Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-15 / 217. szám

4 SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP 1971. szeptember 15. Csáki István: Gondolatok a tudományos és műszaki forradalomról Ahonnan indult és aminek fejlődését meggyorsítja Vannak, akik a tudomá­nyos és műszaki forradal­mat a kapitalizmus fejlődé­sének klasszikus korszaká­ból ismert úgynevezett „ipari forradalom” valamiféle megújhodásának, új mó­don való jelentkezésének te­kintik. Ezt az álláspontot nem lehet elfogadni, mert nem tud választ adni a fo­lyamat lényegére. Az idézett ipari forradalom egy fejlő­déstörténeti szakasz speciá­lis jelensége volt. A feudális társadalom keretein belül a technika fejlődése előreha­ladt, a keretek szűkeknek bizonyultak, a haladás gát­lóivá váltak, s a marxizmus —leninizmus klasszikusai ál­tal vázolt módon szétfeszí­tették a feudalizmus kere­teit; vagyis megoldódott a termelőeszközök és terme­lési viszonyok ellentmondá­sa. A születő új társadalom, a feudalizmus romjain győ­zedelmeskedő kapitalizmus megteremtette korábban a termelőeszközök és termelési viszonyok összhangját. Eb­ben a lehetőségben a tőkés termelés aránylag gyorsan ívelt felfelé. A gyárjellegű ipar gyorsan fejlődött s benne a termelékenység az előbbinél magasabbra emel­kedett. Társadalmi viszonyok oldaláról vizsgálva ez a tő­kés viszonyok létrejöttét, a kizsákmányolás ismert for­máját, a kizsákmányoltak és kizsákmányolok közötti osz­tályharcot hozta magával. Ez a folyamat a főbb tőkés országokban eltérő módon és időben ment végbe, mint jelenség lezárult és nem tér vissza. A fejlődésben elmaradt, gyarmati sorból felszabadult országokban az ipari fejlő­dés egészen más viszonyok és formák között zajlik le, mint ahogyan a polgári for­radalom időszakának kezde­tén történt. Ezeknek az or­szágoknak az életében meg­határozó jelentősége van a szocialista világtábor létezé­sének, a feléjük irányuló segítségnyújtásnak. Ebben különösen nagy részt vállal a Szovjetunió. A több száz éven keresztül brit gyarma­ti elnyomás alól felszabadult India iparának fejlesztése szovjet segítséggel történik. Az egyiptomi nagy vízierő­mű — az asszuáni gát és hozzá tartozó villamos ter­melőkapacitás — szintén szovjet támogatással épült fel. Részesek a segítségnyúj­tásban a többi szocialista országok is. Ez a segítség arra irányul, hogy ezek az oi szagok a kapitalizmust jellemző fejlődési út megke­rülésével — ismert szóhasz­nálatban „nem kapitalista úton” — érjék el a kor kö­vetelményéhez szükséges technikai, fejlettségi szín­vonalat. Ez az út a fejlődés­ben elmaradt országokat vé­delmezi az új gyarmatosító törekvésektől és eljuttathat­ja őket a magasabb társa­dalmi rendi formához, a szocializmus feltételeinek megteremtéséhez. Ez az út azonban merőben más, mint a kapitalizmus kezdetéről ismert ipari forradalom út­ja. Ez az út tulajdonképpen része a tudományos és mű­szaki forradalomnak, gya­korlatilag abból is követke­zik, mert a szocialista vi­lágrendszer a folyamat leg­nagyobb bázisa. De a tudo­mányos és műszaki forrada­lom ennél sokkalta több, szélesebb, átfogóbb. Nem valami, az előző századok­ban ~ hatalmas lendítőként szereplő folyamat „felújítá­sáról” vagy „megújhodásá­ról”’ van tehát szó. Rendkívül jelentősek A tudományos és műszaki forradalom kérdéseinek fel­vetésénél sokan és gyakran azonnal korunk legújabb tudományágairól — atom­tudomány, rakétatechnika, űrhajózás, kibernetika, szá­mítástechnika — gondolkod­nak, a folyamatot — a tu­dományos és műszaki forra- dsilom folyamatát — ezekre a területekre értik vagy ép­pen szűkítik. Mi ebben a he­lyes álláspont? — A tudományos és mű­szaki forradalom nem ezek­nek az új és nagyon bonyo­lult tudományágaknak az összessége csupán. Nem vi­tás, az új tudományágak produkciói nagyszerűek, lel- kesítőek és rendkívül nagy jelentőségűek az általános előrehaladás, az emberiség jövője szempontjából. Ezek az ágazatok — nukleáris és termonukleáris kutatás és felfedezés, rakétatechnika — alapjaiban alakították át például a hadviselés egész rendszerét, s olyan mennyi­ségben vannak készenlétben, hogy az emberi civilizációt, a Földön az életfeltételeket veszélyeztetik. Bíznunk kell abban a józan gondolatban, legfőképpen pedig a szocia­lista világtábor visszatartó, az imperialista törekvéseket visszaszorító katonai erejé­ben, tehát abban, hogy ezek az eszközök nem kerülnek az emberiség ellen felhasz­nálásra. Ellenkezőleg, ezek a felfedezések a békés élet fejlesztését szolgálják. A tudományos és műszaki forradalom egész életünkre kiható, azt befolyásoló fo­lyamat. Eddigi kibontakozá­saiban is rendelkezünk sok olyan adattal, ami arra utal, hogy a vegyészeiben, a köz­lekedésben, az élelmezésben, a ruházkodásban, gyakorlati­lag életünk egyre több moz­zanatában jelen van ez a fo­lyamat és ennek hatása. Gondoljunk csak arra, hogy a közszükségleti cikkek háztartási felszerelések, ru­házati anyagok — milyen széles, új skálája áll ren­delkezésre. Ez a folyamat átszövi és befolyásolja egész életünket máris, a jövőben pedig még inkább, Hogy ez így van, arra lgeinkább vá­laszt kapunk abból, ha ele­mezzük, mi az alapja, mi váltotta ki a tudományos és műszaki forradalmat, mint folyamatot. A tudományos és műszaki forradalom — mai ismere­teink szerint — a követke­zőkön alapszik: — a magas színvonalú, magy munkamegosztáson ala­puló ipari bázison. Ez a bá­zis a szocialista világrend- szer országaiban és a fej­lett tőkés országokban adott, ezért vált e két terület a folyamat legfontosabb he­lyévé; — alapszik a nagy termé­szettudományos felfedezése­ken, az anyag titkának meg­fejtésén, a maghasadás és a magfúzió folyamatának felismerésén és szabályozha- tóságuk kidolgozásán, a ke- mizáláson. a kibernetikán, a szociológián; — alapszik továbbá a tu­domány hatalmas méretű előretörésén és ennek nyo­mában a kutatások, a felfe­dezések hatalmas méretűvé válásán. Üj helyzettel van tehát ma dolgunk a gazdaság, a termelés, a forgalmazás te­rületén, ami a jövőben még inkább nyilvánvalóvá válik. Magas műszaki termelési színvonalon új eszközök fel- használásával mérhetetlenül meg lehet gyorsítani az em­beri körülmények fejleszté­sét, az ember társadalmi és egyéni igényeinek, szükség­leteinek kielégítését. Meg lehet gyorsítani — ezen van a hangsúly —, mert nem automatikusan valósul az meg. A társadal­mi haladással — a szocializ­mus világméretű előretöré­sével együtt ez korunk nagy kérdése és egyben nagy ígé­rete. A KGST országok most elfogadott „Komplex Programja” ennek a megol­dását is vázolja az érdekel­tek, a résztvevők és a világ népei előtt. Ennek a prog­ramnak a világtörténelmi jelentősége valóságos nagy­ságában a megvalósulással együtt bontakozik ki, válik teljessé. (Folytatjuk.) A Badacsonyvidéki Pincegazdaság korszerű, nagykapacitású borpalackozó kombinátot hozott létre, 50 millió forint be­fektetéssel Győrött. Az új üzemben 10—15 fajta balatoni bort palackoznak. A képen: a pince beépített tároló tartály­sora. (MTI fotó: Jászai Csaba felvétele — KS) „Szem44 a vakoknak Vilniusban kiállításon mu­tatták be a vakoknak ké­szített ultrahangos készülék — az Orientin — első pél­dányait. A készülék nagy frekvenciájú jelzéseket bo­csát ki, elfogja e jelzések­nek a különböző akadályok­ról történő visszaverődését és hallható hangokká ala- : tja át, amelyek az adott akadály fajtájától és a ké­szülék tulajdonosától való távolságtól függően külön­bözőek. A készülék hatóköre hat méter. Súlya nem ha­ladja meg az 500 grammot. Világtalan tulajdonosa rö­vid gyakorlás után — kita­pasztalva a különböző han­gokat — teljesen szabadon mozoghat még- a nagyváro­sok utcáin is, ■i A kígyósánc titka Kijev közelében a tudósok földsáncok maradványait fe­dezték fel. Bugaj régész ve­zetésével most elkészítették a sáncok vonulásának térké­pét. A felmérés meglepő eredményre vezetett: a vé­delmi sáncok körívben ve­szik körül az úgynevezett ki­jevi háromszöget, hosszúsá­guk 800 kilométer. A feltá­rások során elszenesedett fa­darabokat találtak; a vizs­gálatok kimutatták, hogy a 4—6. századból származnak. Ebben a korban a poljánok- nak nevezett szláv nép la­kott ezen a vidéken. Koráb­ban úgy hitték, hogy ebben az időben a keleti szlávok törzsi szervezetben éltek. Ezt a hatalmas építkezést, amelynek során mintegy 200 millió köbméter földet kel­lett megmozgatni, kisebb törzsek nem hajthatták végre: csak szervezett állam volt képes ilyen munka elvégez­tetésére. A védősáncok kí­gyóvonalban köröznek a ki­jevi háromszögnél, a régé­szek „Kígyósáncnak” nevez­ték el a vonulatot. Ez a rendkívül érdekes építészeti emlék arra mutat, hogy a Kijevi Fejedelemség megala­kulását jóval megelőző idő­szakban itt már erős, ma­gasfejlettségű szláv állam létezett. A Pamir hegyilakói leköltöznek a völgyekbe A Pamir hegységben, 3000 méter magasságban találha­tó 32 magashegyi tadzsik falu szélén helikopterek ereszkedtek le az elmúlt he­tekben, hogy elszállítsák a falvak lakóit. A falvakat, ugyan semmi veszély nem fenyegeti, de a tadzsik kor­mány a hegyi falvak lakói­nak kényelmesebb, jobb életfeltételeket nyújtó lakó­helyet ajánlott fel a völ­gyekben. Az ajánlatot min­denütt örömmel fogadták. A magashegyi falvak lakói eddig kölest és babot vetet­tek a szikláktól elhódított földdarabokba; most gyapot­termesztőként, kertészként, vagy a szőlészetekben dol­goznak majd a völgyekben. A hegyikunyhók helyett va­lamennyien kényelmes fa­lusi házat kapnak. A költöz­ködéssel kapcsolatos összes költséget a kormányzat fe­dezte. ÉPÜLETLAKATOS ÁRU és VASSZERKEZETI munkák kivitelezését rö­vid határidőre vállal­juk. Ceglédi Építőipari Vál­lalat, Cegléd, I. Dam­janich u. 5. sz. = ?,KÉPERNYÖJE ELŐTT Az Üj arcok rivaldafény­ben legutóbbi adása valójá­ban nem emelkedett ki az elmúlt hét műsorainak so­rából, és mégis a legkedve­sebb műsoraim között tar­tom számon. Ezért is szó­lok jegyzetemben mindenek előtt róla. Személyes okom is van rá, de lokálpatrióta szívem is így diktálja. Abo- dy Béla ugyanis műsorában egy Szolnokról indult, élet­pályáját a járműjavító szak­embereként kezdő, erős em­berből lett énekest mutatott be: Széki Sándort, kit em­berként is jól ismerek. Aki megküzdött hosszú évek után, végre mondhatni, rév­be talált. Egyre jelentősebb operai szerepekben bizonyít­ja tehetségét. Aki tehát haj­dan csak járműbeli munka­társainak énekelt, eljutott az ország első zenés színházá­ba és ha úgy tetszik, a te­levízió segítségével akár egy országnak is énekel. „Szol­noki” énekes az operában — jó érzés volt látni. Ezért néztem örömmel tévébeli be­mutatkozását még akkor is, ha beszédben kissé nehéz­kesebben fejezte ki magát, mint a megszólaltatott áriák­ban. Es a magyar kabaré ? Rajongok a kabaréért, és azt hiszem, ezzel a rajongá­sommal nem vagyok egye­dül. Ezért a szombat esti párizsinak kikiáltott kelle- kellemes és szellemes estén is jól szórakoz­tam. Élveztem a politikai töltésű villámtréfákat és jókat derültem Alfonzó mes­teri jelenetén, saját hullám- hosszú „rádiójával”. A pro­tekcióval való visszaélésről szóló tréfa, amelyben a la­káskérelmező páciens a mi­niszterelnök levelének lo- bogtatásával ad nyomatékot kérelmének és jár szerencsé­vel még honi tanulságok le­vonására is ihletett. Az el­hangzott dalok, kupiék ha­misítatlan párizsi levegőt árasztottak, a Pigalle, a Montmartre kissé pikáns, szabados légkörét. Horváth Tivadar, Mezei Mária, de a többiek is úgy énekeltek, „előadtak”, mintha anya­nyelvűk a francia chanson, a franciás dal volna. Pergő, jó ritmusú összeállításban ízes kóstolót kaptunk a mai francia zenés kávéházak programjainak hangulatából. A kellemes érzések közé azonban némi keserűség is vegyült. Legalábbis énben- nem. Azon keseregtem ma­gamban, hogyha nekünk ilyen kiváló, a kabaré mű­faját még Dárizsi színvona­lon — világszínvonalon — is értő előadó gárdánk van, énekesek és színészek, ak­magyar kabarét is. Miért kell egy úgynevezett párizsi kabarét „átköltöztetni” a televízióba? Mikor lesz már állandó hazai „lakója” a té­vé szórakoztató programjá­ban erre a célra biztosított műsorhelynek. Mert kabaré kell! Az az érzésem, a tévések inkább csinálnak mindent, mintsem egy való­ban politikus, izig-vérig mai, rendszeresen jelentkező kabarét. Összegyűjtik klub­ba a humoristákat, folytatá­sokban mutatják be a ma­gyar kabaré múltját — Ka­barémúzeum — és még kül­földi kabarék műsorát is szívesebben fordítják és adaptálják magyarra. De számításaikból a televíziós kabaré egyszerűen kimarad, pedig példa van rá, lásd a hónapról-hónapra nagy si­kert arató rádiókabarét. A televízióban nem lenne any- nyi szellemi erő, és ener­gia, amely meg tudná te­remteni egy igazi, mai igé­nyeket kielégítő kabaré alapjait? Végezetül tehát: jó az, ha megismerjük, hogy milyen a párizsi kabaré, hisz nem mindenki jut el a francia fővárosba, még turistaként sem, hogy eredetiben lát­hassa. De még jobb lenne, ha egyszer már magyar té­vé-kabarét is láthatnánk a képernyőn. Barcikai közérzet A város-szociográfiai filmriportok, dokumentum- műsorok mindig érdeklődés­re tarthatnak számot. Bele­látni egy város, egy falu életébe, megismerni az ott élő emberek közérzetét, a néző számára igazi televí­ziós csemege. Kazincbarci­kán arra vállalkozott a tele­vízió, hogy képet adjon az új, alig két évtizedes város mai életéről, különböző ren­dű és rangú polgárait szólal­tatva meg. Érdekes, izgalmas vállalkozás. Egy-egy riport, beszélgetés önmagában is sok figyelemreméltó ismere­tet villantott fel; arról, hogy az emberek hogyan érzik magukat a formálódó város életviszonyai között Olykor még a szenvedély is fellobbant egy-egy részlet­ben. De maga a riportfilm, miután a részletek összeáll­tak, végső következtetésében nem jutott tovább gondolat­ban a felszínes tanulságnál: az átalakulással járnak ugyan gondok, talán még baiok is. de mi azért szeret­jük a várost. Sajnos sem a gondok és a baiok, sem pe­dig a ragaszkodás mélyebb összetevőit a Barcikai köz­érzet című film alkotói nem tudták megmutatni. Röviden Maupassant mostanában gyakori vendég a magyar televízióban. Az elmúlt hé­ten három novellájának filmfeldolgozását is sugároz­ta a tévé. Kettő ismétlés volt, a péntek esti két kis- film, a Kirándulás azonban újdonság. Már a képernyőn. mert a filmet a Renoir több mint tíz éve készítette. Nagy­szerű alkotógárda fogott össze, hogy a vasár­napi Kirándulás képeiben mulatságos leleplezését adja a szentimentális kispolgár­nak. Vagyha úgy tetszik a kispolgári szentimentaliz- musnak. Ki gondolta volna, hogy az ártatlannak ígérke­ző, felhőtlen kirándulás a természet lágy ölébe, végül Dufourné asszony és bájos lányának vaskos kalandjává válik. A két Renoir, a ren­dező Jean és unokatestvére az operatőr Claude kiegé­szülve Kozmával annyi film sikeres zeneszerzőjével, re­mekbe szabott filmmel aján­dékoztak meg bennünket. Dr. Csanádi Györggyel különböző minőségben már többször találkozhattunk a képernyőn. Az akadémikus, egyetemi tanár vasárnap es­te azonban eddig ismeretlen oldaláról mutatkozott be. A zene barátjaként a muzsika szépségeit kínálta a televízió nézőinek. Baráti szavakkal és személyes élmények me­legével ajánlotta a komoly­zenét, és nem panaszkodha­tunk: jó muzsikát válogatott össze szórakozásunkra. Újszerű lírai riportot lát­hattunk Szécsi Margittal. Csak verseket hallottunk, de az ügyes szerkesztés eredményeképpen az volt az érzésünk, hogy beszélgetés folyik. Velünk és a jelen­lévő Szécsi Margit, valamint a verseket előadó Berek Katalin között. Ez a vers­műsor a lényegre koncent­rált és a lényeget fejezte ki. R Mj

Next

/
Oldalképek
Tartalom