Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-15 / 217. szám

4

SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP

1971. szeptember 15.

Csáki István:

Gondolatok a tudományos és műszaki forradalomról

Ahonnan indult és aminek fejlődését meggyorsítja

Vannak, akik a tudományos és műszaki forradalmat a kapitalizmus fejlődésének klasszikus korszakából ismert úgynevezett „ipari forradalom” valamiféle

megújhodásának, új módon való jelentkezésének tekintik. Ezt az álláspontot nem lehet elfogadni, mert nem tud választ adni a folyamat lényegére. Az idézett ipari forradalom egy fejlődéstörténeti szakasz speciális jelensége volt. A feudális társadalom keretein belül a technika fejlődése előrehaladt, a keretek szűkeknek bizonyultak, a haladás gátlóivá váltak, s a marxizmus —leninizmus klasszikusai által vázolt módon szétfeszítették a feudalizmus kereteit; vagyis megoldódott a termelőeszközök és termelési viszonyok ellentmondása. A születő új társadalom, a feudalizmus romjain győzedelmeskedő kapitalizmus megteremtette korábban a termelőeszközök és termelési viszonyok összhangját. Ebben a lehetőségben a tőkés termelés aránylag gyorsan ívelt felfelé. A gyárjellegű ipar gyorsan fejlődött s benne a termelékenység az előbbinél magasabbra emelkedett. Társadalmi viszonyok oldaláról vizsgálva ez a tőkés viszonyok létrejöttét, a kizsákmányolás ismert formáját, a kizsákmányoltak és kizsákmányolok közötti osztályharcot hozta magával. Ez a folyamat a főbb tőkés országokban eltérő módon és időben ment végbe, mint jelenség lezárult és nem tér vissza.

A fejlődésben elmaradt, gyarmati sorból felszabadult országokban az ipari fejlődés egészen más viszonyok és formák között zajlik le, mint ahogyan a polgári forradalom időszakának kezdetén történt. Ezeknek az országoknak az életében meghatározó jelentősége van a szocialista világtábor létezésének, a feléjük irányuló segítségnyújtásnak. Ebben különösen nagy részt vállal a Szovjetunió. A több száz éven keresztül brit gyarmati elnyomás alól felszabadult India iparának fejlesztése szovjet segítséggel történik. Az egyiptomi nagy vízierőmű — az asszuáni gát és hozzá tartozó villamos termelőkapacitás — szintén szovjet támogatással épült fel. Részesek a segítségnyújtásban a többi szocialista országok is. Ez a segítség arra irányul, hogy ezek az oi szagok a kapitalizmust jellemző fejlődési út megkerülésével — ismert szóhasználatban „nem kapitalista úton” — érjék el a kor követelményéhez szükséges technikai, fejlettségi színvonalat. Ez az út a fejlődésben elmaradt országokat védelmezi az új gyarmatosító törekvésektől és eljuttathatja őket a magasabb társadalmi rendi formához, a szocializmus feltételeinek megteremtéséhez. Ez az út azonban merőben más, mint a kapitalizmus kezdetéről ismert ipari forradalom útja. Ez az út tulajdonképpen része a tudományos és műszaki forradalomnak, gyakorlatilag abból is következik, mert a szocialista világrendszer a folyamat legnagyobb bázisa. De a tudományos és műszaki forradalom ennél sokkalta több, szélesebb, átfogóbb. Nem valami, az előző századokban ~ hatalmas lendítőként szereplő folyamat „felújításáról” vagy „megújhodásáról”’ van tehát szó.

Rendkívül jelentősek

A tudományos és műszaki forradalom kérdéseinek felvetésénél sokan és gyakran

azonnal korunk legújabb tudományágairól — atomtudomány, rakétatechnika, űrhajózás, kibernetika, számítástechnika — gondolkodnak, a folyamatot — a tudományos és műszaki forra- dsilom folyamatát — ezekre a területekre értik vagy éppen szűkítik. Mi ebben a helyes álláspont?

— A tudományos és műszaki forradalom nem ezeknek az új és nagyon bonyolult tudományágaknak az összessége csupán. Nem vitás, az új tudományágak produkciói nagyszerűek, lel- kesítőek és rendkívül nagy jelentőségűek az általános előrehaladás, az emberiség jövője szempontjából. Ezek az ágazatok — nukleáris és termonukleáris kutatás és felfedezés, rakétatechnika — alapjaiban alakították át például a hadviselés egész rendszerét, s olyan mennyiségben vannak készenlétben, hogy az emberi civilizációt, a Földön az életfeltételeket veszélyeztetik. Bíznunk kell abban a józan gondolatban, legfőképpen pedig a szocialista világtábor visszatartó, az imperialista törekvéseket visszaszorító katonai erejében, tehát abban, hogy ezek az eszközök nem kerülnek az emberiség ellen felhasználásra. Ellenkezőleg, ezek a felfedezések a békés élet fejlesztését szolgálják.

A tudományos és műszaki forradalom egész életünkre kiható, azt befolyásoló folyamat. Eddigi kibontakozásaiban is rendelkezünk sok olyan adattal, ami arra utal, hogy a vegyészeiben, a közlekedésben, az élelmezésben, a ruházkodásban, gyakorlatilag életünk egyre több mozzanatában jelen van ez a folyamat és ennek hatása. Gondoljunk csak arra, hogy a közszükségleti cikkek háztartási felszerelések, ruházati anyagok — milyen széles, új skálája áll rendelkezésre. Ez a folyamat átszövi és befolyásolja egész életünket máris, a jövőben pedig még inkább, Hogy ez így van, arra lgeinkább választ kapunk abból, ha elemezzük, mi az alapja, mi váltotta ki a tudományos és műszaki forradalmat, mint folyamatot.

A tudományos és műszaki forradalom — mai ismereteink szerint — a következőkön alapszik:

— a magas színvonalú, magy munkamegosztáson alapuló ipari bázison. Ez a bázis a szocialista világrend- szer országaiban és a fejlett tőkés országokban adott, ezért vált e két terület a folyamat legfontosabb helyévé;

— alapszik a nagy természettudományos felfedezéseken, az anyag titkának megfejtésén, a maghasadás és a magfúzió folyamatának felismerésén és szabályozha- tóságuk kidolgozásán, a ke- mizáláson. a kibernetikán, a szociológián;

— alapszik továbbá a tudomány hatalmas méretű előretörésén és ennek nyomában a kutatások, a felfedezések hatalmas méretűvé válásán.

Üj helyzettel van tehát ma dolgunk a gazdaság, a termelés, a forgalmazás területén, ami a jövőben még inkább nyilvánvalóvá válik. Magas műszaki termelési színvonalon új eszközök fel- használásával mérhetetlenül meg lehet gyorsítani az emberi körülmények fejlesztését, az ember társadalmi és egyéni igényeinek, szükségleteinek kielégítését.

Meg lehet gyorsítani — ezen van a hangsúly —, mert nem automatikusan valósul az meg. A társadalmi haladással — a szocializmus világméretű előretörésével együtt ez korunk nagy kérdése és egyben nagy ígérete. A KGST országok most elfogadott „Komplex Programja” ennek a megoldását is vázolja az érdekeltek, a résztvevők és a világ népei előtt. Ennek a programnak a világtörténelmi jelentősége valóságos nagyságában a megvalósulással együtt bontakozik ki, válik teljessé.

(Folytatjuk.)

A Badacsonyvidéki Pincegazdaság korszerű, nagykapacitású borpalackozó kombinátot hozott létre, 50 millió forint befektetéssel Győrött. Az új üzemben 10—15 fajta balatoni bort palackoznak. A képen: a pince beépített tároló tartálysora. (MTI fotó: Jászai Csaba felvétele — KS)

„Szem44 a vakoknak

Vilniusban kiállításon mutatták be a vakoknak készített ultrahangos készülék — az Orientin — első példányait. A készülék nagy frekvenciájú jelzéseket bocsát ki, elfogja e jelzéseknek a különböző akadályokról történő visszaverődését és hallható hangokká ala- : tja át, amelyek az adott akadály fajtájától és a készülék tulajdonosától való távolságtól függően különbözőek. A készülék hatóköre hat méter. Súlya nem haladja meg az 500 grammot. Világtalan tulajdonosa rövid gyakorlás után — kitapasztalva a különböző hangokat — teljesen szabadon mozoghat még- a nagyvárosok utcáin is,

■i

A kígyósánc titka

Kijev közelében a tudósok földsáncok maradványait fedezték fel. Bugaj régész vezetésével most elkészítették a sáncok vonulásának térképét. A felmérés meglepő eredményre vezetett: a védelmi sáncok körívben veszik körül az úgynevezett kijevi háromszöget, hosszúságuk 800 kilométer. A feltárások során elszenesedett fadarabokat találtak; a vizsgálatok kimutatták, hogy a

4—6. századból származnak. Ebben a korban a poljánok- nak nevezett szláv nép lakott ezen a vidéken. Korábban úgy hitték, hogy ebben az időben a keleti szlávok

törzsi szervezetben éltek. Ezt a hatalmas építkezést, amelynek során mintegy 200 millió köbméter földet kellett megmozgatni, kisebb törzsek nem hajthatták végre: csak szervezett állam volt képes ilyen munka elvégeztetésére. A védősáncok kígyóvonalban köröznek a kijevi háromszögnél, a régészek „Kígyósáncnak” nevezték el a vonulatot. Ez a rendkívül érdekes építészeti emlék arra mutat, hogy a Kijevi Fejedelemség megalakulását jóval megelőző időszakban itt már erős, magasfejlettségű szláv állam létezett.

A Pamir hegyilakói leköltöznek a völgyekbe

A Pamir hegységben, 3000 méter magasságban található 32 magashegyi tadzsik falu szélén helikopterek ereszkedtek le az elmúlt hetekben, hogy elszállítsák a falvak lakóit. A falvakat, ugyan semmi veszély nem fenyegeti, de a tadzsik kormány a hegyi falvak lakóinak kényelmesebb, jobb életfeltételeket nyújtó lakóhelyet ajánlott fel a völgyekben. Az ajánlatot mindenütt örömmel fogadták. A magashegyi falvak lakói eddig kölest és babot vetettek a szikláktól elhódított földdarabokba; most gyapottermesztőként, kertészként, vagy a szőlészetekben dolgoznak majd a völgyekben.

A hegyikunyhók helyett valamennyien kényelmes falusi házat kapnak. A költözködéssel kapcsolatos összes költséget a kormányzat fedezte.

ÉPÜLETLAKATOS ÁRU és

VASSZERKEZETI

munkák kivitelezését rövid határidőre vállaljuk.

Ceglédi Építőipari Vállalat, Cegléd, I. Damjanich u. 5. sz.

= ?,KÉPERNYÖJE ELŐTT

Az Üj arcok rivaldafényben legutóbbi adása valójában nem emelkedett ki az elmúlt hét műsorainak sorából, és mégis a legkedvesebb műsoraim között tartom számon. Ezért is szólok jegyzetemben mindenek előtt róla. Személyes okom is van rá, de lokálpatrióta szívem is így diktálja. Abo- dy Béla ugyanis műsorában egy Szolnokról indult, életpályáját a járműjavító szakembereként kezdő, erős emberből lett énekest mutatott be: Széki Sándort, kit emberként is jól ismerek. Aki

megküzdött hosszú évek után, végre mondhatni, révbe talált. Egyre jelentősebb operai szerepekben bizonyítja tehetségét. Aki tehát hajdan csak járműbeli munkatársainak énekelt, eljutott az ország első zenés színházába és ha úgy tetszik, a televízió segítségével akár egy országnak is énekel. „Szolnoki” énekes az operában — jó érzés volt látni. Ezért néztem örömmel tévébeli bemutatkozását még akkor is, ha beszédben kissé nehézkesebben fejezte ki magát, mint a megszólaltatott áriákban.

Es a magyar kabaré ?

Rajongok a kabaréért, és azt hiszem, ezzel a rajongásommal nem vagyok egyedül. Ezért a szombat esti párizsinak kikiáltott kelle- kellemes és szellemes estén is jól szórakoztam. Élveztem a politikai töltésű villámtréfákat és jókat derültem Alfonzó mesteri jelenetén, saját hullám- hosszú „rádiójával”. A protekcióval való visszaélésről szóló tréfa, amelyben a lakáskérelmező páciens a miniszterelnök levelének lo- bogtatásával ad nyomatékot kérelmének és jár szerencsével még honi tanulságok levonására is ihletett. Az elhangzott dalok, kupiék hamisítatlan párizsi levegőt árasztottak, a Pigalle, a Montmartre kissé pikáns, szabados légkörét. Horváth Tivadar, Mezei Mária, de a többiek is úgy énekeltek, „előadtak”, mintha anyanyelvűk a francia chanson, a franciás dal volna. Pergő, jó ritmusú összeállításban ízes kóstolót kaptunk a mai francia zenés kávéházak programjainak hangulatából.

A kellemes érzések közé azonban némi keserűség is vegyült. Legalábbis énben- nem. Azon keseregtem magamban, hogyha nekünk ilyen kiváló, a kabaré műfaját még Dárizsi színvonalon — világszínvonalon — is értő előadó gárdánk van, énekesek és színészek, akmagyar kabarét is. Miért kell egy úgynevezett párizsi kabarét „átköltöztetni” a televízióba? Mikor lesz már állandó hazai „lakója” a tévé szórakoztató programjában erre a célra biztosított műsorhelynek. Mert kabaré kell! Az az érzésem, a tévések inkább csinálnak mindent, mintsem egy valóban politikus, izig-vérig mai, rendszeresen jelentkező kabarét. Összegyűjtik klubba a humoristákat, folytatásokban mutatják be a magyar kabaré múltját — Kabarémúzeum — és még külföldi kabarék műsorát is szívesebben fordítják és adaptálják magyarra. De számításaikból a televíziós kabaré egyszerűen kimarad, pedig példa van rá, lásd a hónapról-hónapra nagy sikert arató rádiókabarét. A televízióban nem lenne any- nyi szellemi erő, és energia, amely meg tudná teremteni egy igazi, mai igényeket kielégítő kabaré alapjait?

Végezetül tehát: jó az, ha megismerjük, hogy milyen a párizsi kabaré, hisz nem mindenki jut el a francia fővárosba, még turistaként sem, hogy eredetiben láthassa. De még jobb lenne, ha egyszer már magyar tévé-kabarét is láthatnánk a képernyőn.

Barcikai közérzet

A város-szociográfiai filmriportok, dokumentum- műsorok mindig érdeklődésre tarthatnak számot. Belelátni egy város, egy falu életébe, megismerni az ott élő emberek közérzetét, a néző számára igazi televíziós csemege. Kazincbarcikán arra vállalkozott a televízió, hogy képet adjon az új, alig két évtizedes város mai életéről, különböző rendű és rangú polgárait szólaltatva meg. Érdekes, izgalmas vállalkozás. Egy-egy riport, beszélgetés önmagában is sok figyelemreméltó ismeretet villantott fel; arról, hogy az emberek hogyan érzik magukat a formálódó város életviszonyai között Olykor még a szenvedély is fellobbant egy-egy részletben. De maga a riportfilm, miután a részletek összeálltak, végső következtetésében nem jutott tovább gondolatban a felszínes tanulságnál: az átalakulással járnak ugyan gondok, talán még baiok is. de mi azért szeretjük a várost. Sajnos sem a gondok és a baiok, sem pedig a ragaszkodás mélyebb összetevőit a Barcikai közérzet című film alkotói nem tudták megmutatni.

Röviden

Maupassant mostanában gyakori vendég a magyar televízióban. Az elmúlt héten három novellájának filmfeldolgozását is sugározta a tévé. Kettő ismétlés volt, a péntek esti két kis- film, a Kirándulás azonban újdonság. Már a képernyőn.

mert a filmet a Renoir több

mint tíz éve készítette. Nagyszerű alkotógárda fogott össze, hogy a vasárnapi Kirándulás képeiben mulatságos leleplezését adja a szentimentális kispolgárnak. Vagyha úgy tetszik a kispolgári szentimentaliz- musnak. Ki gondolta volna, hogy az ártatlannak ígérkező, felhőtlen kirándulás a természet lágy ölébe, végül Dufourné asszony és bájos lányának vaskos kalandjává válik. A két Renoir, a rendező Jean és unokatestvére az operatőr Claude kiegészülve Kozmával annyi film sikeres zeneszerzőjével, remekbe szabott filmmel ajándékoztak meg bennünket.

Dr. Csanádi Györggyel különböző minőségben már többször találkozhattunk a képernyőn. Az akadémikus, egyetemi tanár vasárnap este azonban eddig ismeretlen oldaláról mutatkozott be. A zene barátjaként a muzsika szépségeit kínálta a televízió nézőinek. Baráti szavakkal és személyes élmények melegével ajánlotta a komolyzenét, és nem panaszkodhatunk: jó muzsikát válogatott össze szórakozásunkra.

Újszerű lírai riportot láthattunk Szécsi Margittal. Csak verseket hallottunk, de az ügyes szerkesztés eredményeképpen az volt az érzésünk, hogy beszélgetés folyik. Velünk és a jelenlévő Szécsi Margit, valamint a verseket előadó Berek Katalin között. Ez a versműsor a lényegre koncentrált és a lényeget fejezte ki.

R Mj