Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-15 / 217. szám
1971. szeptember 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szüret A Jászberényi Kállay Éva Gimnázium és Szakközépiskola háromszázkilencvenhat tanulója szüretel ezen a héten a Jászsági Állami Gazdaságban. A város iskolái hetenkénti Váltással összesen hétszázhuszonnyolc holdról szüretelik le a szőlőt. A napi átlag nyolcszáz ezer mázsa. A munkáért a diákok az egyéni teljesítmény alapján kapnak fizetést, naponta körülbelül hetven—kilencven forintot. A pénz egy részét közös megegyezéssel tanulmányi kirándulásra és a múlt héten megnyílt KISZ klub fenntartására, szépítésére fordítják. Sűrűn fordulnak a vödrökkel, gyűlik a szőlő a csillékbe A munka és a friss levegő meghozta a lányok étvágyát. 1 Jólesik az ebéd a szőlőtőkék között A Héki Állami Gazdaság igazgatója érdekes házi közvéleménykutatást tartott. Talán tíz Szolnok megyei mezőgazdasági vezetőt megkérdezett, látták-e már Alcsiszigeten az USA-ból importált öntözőrendszert? Az igazgató állítja róla, minden eddiginél a leggazdaságosabb gépezet ez a kísérleti példány, ő a jövő öntözőgépének tekinti. Az lesz-e még vagy sem, majd eldönti a gyakorlat. Ám abban a tapasztalatban teljesen igazat adunk az igazgatónak, amit kérdezősködé- séből levont. A megkérdezettek egyike sem járt még ugyanis Alcsiszigeten, de majd mindegyik volt más megyében, egyikük, másikuk még külföldön is, ilyen technikával ismerkedni. Nem is olyan régen pedig öntözési gépbemutatót tartottak Alcsiszigeten. A gépkísérleti intézet meghívására szép számmal eljöttek más megyebeliek. A mi tájunkon élők is természetesen, de korántsem annyian, mint ahányat meghívtak. A héki igazgató joggal mondogatja erről, mielőtt máshová eljárunk, legalább azt_ ismerjük meg, ami nálunk található. Nem kell nagyon megerőltetni egyikünknek sem az emlékezetét, hogy kapásból ne tudjon felsorolni hasonló eseteket. Történetesen a kisújszállási Búzakalász Termelőszövetkezetben épül a Tisza II. öntözőrendszer egyik madellüzeme. Mégsem tudok róla. hogy ott már történt volna csoportos látogatás. Ellenben Hajdúszoboszlón már volt hasonló. Szinte napról napra igazolja magát a régi keletű szólásmondás: senki nem lehet próféta a saját hazájában. Avagy legalábbis saját körében, legfeljebb csak szebb lehet akárki, de okosabb már aligha. Pedig hát a más kertje sem bizonyosan zöldebb, legfeljebb messzibbről annak látszik. A napokban a szolnoki tsz szövetség dohánytermesztő szövetkezetek szakember csoportját vitte Jásziványra. Akik vették ezt a fáradságot, elismerően mondogatták, hogy az eddig alig ismert nevű Szabadság Tsz-ben sok új dolgot láttak. A jászlványi Szabadság Tsz mégis a saját megyéjében lesz a dohánytermesztés új útjainak prófétája? Csakhogy a megyében élő szövetkezeti vezetők látogatását megelőzte egy másik. A dohányipar vezérigazgatója járt Jásziványon, s ő volt a hírverő. Nem a külföldi tanulmányutak, az ország más tájain tett látogatások ellen szólunk. Nem vitatjuk, hogy történetesen az osztrák szarvasmarhatenyésztőktől van még nekünk mit tanulni. De én már láttam osztrák tenyésztőket Jászboldogházán. Ám nem merném a nyakamat rátenni, hogy csak a jászsági állattenyésztők mindegyike is elment már a hozzá mégis csak közelebb eső Boldogházára. Azt tudom, hogy — néhány éve legalábbis — csoportosan átjártak Csehszlovákiába, éppen a jászsági tsz-vezetők is. Még egyszer azt mondom, menjenek, lássanak. S ne is sajnálja egy közösség se az utazásra költött, nem is kis pénzt, ha abból megtérül valami. Ha megtérül. Ám az mégis szembeötlő, ha Dániát, Svédországot, az egész Skandináviát bejáró tsz-elnök szövetkezete zár itthon a legnagyobb mérleghiánnyal. Azon megint nem lehet vitázni, hogy ma még — s lehet, hogy hosszú ideig is még — a fejlett tőkés országok technikájából van mit elsajátítani. De már a szocialista nagyüzemek felépítéséből, vezetéséből értelemszerűen itthon, vagy a testvéri országokban tanulhatunk el valamit. Maradjunk a technikánál, technológiánál, termelésszervezésnél. Jönnek, mennek üzemi vezetőink, mégis alig találkozik olyasmivel az ember, hogy na ezt vagy amazt, ezen az úton látottakból valósítottuk meg itthon. Tudom én, hogy a világlátottságot nem szabad mindig ilyen szűkén vett prakticiz- mussal mérni. Akkor viszont miért adunk ilyen hangzatos neveket e kirándulásoknak: külföldi tanulmányút, nemzetközi tapasztalatcsere? Félre ne érthesse senki, még egyszer megmondjuk, nem az észszerű külföldi, vagy más megyékbeli utak ellen szólunk. De az olyan pénzherdálás ellen mindenképpen, ami kevesebbet hoz a házhoz, mintha a szomszédos üzembe átruccantunk volna. Kevesebb időből, pénzből és fáradságból is. Nem kell szégyellni csak itthon tanulni, ha van mit Mert van. Igazi, nagyüzemi paradicsomtermesztést látni, nem kell még csak a Duna—Tisza-közére sem menni, elég a szolnoki Lenin Tsz-ben szétnézni. Búzatermesztés is van olyan a tiszaföld- vári Leninben, hogy már megközelíteni is nagy dolog. Ráadásul az itthoni feltételek általánosabbak a megyében, mint egy angol farmon, vagy csupán a Tolnában, Fejérben lévők. A mi társadalmunk sok közmondás, szállóige egykori értelmét kicserélte, megváltoztatta már. Bizonyos, hogy így lesz a hazai prófétaságról vallottakkal is. Borzák Lajos Neves előadók, érdekes előadások a gyermek- könyvtáros napok megnyitóján Áz ifjúsági törvény- javaslatról Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága kedden a Parlamentben Kálazi József vezérőrnagynak, a bizottság titkárának elnökletével tartotta ülését. A tanácskozáson — amelyen dr. Beresz- tóczy Miklós, az országgyűlés aletnöke is részt vett — dr. Orbán Lászlónak, a művelődésügyi miniszter első helyettesének tájékoztatója alapján az ifjúságról szóló törvényjavaslatot vitatták meg. Az előadó rámutatott: az ifjúsági törvény megalkotását egyebek közt az indokolja, hogy szocializmust építő társadalmunkban megnövekedett az ifjúság súlya, jelentősége, és — számaránya is. Hazánkban ma már minden második állampolgár 30 éven aluli, vagy éppen csak belépett 30. életévébe. Az a tény, hogy a szocializmus építése mind nagyobb felelősséget ró az ifjú nemzedékre, szükségessé teszi a fiatalok fokozott bevonását a közügyek intézésébe, a közéletbe. Az ifjúsági törvény ennek elősegítését is szolgálja. Ezen túlmenően — a társadalompolitikai célokkal összhangban — biztosítani kívánja az ifjúság széles körű érdekvédelmét is. A törvénytervezetben helyet kaptak honvédelmi vonatkozású rendelkezések is. Az ifjúság kötelességeinek megjelölésénél például nagy hangsúllyal szerepel a szocialista haza védelmére vonatkozó kötelezettség. A fegyveres erőknek kiemelkedő szerepük van a fiatalok hazafias, internacionalista nevelésében, általános műveltségük elmélyítésében, politikai, erkölcsi emberi formálásukban. A tájékoztatót követő vitában többen felszólaltak. A felszólalásokra dr. Orbán László válaszolt, majd a bizottság úgy döntött, hogy az ifjúságról szóló törvény- javaslatot az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Tegnap délelőtt Szolnokon, az Alcsiszigeti Állami Gazdaság üdülőtelepén megkezdődött a gyermekkönyvtáros napok előadássorozata. — A tanfolyam előadóit és hallgatóit (Heves, Nógrád és Szolnok megye gyermekkönyvtárosait és községi könyvtárvezetőit) dr. Nyitrai Lajos, a megyei könyvtár Bárdi Imre, a megyei tanács elnökhelyettese megnyitó beszédében a gyermekek olvasóvá nevelésének jelentőségét méltatta, és említést tett azokról az eredményekről, amelyeket megyén« ért el az utóbbi években a gyermekkönyvtárak fejlesztésében. Ma már minden Szolnok megyei könyvtárnak, amelynek élén főhivatású vezető áll, van külön gyermekkönyvtárosa is. Az általános iskolásoKnak mintegy A tanfolyam első előadója, Kolta Ferenc főiskolai tanár a gyermekek szépirodalmi olvasmányairól tartott sokoldalú elemzést. Ismertette a magyar és világirodalom számos klasszikusának, illetve a modem pedagógia és lélektan több ismert művelőjének a gyermekirodalommal kapcsolatos állásfoglalását. Rámutatott, hogy épp a legigazgatóhelyettese köszöntötte. Külön üdvözölte Mgr. Barbara BialKowskát — és Krystyna Slawinskát, a Lengyel Állami Könyvtár vezető beosztású munkatársait, valamint Ozsváth Erzsébet írónőt, aki a Magyar írók Szövetsége ifjúsági szakosztályának képviseletében jelent meg. fele könyvtári tag, s a tanulók által elolvasott kötetek átlagosan megközelítik az évi harmincat. Bárdi Imre hangsúlyozta, hogy a mai tudományos fejlődés körülményei között elengedhetetlen követelmény, hogy az ifjúságnak életelemévé váljon az olvasás, hiszen az iskolai tankönyvek csupán foglalatát adják az ismereteknek, és különben is a tankönyvek anyaga szinte évtizedenként elavul. utóbbi vizsgálatok megkérdőjelezték a hagyományos életkori felosztás alapján történő olvasmánykiválasztást. A gyermekek sokkal érettebbek, ösztönösen is érzékenyebbek az esztétikum iránt, mintsem a tantervek összeállítói képzelik. Figyelmébe ajánlotta a könyvtárosoknak a mai magyar irodalom megszerettetését, mert ebben a vonatkozásban meglepően negatív kép rajzolódik ki a felmérésekből. Az általános iskolás fiúk körében végzett vizsgálatok szerint a legolvasottabb 16 iró között csak egyetlen mai magyar szerző fordul elő: Fekete István. — Befejezésül Kolta Ferenc — Móricz Zsigmondra utalt, aki a „legnemesebb és leg- bölcsebb” írók feladatának ítélte a gyermekirodalmi művek megalkotását. Könyvkiállítás A továbbiakban Seres József, a Tankönyvkiadó fő- szerkesztő helyettese a közérthetőség és a modem kifejezési formák gyermekirodalmi problémáiról beszélt, — Hegedűs András, a Szegedi Tanárképző Főiskola igazgatója az ifjúsági folyóiratok szerepét taglalta, Fábián Zoltán. az írószövetség titkára Olvasó népért — olvasó gyerekekért címmel tartott előadást. Végül pedig Tüskés Tibor tanár és korreferense. Zsoldos Vera, a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője a gyermekkönyvek illusztrációinak színvonalát vette vizsgálat alá. A gyermekönyvtáros napok eseményei ma délelőtt Mezőtúron folytatódnak, — majd 14 órakor a szolnoki Damjanich Múzeumban megnyílik a gyermekeink könyvel című kiállítás. KGST tanácskozás Keszthelyen Keszthelyen, a Helikon Szállóban, kedden megnyitották a KGST Könnyűipari Állandó Bizottsága fafeldolgozóipari munkacsoportjának nyolcadik plenáris ülését. Az ülésen valamennyi KGST ország delegációja részt vett Az ülés kedd reggel a delegációvezetők értekezletével kezdődött meg, majd a tagországok szakértőinek részvételével megnyitották az ötnapos plenáris ülést. Ezen megvitatják a többi között a „Polimer felületkezelő fóliák Ipari alkalmazása” című témát. Napirenden szerepel a felületkezelt, aglimerált lapok mechanikai megmunkálásának tökéletesítése is. — Több, a bútoripari termékek minőségének javításával kapcsolatos témát is megtárgyalnak. A KGST Könnyűipari Állandó Bizottsága 1965-ben hozta létre a fafeldolgozóipari munkacsoportját, a tagországok közötti szorosabb együttműködésre. — Az első legfontosabb eredménynek azt tartják az érdekelt országok illetékesei, hogy a szakértőknek sikerült megismerni valamennyi KGST ország faiparának műszaki adottságait, fejlettségét, a munka- csoport irányításával kidolgozták a fejlesztési irányelveket a falemez előállítás és g bútoripar szakterületeire. Életelemmé váljon az olvasás A mai magyar irodalomért
