600 ezer forintot. A tanács ezért felhívással fordult a nagykő ség gazdasági szerveihez: segítsenek a bölcsőde bővítésében. A felhívás nyomán a Jászsági Építőipari Ktsz 2. számú építésvezetősége vállalta, hogy saját költségén elvégzi a felmenő fal és tetőzet építését, a tanács költség- vetési üzeme pedig elvállalta az alapozási munkákat. A Velemi Endre Termelő- szövetkezet dicséretre méltó bőkezűséggel, 100 ezer forint támogatással — válaszolt a tanács felhívására; a helyi ÁFÉSZ az üvegezé- si munkák elvégzésével segíti a bölcsőde bővítésének megvalósítását. A nagyközségi tanács vezetői több más gazdasági szervvel, kisiparosokkal és magánfuvarosokkal is tárgyalnak. ígéretet, kaptak, hogy azok elvégzik a közfalak és a tetőszerkezet építését, az építőanyag szállítását, a belső szerelési munkákat. A repiirő^ereitcsétlensí;g áldozatainak névsora: A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Közlekedés és postaügyi Minisztérium az áldozatok személyazonosságának megállapítása után közzétette a szeptember 16-án Kijev mellett lezuhant magyar repülőgép tragi'-us körülmények között elhunyt utasainak és személyzetének névsorát. A szerencsétlenség 'következtében életét vesztette a Bács-Kiskun megyei párt- bizottság és tanács Erdősi József megyei tanácselnök vezette küldöttsége, ame' -- nek tagjai voltak: Gyóni Lajos, Dudás Benjámin, Varga Ferenc, Havasi Istvánná. A szreencsétlenül járt IEUSZ csoport Bács-Kiskun megyei résztvevői voltak: Tamáska Janosné, Vízin Miklósné, Mészöly István, Ocsvári Mihályné, Posszert Gyuláné. Rendetzky János, Sebők Erzsébet, Szlovencs Miklós, Cselük Dénesné, Erdős Dezső. Horváth István, Benke János. Bíró Zoltán. Botocska Gvörgv. Kiss tstvánné, Tokai István, Zoboki László, Ocsvári Mihály. Posszert Gyula, Puchardt Antal, Rendetzky Jánosné. Szilágyi István, Ta- ba Sándor, Dobó Mária, Gereben László, Ábrahám János, Bíró Zoltánná, Branitzer Ferencné, Besenyi János. Az utascsoportnak három budapesti illetőségű tagia volt: Mihók Antal, Dras- kóczi Attiláné, Bakonyi Béla. Életüket vesztették dr. Hankó Mihály és dr. Dezső Imre, a Budapesti Kertészeti Egyetem tanárai, valamint William és Florence Miller, amerikai állampolgárok. A katasztrófa következtében életét vesztette Mészáros Sándor elsőosztálvú repülőgépvezető. a gép parancsnoka, és hétfőnyi személyzete: Veres Lászlí, Deák Andor, Papp Sándor. Takács Márton, Székelyhídi Katalin, Takács Zsuzsanna, Szőke Valéria, A szerencsétlenség áldozatainak temetéséről később történik intézkedés; a Bács- Kiskun megvei áldozatok közös gvászszeri—fására Kecskeméten kerül sorj
